×

Munkanélküliek: változó ellátás

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 24. számában (1999. december 15.)

 

Másodszor tárgyalja immár a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását az Országos Munkaügyi Tanács. Az első változathoz képest is keményített módosításokat sem a munkaadói, sem a munkavállalói szervezetek nem tudják elfogadni.

 

A foglalkoztatási törvény (Flt.), valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény módosításának első változatát még augusztusban tárgyalta az Országos Munkaügyi Tanács (OMT). Ekkor a szociális partnerek nem értettek egyet a törvénymódosítással, bár a munkaadói oldal tudomásul vette, hogy a kormány a tervezetet benyújtja az Országgyűlésnek.

Biztosítási és szociális kérdések

A munkavállalói oldal azért nem támogatta a törvénytervezetben szereplő járadékfolyósítási idő lerövidítését, a jövedelempótló támogatás munkanélküli-segéllyé alakítását, valamint a munkanélküli-ellátás melletti munkavállalási lehetőség további szűkítését, mert véleménye szerint a módosító javaslatok szakmailag nem megalapozottak. A munkavállalói oldal képviselői úgy ítélték meg, hogy a változtatások súlyosan hátrányos helyzetbe hoznak 350 ezer munkanélkülit és azok családjait. Kifogásolták, hogy hiányzik a foglalkoztatás koncepciójának, az Európai Unió (EU) foglalkoztatási irányelveinek, valamint az Flt. módosításának komplex kezelése. Nehezményezték a munkavállalók azt is, hogy az állam kivonul a foglalkoztatáspolitika finanszírozásából, valamint a bevezetendő rendszer összekeveri a biztosítási és szociális funkciót. A kormány az előterjesztés-tervezetet megtárgyalta és további módosításokat tartott szükségesnek, ezek kidolgozása után javaslatát az Országgyűlésnek benyújtotta. Ezt követően a benyújtott tervezetet a szociális partnerekkel az OMT keretei között novemberben ismét megtárgyalta, ám a tanács elé terjesztett anyagot már csupán tájékoztatóként jelölték.

A módosítások

A törvényjavaslat lényege – az előterjesztő Szociális és Családügyi Minisztérium szerint – a következő:

  • A munkanélküli-járadék maximális folyósítási ideje 360 napról 270 napra csökken. A járadékrendszerbe történő bekerüléshez 200 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, amely 40 nap járadékra jogosít. Megváltoznak a járadékos idő kiszámításának szabályai is, így az egynapi járadékjogosultság megszerzéséhez 5 nap munkaviszonyban eltöltött idő szükséges. Új eleme a munkanélküli-járadék megállapításának, hogy azok a munkanélküliek, akik a munkaügyi központ által támogatott képzésüket még a járadék ideje alatt, de legkésőbb a járadékfolyósítás 180. napjáig megkezdik, a képzés idejére, de legfeljebb 1 évre járadékban részesülhetnek.
  • A járadék melletti keresőtevékenység lehetősége – az új szabályok szerint – megszűnik.
  • A munkanélküliek jövedelempótló támogatása 2000. május 1-jét követően megszűnik. Azoknak a munkanélkülieknek, akiknek 2000. május 1-jét megelőzően a jövedelempótló támogatásra való jogosultságát megállapították, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő szabályok alapján tovább kell folyósítani. (A törvénymódosítás rendelkezik a szüneteltetés kezeléséről is.)
  • A járadékot kimerítő munkanélküliek közül azok részére, akik szociálisan rászorultak, az önkormányzatok közcélú foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak, és csak a közcélú foglalkoztatást vállalók részesülhetnek a továbbiakban rendszeres szociális segélyben. Az önkormányzatok feladatai kiegészülnek a rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatásának kötelezettségével. E kötelezettségük teljesítése érdekében az önkormányzatok a 2000. évi költségvetésből normatív módon céltámogatásban részesülnek. A település a támogatást a közcélú munka keretében foglalkoztatottak után igényelheti. A támogatás összege foglalkoztatottanként havonta 30 ezer forint, de éves szinten nem lehet több az önkormányzatot megillető szociális normatíva 11 százalékánál. A normatíva forrásául szolgáló összeget, 3773 millió forintot a Munkaerőpiaci Alap adja át a Belügyminisztériumnak az önkormányzatokért felelős költségvetési fejezet részére.
  • A munkanélküli-járadékot kimerített, az önkormányzatoknál szociális segélyt igénylő munkanélküliek a munkaügyi kirendeltségekkel továbbra is kapcsolatban maradnak. Valamennyi munkanélküli, aki igényli, az ellátás kimerítését követően továbbra is regisztrált munkanélküli maradhat, ily módon részesülhet munkaerő-piaci szolgáltatásokban, és bekapcsolódhat munkaerő-piaci programokba. A munkaügyi központokkal történő kapcsolattartás azoknak az aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülőknek lesz kötelezettsége, akiknek azt a települési önkormányzat – a munkaügyi központokkal kötött együttműködési megállapodás alapján – helyi rendeletben előírja.

Közhasznú foglalkoztatás

E változásokkal párhuzamosan a foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályai is módosulnak.

A közhasznú foglalkoztatás lehetősége kibővül, a támogatás a jövőben a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat, vagy az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladat ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében nyújtható.

A törvénytervezet meghatározza a munkaerő-piaci programok fogalmát, melyek előre meghatározott, összetett célok érdekében a munkaerő-piaci szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejű és egymásra épült nyújtásával kívánják a térség, vagy egyes hátrányos helyzetű rétegek pozícióit javítani.

A foglalkoztatási és szociális törvények módosítása más munkaügyi és szociális törvények módosítási javaslatával egybeszerkesztve egy törvényjavaslatban került a parlament elé.

Az Flt. módosításának szükségességét az OMT novemberi ülésén a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára azzal indokolta, hogy az eredeti, 1991-ben lefektetett alapokra épülő törvény már nem korszerű, tekintettel arra, hogy eredetileg rövid recesszióra számítottak, ám a válság elhúzódott. A kormány az elkészített két verzió közül a szigorúbb változatot fogadta el. A törvényből következően szükséges anyagi eszközök forrásai szűkek, de a helyettes államtitkár a jövőben lehetségesnek tartotta a programfinanszírozást.

Mint azt már az írás elején jeleztük, a módosítási javaslat előző változata enyhébb rendelkezéseket tartalmazott: abban például a munkanélküli-járadék lejárta után még úgy kaphattak volna az állást nem találók segélyt, hogy közmunkát nem kellett volna végezniük.

Éles bírálat

A szociális partnerek a társadalmi párbeszédben már-már szokatlan élességgel bírálták a módosítástervezetet. A munkavállalói oldal szóvivője elismerte ugyan, hogy az államtitkári szóbeli kiegészítésben akadtak pozitívumok, ám ezek nyoma a benyújtott anyagban nem fedezhető fel. A szóvivő leszögezte, hogy ma a társadalmi rétegződés egyik legfőbb kritériuma, hogy valakinek van-e munkája. A legveszélyeztetettebb rétegek a pályakezdők és az idősebbek. A törvényalkotóknak világosan el kellene határolniuk, hogy biztosítási vagy szociálpolitikai elvek alapján építik-e fel a munkanélküli-ellátást, a kettőt legfeljebb kombinálni lenne szabad, összekeverni nem. A munkavállalói oldal egyértelműen kijelentette: az ellátás idejének csökkentése hiba. Ezzel szemben az ellátás nagyságának éppenséggel nőnie kellene; ennek fedezete a munkáltatók és munkavállalók befizetéseiből rendelkezésre áll, csak erre kéne fordítani.

A közmunka kötelezővé tételével kapcsolatban felmerült: létezik olyan alkotmánybírósági határozat, amely szerint alkotmányellenes, ha szociális segélyt csak munkavégzés ellenében adnak. Ez tehát legalábbis vitathatóvá teszi a tervezetben megfogalmazott megoldást. Kifogásolta a munkavállalói oldal azt is, hogy a nyilvántartások és a statisztika bizonytalanságai miatt a pénzeszközök felosztása várhatóan nem lesz megfelelő.

Kérdések

A munkaadói oldal alapvető kérdésekre várt választ a kormányoldaltól. Így arra, hogy

  • a "segély helyett munkát adni" célkitűzésnek megfelelően készült-e az előterjesztés,
  • végeztek-e hatásvizsgálatot, különösen az utóbb beterjesztett változat esetében,
  • hány további törvény módosítását vonja maga után az Flt. módosítása,
  • hány tárcát érintően lesz végrehajtási rendelkezés, s ezek elkészítése milyen stádiumban van,
  • hogyan változik – a törvénymódosítással összefüggésben – a Munkaerőpiaci Alap költségvetése,
  • miként különülnek el a munkaadói és munkavállalói járulékok, illetve a szociális rendszer részeként működő ellátások,
  • segély vagy bér jár-e a közhasznú munkáért,
  • módosul-e további részeiben is az Flt.,
  • érdekeltté teszik-e az önkormányzatokat a törvénymódosításból következő többletfeladatok ellátásában.

Aggodalmak

A megfogalmazott kérdéseken túlmenően a munkaadói oldal kifejezte: véleménye szerint a munkanélküli-ellátási rendszer – a törvényalkotói szándékkal ellentétben – visszacsúszik a szociális jellegű elosztás felé.

A járadék melletti munkavállalás lehetőségének elvételével a feketemunka további terjedése várható, s hogy e törvénymódosítás alapján nemigen javul a visszatérési esély a munkaerőpiacra. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az 50 év feletti munkavállalók számára a teljes esélytelenséget hozza a javaslat, amely nincs tekintettel a munkanélküliségnek sem a kor szerinti, sem a szakmai, sem területi struktúrájára. Problémásnak ítélték, hogy a jövedelempótló támogatások helyett adandó segélyben részesülők száma a szociális törvényben megfogalmazott feltételek miatt erőteljesen csökken.

A két oldal egységesen kifogásolta, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikára szánt pénzeszközök növekedése messze elmarad a szükségestől; az önkormányzatok a rájuk testált feladatok elvégzéséhez sem elegendő anyagi eszközzel, sem megfelelő szellemi energiával nem rendelkeznek; a legszükségesebb adminisztrációt sem tudják majd megoldani, nem beszélve arról, hogy a szükséges mennyiségű és minőségű közmunkát sem lesznek képesek biztosítani. Nehezményezték, hogy a módosítás tervezetét – annak ellenére, hogy széles rétegeket érint – nem bocsátották társadalmi vitára.

A válaszok

A kormány válaszai a feltett kérdésekre és a felvetett problémákra:

A hatásvizsgálatok elvégzését firtató kérdésre igennel feleltek: s az ülésen ki is osztott Hatásvizsgálatok a T/1756. számú törvényjavaslathoz címet viselő két táblázat közül az egyik a Munkaerőpiaci Alap tervadatait (egy változatban), a másik a munkanélküli-ellátórendszer változatainak az alapra és az önkormányzati támogatásokra gyakorolt pénzügyi kihatásait foglalja össze két év távlatában (három változatban). A kormány álláspontja szerint a Munkaerőpiaci Alapban a létszámmozgásoknak megfelelő átcsoportosítás történt. Ehhez képest az Flt. módosításának végső változatához készült számításokat a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete még nem látta.

A végrehajtási rendelkezésekkel kapcsolatban csupán annyi bizonyos, hogy a Szociális és Családügyi Minisztériumban készül ilyen, de a többiről egyelőre nincs információ. A biztosítási versus szociálpolitikai szemlélet kérdésében a kormány mindössze annyit fűzött a vitához: el lehet töprengeni azon, hogy a jelenlegi tervezet hova tartozik inkább.

A kormány elismerte: az Flt.-ben a társadalombiztosítási alapok költségvetésével kapcsolatban további módosítások várhatók.

Az önkormányzatok érdekeltségét annyiban jelölték meg, hogy a törvényjavaslat szerint érdemes lesz a munkanélkülieket regisztrálni a fejkvóta miatt.

Az idézett alkotmánybírósági határozattal is kapcsolatban leszögezték, hogy a kötelező közmunkáért munkabért kapnak az azt végzők. Arra az ellentmondásra, hogy ekkor a munkát végzőre a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak, tehát a tervezett rendelkezésben a felajánlott munka kötelező elfogadását megalapozó, legalább a legkisebb öregségi nyugdíj összegét elérő díjazás ellentétben áll a kötelező minimális munkabér elvével, az volt a válasz, hogy ez a részmunkaidős foglalkoztatás miatt van így. Arra viszont, hogy akkor miért 30 munkanap időtartamú a kötelező foglalkoztatás, nem volt válasz.

A kormány szerint elegendő az a segélykeret, amelyet a Munkaerőpiaci Alapból arra az esetre különített el, ha az önkormányzatok nem tudnak elegendő közmunkát biztosítani. A kabinet elégnek véli a többletadminisztrációra félretett 1,2 milliárd forintot is (azaz településenként 375 ezer forintot!).

Azok a kérdések, hogy vajon az elzárt, elmaradott településekről a munkanélküliek hogyan jutnak el a kötelező oktatásra, közmunkára, regisztrációra, végképp válasz nélkül maradtak.

A szociális partnerek nem értettek egyet a benyújtott törvényjavaslattal, éppen ellenkezőleg: határozottan tiltakoztak ellene.

Úgy tűnik, ez korántsem volt elég ahhoz, hogy a kormány megfontolás tárgyává tegye észrevételeiket.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem