×

Hitelezővédelem

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 24. számában (1999. december 15.)

 

Az 1990-es évek jelentős változásokat hoztak gazdasági életünkben mindenekelőtt a megnövekedett gazdasági társaságok megjelenésével és meghatározóvá válásával. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt azonban csak évekkel később követték a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi, illetve az úgynevezett büntetőjogi keretjogszabályokat kitöltő egyéb jogi normák. Cikkünk az időközben megújult társasági törvény büntetőjogi vonatkozásait elemzi, hogy segítséget nyújtson a jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához.

 

Az Európai Unióhoz történő csatlakozást előkészítő jogharmonizációs, illetve belső piaci integrációs programok módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 2282/1996. (X. 25.) Kormányhatározat 1997-re irányozta elő az Unió társasági jogi irányelveinek megfelelő magyar belső szabályozás kialakítását.

Az 1. sz. társasági jogi irányelv hatálya a részvénytársaságra és a korlátolt felelősségű társaságra terjedt ki. Ennek fontos elemei voltak a nyilvánosság és bizonyos garanciális szempontok a hitelezők, a kisebbségi részvényesek, a társasági tőke és az alkalmazottak védelme érdekében. Ezzel egyezően a 2. sz. társasági jogi irányelv – amely csak a részvénytársaságokra vonatkozott – a részvénytársaságok alapításával és alaptőkéjük védelmével kapcsolatos szabályokat tartalmazott, a hitelezővédelem előtérbe helyezésével.

A hitelezővédelem fontossága

A hitelezővédelem hangsúlyozására azért volt szükség, mert 1998-ban közel nyolcezer felszámolási eljárás indult, de azok többségénél a felszámolóbiztosok már csak kiürített fantomcégeket találtak, ezért nem tudták kártalanítani a hitelezőket. A felszámolt gazdasági társaságok mintegy 80 százaléka előzőleg már „lecsupaszított" vállalkozás volt, előfordult, hogy nemcsak az ügyiratokat, de még az ügyvezetőket sem lehetett megtalálni. Ugyanakkor radikálisan visszaesett a fizetési haladékot nyújtó, a csupán átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, még életképes cégeket érintő – a hitelezők szempontjából kedvezőbb – csődeljárások száma.

Hitelezővédelem a gyakorlatban

A cégbíróságokon 1989-től regisztrált négyszázezer cég közül ez idáig hetvenezer megszűnt, s jelenleg huszonötezerre tehető azok száma, amelyek – fizetésképtelenség miatt – önszántukból (végelszámolási eljárás megindításával), illetve felszámolási eljárás folytán kivonulóban vannak a piacról. A cégbíróság ezeket a társaságokat az eljárás végén törli a nyilvántartásból, s a törlés tényét a Cégközlönyben – az érdekeltek tájékoztatása céljából – közzéteszi.

A felszámolás sikere nagymértékben függ az adós társaság vezetőjének együttműködési készségétől, ezért ha a cégvezető nem tesz eleget a törvény szerint kötelezően reá háruló feladatoknak (a cég vagyonát nem adja át mérleg és leltár szerint a felszámolónak, illetve nem teszi meg az előírt, ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat stb.), a (megyei) bíróság pénzbírságot szabhat ki a társasággal szemben, illetve ha a kötelezettségszegés meghiúsítja a felszámolás eredményességét, büntetőeljárás indítását is kezdeményezheti. Feljelentést ebben az esetben a felszámolóbiztos is tehet.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatala 1998-ban indítványozta, hogy a cégbíróságok a törvényességi felügyeleti jogkörükben kezdeményezzék a fantomcégek törlését. A cégbíróságok első lépésként azokat a cégeket tekintették át, amelyek – törvényi kötelezettségük ellenére – nem helyezték letétbe éves mérlegüket. Eddig csak a kettős könyvvitelre kötelezett cégeket – azaz a jogi személyiséggel rendelkező részvénytársaságokat, korlátolt felelősségű társaságokat és szövetkezeteket – vizsgálták (ezek a vállalkozások az összes cég negyedét teszik ki).

Emellett az ügyészségek az elmúlt évben mintegy kétezer vállalkozás iratait tekintették át, főként hivatalból eljárva, esetenként pedig más hatóságok megkeresése alapján. A cégbíróságok összességében az elmúlt félév során 3120 vállalkozást töröltek a cégnyilvántartásból nagyobb részben ügyészi kezdeményezésre.

A gazdasági bűncselekmények és a hitelezővédelem

Az adós a vagyonának elvesztésével vagy akár csak jelentős mértékű csökkenésével előidézheti a hitelező károsodását. Ez legtöbbször csak polgári jogi szankciókat von maga után, azonban abban az esetben, ha az adós bűnös magatartására vezethető vissza fizetésképtelensége, akkor megsértette a hitelezőknek jogi védelmét igénylő gazdasági érdekét, mely érdek a társadalmi közfelfogás szerint olyan értékes, hogy védelmét a büntetőjog eszközeivel is védeni kell.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó XVII. fejezete tizenkét törvényi tényállásával védi a hitelezők érdekeit, illetve fenyegeti szankcióval a jogsértőket. A tizenkét bűncselekmény közvetlenül vagy közvetve érinti a hitelezői érdekvédelmet.

A hitelezők érdekeit közvetlenül sértő bűncselekmény a csődbűntett (Btk. 290. §), a hitelező jogtalan előnyben részesítése (Btk. 291. §), a tartozás fedezetének elvonása (Btk. 297. §), a hitelezési csalás (Btk. 297/A §), a visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint a váltóhamisítás (Btk. 3l3/A §), míg a hitelezők érdekét közvetve sérti a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése (Btk. 298/A §), az alaptőke vagy törzstőke csorbítása (Btk. 298/B §), a valótlan érték megjelölése (Btk. 298/C §), a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása (Btk. 299. §), valamint a tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B §).

A Gt. és a hitelezővédelem

Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) a hitelezők védelme érdekében számos többletrendelkezést tartalmaz a korábbi szabályozáshoz képest, amelyek a következőkben foglalhatók össze:

  • az előtársaság intézményének bevezetése (Gt. 14-15. §),
  • az alapításkori alap-, illetve törzstőke minimumának felemelése korlátolt felelősségű társaság esetében 3 millió forintra [Gt. 124. § (4)], részvénytársaság alapításánál 20 millió forintra [Gt. 203. § (1)] azzal, hogy a pénzbetétek összege az alapításkor nem lehet kevesebb egymillió, illetve tízmillió forintnál,
  • a társaságok törvényes képviseletének, a vezető tisztségviselők feladatkörének pontosítása [Gt. 21. § (1), 39-40. §],
  • a könyvvizsgáló szerepének növekedése, a részvénytársaságoknál a könyvvizsgáló és az alapítók felelősségének szigorítása [Gt. V. fejezet 1. cím, 208. § (1) és (2), 209. §],
  • az apport felülértékelése szankciójának szigorodása (Gt. 128. §),
  • a felügyelőbizottság felelősségének újraszabályozása [Gt. 38. § (4)],
  • a felelősség érvényesítésének részletes meghatározása a társaság megszűnése esetén (Gt. VI. fejezet),
  • a gazdasági társaság átalakulásával járó kötelezettségek pontosítása (Gt. VII. fejezet),
  • a konszernjog szabályainak és ezzel egy időben az ezzel kapcsolatos felelősségnek a kiterjesztése (Gt. XIV. fejezet).

A Gt. és a gazdasági bűncselekmények

A Btk. gazdasági bűncselekményeket tartalmazó XVII. fejezetének törvényi tényállásai szinte kivétel nélkül keretdiszpozíciók, azaz belső tartalmukat nem büntetőjogi, hanem különböző gazdasági jogszabályok határozzák meg. Az előzőekben már áttekintettük az új társasági törvénynek hitelezővédelmi szempontból leglényegesebb változásait, ezután pedig e változásoknak a témánk szempontjából érintett bűncselekményekkel való összefüggését vizsgáljuk úgy is, mint a keretkitöltő rendelkezések hatását a büntetőjog-alkalmazásra.

„Szervezeten kívüli" személy által is elkövethető bűncselekmények
A következőkben említésre méltó három olyan hitelezői érdeket sértő bűncselekmény, amelyet ugyan a gazdasági társaság keretein belül, a vezető tisztségviselő vagy a társaság bármely tagja egyaránt elkövethet, de ugyanúgy bármely önálló gazdasági tevékenységet folytató, tehát szervezeten kívüli személy is. Ezek a tartozás fedezetének elvonása (Btk. 297. §), a hitelezési csalás (Btk. 297/A §), valamint a tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B §).

Közös jellemzőjük az előzőleg említetten kívül, hogy elkövetőik meglehetősen triviális támadást intéznek a hitelezői, kisbefektetői érdekek ellen, melyet a Gt. szigorúbb rendelkezései sem képesek kivédeni.

A tőkebefektetési csalást illetően annyit meg kell még jegyezni, amennyiben a társaság vezető tisztségviselője bír rá másokat tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával, ezt a bűntettet követi el, s nem a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségét (Btk. 298/A §), amely enyhébben büntetendő.

A gazdasági társaság belső működésével kapcsolatos büntetőjogi törvényi tényállások

A gazdasági társaság tagjaitól elkülönülő jogalanyisággal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a társaság belső viszonyaiban a tagok személyében történő változástól függetlenül megőrzi jogalanyiságát, tehát a társaság egyrészt saját tagjaival is polgári jogi jogviszonyban áll, másrészt a tagoknak és a társaságnak a harmadik személyekkel fennálló jogviszonyai elkülönülnek egymástól. Tekintsük át ezt követően a társaság belső működésével összefüggő büntetőjogi tényállásokat!

A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése

A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése (Btk. 298/A §) vétség, amely a társaság tagjának a társaság vagyonával kapcsolatos, tévedésbe ejtő magatartásával valósul meg. A cselekményt a társaság tagja(i) a leggyakrabban azzal követi(k) el, hogy a társaság valós vagyoni helyzetéről hamis tájékoztatást ad(nak), vagy a mérlegadatokat elhallgatja(k). A korábbi szabályozás alapján (a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény) a társaság létrejöttével beszélhettünk a társaság vezető tisztségviselőjéről, illetve a társaság vagyonáról. A gazdasági társaság pedig a cégjegyzékbe való bejegyzéssel – a társasági szerződés megkötésének, részvénytársaságnál az alapszabály elfogadásának időpontjára visszamenőleg – jött létre, azaz ex tunc hatállyal.

A gazdasági társaság a Gt. értelmében a bejegyzéssel, mégpedig a bejegyzés napján jön létre, azaz ex nunc hatállyal. A Gt. azonban lehetőséget ad úgynevezett előtársaságkénti működésre. Ennek működése alapvetően megegyezik a létrehozandó társaságéval, így léteznek – a társasági szerződésben kijelölt – vezető tisztségviselői. A vezető tisztségviselők a cégbejegyzésig a gazdasági társaság nevében és javára járnak el. Ezért a vezető tisztségviselő már az előtársaság vagyoni helyzetét illető tévedésbe ejtéssel – az előtársasági szakaszban is – megvalósíthatja a bűncselekményt.

Az alaptőke vagy törzstőke csorbításának bűntette

Az alaptőke vagy törzstőke csorbításának bűntettét (Btk. 298/B §) kizárólag a részvénytársaságnak, illetőleg a korlátolt felelősségű társaságnak az a vezető tisztségviselője követheti el, aki a társaság alaptőkéjét, illetve törzstőkéjét részben vagy egészben elvonja. Megjegyezzük, hogy a részvénytársaság alaptőkéje, illetve a korlátolt felelősségű társaság esetében a törzstőke rendszerint nem azonos a társaság vagyonával, mert nem tartalmazza a társaság működése során szerzett vagyonnövekményt. A bűncselekmény azonban kizárólag az alaptőke vagy a törzstőke részbeni, illetve teljes elvonásával valósul meg.

Az alaptőke, illetve a törzstőke leszállításának szabályait a Gt. 258-266. §-ai, valamint a Gt. 166-167. §-ai tartalmazzák, mely rendelkezésekből kiemelendő, hogy ehhez az aktushoz a közgyűlés, illetve a taggyűlés határozata szükséges, továbbá részvénytársaság esetében a húszmillió forint összegű alaptőke, korlátolt felelősségű társaság esetében pedig a hárommillió forint összegű törzstőke (törvényi minimum) tovább nem csökkenthető, éppen a társaságok hitelezőinek védelme érdekében. A bűncselekmény elkövetési magatartása a Gt. előbb említett rendelkezéseinek megszegése, mivel jogtalan az az elvonás, amelyre a társasági törvény nem nyújt legális lehetőséget.

Határesetek

A gyakorlat szempontjából lényeges, hogy az előzőekben tárgyalt két bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, márpedig a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése vétségénél a csalás, az alaptőke vagy törzstőke csorbítása bűntetténél a sikkasztás, vagy a hűtlen kezelés bűntettének törvényi tényállási keretei között is értékelhetők a jogsértő magatartások. Ha viszont az alaptőke vagy a törzstőke jogtalan csorbítása a társaság fizetőképtelenségét idézi elő, s ezáltal a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, a csődbűntett megállapítására nyílik lehetőség.

A valótlan érték megjelölése bűntette

Az új Gt. a tagoknak a társaság vagyonához történő reális hozzájárulásában megtestesülő érdek fokozottabb védelmét kívánta elérni, s ezt igyekszik a Btk. büntetőjogi eszközökkel biztosítani, a valótlan érték megjelölése bűntettének szabályozásával (Btk. 298/C §). Az 1999. március l. napján hatályba lépett 1998. évi LXXXVII. törvény (Btk. Novella) ennek megfelelően módosította és kiegészítette a valótlan érték megjelölése bűntettének törvényi tényállását.

A Gt. általános szabályai e körben csak annyit mondanak ki, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) megjelölt érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét. Az apport túlértékelése tehát általános jelleggel tilos. Megjegyezzük, hogy más a megítélése az alulértékelésnek, elsősorban azért, mert az nem sérti a hitelezők érdekeit.

A Gt. 12. §-ának (3) bekezdése szerint – a törvény kifejezetten ellentétes rendelkezése hiányában – a tagok úgy is megállapodhatnak, hogy az apportjuk értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb értékben állapítják meg. Ez azonban csak könyvvizsgálói közreműködéssel lehetséges, és valamennyi tag beleegyezése szükséges az alulértékeléshez. A tagok tehát a magánvagyonukkal saját elhatározásuk, belátásuk szerint rendelkezhetnek, a hitelezők érdekeit csak az sérti, ha a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb értéket határoznak meg. Ezt viszont tiltja a Gt., és büntetni rendeli a Btk. idézett bekezdése.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a társaságot alapítók nem a magánvagyonukról rendelkeznek, s ezek azok az esetek, amikor törvény a fentiekkel ellentétes rendelkezést tartalmaz. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának (3) bekezdése szerint az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatáskor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

A most tárgyalt bűncselekmény elkövetői nem csupán a társaság tagjai lehetnek. A társasági szerződés megkötése során mások is közreműködhetnek az apport irreális értékelésében, így például a könyvvizsgáló, akinek szerepe és felelőssége jelentősen megnövekedett. A könyvvizsgáló nem marad egyedül a felelősség viselésében, mivel a korábbi szabályozáshoz képest a Gt. jelentősen megszigorította a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok kötelezettségeit és felelősségét.

A Gt. szabályai és a hitelezők érdekeit sértő bűncselekmények

A Gt. a hitelezők érdekeinek védelme érdekében elsősorban a gazdasági társaságok alapításával, működésével, a társaságok átalakulásával, megszűnésével kapcsolatosan tartalmaz új rendelkezéseket abból a feltevésből kiindulva, hogyha a társaságok a korábbiaknál konkrétabb, sok tekintetben szigorúbb szabályokat betartják, ezzel várhatóan a társaságok kifelé, harmadik személyek irányában is felelősségteljesebben működnek, egyszersmind csökken a hitelezők kockázata.

Jogos igényük a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülő üzleti partnereknek, a hitelezőknek, a munkavállalóknak, hogy a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről rendszeresen és folyamatosan, megbízható, valósághű információkat kapjanak. Természetesen ezt igénylik a társaság tagjai, a felügyelőbizottság és a társaság ügyvezetése is. Ez az érdek hívta életre a korszerű számviteli rendszert, melynek alapvető szabályait a számvitelről szóló – többször módosított – 1991. évi XVIII. törvény (Szmt.) tartalmazza.

A gazdasági társaságoknál a könyvvizsgáló alapfeladata a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságának ellenőrzése, mivel a könyvvizsgálat a társaság érdekeit is szolgálja, ugyanakkor fontos közérdekvédelmi intézmény is.

A számviteli fegyelem megsértésének vétsége

Jelenleg hazánkban – a gazdasági bűncselekmények között – a számviteli fegyelem megsértésének vétsége (Btk. 289. §) a leggyakrabban ismertté vált bűncselekmény: az elmúlt évben az összes gazdasági bűncselekménynek közel 42 százalékát tette ki. Adódik ez abból, hogy maga a törvényi tényállás erősen keretjellegű. Eszerint a bűncselekményt az követi el, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettségét, valamint a bizonylati fegyelmet megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy megnehezíti. Látható, hogy számos, nem nevesített jogszabály megszegése vezethet – olykor minden erre irányuló szándék nélkül – a bűncselekmény elkövetéséhez.

Egyetérthetünk azzal a megállapítással, miszerint ez a törvényi tényállás képezi minden fehérgalléros bűncselekmény gyökerét, hiszen erre – az olykor spontán, olykor viszont direkt szándékkal megvalósított – fegyelmezetlenségre épül a fehérgalléros bűnözés maga.

Nyilvánvalóan ez a felismerés ösztönözte a társasági törvény kodifikátorait a Gt. 42. §-ában szereplő kötelezettség nevesítésére, amely szerint részvénytársaságnál minden esetben, korlátolt felelősségű társaságnál pedig, ha a törzstőke az ötvenmillió forintot meghaladja, valamint az egyszemélyes kft.-nél a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. Ha a könyvvizsgáló megítélése szerint a gazdasági társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, köteles kérni az ügyvezetéstől a köz-, illetve a taggyűlés összehívását, és ha erre nem kerül sor, avagy ha a legfőbb szerv a törvényes döntéseket a hitelezők védelmében nem hozza meg, a könyvvizsgálónak a cégbíróságot kell értesítenie [Gt. 44. § (2)].

Aki veszi a fáradságot, és alaposan áttanulmányozza a társasági törvény rendelkezéseit, még több helyen találkozik a számviteli törvényből fakadó különböző kötelező előírásokkal, melyek közül a legfontosabb – hitelezőket védő – rendelkezés, hogy a gazdasági társaság átalakulásakor a tagoknak rendelkezésére kell állnia a vagyonmérleg-tervezetnek, és garanciális szabály az is, hogy azt a vagyonleltár-tervezettel együtt – külső szakértővel – ellenőriztetniük kell (Gt. 62-63. §).

A csődbűntett

A számviteli fegyelem megsértésének vétsége és a csődbűntett (Btk. 290. §) szorosan kapcsolódik egymáshoz. Talán meglepő, hogy míg a csődeljárások száma évről évre csökken, addig a csődbűntett miatt indult eljárások száma emelkedik, s az elmúlt évben már az összes ismertté vált gazdasági bűncselekmény közel 39 százalékát adták. A statisztikai adatok alapján azonban megállapítható, hogy leggyakrabban az úgynevezett adminisztratív csődbűntett, a felszámolás eredményének meghiúsítása [Btk. 290. § (5)] miatt indult büntetőeljárás (ebben az esetben az elkövető a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a mulasztással a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja), míg a klasszikus esetek, mint a fedezetelvonó [Btk. 290. § (1)] és a csalárd csőd [Btk. 290. § (3)], nagyságrenddel kevesebbszer kerültek bíróság elé. Anélkül, hogy a csődbűntett törvényi tényállásának mélyebb elemzésébe bocsátkoznék, ennek igen egyszerű a magyarázata, ha visszaidézzük a felszámolási eljárásoknak a csődeljárásokéhoz képest aránytalanul magas számát, valamint az adminisztratív csődbűntett megvalósulásához vezető magatartást.

A gyakorlat szempontjából lényeges, hogy a büntetőjogi felelősség akkor is fennáll, ha a csőd vagy az azt követő felszámolási eljárás nem feltétlenül róható fel a társaság vezető tisztségviselőinek. Ugyanakkor a felszámolás mégis a társaság megszűnésének olyan módja, amelynél a hitelezők gyakran kielégítetlenül maradnak.

A nemzetközi társasági jogban általános hitelezővédelmi tendencia, hogy a felszámolás az adott társaságnál vezető tisztséget betöltő személyek jövőbeli tisztségviselői lehetőségeit korlátozza. A Gt. 23. §-ának (3) bekezdése ezt a korábban is korlátozó rendelkezést – hitelezővédelmi szempontokra figyelemmel – tovább szigorította azzal, hogy a társaság fizetőképtelenségének jogerős bírósági megállapítását követően a felszámolt gazdaság vezető tisztségviselője három évig (ez az időtartam korábban két év volt) nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője, ha a felszámolást elrendelő jogerős bírói végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolt társaságnál vezető tisztségviselő volt.

Hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétsége

A Btk. szintén a hitelezők érdekeit védi azzal, hogy büntetéssel fenyegeti azt, aki egyes jogos hitelezői igények kielégítésével más, szintén jogos hitelezői igények kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja (Btk. 291. §). Ezt a bűncselekményt elkövetheti, aki a gazdálkodó szervezeten belül jogosult rendelkezni a társaság vagyonával, így a vezető tisztségviselő, a felszámolási eljárás elrendelése után a felszámolóbiztos, vagy végelszámolás esetén a végelszámoló.

Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége

A társaságok gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó, bárki által megtekinthető közhitelű nyilvántartások iránti bizalmat védi a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétségének (Btk. 299. §) törvényi tényállása. A Gt. 26. §-ának (1) bekezdése az ügyvezetés kötelezettségévé teszi a közhiteles cégnyilvántartás részére az 1997. CXLV. törvény (Ctv.) 3. §-ának (1) bekezdésében előírt adatok szolgáltatását. A társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, s általában a Ctv. alapján a cégjegyzékben szereplő jogoknak, kötelességeknek, tényeknek és egyéb adatoknak, illetve ezek változásának az illetékes cégbírósághoz való bejelentése a vezető tisztségviselők feladata. Megjegyzendő azonban, hogy a cégnyilvántartáson kívül közhitelű nyilvántartás még egyebek mellett a földhivataloknál vezetett ingatlan-, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartás is, valamint a Közlekedési Főfelügyeletnél vezetett hajólajstrom, melyek részére az adatszolgáltatás szintén a vezető tisztségviselők kötelessége.

A gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége csak szándékosan követhető el, tehát a bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha a vezető tisztségviselő tudatosan mulasztja el az adatok (adatváltozások) bejelentését, viszont a gondatlan kötelezettségmulasztás miatt, illetve a késedelmes vagy a hibás teljesítés következtében bekövetkezett károkért valamennyi vezető tisztségviselő korlátlanul és egyetemlegesen felel [Gt. 26. § (2)].

A hitelezők érdekeit sértő gazdasági bűncselekmények száma és százalékos megoszlása
Bűncselekmény (ismertté vált bűncs.) 1994 1995 1996 1997 1998
Szám % Szám % Szám % Szám % Szám %
Számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §) 121 37,0 331 49,1 339 38,8 458 42,5 525 41,5
Csődbűntett (Btk. 290. §) 140 42,8 190 28,2 327 37,4 381 35,4 488 38,6
Hitelező jogt. előnyben rész.(Btk. 291. §) 9 2,7 18 2,7 13 1,5 16 1,5 10 0,8
Tartozás fedezetének elvonása (Btk. 297. §) 19 5,8 70 10,4 86 9,9 68 6,3 68 5,4
Hitelezési csalás (Btk. 297/A §) 1 0,3 8 1,2 14 1,6 25 2,3 29 2,3
Gazd. társ. vez. tisztv. visszaél.(Btk. 298/A §) 3 0,9 6 0,9 5 0,6 2 0,2 2 0,2
Alaptőke v. törzstőke csorbítása (Btk. 298/B §) 3 0,9 13 1,9 11 1,3 12 1,1 13 1,0
Valótlan érték megjelöl. (Btk. 298/C §) 1 0,3 1 0,1 3 0,3 2 0,2 2 0,2
Gazdasági adatszolg. elmul. (Btk. 299. §) - - 17 2,5 54 6,2 101 9,4 110 8,7
Tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B §) - - - - 7 0,8 - - 1 0,1
Visszaélés csekkel (Btk. 313. §) 30 9,2 20 3,0 13 1,5 8 0,7 17 1,2
Váltóhamisítás (Btk. 313/A §) - - - - 1 0,1 4 0,4 - -
Összesen: 327 100 674 100 873 100 1077 100 1265 100

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem