×

Külföldi diplomák Magyarországon

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 21. számában (1999. szeptember 15.)

 

A rendszerváltás, a nemzetközi integráció folyományaként ma már nem ritka, ha a dolgozó más országban szerzi meg diplomáját, szakképesítését, mint ahol dolgozni akar. A megfelelő elhelyezkedés alapvető feltétele, hogy a munkahely országában elismerjék a külföldön megszerzett képesítést, illetve az azt igazoló okiratokat. Cikkünk a diplomahonosítással kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze.

 

A külföldön folytatott felsőfokú tanulmányok, valamint a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett fokozatok, oklevelek, diplomák elismeréséről és honosításáról a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 27. fejezete (105-109. §-a), valamint a 47/1995. (IV. 27.) Kormányrendelet rendelkezik. E jogszabályok részletesen szabályozzák a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok elismerésének feltételeit, szervezeti és eljárási rendjét.

Az említett jogszabályokon kívül a felsőfokú tanulmányok elismeréséről több nemzetközi egyezmény is rendelkezik. Multilaterális és kétoldalú egyezmények jöttek létre a 70-es években a volt szocialista országokkal, amelyek egy része ma is hatályban van. A 90-es években több, az Európa Tanács és az UNESCO égisze alatt született, nemzetközi egyezménynek lett részese hazánk. A Magyar Köztársaság a Német Szövetségi Köztársasággal, a Spanyol Királysággal, a Horvát Köztársasággal, a Kínai Népköztársasággal, Ukrajnával, az Osztrák Köztársasággal és Romániával kötött kétoldalú ekvivalenciaegyezményeket, amelyek a felsőfokú tanulmányok végzésére jogosító középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevelek, illetve a tudományos fokozatok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről rendelkeznek.

Magyar Ekvivalencia és Információs Központ

A külföldi oklevelek elismerésével kapcsolatos konkrét feladatokat a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK) látja el. A MEIK tulajdonképpen az Oktatási Minisztérium keretében működő önálló központi hivatal, amely

  • szakmailag előkészíti a külföldi tanulmányok és oklevelek elismerésével kapcsolatos jogszabályokat, továbbá azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek az iskolai bizonyítványok, felsőfokú végzettséget és felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelek kölcsönös elismerésére, a hallgatói mobilitásra vonatkoznak;
  • elismeri a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevelek által tanúsított felsőfokú végzettséget;
  • elismeri a külföldi oklevelek által tanúsított felsőfokú szakképzettséget;
  • gyűjti, rendszerezi, feldolgozza és nyilvántartja a külföldi felsőoktatási rendszerekre, a külföldi felsőoktatási intézmények jogállására, a felsőfokú tanulmányokra és a felsőfokú végzettséget és felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeire vonatkozó információkat;
  • a külföldi felsőoktatási rendszerekről rendelkezésére álló adatok alapján tájékoztatást ad a hazai hatóságok, felsőoktatási intézmények számára;
  • külföldi hatóságok, szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények megkeresésére tájékoztatást ad a magyar felsőoktatásról (például a felsőoktatási intézményekről), a felsőfokú tanulmányokról (például a képzés rendjéről) és a felsőfokú végzettséget és felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeiről;
  • tájékoztatást ad, igazolást állít ki külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljára a hazai felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokkal, illetőleg hazai felsőfokú végzettséget és felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelekkel kapcsolatosan;
  • kapcsolatot tart más államok és nemzetközi szervezetek ekvivalenciaügyekkel foglalkozó központjaival.

Magyar Ekvivalencia Bizottság

Az oktatási minisztert és a MEIK-et a Magyar Ekvivalencia Bizottság (MEB) segíti feladatainak ellátásában. A MEB az oktatási miniszter, valamint a MEIK javaslattevő, véleményező szerve a külföldi tanulmányok magyarországi elismerésével és honosításával kapcsolatos ügyekben.

A MEB feladatai különösen:

  • véleményt nyilvánít a külföldi tanulmányok, bizonyítványok, oklevelek elismerését szabályozó jogszabályok tervezetéről, javaslatot tehet e jogszabályok módosítására;
  • véleményt nyilvánít az iskolai bizonyítványok, felsőfokú végzettséget és felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelek kölcsönös elismerésére és a hallgatói mobilitásra vonatkozó nemzetközi egyezmények tervezetéről;
  • kidolgozza a külföldi oklevelek által tanúsított szakképzettség elismerésének szakmai elveit;
  • a MEIK felkérésére szakértői véleményt ad a külföldi oklevelek által tanúsított végzettségi szint, továbbá a szakképzettség elismerésével kapcsolatos egyedi ügyekben.

A MEB tagjait – a felsőoktatási intézmények, az érintett minisztériumok és szakmai szervezetek javaslatára – az oktatási miniszter kéri fel.

Felülvizsgálati bizottság

A MEB keretén belül felülvizsgálati bizottság, valamint az egyes felsőoktatási szakterületeknek megfelelő szakmai bizottságok működnek.

Szakminisztériumok

Egyes felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelek elismerésére, illetőleg a jogszabály vagy nemzetközi egyezmény által szabályozott iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzettségek elismerésében egyes szakminisztériumok is rendelkeznek feladat- és hatáskörrel (például: a szakorvosi képesítés elismerése az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozik).

Felsőoktatási intézmények

A külföldi felsőoktatási intézményben folytatott, be nem fejezett tanulmányok, résztanulmányok beszámításával, illetőleg az oklevelek, tudományos fokozatok honosításával kapcsolatos feladat- és hatásköröket a hazai felsőoktatási intézmények gyakorolják.

A külföldön folytatott, be nem fejezett felsőfokú tanulmányok elismerése

A legtöbb esetben a hallgatók egy-két szemesztert végeznek el a külföldi egyetemen, a külföldi tanulmányokat inkább tapasztalatcserére, nyelvtanulásra használják fel. A legtöbb ösztöndíjat is csupán rövid ideig lehet megpályázni, azonban a hazai felsőfokú intézményben ugyanazt a kurzust a hallgatók már nem kívánják újra elvégezni, így csak a résztanulmányaikat akarják honosítani, illetve elismertetni.

Abban az esetben, ha valaki külföldi felsőoktatási intézményben olyan (be nem fejezett, illetőleg rész-) tanulmányokat folytatott, amelyek eredményeként nem szerzett felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet, fokozatot, a külföldi tanulmányoknak a hazai felsőfokú tanulmányokba való beszámítására van mód. A külföldi tanulmányok beszámításáról az a hazai felsőoktatási intézmény dönt, amelyben tanulmányait folytatja.

Fontos megemlíteni, hogy a külföldi felsőoktatási intézményben megkezdett tanulmányok hazai felsőoktatási intézménybe való felvételre nem jogosítanak. Beszámításukra akkor van mód, ha a hallgató – az intézmény felvételi szabályzatában foglaltaknak megfelelően – felvételt nyert a hazai felsőoktatási intézménybe. A tanulmányok beszámításáról a felsőoktatási intézmény a hazai és a külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján dönt. (Nemzetközi egyezmény vagy annak alapján a hazai és a külföldi felsőoktatási intézmény közötti megállapodás a résztanulmányok ajánlott vagy kötelező beszámítását írhatja elő.)

Oklevelek, fokozatok elismerése

Feltételek

A külföldi okleveleket, fokozatokat a következő feltételek megléte esetén lehet elismerni:

  • az oklevelet olyan felsőoktatási intézmény adta ki, amely a külföldi állam joga szerint elismert (akkreditált), és oklevél kiadására, tudományos fokozat odaítélésére jogosult;
  • az oklevél a külföldi állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsító oklevélnek minősül;
  • a külföldi oklevél elismerésével senki nem szerezhet több jogot, mint ami az oklevél alapján abban az államban megilleti, ahol az oklevelet szerezte.

Ha valamely szakma gyakorlásának feltételeit jogszabály szabályozza, akkor a külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség elismerése, illetőleg az oklevél honosítása nem mentesít a jogszabály által előírt további követelmények (például nyilvántartásba vétel, kamarai tagság, szakmai gyakorlat stb.) teljesítése alól.

Az elismerés fajtái

A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél, fokozat (a továbbiakban: oklevél) elismerése történhet

  • a megszerzett végzettségi szint elismerésével;
  • az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésével;
  • honosítással.

A különböző eljárások során a jogszabály alapján a külföldi felsőfokú alapképzésben, posztgraduális képzésben – szakirányú továbbképzésben, valamint a tudományos továbbképzésben – szerzett oklevelek, egyetemi és tudományos fokozatok ismerhetők el.

A végzettségi szint elismerése

A külföldi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerése az elismerési eljárás alapvető eleme. Ez akkor fordul elő, ha a kérelmezőnek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a külföldi tanulmányai során megszerzett szakképzettsége is elismerést nyerjen (például olyan munkakört kíván betölteni, illetőleg olyan tanulmányokat kíván folytatni, amelynek feltétele a szakképzettség megjelölése nélkül a felsőfokú, illetve egyetemi vagy főiskolai végzettség), kérheti önmagában az oklevele által tanúsított végzettségi szint elismerését. Azonban a végzettségi szint elismerése feltétele az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésének, valamint az oklevél honosításának is.

A végzettségi szint elismerése a MEIK hatáskörébe tartozik. A végzettségi szint elismerése során a MEIK azt igazolja, hogy a külföldön szerzett oklevél megfelel a hazai felsőoktatási intézményekben megszerezhető egyetemi, illetőleg főiskolai végzettségnek, vagy – amennyiben nem egyenértékű egyikkel sem – felsőfokú végzettséget tanúsít.

A MEIK az elismerés során a külföldi és a hazai képzés rendjének összehasonlítása alapján dönt, döntése során a külföldi felsőoktatási intézmény jogállását, az oklevél jellegét, a tanulmányi idő hosszát és a tanulmányi követelményeket veszi figyelembe.

Végzettségi szintek

Ha az előbbi szempontok alapján megállapítható végzettségi szintek azonossága, a MEIK a következő határozatot hozhatja:

  • ha az oklevél felsőfokú alapképzésben folytatott legalább 4 éves tanulmány befejezését, vagy főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi alapképzés befejezését, vagy első fokozatú egyetemi végzettség után a második fokozatú egyetemi végzettség megszerzését igazolja, és tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosít, akkor a MEIK határozatában elismeri, hogy az oklevél hazai felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi végzettséget tanúsító oklevéllel egyenértékű;
  • ha az oklevél felsőfokú alapképzésben folytatott legalább 3 éves tanulmányok befejezését igazolja, akkor a MEIK elismeri, hogy az oklevél hazai felsőoktatási intézményben szerzett főiskolai végzettséget tanúsító oklevéllel egyenértékű;
  • ha az oklevélnek a hazai egyetemi vagy főiskolai végzettséggel való egyenértékűsége nem állapítható meg, de az oklevél legalább 3 éves tanulmányok befejezését igazolja, és a külföldi állam belső joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsító oklevélnek minősül, akkor a MEIK elismeri, hogy a külföldi oklevél felsőfokú végzettséget tanúsít,
  • ha a hallgató legalább 1 éves időtartamú tanulmányok befejezését igazolja, akkor elismeri, hogy a külföldi oklevél egyetemi vagy főiskolai végzettségi szintre épülő posztgraduális végzettségi szintet tanúsít.

A honosítási eljárás

A honosítási eljárás a külföldi oklevelek elismerésének sajátos formája. A honosítás az oklevél által tanúsított képzettséghez hasonló szakképzést folytató hazai felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik.

A honosított oklevél jogi hatálya megegyezik a hazai felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján kiadott oklevél jogi hatályával, azt úgy kell tekinteni, mintha azt a honosító intézmény bocsátotta volna ki. A honosítással tehát az oklevél egyenértékű lesz a hazai diplomával, és a hallgató később a munkavállalásnál vagy a posztgraduális képzésnél ugyanazt a végzettséget igazolhatja vele.

A honosítás feltételei

Nem mindegyik külföldön végzett tanulmányokat igazoló oklevél ismerhető el hazaiként, a jogszabály ugyanis szigorú feltételeket támaszt a honosításhoz.

Felsőoktatási intézmény az alapképzésben, illetőleg a szakirányú továbbképzésben szerzett külföldi oklevelet akkor honosíthatja, ha

  • az oklevél által tanúsított végzettségi szintet a MEIK elismerte, és az elismert végzettségi szint a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető azonos oklevél által tanúsított végzettséggel egyenértékű vagy annál magasabb;
  • az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely az eljáró felsőoktatási intézményben megszerezhető;
  • a honosítást kérő személy által teljesített tanulmányi követelmények megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők az adott szak elvégzéséhez, az oklevél megszerzéséhez előírt magyarországi tanulmányi (képesítési) követelményeknek.

A honosítási eljárás során a felsőoktatási intézmény a saját mindenkori aktuális tanulmányi programját veti össze a külföldi intézmény tanulmányi programjával. A hazai és a külföldi képzés rendjének eltérése esetén jogosult arra, hogy a honosítást különbözeti vizsgák letételéhez, szakmai gyakorlat elvégzéséhez, szakdolgozat készítéséhez, kiegészítő tanulmányok folytatásához kösse.

A felsőoktatási intézmény a honosítás tárgyában határozatot hoz, amelyet köteles indokolni akkor, ha a honosítást megtagadja, ha a honosítást feltételekhez köti, illetőleg ha nem a kérelemnek megfelelően honosítja az oklevelet.

A honosított oklevél tulajdonosa azt a címet jogosult viselni, amelyet a felsőoktatási intézmény számára a honosítás által adományoz.

Tudományos fokozatok honosítása

A külföldön tudományos továbbképzés keretében szerzett tudományos fokozatok honosítása a hazai egyetemek hatáskörébe tartozik.

A hazai egyetem doktori (Phd) fokozatként vagy mester (DLA) fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha

  • azt olyan intézmény adta ki, amely a külföldi állam joga szerint tudományos fokozat kiadására jogosult;
  • ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori fokozat megszerzéséhez a jogszabályok, illetőleg az egyetem doktori szabályzata által előírt követelményeknek;
  • a külföldi tudományos fokozat által tanúsított tudományterületen rendelkezik jóváhagyott doktori programmal.

Abban a kérdésben, hogy a fokozatot kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e tudományos fokozat kibocsátására jogosultsággal, illetőleg hogy az oklevél tudományos fokozatot tanúsít-e, a MEIK állásfoglalása az irányadó. Ezért a tudományos fokozat honosításának feltétele, hogy a MEIK elismerje az oklevél által tanúsított posztgraduális végzettségi szintet. Ebben az elismerésben csak akkor lehet a kérelmezőt a doktori cím használatára feljogosítani, ha a külföldi oklevél, illetőleg a külföldi állam joga szerint is jogosult a doktori cím használatára.

Egyéb esetekben a „doktor PhD" címet csak a külföldi tudományos fokozat honosítása után lehet viselni.

Szakképzettség elismerése

A szakképzettség elismerése azt igazolja, hogy az oklevél birtokosa rendelkezik a külföldi oklevél által tanúsított szakmai képesítéssel és a szakképzettség megszerzéséhez alapvetően szükséges ismeretekkel.

A szakképzettség elismerésére akkor kerül sor, ha

  • az oklevél hazai felsőoktatási intézmény által nem honosítható,
  • ha az ügyfél az oklevelet honosíttatni nem kívánja,
  • ha a honosítási eljárás nem vezetett eredményre,
  • ha az ügyfél a honosítási eljárás során előírt feltételeket nem vállalja.

A szakképzettség elismerése a MEIK hatáskörébe tartozik. A szakképzettség elismerése a szakképzés tartalmának értékelése, összehasonlítása alapján történik.

Az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésére akkor kerülhet sor, ha az eljárás során megállapítást nyer, hogy az oklevél tulajdonosa külföldi tanulmányai során megszerezte a szakma gyakorlásához alapvetően szükséges ismereteket. Ezért az elismerés során a kérelmező szakmai tevékenységét is értékelik.

Itthon nem ismert szakképzettség

Ha az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amelyhez hasonló szakképzettség a hazai felsőoktatásban nem szerezhető meg, a MEIK az oklevél által tanúsított szakképzettséget az oklevél által használt megnevezéssel ismeri el. Ebben az esetben a MEIK előírhatja azt is, hogy az oklevél tulajdonosa az eredeti oklevélben meghatározott formában használhatja szakmai címét, illetőleg annak rövidítését. Ha az eredeti oklevélben meghatározott szakmai cím összetéveszthető valamely hazai szakképzettség megnevezésével, a határozatban az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt ismerhető el az oklevél által tanúsított szakképzettség, és előírható az is, hogy a szakmai cím csak az oklevelet kiállító intézmény vagy hatóság megnevezésével együtt használható.

Itthon megszerezhető szakképzettség

Ha az oklevél olyan szakképzettséget tanúsít, amely hazai felsőoktatásban is megszerezhető, a MEIK az oklevél által tanúsított szakképzettséget a megfelelő hazai szakképzettség megnevezésével ismeri el, és feljogosítja az oklevél tulajdonosát a megfelelő hazai szakmai cím viselésére.

Szakmai gyakorlat

Ha az ügyfél olyan szakma gyakorlása érdekében kéri a szakképzettség elismerését, amelyben a szakma gyakorlásának feltételeit jogszabály írja elő, a szakképzettség elismerésének csak akkor van helye, ha megállapítható, hogy a külföldi oklevél által tanúsított szakmai képesítés megfelel a jogszabály által előírt követelményeknek.

Ebben az esetben a MEIK a szakképzettség elismerését feltételekhez kötheti. E körben előírhatja, hogy az ügyfél

  • igazolja, hogy külföldön meghatározott időn keresztül gyakorolta a szakmát,
  • teljesítsen szakmai gyakorlatot,
  • tegyen alkalmassági vizsgát.

Szakmai gyakorlat végzése akkor írható elő, ha azt a hazai képesítési követelmények az oklevél megszerzésének feltételeként tartalmazzák.

Alkalmassági vizsga annak ellenőrzése érdekében írható elő, hogy az ügyfél rendelkezik-e a hazai szakmai képesítésnek megfelelő szakmai ismeretekkel. A vizsga követelményei olyan ismeretek számonkérését tartalmazhatják, amelyeket a magyar jog által meghatározott képesítési követelmények előírnak, és amelyeket az ügyfél külföldi tanulmányai során nem szerzett meg.

Amennyiben a MEIK az elismerést feltételekhez köti, a határozatnak rendelkeznie kell a feltételek teljesítésének körülményeiről (a vizsga tartalmi követelményeiről, a vizsgáztató szervről, határidejéről, a szakmai gyakorlat helyéről, időtartamáról, teljesítésének határidejéről stb.).

A szakképzettség elismerésével kapcsolatos ügyekben a MEIK a MEB illetékes szakbizottságának döntése alapján jár el.

Az elismert oklevél a tanúsított végzettségi szinthez és szakképzettséghez igazodó továbbtanulásra, illetőleg jogszabályban meghatározott tevékenység, foglalkozás gyakorlására jogosult. Amennyiben jogszabály valamely tevékenység gyakorlásának feltételeként, vagy alkalmazási, foglalkoztatási feltételként az oklevél honosítását írja elő, azon a szakképzettség elismerését is érteni kell. Az elismert oklevél tulajdonosa a MEIK határozatában foglaltak szerint eredeti szakmai címét vagy annak magyar megfelelőjét viselheti.

Az oklevelek, felsőfokú szakképesítések feltétlen egyenértékűségének elismerése

Jogszabály vagy nemzetközi szerződés kimondhatja a felsőoktatásban szerzett oklevelek, illetőleg felsőfokú szakképesítések feltétlen egyenértékűségét. Ebben az esetben az oklevél, illetőleg a szakmai képesítés hazai felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel, illetőleg Magyarországon szerzett felsőfokú szakképesítéssel teljes mértékben egyenértékű, azzal azonos jogi hatással bír. Az erről szóló záradékot az Oktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre.

ELJÁRÁSI TUDNIVALÓK

Kérelem

Oklevele elismerését az a személy kérheti,

  • akinek állandó lakóhelye Magyarország területén van (személyi igazolvánnyal rendelkezik),
  • aki huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Ebben az esetben kiegészítő követelményként hitelt érdemlően igazolnia kell azt is, hogy az oklevél elismerése magyarországi tanulmányok folytatásához, tevékenysége gyakorlásához vagy jogai érvényesítéséhez szükséges.

Az eljárás megindítására irányuló beadványt a MEIK-nél kell benyújtani.

A kérelmezőnek beadványában meg kell jelölnie azt is, hogy a jogszabályban meghatározott elismerési formák közül milyen módon kívánja elismertetni oklevelét.

Mellékletek

A beadványhoz csatolni kell:

  • az eredeti oklevél hiteles másolatát;
  • a külföldi intézmény által kiállított, valamely okiratot (például leckekönyvet), amely hitelt érdemlően igazolja a felsőfokú tanulmányok időtartamát, valamint az oklevél megszerzése érdekében előírt tanulmányi követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, szakdolgozatok, államvizsgák stb.) sikeres teljesítését;
  • a fenti okiratok hiteles fordításáról készült hiteles másolatot.

Hiteles fordítás az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Intézet, külképviseleti szerv, továbbá az erre felhatalmazott magyar közjegyző által hitelesítési záradékkal ellátott fordítás, hiteles másolat a közjegyző, illetve a külképviseleti szerv által záradékolt másolat.

Ezeken a dokumentumokon kívül, ha a kérelem elbírálása megkívánja, a MEIK felszólíthatja a kérelmezőt arra, hogy

  • a fenti okiratok eredetijét mutassa be;
  • mutassa be az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányait megelőzően folytatott tanulmányainak igazolására szolgáló bizonyítványait, okleveleit;
  • nyújtson be olyan, a külföldi intézmény által kiadott dokumentumot, amelyből az intézmény, szak tanulmányi rendje, tanulmányi programjai megismerhetők, ha a kérelem mellékleteként benyújtott iratok nem nyújtanak elegendő információt a kérelem elbírálásához, és azokkal a MEIK sem rendelkezik.

Államigazgatási eljárás

A külföldi oklevelek által tanúsított végzettségi szint, valamint szakképzettség elismerése során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) szabályait kell alkalmazni. A honosítási eljárás szabályait a felsőoktatási intézmények szabályozzák szabályzatukban, azonban a felsőoktatási intézmények honosítási döntései ellen benyújtott jogorvoslatok tekintetében már ugyancsak az Áe. rendelkezései az irányadók.

Az Áe.-ben szabályozottól eltérően alakulnak az eljárási határidők ezekben az ügyekben.

Határidők

A végzettségi szint elismerése iránti eljárásban a MEIK a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül, az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésére irányuló eljárásban a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles dönteni. Ugyancsak 90 napon belül köteles dönteni a felsőoktatási intézmény a honosítás tárgyában. Ezek az ügyintézési határidők egy alkalommal a MEIK, illetőleg az eljáró felsőoktatási intézmény vezetője által legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatók.

Jogorvoslat

A MEIK-nek a végzettségi szint, illetőleg a szakképesítés elismeréséről szóló határozata ellen a MEB felülvizsgálati bizottságához lehet fellebbezni. A felülvizsgálati bizottság határozata ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak nincs helye, a határozat felülvizsgálatát azonban a bíróságtól a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel lehet kérni.

A felsőoktatási intézményeknek a honosítás tárgyában hozott jogszabálysértő határozata ellen – a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül – a MEIK-hez lehet fellebbezni. A MEIK határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye. A MEIK határozata ellen – a határozat közlésétől számított 30 napon belül – bírósághoz lehet keresetet benyújtani.

Költségek

Az elismerési és a honosítási eljárással kapcsolatos költségeket – ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás másképpen nem rendelkezik – a kérelmező viseli. Az elismerési eljárás költségei alapdíjból és kiegészítő díjakból tevődnek össze.

A végzettségi szint elismerésére, valamint a feltétlen egyenértékűség elismerésére irányuló eljárás díja ötezer forint. A szakképesítés elismerése esetében húszezer forint eljárási díjat kell fizetni. A végzettség szintjének és a szakképzettség elismerésének együttes eljárási alapdíja huszonötezer forint. Ezeket a díjakat – a MEIK által az ügyfél rendelkezésére bocsátott csekken – az OM számlájára kell befizetni.

A határozatban előírt kiegészítő feltételek teljesítésének díját a kijelölt felsőoktatási intézmény határozza meg. Ugyancsak a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik a honosítási eljárás költségeinek meghatározása. A felsőoktatási intézmények ezekről a költségekről szabályzatukban rendelkeznek. E költségek összege nem haladhatja a szakképesítés elismerésére irányuló eljárás jogszabályban meghatározott díjának ötszörösét.

Szalay Éva

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem