Ma már nem megy ritkaságszámba, ha valakinek több országból származik jövedelme. Cikkünk általános áttekintést ad a külföldi állampolgárok magyarországi, illetve a magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségével kapcsolatos főbb szabályokról.
EGYEZMÉNYEK – ILLETŐSÉG
A külföldi állampolgárok magyarországi, illetve a magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségének meghatározásához legelőször azt kell megállapítani, hogy van-e az adott országgal kettős adózást kizáró egyezményünk. A kettős adózást kizáró egyezmények azt határozzák meg, hogy az egyes jogcímeken szerzett jövedelmet a két szerződő állam közül melyik adóztathatja, és azt is megszabják, hogyan kell a kettős adózást elkerülni. Ha van egyezmény, akkor az abban foglaltak az irányadók – és csak ezt követően kell a magyar szabályokat vizsgálni -, ha nincs, akkor a jövedelem Magyarországon és külföldön egyaránt adózik.
Döntő szempont emellett az is, hogy a magánszemély az adott adóévben belföldi vagy külföldi illetőségűnek minősül-e, ugyanis a belföldi illetőségű személyt az összes jövedelme, a külföldi illetőségű személyt pedig a belföldről származó jövedelme után terheli adókötelezettség.
Mentességek
Kamatjövedelem
A következő országok állampolgárainak belföldről származó kamatjövedelme nem adóköteles Magyarországon abban az esetben, ha a kettős adózási egyezmények szerinti feltételeknek egyébként megfelelnek: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izrael, Jugoszlávia (és utódállamai), Koreai Köztársaság, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, valamint Szlovákia.
Jogdíjak
Nem adóköteles az alábbi államok állampolgárainak belföldről származó jogdíjjövedelme Magyarországon, ha a kettős adóztatási egyezményeknek egyébként megfelelnek: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izrael, Koreai Köztársaság, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország.
Művészet és sport
Az Amerikai Egyesült Államok esetében külföldi nem magánszemély belföldön végzett művészeti és sporttevékenysége nem adóköteles Magyarországon, ha a kettős adóztatási egyezmények rendelkezéseinek megfelel.
A JÖVEDELEM-SZERZÉS JOGCÍME
A magyarok külföldön, a külföldiek itthon jellemzően munkaviszonyból, önállóan (megbízási jogviszony alapján) végzett tevékenységből, igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságból vagy társasági tagságból (osztalékrészesedés) szerezhetnek jövedelmet.
A kettős adózást kizáró egyezmények nem egységesen rendelkeznek az egyes jogcímeken szerzett jövedelmek adózásáról, ezért a konkrét szerződéseket minden esetben tanulmányozni kell. Azonban vannak olyan általános szabályok, amelyek az egyes jövedelemszerzési jogcímek esetében azonosak.
Munkaviszonyból származó jövedelem
A munkaviszonyból származó fizetés, bér és más hasonló juttatás – a nemzetközi egyezmények fő szabálya szerint – ott adóköteles, ahol a munkát végzik. Ha azonban a munkavállaló az adott adóévben nem tartózkodik ott összesen 183 napot, és a térítést olyan munkaadó fizeti, aki a másik szerződő államban nem bír illetőséggel, és az illetményt nem a munkaadónak a másik állambeli telephelye vagy állandó képviselete viseli, akkor az így szerzett jövedelem – e három feltétel együttes megléte esetén – ott adózik, ahol a magánszemély illetőséggel bír.
Külföldi munkavállaló Magyarországon
A külföldi állampolgár magyarországi munkavégzéséből származó jövedelme legtöbbször Magyarországon adózik, mégpedig a személyi jövedelemadó-törvény általános szabálya szerint. Így a külföldi munkaviszonyból származó bevételének 100 százaléka adóköteles, és természetesen – a törvényi feltételek megléte esetén – érvényesíthetők az adókedvezmények is.
A munkaviszonyban álló külföldieknél kérdésként merül fel, hogy kell-e utánuk munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni. Ha a munkáltató belföldi munkáltatónak minősül, akkor a nála foglalkoztatottak munkaviszonyára teljes egészében vonatkozik a fizetési kötelezettség. A fizetési kötelezettség ebben az esetben független az alkalmazott illetőségétől, mert a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a benne foglalt mentességeken túl e kötelezettség alól bárkit is mentesítsen.
Magyar munkavállaló külföldön
Magyar dolgozó esetén – ha a munkáltató külföldi kiküldetését rendeli el – az egyezményekben szereplő, korábban már említett hármas feltétel meglétének jelentős szerepe van. Ha a fizetés magyar munkáltatótól származik, akkor az adóztatás helyét a 183 napos időtartam figyelembevételével, az előzőekben utalt szabálynak megfelelően kell meghatározni.
Ha a külföldi kiküldetés fél évnél rövidebb időre szól, akkor a jövedelem Magyarországon adózik, és az adóelőleget is ennek megfelelően le kell vonni.
Ha a munkaszerződésben fél évnél hosszabb időt kötnek ki, akkor a jövedelem után a munkavégzés első napjától külföldön kell megfizetni az adót.
Amennyiben a munkavégzés időtartama a szerződésben eredetileg meghatározotthoz képest változik, úgy – a tartam csökkenésének, illetve növekedésének függvényében – utólag módosítani kell a levont adóelőleget, külföldről vissza kell azt igényelni, Magyarországon pedig be kell fizetni.
Önálló tevékenységből származó jövedelem
A megbízás alapján önállóan kifejtett tudományos, oktatási, ügyvédi, mérnöki, építészeti, könyvszakértői tevékenység jövedelme az egyezmények általánosan elfogadott szabálya szerint a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható akkor, ha a tevékenység kifejtéséhez a másik államban nem rendelkezik állandó berendezéssel.
A Magyarországon adózó önálló tevékenység bevételének vagy a 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni (tételes költségelszámolás nélkül), vagy lehetőség van a tételes költségelszámolás választására. Ilyenkor azok a kiadások érvényesíthetők, amelyek kizárólag a bevétel elérése érdekében merülnek fel.
Igazgatótanácsi tiszteletdíj
Vannak olyan egyezmények, amelyek külön kitérnek az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági térítések adózására. Fő szabályként az ilyen jogcímen szerzett jövedelem abban az államban adózik, amelyben a térítést és más hasonló fizetést folyósító társaság illetőséggel bír. Megszorítás, hogy ez a szabály csak az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági térítésre igaz, egyéb tiszteletdíjaknál az adott egyezmény azokra vonatkozó cikkeit kell alkalmazni.
Az egyezmény alapján Magyarországon adózó tiszteletdíj nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít, a bevétel egésze jövedelem, ezért nincs lehetőség a költségelszámolásra.
Osztalék
Az egyezményekben használt osztalék" fogalom a részvényekből, a követeléseken kívüli nyereségrészesedést biztosító egyéb jogokból, továbbá más társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, amely a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatás alá esik abban az államban, amelynek vállalkozása a nyereséget felosztó társaság. Az osztalékból részesedő természetes személy esetében fő szabály, hogy az az állam adóztatja az osztalékot, amelyben a személy illetőséggel rendelkezik. Emellett az az állam is megadóztathatja saját jogszabályai szerint, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír. Ez az adóztatási lehetőség azonban a legtöbb egyezményben korlátozott mértékű, általában 5-15% között mozog.
A kettős adózás elkerülése
Magyarországon az osztalék után fizetendő adómérték 20%, illetve 35%. Az egyezmények a kétszeres adózást ilyenkor úgy kerülik el, hogy a másik államban megfizetett adót a fizetendő adóba beszámítják.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy minden esetben a konkrét kettős adózást kizáró szerződést kell megvizsgálni, mert az eddig említett általános szabályoktól nem egy esetben eltérő rendelkezés található.
ADÓELŐLEG – ADÓBEVALLÁS
Adóelőleg
A külföldi személyek Magyarországon adózó jövedelmei után az adót, valamint az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, és a kifizetést követő hó 12-éig kell megfizetnie. Az adót akkor nem kell levonni, ha a nemzetközi egyezmény alapján a bevétel belföldön nem adóztatható, és a külföldi igazolja az illetőségét. Erre a külföldi adóhatóság, nemzetközi szervezet által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítása szolgál, amelyet a naptári évben történt első kifizetést megelőzően, az illetőség változása esetén pedig a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően kell kérni. Az illetőségigazolást a kifizetőnek kell megőriznie.
Eljárási lehetőségek
Ha a külföldi személytől levonandó, illetve levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény szerinti mérték – ez jellemzően az osztaléknál fordul elő -, akkor több eljárási lehetőség közül lehet választani.
A legegyszerűbb, ha a kifizető az adóhatóságtól kéri, hogy már a kifizetéskor az egyezmény szerinti adómértéket alkalmazhassa. Az engedély – amely a különbözetért való korlátlan felelősség terhe mellett kapható meg – visszavonásig érvényes.
Ha a kifizető megfizette a belföldi adómértéket, de azt a külföldi személytől nem vonta le, akkor az illetőségigazolás benyújtásánál az adóhatóságnál visszatérítési igényt terjeszthet elő.
Amennyiben a nemzetközi egyezményben alkalmazandó adómértéknél magasabb adót a külföldi személytől levonták, akkor a külföldi a kifizető igazolása és az illetőségigazolás benyújtásával maga kérheti az APEH Észak-budapesti Igazgatóságától a különbözet visszatérítését. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt belföldi konvertibilis forintszámlára utalja át.
Bevallás
A Magyarországon adóköteles külföldi magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének adóelőlegét ugyanúgy kell megállapítani, mint a belföldiek esetében. Ez egyben azt is jelenti, hogy az adókedvezményeket – így az adójóváírást is – már az adóelőleg megállapításakor figyelembe kell venni.
Említettük már azt a fontos szabályt, hogy a belföldi illetőségű személyt az egész jövedelme után, míg a nem belföldit csak a magyarországi jövedelme után terheli adókötelezettség. A bevallás elkészítésekor figyelembe kell venni, hogy ha a jövedelem forrásországával olyan nemzetközi egyezmény áll fenn, amely lehetővé teszi a külföldön szerzett és adózott jövedelem figyelembevételét a belföldi összevonás alá eső jövedelem adóztatásánál, akkor a külföldi jövedelmet ösz-sze kell vonni a belföldivel, és az úgynevezett átlagadókulcs segítségével kell a levonható adót megállapítani. Az átlagadókulcsot a számított adó és az összevont adóalap hányadosaként kell meghatározni, majd az így megkapott átlagos adókulccsal kell a külföldön adózott jövedelmet megszorozni. A külföldön ténylegesen megfizetett adó összegétől függetlenül ez az adóösszeg csökkenti a számított adót.
A megfizetett adó összegének figyelembevétele
A megfizetett adó összegének akkor van jelentősége, ha nincs a jövedelem forrásországával megkötött egyezmény. Ilyenkor a belföldi jövedelemhez hozzá kell adni a külföldről származó jövedelmet, és a számított adóból le kell vonni a külföldön már megfizetett adóösszeget. A levonás azonban nem lehet több, mint a számított adó 90 százaléka, tehát 10 százaléknyi adót mindenképpen meg kell fizetni.
Természetesen, ha külföldön nem vontak le adót vagy adóelőleget, akkor a külföldi jövedelem után is az általános szabályok szerint kell adózni.
Átváltás
A külföldről származó jövedelmet forintra kell átszámítani akkor is, ha azt ténylegesen nem váltották át vagy haza sem hozták. Az átváltáskor az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs hivatalosan jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, USA-dollárban megadott árfolyammal kell számolni.
Varga Katalin1999. évi XXXI. törvény
A Magyar Népköztársaság kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Montevideóban aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi XXX. törvény
A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén Kijevben aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi XXVIII. törvény
A Magyar Köztársaság és a Tunéziai Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Tuniszban aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi XXI. törvény
A Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi XVIII. törvény
A Magyar Köztársaság és a Moldovai Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi XVI. törvény
A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén és gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuvaitban aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi XV. törvény
A Magyar Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Pekingben aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi XIV. törvény
A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a kettős adózás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, egyezmény kihirdetéséről
1999. évi XI. törvény
A Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Dublinban aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi X. törvény
A Magyar Népköztársaság kormánya és az Indonéz Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Jakartában aláírt egyezmény kihirdetéséről
1999. évi VII. törvény
A Magyar Köztársaság és a Dél-afrikai Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelemadók területén Budapesten egyezmény kihirdetéséről
1996. évi CII. törvény
A Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1996. évi CI. törvény
A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1996. évi C. törvény
A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban aláírt egyezmény kihirdetéséről
1996. évi XCIX. törvény
A Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Bukarestben aláírt egyezmény kihirdetéséről
1996. évi XCV. törvény
A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1996. évi XCIII. törvény
A Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére, az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Prágában aláírt egyezmény kihirdetéséről
1996. évi XCII. törvény
A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1996. évi XCI. törvény
A Magyar Köztársaság és az Albán Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Tiranában aláírt egyezmény kihirdetéséről
1996. évi II. törvény
A Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Iszlámábádban aláírt egyezmény kihirdetéséről
1995. évi XVII. törvény
A Magyar Köztársaság kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Kairóban aláírt egyezmény kihirdetéséről
1995. évi XVI. törvény
A Magyar Köztársaság kormánya és a kanadai kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1993. évi LXVII. törvény
A Magyar Köztársaság és Málta között a kettős adóztatás elkerüléséről Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1993. évi LXIII. törvény
A Magyar Köztársaság és Izrael Állam között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Jeruzsálemben aláírt egyezmény kihirdetéséről
1993. évi LX. törvény
A Magyar Népköztársaság kormánya és Malajzia kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1993. évi XXXVI. törvény
A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén, Canberrában aláírt egyezmény kihirdetéséről
1992. évi XXVIII. törvény
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadó területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1992. évi XXVII. törvény
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadó területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1990. évi XCV. törvény
A Magyar Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1940. évi V. törvénycikk
Az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Hágában kelt magyar- holland egyezmény becikkelyezéséről
1937. évi XXVI. törvénycikk
Az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása céljából Budapesten aláírt magyar-svéd egyezmény becikkelyezéséről
1988. évi 6. törvényerejű rendelet
A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1982. évi 23. törvényerejű rendelet
A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1980. évi 18. törvényerejű rendelet
A Magyar Népköztársaság és Japán között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1979. évi 27. törvényerejű rendelet
A Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1978. évi 15. törvényerejű rendelet
A Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
1976. évi 2. törvényerejű rendelet
A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben aláírt egyezmény kihirdetéséről
1976. évi 1. törvényerejű rendelet
A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a hagyatéki és az öröklési adók területén Bécsben aláírt egyezmény kihirdetéséről
1949. évi 16. törvényerejű rendelet
A Román Népköztársasággal az egyenes adók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről
13/1990. (VII. 25.) Korm. rendelet
A Magyar Köztársaság kormánya és a Thaiföldi Királyság kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről
12/1988. (III. 10.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és Spanyolország kormánya között Madridban aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről
11/1988. (III. 10.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és az Indiai Köztársaság kormánya között Új-Delhiben aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről
10/1988. (III. 10.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Holland Királyság kormánya között Hágában aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről
33/1985. (VII. 1.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Görög Köztársaság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről
20/1984. (IV. 18.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Belga Királyság kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről
82/1982. (XII. 29.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Ciprusi Köztársaság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről
55/1982. (X. 22.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Svéd Királyság kormánya között Stockholmban aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről
67/1981. (XII. 16.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Norvég Királyság kormánya között Oslóban aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről
66/1981. (XII. 16.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Finn Köztársaság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről
65/1981. (XII. 16.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között Párizsban aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről
53/1980. (XII. 12.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről
49/1979. (XII. 6.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Washingtonban aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről
45/1979. (XI. 10.) MT rendelet
A Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről
9/1979. (III. 2.) MT rendelet
A jogi személy jövedelme és vagyona kettős adóztatásának elkerüléséről szóló, Ulánbátorban kelt egyezmény kihirdetéséről
8/1979. (III. 2.) MT rendelet
A természetes személyek jövedelme és vagyona kettős adóztatásának elkerüléséről szóló, Miskolcon aláírt egyezmény kihirdetéséről
