Jogszabályfigyelő

 

Összeállításunkban azokat a lapzártáig megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

 

Egyéni védőeszközöket minősítő szervezetek

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján csak akkor lehet egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni, ha a munkaeszköz rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, az egyéni védőeszköz pedig minősítő bizonyítvánnyal. Az utóbbi bizonyítvány (okirat) kiállítására csak megfelelő szervezetek jogosultak.

Az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségét vizsgáló szervezeteket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke jelöli ki. A kijelölést kérelemmel lehet kezdeményezni az OMMF keretében működő kijelölést előkészítő bizottságnál, amelynek tagjai és közeli hozzátartozóik nem állhatnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban a kérelmezővel, nem viselhetnek tisztséget a kérelmező választott testületeiben, és nem lehetnek a kérelmező tulajdonosai. Az összeférhetetlenségről az eljárás megkezdésekor a bizottság tagjainak írásban kell nyilatkozniuk, illetve az eljárás folyamán a vele szemben felmerülő összeférhetetlenségi okot a bizottság tagja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. Összeférhetetlenség esetén az érintett tag helyett új személyt kell kijelölni. A kérelmező a bizottság bármely tagjával szemben összeférhetetlenség, elfogultság címén kifogást nyújthat be. Amennyiben a kifogás alapos, a kérelmező írásban tájékoztatást kap az új tag kijelöléséről.

A kérelemhez csatolt dokumentumokat a kijelölést kérőnek hiteles (cégszerű) aláírásával ellátva, magyar nyelven kell benyújtania. Az idegen nyelven készült anyagok fordításának szakmai megfelelőségét a kérelmezőnek hiteles (cégszerű) aláírásával kell tanúsítania, vagy erre jogosult szervvel tanúsíttatnia. A kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a jogszabályi követelményeknek, továbbá kötelezettséget kell vállalnia a kijelölési kérelem elbírálásával kapcsolatosan keletkezett szakértői költségek viselésére. A kérelmezőnek folyamatosan rendelkeznie kell a kijelölési területre vonatkozó

• jogszabályokkal, előírásokkal, illetve szabványokkal,
• a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges vizsgálóhelyiségekkel (terekkel), vizsgáló-, mérő- és egyéb berendezésekkel, eszközökkel és anyagokkal,
• vizsgálatra feljogosított alkalmas személyzettel,
• a kijelölési kérelemben meghatározott tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítással.

Az elbírálás

A kijelölő okirat kiadása előtt a bizottság értékeli, hogy a kérelmező felkészült-e a kérelemben meghatározott egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségének vizsgálatára. A bizottság a felkészültséggel kapcsolatosan vizsgálja a kérelmező szervezeti felépítését, az általános működés és a szervezeten belüli minőségbiztosítási rendszer tekintetében az MSZ EN 45000 szabványsorozatban rögzített követelményeket, a kérelemben megjelölt kijelölési területre vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, valamint – a képzettségre és gyakorlatra is kiterjedően – a személyzet szakmai alkalmasságát.

A bizottság a kérelmezőnél, illetőleg indokolt esetben az alvállalkozónál – előzetes egyeztetést követően – helyszíni szemlét tarthat. Ennek keretében kérheti az alap- és részvizsgálatok bemutatását, illetve a személyzettől a szükséges szakmai felvilágosítást, ellenőrizheti a rendelkezésre álló műszereket, berendezéseket, azok hitelesítésének, illetve kalibrálásának meglétét, áttekinti a műszernyilvántartást, megtekintheti a vizsgálóhelyiségeket (tereket).

A bizottság a helyszíni szemlét követően, de legkésőbb 15 napon belül javaslatot tesz a kijelölő okirat kiadására vagy a kérelem elutasítására. Az elutasítást részletesen indokolni kell, a kérelemnek helyt adó döntés esetén azonban az indokolás mellőzhető.

Kijelölés, nyilvántartás

A kijelölés 3 évig érvényes. Az okirat birtokában és annak érvényességi időtartama alatt a kijelölt szervezet jogosult az okirat tartalmának megfelelő tevékenységre és a tevékenységhez kapcsolódó dokumentumok kiadására. Az okirat kiadásával egyidejűleg az OMMF nyilvántartásba veszi a kijelölt szervezetet, a kijelölés tényét pedig közzéteszi a Szociális és Munkaügyi Közlönyben. Az okirat kiadásával, a nyilvántartásba vétellel, a közzététellel kapcsolatos eljárás díja 5000 Ft.

A kijelölt szervezet haladéktalanul köteles értesíteni az OMMF-et minden változásról, amely kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet vizsgálóképességét vagy a kijelölt tevékenységi területével kapcsolatos feltételeknek való megfelelést. Az értesítésben foglaltak elbírálásáig a szervezet nem folytathatja a tevékenységét.

A kijelölt szervezet – a teljes felelőssége megtartásával – csak a kérelemben megjelölt alvállalkozót vonhatja be a munkájába. Az új alvállalkozó bevonását a bizottságnak írásban be kell jelenteni, tájékoztatást nyújtva az alvállalkozó szakmai és tárgyi felkészültségéről. Nem lehet alvállalkozásba adni a vizsgálati eredmények értékelését.

A kijelölt szervezetnél a bizottság ellenőrző helyszíni szemlét folytathat le, különösen akkor, ha a kijelölt szervezet tevékenységével kapcsolatban bárki írásban megindokolt kifogást tesz, illetve a bizottság tudomást szerez a kijelölő okirat kiadásának alapjául szolgáló követelmények, körülmények, illetve a vizsgálóképesség lényeges megváltozásáról, vagy arról, hogy a kijelölt szervezet által vizsgált egyéni védőeszköz használata során baleset vagy egészségkárosodás következett be, és valószínűsíthető, hogy ennek oka összefügg az egyéni védőeszközre vonatkozó vizsgálattal.

A kijelölés visszavonása, meghosszabbítása

Ha az ellenőrzés eredményeként megállapítható, hogy a kijelölt szervezet tevékenységi körében, működésében, személyi, illetőleg tárgyi felkészültségében olyan változás következett be, amely szerint a kijelölt szervezet nem tudja a megfelelő szakmai színvonalon vagy kellő felkészültséggel ellátni a feladatát, a kijelölő visszavonja a kijelölést. A visszavonó határozatot indokolni kell. Ha a visszavonás a kijelölt szervezetnek felróható okon alapul, a bizottság ellenőrzési és vizsgálati költségei a kijelölt szervezetet terhelik.

Az okirat visszavonása, az okirat érvényességének lejárta, a kijelölt szervezet jogutód nélküli megszűnése, a kijelölt szervezet ilyen irányú kérelme esetén a kijelölést törlik a nyilvántartásból.

Ha a kérelmezőnél vizsgált feltételek az előző kérelem benyújtása óta nem változtak, a lejáratot megelőző 30. napig az okirat érvényességének meghosszabbítását lehet kérni. A bizottság ekkor lefolytatja a szükséges vizsgálatot, amelynek eredményeként javaslatot tesz a kérelem elbírálására. Az érvényesség meghosszabbításának időtartama azonos az eredeti kijelölés érvényességi idejével. A meghosszabbításra – a feltételeinek változatlansága esetén – többször is lehetőség van.

[7/1999. (XI. 3.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségét vizsgáló szervezetek kijelölésének részletes szabályairól]

Szerzői Jogi Szakértői Testület

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján Szerzői Jogi Szakértői Testületet kell létrehozni. Az Szjt. szerint a szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő szakértői testülettől. Ezenkívül a szakértői testület – felkérésre – peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben. Szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői és szomszédos jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita. A felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számít viszont az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos kérdés.

A szakértői testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól. Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és az igénybe vett külső szakértőt tiszteletdíj illeti meg. A rendelet melléklete határozza meg a szakértői vélemény alapdíjának mértékét és a további ülések pótdíját. A jogszabály rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szerzői Jogi Szakértői Testülethez.

[156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről]

Külföldiek ingatlanszerzése

1999. november 11-étől bővül a külföldi állampolgárok magyarországi ingatlanszerzésének a lehetősége. Ezentúl az ingatlanszerzést engedélyezni kell az önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi természetes személy számára is, ha ez közvetlenül szükséges annak a gazdasági tevékenységnek a folytatásához, amelyre letelepedett. Az ingatlanközvetítés (adásvétel, csere, bérbeadás) céljából megszerezni kívánt ingatlan nem minősül a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingatlannak.

Amennyiben az önálló vállalkozóként letelepedett külföldi természetes személy visszaadja a vállalkozói igazolványát, vállalkozói engedélyét, illetve ha azt bevonják – az egyéni céget törlik a cégjegyzékből -, továbbá ha megszűnik a szakmai kamarai tagsága, 1 éven belül köteles az ingatlant elidegeníteni, vagy tulajdonjogának fenntartását a hivatal vezetőjénél kérelmezni.

[157/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet módosításáról]

Építésügyi nemzeti szabványok

Az 96/1999. (XI. 5.) FVM rendelet alapján 1999. október 15-étől 2001. december 31-éig kötelező alkalmazni a rendeletben meghatározott felvonólétesítési szabványokat, kéményszabványokat, légtechnikai szabványokat, alapozási szabványokat és tervezési szabványokat. A nemzeti szabványok vagy azok egyes előírásainak kötelező alkalmazása alól azonban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – felmentést adhat. A felmentést az építmény, illetve a berendezés engedélyezését, létesítését megelőzően lehet kérni. A felmentés iránti kérelmet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kell benyújtani.

A rendelet meghatározza a kérelem tartalmi elemeit, a csatolandó dokumentumokat. Az eljárásra egyébként az államigazgatási eljárás szabályai az irányadók. Az eljárás illetékköteles.

[96/1999. (XI. 5.) FVM rendelet egyes építésügyi nemzeti szabványok kötelezővé nyilvánításáról]

Jegybanki alapkamat

1999. november 15-étől a jegybanki alapkamat mértéke 15%.

[3/1999. (MK 99.) MNB közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről]

Gyed

2000. január 1-jén lép hatályba a gyermekgondozási díj (gyed) bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 1999. évi XCVII. törvény. A gyedet a Bokros-csomag szüntette meg, és egyidejűleg minden 3 év alatti gyermeket nevelő szülőt egységes támogatásban részesített. A gyed újbóli bevezetését az olyan 2 év alatti gyermeket nevelő szülők üdvözlik, akik megfelelő biztosítási idővel rendelkeznek, és a gyermek születése után a kiesett jövedelmük a család háztartásából hiányzik. A gyedet nem hozták viszsza változatlanul, azonban nagyon sok családnak kedvezőbb lesz a helyzete, mintha gyest kapnának.

A törvény alapján az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyerekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve hogy az ellátásokat nem ugyanazon gyermek után állapították meg.

A törvény alapján gyermekgondozási díjra jogosult

• a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
• a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

A szülő fogalma alatt

• a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
• azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, illetve
• a gyámot kell érteni.

A gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét és a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét is.

A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartam leteltét követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is – meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

Ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet folytat, illetve – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, avagy egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, akkor részére nem jár gyed. Szintén kizárt a folyósítás, ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben, napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el (ide nem értve természetesen a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést), és akkor sem, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjában érvényes minimálbér kétszerese.

(1999. évi XCVII. törvény a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról)

Változások a Munka Törvénykönyvében

A gyed bevezetésével összefüggésben nemcsak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt, hanem az 1992. évi XXII. törvényt is módosították. A Munka Törvénykönyvének főbb módosításai a következők:

A szülési szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet. A szülési szabadság – a gyermek elhelyezését követő napon – megszűnik, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal másnál helyezték el, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el.

A munkavállalót a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig. Amennyiben a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig jogosult a fizetés nélküli szabadságra. A gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig jár a fizetés néküli szabadság.

(1999. évi XCVII. törvény a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról)

Szolgálati idő

Szolgálati időként kell figyelembe venni a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, továbbá a gyermekgondozási díj időtartamát, feltéve hogy az 1999. december 31. után megállapított gyermekgondozási díj esetében az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

(1999. évi XCVII. törvény a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról)

Új személyi igazolványok

2000. január 3-án megkezdik működésüket az okmányirodák, amelyek a személyi igazolványok kiadására jogosultak. A személyazonosító igazolványt kiadó hatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervek feladatait, a személyazonosító igazolvány fajtáit, a személyazonosító igazolvány kiadási és nyilvántartási eljárásainak részletes szabályait a 2000. január 1-jén hatályba lépő 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet határozza meg.

A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője jár el. Az országban 2000. január 1-jétől 152 okmányiroda kezdi meg a működését. A másodfokú hatósági jogkört a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.

A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról az okmányiroda arcképmásfelvételt készít. Kivételesen lehetőség van arra is, hogy a kérelmező igazolványképét használják fel.

A személyi igazolvány cseréjének a díja 1500 Ft, azonban a 14 éves fiataloknak és a 70. év felettieknek ingyenes.

Állandó személyazonosító igazolvány

Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő, 14. életévét betöltő polgárnak, bevándorolt vagy menekült jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait megfelelő okiratokkal tudja igazolni.

Az állandó személyazonosító igazolvány a személy- és okmányazonosító adatokon kívül tartalmazza a személyazonosító igazolvány kiállításának keltét, a kiadó magyar állam kódját és a kiállító hatóság nevét. A magyar állampolgár, a bevándorolt és a menekült jogállású személy állampolgársági adatát a személyazonosító igazolványban – az országnevek kódjaira vonatkozó nemzeti szabvány (MSZ EN 23166) alkalmazásával – háromjegyű betűkód formájában kell feltüntetni.

Megszűnik az állandó személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha a polgár, a bevándorolt vagy menekült jogállású személy a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja, a menekült jogállás megszűnt, illetőleg bevándorlási engedélyét visszavonták és az érintett más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására, illetve megszűnt az igazolvánnyal rendelkező személy magyar állampolgársága.

Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama a kiadás napjától számított 6 év, ha a jogosult a 20. életévét még nem töltötte be, 10 év akkor, ha a jogosult a 20. életévét betöltötte, illetve határidő nélküli, ha a jogosult 70 év feletti.

Ideiglenes személyazonosító igazolvány

A jogosult részére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha állandó személyazonosító igazolványát elvesztette, vagy az megsemmisült és nem rendelkezik más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal, illetve egyáltalán nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal, és az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az adatok mellett tartalmazza a kiadásának okát is. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány az érvényességének időtartama alatt kizárólag a személyazonosság átmeneti igazolására szolgál. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje 30 naptól 120 napig terjedhet.

[168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról]

Adók, járulékok, illetékek, vámok 2000-ben

Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 22 jogszabályt módosított, többek között:

• az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt,
• a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényt,
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt,
• a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt,
• a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt,
• a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt,
• az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt,
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt,
• a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt,
• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt,
• az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt,
• az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt,
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt,
• a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt,
• a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényt.

A következőkben röviden ismertetjük az illetékekről szóló és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvény változásait.

Illetékek

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

A kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató, tevékenységét az illetékkötelezettség keletkezésének évében (tárgyév) – jogelőd nélkül – kezdő vállalkozó által továbbeladás céljából vásárolt ingatlan esetén az illeték mértéke az ingatlan értékének 2 százaléka, ha a vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésekor a vállalkozó nyilatkozatban vállalja, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50 százaléka ingatlanok pénzügyi lízingjéből, vagy 75 százaléka ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingjéből fog származni.

Amennyiben a tárgyévet követő év június 30. napjáig a vállalkozó nem nyújtja be az illetékhivatalhoz a Magyar Lízingszövetség olyan igazolását, amely a tárgyévi nettó árbevétel – vállalt feltételek szerinti – megoszlását bizonyítja, akkor az illetékhivatal a vagyonszerzés után az egyébként fizetendő és a fenti szabály szerint kiszabott illeték különbözetét 50 százalékkal növelten állapítja meg a vállalkozó terhére. A Magyar Lízingszövetség igazolása a kiadása évének utolsó napjáig igazolja a tevékenységnek főtevékenységként való folytatását, a kiadását követő év első napjától június 30-áig terjedő időszakban pedig ideiglenes igazolásként szolgál.

Alkalmi munkavállalás

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény hatálya ezután nemcsak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó, magánszemély munkáltatóra terjed ki, hanem a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra is. Szigorítás azonban, hogy az említett törvények hatálya alá tartozó munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra nem foglalkoztathat munkavállalót alkalmi munkavállalói könyvvel.

A munkáltató köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM-könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. A módosítás alapján a közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

A közteherjegy forgalmazójának a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét át kell utalnia a Magyar Államkincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ebből az összegből 40 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 26 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható az a természetes személy, aki az Mt. alapján munkavállaló lehet. Ugyanígy lehet foglalkoztatni a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi munkavállalót is.

Az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – a baleseti táppénzt kivéve – nem illetik meg. Mentesül azonban az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.

Annak a magánszemélynek, akinek jövedelme kevesebb mint évi 250 ezer forint, és nyugdíjon vagy az Szja. alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmén kívül más, Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt, az alkalmi munkavállalásból származó bérjövedelmet nem kötelező bevallania.

(1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról)

Az egészségügyi hozzájárulás

Módosult az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény is. Ennek értelmében 2000. január 1. után nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:

• táppénz,
• baleseti táppénz,
• terhességi-gyermekágyi segély,
• gyermeknevelési támogatás,
• gyermekgondozási díj.

Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást

• a táppénz,
• a baleseti táppénz,
• a terhességi-gyermekágyi segély,
• a gyermekgondozási díj folyósításának

időtartama alatt.

A tételes egészségügyi hozzájárulás összege 2000. január 1-jétől a jogviszony fennállásának időtartama alatt havi 3900 forintra változik (naptári naponként 130 forintra).

A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.

3 napos betegszabadság

2000. január 1-jétől eltörölték az orvosi igazolás nélküli 3 napos betegszabadságot. Ezentúl minden betegség miatti keresőképtelenséget orvosnak kell igazolnia.

(1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról)