×

Társadalmi szervezetek ingatlanai

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 21. számában (1999. szeptember 15.)

 

A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvény hatálybalépésének napja (1990. szeptember 18-a) az akkoriban működő civil szervezetek meglehetősen nagy részének szinte második államosítást jelentett. A visszás helyzet rendezésére azóta többször kísérletet tettek a kormányok, most újabb törvénymódosítás készül.

 

A társadalmi szervezetek állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői joga mintegy tíz éve kártalanítás nélkül megszűnt. Ez nem csupán a szakszervezetek (melyek ellen – valljuk be – a rendelkezés született) számára jelentett igen sérelmes intézkedést, de komoly vagyoni hátránnyal járt sok munkaadói és egyéb szervezet számára is.

Kezelői és tulajdonjog

A kezelői jog tudniillik olyan sajátos jogi kategóriát takart, amely nem csupán akkor keletkezett, ha állami pénzből, állami beruházásban készült el vagy származott egy ingatlan, hanem a 40-es, 50-es évek államosításai után az eredeti tulajdonosok egy része – így a társadalmi szervezetek is – kezelői jogot kapott eredetileg a tulajdonában álló ingatlanok használatukban lévő hányadára.

A kezelői jog, ha nem is volt tulajdonjog, azért sokban hasonlított arra. Lehetett az ingatlant bérbe adni, jelzáloggal terhelni és elidegeníteni. Számos szervezet épített új ingatlant vagy bővítette a régit saját erőből a rendszerváltozás előtt, viszont – tekintettel arra, hogy érdemi különbség nem mutatkozott a kezelői és a tulajdonjog között, nem is fordítottak figyelmet arra, hogy tulajdonjogukat bejegyeztessék.

Az 1990-es törvény ilyenformán teljesen rendezetlen jogi helyzetben érte a társadalmi szervezeteket. Ugyan a törvény ingyenes használati jogot biztosított e szervezetek számára az általuk használt ingatlanokra, illetve ingatlanrészekre, de ez lényegesen szűkebb lehetőségeket jelentett az addigi status quónál.

Ezen túlmenően azonban arról is rendelkezett a törvény, hogy a megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok további sorsáról a kormány az Országgyűlés számára 1991. június 30-ig kell javaslatot tegyen.

Ehhez képest hosszú évekig mulasztásos törvénysértés állapotában voltak az aktuális kormányok, s a pártok ingatlanai tekintetében jelenleg is ez a helyzet. Az évek során egyes részterületeket szabályoztak, így 1991-ben a szakszervezeti vagyonnal kapcsolatban hoztak törvényt, míg 1996-ban a sportingatlanok tulajdoni helyzetét szabályozták, végül 1997-ben a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanokról (beleértve a szakszervezetieket is) hoztak törvényt. Ez utóbbit – mivel az átfogó rendezésről végül is nem sikerült megállapodni – önálló képviselői indítványként nyújtották be és fogadta el a T. Ház.

Ez utóbbi törvény – megszületésének körülményeiből is adódóan – számos problémát indukált.

Rendezési kísérlet

Mindenekelőtt elég cifra helyzetet teremtett, hogy a szabályozás rendkívüli módon irodacentrikus. Az érintett szervezetek, alapítványok ugyanis csak az elhelyezésükhöz szükséges iroda tulajdonjogára voltak jogosultak, de a működéshez szükséges egyéb helyiségekhez – pl. konferenciaterem, tanterem, kiállítóhelyiség stb. – nem.

Felemás helyzet alakult ki a szakszervezeti és az egyéb társadalmi szervezetek ingatlanait illetően is. A törvény, az abbéli igyekezet következtében, hogy orvosolja a szakszervezeti ingatlanokkal kapcsolatos, 1990-re visszanyúló sérelmeket, pontatlanul fogalmazott, s így a szakszervezetek a többi társadalmi szervezetnél kedvezőbb feltételek mellett kaphatták tulajdonukba az átadott ingatlanokat, és kimaradt a másokra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom is.

Gondot okoz az is, hogy azoknak az ingatlanoknak az esetében, melyeket közművelődési intézmények használnak, de jogilag szakszervezet volt a kezelőjük, a törvény eredeti céljával ellentétben az ingatlant közvetlenül nem használó szakszervezet kaphatná meg a tulajdonjogot. Ezzel természetesen a törvény eredeti célja sérülne.

Több olyan eset is előfordul, amikor az jelenti a problémát, hogy elválik a volt kezelő és az ingatlant közvetlenül használó szervezet személye. Ez jellemzően akkor következik be, amikor a valódi használók helyett felügyeleti szerveik, illetve a társadalmi szervezetek országos központjai kapták meg a kezelői jogot. Utóbbiak tehát azért nem kaphatják meg a tulajdonjogot, mert nem használják az ingatlant, előbbiek pedig azért, mert a kezelői jog nem az övék.

A jelzett anomáliák megoldását lenne hivatott szolgálni az a törvényjavaslat, melyet a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. számú törvény módosítására dolgoztak ki.

Új javaslatok

A törvény előkészítői szerint a javaslat célja, hogy a társadalmi szervezetek részére a szabályozás egyenlő feltételeket biztosítson, továbbá hogy e szervezetek tulajdonszerzési igénye kiterjedhessen a működési célú ingatlanokra is, valamint hogy az oktatási, kulturális és szociális célúak mellett a tudományos, egészségügyi és ifjúsági társadalmi szervezetek is tulajdonba kaphassák az általuk használt és működésükhöz szükséges ingatlanokat. Célként jelölték meg azt is, hogy ne az ingyenes használati joggal rendelkező szervezet, hanem az ingatlan jelenlegi funkcióját hosszú távon biztosítani kívánó üzemeltető kapjon tulajdonjogot, valamint hogy a továbbiakban a tulajdonszerzés lehetősége terjedjen ki a működési célú ingatlanokra, és ezzel élhessenek az „új" társadalmi szervezetek, valamint alapítványok is.

Amennyiben a jelenlegi használó a továbbiakban tulajdonba kapja majd az ingatlant, melyért a '97-es törvény életbelépése óta bérleti díjat volt kénytelen a Kincstári Vagyonkezelőnek fizetni, az azóta fizetett bérleti díjat visszakapja.

E törvénymódosítási tervezetet két ülésén is tárgyalta az Országos Munkaügyi Tanács. A kiemelt érdeklődés nem csodálható a szociális partnerek részéről, hiszen – ha más-más szempontból is, de – mindkét oldal közvetlenül érintett.

A munkaadói oldal alapvetően üdvözölte a módosítási javaslatot, úgy ítélte meg, a kormány végre rádöbbent, hogy a '90-es és '97-es törvények okozta sérelmeket orvosolni kell, s a tervezettel megszüntetik az eredeti törvény önellentmondásait.

Mindkét oldal kifogásolta, hogy továbbra sem törekszik a javaslat a tulajdon végleges rendezésére, csupán az „indokolt mértékű" tulajdonba adást preferálja, ennek definíciója azonban meglehetősen bizonytalan. A tervezet szerint ugyanis a jogosultnak vagy üzemeltetőnek akkor szükséges az ingatlan, ha „folyamatosan ténylegesen, közvetlenül és indokolt mértékben tevékenysége gyakorlásához használja". Az indokolt mértéket pedig úgy definiálja, hogy „a bérbeadással, vagy más módon egy éven túl, folyamatosan és az ingatlan 50 százalékát meghaladó mértékben hasznosított, illetőleg használaton kívül álló ingatlan nem vehető figyelembe". Azt azonban nem tisztázza a tervezet, hogy az inkriminált egy év a teljes időszakban (tehát 1990 és 1999 között) számít-e, vagy csak a hatálybalépéstől visszafelé számítva.

Aggályos lehet az is, hogy a működési célnak megfelelő ingatlanhasználat meghatározása a használó szervezet alapszabályában vagy alapító okiratában meghatározott célhoz kötődik, de ez esetben sem tisztázott, hogy az alapszabály vagy alapító okirat mikor keletkezhetett.

Mindemellett a munkaadói oldal a változásokat szükségesnek és jó irányúnak minősítette.

Elutasított visszarendezés

Korántsem mondható el ugyanez a munkavállalói oldal álláspontjáról, ami a módosítási javaslatok ismeretében nem is csodálható.

A szakszervezetek számára az 1997-ben alkotott törvény meglehetősen kedvező változásokat jelentett. A pontatlan megfogalmazások, a többi társadalmi szervezetnél kedvezőbb feltételrendszer miatt a szakszervezetek megkaphatták tulajdonba a működési célú ingatlanokat is, továbbá nem vonatkozott rájuk az elidegenítési és terhelési tilalom sem. Ilyen feltételek mellett 24 ingatlan került a szakszervezetek tulajdonába. Teljességgel érthető tehát, hogy a munkavállalói szervezetek nem szívesen adják fel e privilegizált helyzetet. Ugyanakkor a szakszervezetek nem szándékozták megakadályozni, hogy a többi társadalmi szervezet számára hátrányos szabályok megváltozzanak. Ennek érdekében azt javasolták, hogy két törvény szülessen: egy a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonokról szóló törvény módosításaként általában, s egy új törvény a szakszervezeti vagyonról, s a szakszervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetéről. Ez utóbbinak tervezetét a munkavállalói oldal az OMT elé terjesztette. E tervezet tartalmazza azokat a pontokat, melyek a kormányzat által előkészített módosításban nem szerepelnek, s hiányuk a szakszervezetek számára meglehetős hátrányokat jelent. Így például a munkavállalók képviselői által készített előterjesztés szerint „ha az ingatlan kezelői joga, vagy azt megelőzően tulajdonjoga ellenértékét a szakszervezet saját anyagi eszközeiből (vétel, csere, építés stb. útján, központi vagy helyi költségvetési támogatás nélkül) szerezte, azt részére ... korlátozó feltételek nélkül tulajdonba kell adni." A tervezet arról is rendelkezni szándékozik, hogy ha valamilyen ok miatt nem kaphatja tulajdonába a használó, akkor az ingatlanon végzett értéknövelő beruházások ellenértékét meg kell téríteni.

Megszűnő közös tulajdon

A kormányzati oldal azonban megmaradt eredeti elképzelései mellett. Vélhetően azok a gazdasági hatások, melyeket a törvénymódosítás életbelépésétől remélnek, valóban be is következnek. Nevezetesen, hogy az ingatlanok tulajdonosi helyzete rendezésével, a társadalmi szervezetek tulajdonszerzésével a központi költségvetés kiadási terhei csökkennek. Kevesebb lesz a vitás helyzet is, mivel a működési célú ingatlanok tulajdonba adása esetén nem jön létre közös tulajdon az állam és a társadalmi szervezetek között.

V. J.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem