A Munka Törvénykönyvének augusztus 17-étől hatályos módosítása sok kérdést vet fel az üzemi tanácsokkal kapcsolatban. Kinek jó, hogy az üzemi tanács ezentúl megállapodást köthet a kollektív szerződés tárgykörébe eső dolgokról is? Változik-e az üzemi tanácsok munkajogi helyzete?
A munkavállalók az üzemi tanács intézményén keresztül szólhatnak bele a munkáltató fontosabb döntéseibe. A Munka Törvénykönyvének (Mt.) módosításáról szóló 1999. évi LVI. törvénnyel kibővült az üzemi tanácsok jogköre: ha a munkáltatónál nem működik szakszervezet, a munkáltató és az üzemi tanács üzemi megállapodásban szabályozhatja az eddig kizárólag a kollektív szerződésre tartozó kérdéseket. A módosítás a szakszervezetek részéről élénk ellenállást váltott ki, mert úgy érzik, hogy ezzel gyengülnek a pozícióik, s azzal érvelnek, hogy az üzemi tanácsok nem érdekvédelemre szerveződtek, így nem is tudják kikényszeríteni a megállapodások bizonyos (például a sztrájkra vonatkozó) részét.
A valódi kérdés persze az, hogy a módosítással átalakul-e az üzemi tanácsok szerepe, és ha igen, akkor hogyan. Válaszadás helyett egyelőre csak arra szorítkozhatunk, hogy felvázoljuk az üzemi tanácsokra vonatkozó, jelenleg hatályos rendelkezéseket.
AZ ÜZEMI TANÁCS JOGOSÍTVÁNYAI
Üzemi megállapodás, kollektív szerződés
Az üzemi megállapodás eddig úgynevezett belső szabályzat volt, s csak az üzemi tanácsra (jogosítványaira, a munkáltatóhoz fűződő kapcsolatrendszerére) vonatkozott. A módosítás következtében az üzemi megállapodás mintegy kollektív szerződéssé" lépett elő: amennyiben a munkáltatónál nincs szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltató az üzemi megállapodásban szabályozhatják azokat a kérdéseket, amelyeket eddig csak a kollektív szerződésben lehetett rendezni.
Az üzemi tanács kollektívszerződés-kötési" jogosultsága azonban nem teljes: az üzemi megállapodás csak a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét szabályozhatja, nem érintheti azonban a kollektív szerződést kötő felek közti kapcsolatrendszert, ez utóbbi megmaradt a szakszervezetnek.
Az így megkötött üzemi megállapodásra a kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az üzemi megállapodás hatályát veszti, ha az üzemi tanács megszűnik, illetve ha a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződést kötnek. (Ez lehet akár ágazati kollektív szerződés is, aminek hatályát a munkaügyekkel foglalkozó miniszter a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után az egész ágazatra vagy alágazatra kiterjesztheti, feltéve hogy a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban, alágazatban reprezentatívnak minősülnek.)
A hiányzó szakszervezet helyettesítése
Látható, hogy a törvényhozó csak hézagpótlónak szánta az üzemi tanácsok effajta kollektívszerződés-kötési jogosultságát, és csak abban az esetben enged annak teret, amikor az adott munkáltatónál nincs szakszervezet. Így az üzemi megállapodásban a jövőben megjeleníthetők olyan, eddig csak a kollektív szerződésben szabályozható jogok és kötelezettségek is, amelyek korábban szakszervezet s kollektív szerződés hiányában érinthetetlenek voltak.
A munkáltató döntési jogköre
Az Mt. új szabályaiból az is következik, hogy a kollektív szerződés (illetve a kollektív szerződés helyett megkötött üzemi megállapodás) hiánya bizonyos szabályozási körökben kifejezetten a munkáltató döntési jogosultságát bővíti, mivel az Mt.-ben meghatározott kérdésekben a munkáltató határozhat. Ezek a következők:
- a munkaidőkeretet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg [Mt. 118. § (2) bekezdés],
- a munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg [Mt. 119. § (1) bekezdés],
- a támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat [Mt. 165. § (1) bekezdés].
Ezek kapcsán az üzemi tanácsok kollektívszerződés-kötési" jogosultsága inkább a munkavállalóknak kedvez, hiszen a felsorolt a kérdésekben az Mt. szerint kollektív szerződés hiányában eddig kizárólag a munkáltató döntött. Most kollektív szerződésnek kell tekinteni ebből a szempontból az üzemi megállapodást is, így a munkáltató döntési kompetenciája csak akkor érvényesül, ha ezekben a kérdésekben üzemi megállapodás sincs.
Érdek-képviseleti szerep
Kérdés, hogy az üzemi tanács mennyire letéteményese a munkavállalói érdekeknek? Mivel üzemi tanács tagjává csak olyan munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatónál, és nem választható tagnak a munkáltató, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, ezért az üzemi megállapodásban is megjeleníthetők a munkavállalói érdekek, legalább annyira, mintha azt szakszervezet kötötte volna meg. Ez alól talán egy témakör képez kivételt, ez pedig a sztrájk.
Sztrájk
A sztrájk vonatkozásában a törvény ellentmondásos, ugyanis a törvény szerint egészen más szerepet játszik a sztrájkban az üzemi tanács és a szakszervezet.
Az Mt. 70. §-a alapján az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Emiatt nem szervezhet sztrájkot, azt nem támogathatja, de nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel.
Az üzemi tanács tehát a sztrájkkal kapcsolatban semleges magatartásra köteles. A tagja részt vehet ugyan a sztrájkban, de amíg a sztrájk tart, az üzemi tanácsi tagsága szünetel.
A szakszervezet ezzel szemben aktív szervezője-összefogója-lebonyolítója a sztrájknak. A szakszervezet a munkavállalók érdekvédelmére szerveződött, a munkavállalók érdekeinek védelmére akár a sztrájkot is igénybe veheti.
Ha az üzemi tanács a sztrájkjogot kívánja a kollektív szerződés helyébe lépő üzemi megállapodásban megjeleníteni, akkor vagy ellentétbe kerül az Mt. 70. §-ában írtakkal, vagy lemond a munkavállalók érdekeinek ezzel kapcsolatos képviseletéről. A törvényhozó azonban ezzel is inkább ösztönzi a munkavállalókat arra, hogy szakszervezetbe tömörüljenek: hiszen mihelyt létrejön a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás hatályát veszti.
A kollektív szerződés helyébe lépő üzemi megállapodásban számos kérdés szabályozható, ami a munkavállalók érdekeit is védi, és így sok olyan munkáltatónál létrejöhet kollektív szerződés", amelynél eddig szakszervezet hiányában nem történt meg.
Együttdöntési jog
Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Ez csak azokra a jóléti célú pénzeszközökre illeti meg, amelyek mértékét a kollektív szerződés már meghatározta. A kollektív szerződésen kívüli juttatások vonatkozásában ez a jog nem érvényesül.
Véleményezési jog
A munkáltató köteles a döntése előtt véleményeztetni az üzemi tanáccsal
- a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egységének önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket;
- a személyügyi nyilvántartás kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, a munkaviszony létesítésekor kitöltendő adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet;
- a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket;
- a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;
- az éves szabadságolási tervet;
- az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését;
- a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét;
- a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot.
A vállalati tanács, illetve a közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működő vállalatnál az átszervezésről, átalakításról, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetéről, illetve a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetéről az üzemi tanácsot csak tájékoztatni kell.
Az üzemi tanács 15 napon belül közli a munkáltatóval a tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját, ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene. (A tizenöt napos határidőt a tervezetnek az elnökhöz, illetve az üzemi tanács ügyrendjében megjelölt személyhez való érkezésétől kell számítani.)
Nemperes eljárás kezdeményezése
Az üzemi tanács együttdöntési és véleményezési jogának gyakorlására vonatkozó szabályok megsértése esetén az üzemi tanács bírósághoz fordulhat a munkáltatói intézkedés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az erre irányuló nemperes eljárásban a bíróság 15 napon belül dönt.
A véleményezési joggal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a munkáltatót természetesen nem köti az üzemi tanács javaslata, s indokolnia sem kell, miért nem vette figyelembe azt.
Tájékoztatáshoz való jog
A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot
- legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről;
- a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,
- legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről.
Az üzemi tanács ezenkívül minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet a munkáltatótól, amely kapcsolatos a munkavállalók munkaviszonnyal öszszefüggő gazdasági és szociális érdekeivel. A munkáltató ilyenkor sem tagadhatja meg a tájékoztatást.
Betekintési jog
Az üzemi tanács betekinthet a munkáltató nyilvántartásaiba az együttdöntési, illetve a véleményezési jogosultság gyakorlásával összefüggésben.
Titoktartási kötelezettség
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmével összefüggő fontos garancia, hogy az üzemi tanács tagja csak akkor hozhatja nyilvánosságra a tevékenysége során tudomására jutott adatokat, ha az nem sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, illetve nem jár a munkavállalók személyiségi jogainak sérelmével.
| Kizárólagos szabályozási lehetőségek |
|---|
A kollektív szerződés bármely kérdésről rendelkezhet, a Munka Törvénykönyve azonban bizonyos munkajogi kérdések szabályozását kizárólag a kollektív szerződésre bízza. Tekintettel arra, hogy a dolgozók jogainak és kötelezettségeinek rendezésére érvényesen megkötött üzemi megállapodást – annak fennállta alatt – minden szempontból kollektív szerződésnek kell tekinteni, az üzemi megállapodás is kiterjedhet az említett szabályozási tárgykörökre. Amennyiben e kérdésekről üzemi megállapodás sem születik, a munkáltató egyoldalúan nem rendelkezhet róluk. Ezek a következők:
|
AZ ÜZEMI TANÁCS MINT SZERV
Bár az Mt. szerint kötelező üzemi tanácsot választani, ennek elmulasztását nem szankcionálja. Mindenképpen hátrányos jogkövetkezmény azonban, hogy üzemi tanács hiányában a munkavállalók nem tudnak részt venni a munkáltatói döntéshozatalban.
Kötelező választás
Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, illetve a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol a munkavállalók létszáma meghaladja az 50 főt.
Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál, illetve a munkáltató olyan önálló telephelyén (részlegénél) kell választani, ahol a munkavállalók létszáma 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja.
Az újonnan létrejövő munkáltatónál 3 hónapon belül kell megválasztani az üzemi tanácsot, illetőleg az üzemi megbízottat.
A munkáltató önálló telephelyén vagy részlegénél csak akkor kell üzemi tanácsot, üzemi megbízottat választani, ha a törvényben meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok részben vagy egészben megilletik az önálló telephely (részleg) vezetőjét.
Az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott megválasztása 3 évre szól.
Központi üzemi tanács
Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, ezek megválasztásával együtt központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.
A központi üzemi tanácsokat nem a munkavállalók választják meg közvetlenül, hanem a megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba.
Az üzemi tanács tagjai
Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában:
- a 100 főt nem haladja meg: három,
- a 300 főt nem haladja meg: öt,
- az 500 főt nem haladja meg: hét,
- az 1000 főt nem haladja meg: kilenc,
- a 2000 főt nem haladja meg: tizenegy,
- a 2000 főt meghaladja: tizenhárom.
Ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább 6 hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban a törvény szerinti megfelelő számú üzemi tanáccsal, új üzemitanács-tagot kell választani.
A tagság feltételei
Az üzemi tanács tagjává csak az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatóval. Nem lehet üzemitanács-tag a
- munkáltató,
- a munkáltató közeli hozzátartozója és
- a választási bizottság tagja.
AZ ÜZEMI TANÁCS MEGVÁLASZTÁSA
A Munka Törvénykönyve meglehetősen részletesen szabályozza az üzemi tanács tagjainak a megválasztását. Kitér a jelöltállításra, a választási bizottságra, a törvényes választásra, illetve arra, hogy mi az eljárás az eredménytelen és az érvénytelen választás esetén. A következőkben a legfontosabb szabályokat ismertetjük.
Választási névjegyzék
Választásra minden munkavállaló jogosult, aki a munkáltatónál munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltató által – a választási bizottság kérésére – 5 napon belül rendelkezésre bocsátott adatok alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé.
Választási bizottság
A jelölés és a választás lebonyolítására az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választásokat megelőzően 8 héttel választási bizottságot alakít ki. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői részt vehetnek a választási bizottság tevékenységében. A munkáltató ezzel szemben nem vehet részt a választási bizottság munkájában, s nem is befolyásolhatja azt.
Ha a munkáltatónál nincs üzemi tanács, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. A választási bizottság feladata, hogy meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját, gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.
Jelöltállítás
Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább 10%-a vagy legalább 50, választásra jogosult munkavállaló. A munkavállalóktól függetlenül, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet – tagjai közül – önállóan állíthat jelöltet.
A választási bizottság a választást megelőzően legalább 3 héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról. A jelöltlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt, vagyis ha a jelöltek száma legalább az üzemi tanácsba választható tagok számának megfelel. Érvénytelenség esetén a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani.
A szavazólapokat a választási bizottság készíti el, fontos szabály, hogy a szakszervezet által állított jelölt neve mellett fel kell tüntetni a szakszervezet nevét is. Ennek azért van jelentősége, mert az adott szakszervezet reprezentativitása az üzemitanács-választások eredményétől függ.
A választás
A választás titkos és közvetlen. A választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságára tekintettel kell megszervezni, s a munkáltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban kell megtartani.
Érvénytelen szavazat
Érvénytelen a szavazat, ha nem a megfelelő szavazólapon adták le, ha nem lehet megállapítani, hogy kire adták le, illetve ha a szavazólapon a megválasztandó tagok számánál több jelöltet jelöltek meg.
Megválasztott tag
Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. Szavazategyenlőség esetén az adott munkáltatónál fennállott hosszabb munkaviszony a döntő.
Póttag
Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább 20%-át megszerezte. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a munkáltatónál (a munkáltató telephelyén) üzemi megbízottat választanak.
Jegyzőkönyv
A választásról a választási bizottságnak jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tennie.
Eredménytelenség
Eredménytelen a választás, ha a munkavállalók ugyan kellő számú érvényes szavazatot adtak le (azaz a választásra jogosultak több mint fele részt vett a választáson), a jelöltek azonban a kívánt létszámban nem érték el a szavazatok legalább 30%-át. Ebben az esetben a legalább 30%-ot megszerzett jelöltet megválasztottnak kell tekinteni, és a fennmaradó helyekre új választást kell kiírni, ahol új jelöltek is indulhatnak.
Érvénytelenség
Érvénytelen a választás, ha a választásra jogosultak kevesebb mint a fele vett részt a választáson. A törvény ebben az esetben nem veszi figyelembe a keresőképtelen beteg, a szülési vagy fizetés nélküli szabadságon lévő, a sor- vagy tartalékos katonai szolgálaton, a polgári szolgálaton lévő, az egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben lévő munkavállalót. Érvénytelen választásnál új választásokat kell kiírni, és a választást 90 napon belül meg kell ismételni. [A megismételt választásra külön szabályok vonatkoznak (Mt. 51/A §).
Egyeztetés
Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával kapcsolatban vita merül fel, 5 napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet 5 napon belül közösen határoznak a vitás kérdésről. A határozat ellen a kezdeményezésre jogosultak a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, amely 15 napon belül nemperes eljárásban dönt az ügyben.
Az üzemi tanács megszűnése
Az Mt. különbséget tesz az üzemi tanács és a tagsági jog (megbízatás) megszűnése között.
Az üzemi tanács megszűnik:
- ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely megszűnik,
- ha a megbízatási ideje lejárt,
- ha visszahívják,
- ha a tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökken,
- ha a munkavállalók létszáma 50 fő alá, illetve legalább kétharmaddal csökkent,
- ha több munkáltató vagy telephely egyesülése, összevonása következtében a munkáltatónál több üzemi tanács működne,
- a munkáltató vagy a telephely szétválik.
Az üzemi megbízott megbízatásának megszűnése
Megszűnik az üzemi megbízott megbízatása, ha
- a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely megszűnik,
- a megbízatási ideje lejárt,
- visszahívják,
- 3 hónapot meghaladóan – akadályoztatása miatt – nem tudja ellátni a feladatát.
Visszahívás
Az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott visszahívásáról szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók 30%-a írásban indítványozza. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vesz. Visszahívásra irányuló indítvány 1 éven belül ismételten nem terjeszthető elő.
Az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése
Megszűnik az üzemi tanácsi tagság
- a lemondással,
- a visszahívással,
- a tag cselekvőképességének elvesztésével,
- ha a tag 6 hónapot meghaladóan munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá,
- ha a tag a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik,
- az üzemi tanács megszűnésével,
- a tag munkaviszonyának megszűnésével.
(Az üzemi megbízott mandátuma a fentieken túlmenően akkor szűnik meg, ha a munkavállalók létszáma legalább 6 hónapon át 15 fő alá csökken.)
Amennyiben az üzemi tanács tagja 6 hónapot meg nem haladó időtartamra válik jogosulttá a munkáltatói jogkör gyakorlására, ez alatt az idő alatt az üzemi tanács tagságával kapcsolatos jogai csupán szünetelnek.
A tag visszahívása
Az üzemi tanács tagjának viszszahívására hasonló szabályok érvényesek, mint az üzemi tanács visszahívására. A különbség annyi, hogy a tag visszahívásához a leadott szavazatok fele szükséges, és a visszahívásra irányuló indítvány csupán 6 hónapon belül nem terjeszthető elő ismét.
A kieső tag pótlása
Ha az üzemi tanács tagjának megbízatása megszűnik, a kieső tag helyére a megválasztott póttagok közül kell megfelelő számú üzemitanács-tagot behívni az üzemi tanácsba.
Főszabályként a kieső tag helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatot megszerzett póttagját kell behívni, amelynek a kieső üzemitanács-tag a tagja volt. Ha a kieső üzemitanács-tag nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező független póttagok közül kell az üzemi tanácsba tagot behívni. Ha ez a szabály sem alkalmazható, akkor a delegálás sorrendjét a póttagok között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg.
AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE
Ügyrend
Az üzemi tanács a saját ügyrendjében fekteti le működésének részletes szabályait, az Mt. csupán keretszabályokat, illetve olyan rendelkezéseket határoz meg, amelytől nem lehet eltérni.
Az üzemi tanács a megválasztását követő 15 napon belül tartja meg első ülését, amelyen elnököt választ.
Az üzemi tanács szótöbbséggel hozza a határozatait, ez alól az Mt. egy kivételt említ: az együttdöntési jogosultság gyakorlásához a jelen lévő tagok kétharmados szavazata szükséges. Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha az ülésein a tagoknak legalább a fele részt vesz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Nincs kötelező szabály arra vonatkozóan, hogy milyen időközönként kell az üzemi tanácsnak összeülnie: a törvény úgy fogalmaz, hogy az üzemi tanács szükség szerint tartja az üléseit. Az Mt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján minden esetben össze kell hívni az ülést, ha ezt valamely tag vagy az elnök – az ok megjelölésével – kéri. Az üléseket az elnök hívja össze. Természetesen a tagok csak személyesen vehetnek részt az üléseken.
Munkáltatói kötelezettségek
A működési feltételek biztosítása
Az üzemi tanács működési feltételeit (e körbe tartozik az üzemi tanács választásának, illetve működésének indokolt költségeinek fedezése) a munkáltatónak kell biztosítania. A munkáltató terhére eső költségek mértékét a munkáltató az üzemi tanáccsal közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye.
Információk közzététele
A munkáltatónak biztosítania kell, hogy az üzemi tanács közzétehesse az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat.
Munkaidő-kedvezmény
A tagokat és az elnököt munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ez tagoknál a havi munkaidő 10, az elnöknél pedig 15%-a. Az üzemi megállapodásban a felek másképp is megállapodhatnak, azonban a kedvezmény mértéke ilyenkor sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének a felét.
Munkaidő-kedvezmény másképp is meghatározható: az üzemi megállapodásban a felek megegyezhetnek, hogy összeadják a tagok és az elnök munkaidő-kedvezményét, és ezt osztják el a tagok között (pl. több munkaidő-kedvezményt juttatnak annak, aki többet vesz részt az üzemi tanács munkájában). Ebben az esetben sem lehet természetesen túllépni a munkavállaló teljes munkaidejének a felét, így nem fordulhat elő, hogy valaki teljes munkaidőben csak az üzemitanács-tagsággal járó teendőit látja el. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.
Munkajogi védelem
Az üzemi tanács tagjának a rendes felmondásnál, a más munkahelyre való beosztásánál, illetve a rendkívüli felmondásnál érvényesülő munkajogi védelmére ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a szakszervezet tagjára.
Az üzemi megbízottnál a munkavállalók közössége gyakorolja a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot. Az egyetértésről a munkáltató tájékoztatását követő 15 napon belül a munkavállalók szavazással döntenek, a szavazás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.
Az elnök díjazása
Az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díj jár az üzemi tanács elnökének. Az erre fordítandó összeget a munkáltatónak kell biztosítania. A díj mértékét a munkáltató az üzemi tanáccsal egyetértésben állapítja meg. A munkáltató ezenkívül csak az üzemi tanáccsal egyetértésben állapíthat meg, illetve fizethet díjat az üzemi tanács elnökének.
Hintenberger András| Jogegységi határozat |
|---|
|
A Legfelsőbb Bíróság 1/1999. MJE számon hozott jogegységi határozatot az üzemi tanácsi választásokról. Ennek értelmében a munkáltatónál történő üzemitanács-választásnál a munkavállalókon kívül a munkáltatóval (részlegnél történő üzemitanács-választás esetén a részleggel vagy üzemmel) munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül. Ilyen jogosítvány – az előfeltételek hiányában – a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg. Az üzemi tanács választására irányuló szavazásnál – az Mt. eltérő rendelkezésének hiányában – szabályszerű minden olyan eljárási mód, amely a szavazásra jogosultak (de csak azok!) választási jogának gyakorlását biztosítja. A választás jogszerűségének elbírálásánál nem a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alkalmazását, hanem azt kell vizsgálni, hogy megállapítható-e lényeges, vagyis az eredményre kiható szabálytalanság. Az üzemitanács-választás lebonyolításával kapcsolatos vitára vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakítására. A döntés hátterében az állt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke jogegységi eljárást kezdeményezett az 1998. novemberi üzemi tanácsi választások előkészítése, illetve lebonyolítása során felmerült néhány olyan elvi kérdésben, amelyben az eljárt bíróságok eltérően foglaltak állást. A vitás kérdések a következők:
Ebben a kérdésben a jogegységi tanács azt tartotta jelentősnek, hogy eredményes üzemitanács-választás esetén mindkét félnek fontos érdeke fűződik az üzemi tanács, illetve üzemi tanácsok és a központi üzemi tanács mielőbbi működésének megkezdéséhez, az üzemi tanácsoknak a munkáltatói döntésekben való részvételéhez. |
