×

Érdekegyeztetés a közszférában

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 21. számában (1999. szeptember 15.)

 

Az országos érdekegyeztetés átalakítását követően (Gazdasági Tanács, az Országos Munkaügyi Tanács) úgymond kormányzati feladat még a közszféra érdekegyeztető fórumainak megújítása is. Hosszas előkészítést követően a közelmúltban készült el a reform tervezete, ami máris komoly nézeteltéréseket okozott a szociális partnerek között. A terveket a kormány csak később, a szakszervezeti és más vélemények mérlegelését követően hagyja jóvá.

 

A kormányzati terv szerint a 15 ezer költségvetési szervezetnél, intézménynél foglalkoztatott, körülbelül 800 ezer közszolgálati alkalmazott ügyeit a későbbiekben többszintű fórumrendszer keretei között vitathatják majd meg az érdekeltek. A KIÉT (Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa) utódja az Országos Közszolgálati Konzultatív Tanács (OKKT) lesz. A következő szint a szektorális bizottságoké lenne. Három ilyen szektorális testület létrehozását javasolja a kormányzati előterjesztés. Külön-külön testületet hoznának létre a közalkalmazotti, a köztisztviselői, valamint a hivatásos és szolgálati jogviszonyban állók részére. A szakszervezetek véleménye szerint jelenleg a KIÉT-ben a köztisztviselők, valamint a hivatásos és szolgálati jogviszonyban állók érdekképviseletei olyan – a közalkalmazottakra vonatkozó – vitákban is kénytelenek részt venni, amelyek gyakorlatilag közömbösek számukra. A szektorális fórumok létrehozása megoldást adna erre a problémára.

Ágazati bizottságok

A közszféra érdekegyeztetésének további színtere lenne a kormányzati javaslat szerint az ágazati-szakmai bizottságok köre. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatókörében hat ilyen testületet hoznának létre. Az egyes minisztériumoknál, valamint kormányzati szervezeteknél úgynevezett fenntartói ágazati bizottságokat működtetnének. A települési önkormányzatoknál helyi fenntartói-közszolgálati bizottságokat alakítanának.

A kormány azt javasolja, hogy az OKKT évente néhány alkalommal az aktuális költségvetési irányelv elkészítésének időszakában, majd a következő év költségvetési törvényjavaslatának benyújtása idején ülésezzen. A testület véleménycserét folytatna a közszféra előző évi helyzetéről, valamint a következő évre vagy évekre vonatkozó kormányzati értékelésről, elképzelésekről.

A konzultációk tárgykörébe tartozna a közszféra egészével, így a három szektorral kapcsolatos bér- és foglalkoztatáspolitika, a bérmeghatározás, a létszámgazdálkodás és ennek államháztartási, költségvetési összefüggései. Megtárgyalnák azokat a kérdéseket is, amelyeket a szektorális fórumok országos szintre utalnak. A tanács munkájában a kormányzati oldalon miniszterek vennének részt, a munkavállalói oldalon pedig a közszféra szektoraiban országos reprezentativitást elérő szakszervezeti konföderációk, a szakszervezeti szövetségek, valamint az ágazati szakszervezetek. A tanácsba delegálnák képviselőiket az önkormányzatok országos érdekképviseletei is. A konzultációkat a három oldal által elfogadott ügyrend szerint végeznék.

A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy az OKKT csak konzultációs jogkörrel rendelkezne. Nyomatékosan figyelmeztetnek rá, hogy az érdekegyeztető tárgyalások alapvető célja nem a kötelezettségek nélküli véleményismertetés, hanem a megállapodások megkötése. A megállapodási jogosultságot nem csupán a fórumok alapszabályában, hanem kormányrendeletben is szerepeltetni kellene. Fontosnak tartják azt is, hogy konszenzusos módon mielőbb alkossák meg az egyes érdekképviseletek tárgyalási jogosultságát rendező reprezentativitási szabályokat. Megfelelő garanciákat jelentene, ha a közalkalmazottakra, a köztisztviselőkre, a szolgálati viszonyban állókra vonatkozó törvények módosításai során is foglalkoznának az új érdekegyeztető fórumokkal, valamint meghatároznák az egyeztetési, a megállapodási, a véleményezési és a konzultációs témák körét.

Törvények összehangolása

Ez nem kis jogalkotási feladatot jelentene, hiszen jelenleg a közszféra körülbelül 800 ezer munkavállalójának jogállását, így munkajogviszonyát, foglalkoztatását, bérezését, juttatásait, munkafeltételeit hat – a köztisztviselőkre, a közalkalmazottakra, a hivatásos szolgálati jogviszonyban állókra, a bírákra, az ügyészekre és a bírósági, ügyészségi alkalmazottakra vonatkozó – törvény határozza meg. A közoktatási, felsőoktatási, kulturális és más szakmai törvények is utalnak e dolgozói körre vonatkozó szabályokra. A törvények végrehajtását nagyszámú kormány- és miniszteri rendelet segíti.

Tájékozódás és véleményezés

A kormányzati javaslat szerint a szektorális bizottságokban a szociális partnereket a törvényekben meghatározott tájékozódási és véleményezési jogosultság illetné meg. A véleményezési jogosultság a munkajogviszonyt szabályozó törvényi rendelkezésekre, az adott szektor foglalkoztatási és bérpolitikai kérdéseire, a szektorális foglalkoztatási, bérmeghatározási, -juttatási szabályokra vonatkozna. Ezen túl a felsorolt témaköröket közvetlenül befolyásoló államháztartási, pénzügyi kérdésekkel is foglalkoznának. A kormányzat kikérné a szociális partnerek véleményét a tervezett intézkedésekről, a lehetőség szerint közelítenék az álláspontokat, adott esetben részegyezségeket kötnének. Amenynyiben sikerülne konszenzuson alapuló álláspontot kialakítani, ajánlást fogalmaznának meg a kormányzati intézkedésre, jogszabály-módosításra.

A közalkalmazottak szektorális testülete az Országos Közalkalmazotti Bizottság (OKB) lenne. A kormányzati oldalon az egyes szaktárcák, valamint a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviseltetné magát. A munkavállalói oldalt a közalkalmazottitanács-választáson országos reprezentativitást elért szakszervezeti konföderációk, szakszervezeti szövetségek és ágazati szakszervezetek jelenthetnék. Mivel a közalkalmazottak jelentős részét önkormányzati fenntartású intézmények foglalkoztatják, szükséges, hogy az OKB-ban helyet kapjanak a helyi önkormányzatok országos érdekképviseletei is. Célszerűnek látszik, ha a testületben létrehozzák a központi költségvetési, valamint az önkormányzati szekciókat.

A másik szektorális fórum az Országos Köztisztviselői Bizottság (OKtB) lenne. Ez a testület a Köztisztviselők Érdekegyeztető Fóruma (KÉF) hagyományait folytatná. A bizottság kormányzati oldalán a Belügyminisztériumon kívül a Miniszterelnöki Hivatal, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium, illetve más tárcák képviseltetnék magukat. A munkavállalói oldalon a szektorban működő köztisztviselők, ügykezelők, fizikai alkalmazottak körében reprezentatívnak minősülő ágazati szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek kapnának helyet. Mivel a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati alkalmazottak 40 százaléka a helyi önkormányzati igazgatásban dolgozik, ebben a testületben is képviseltetnék magukat a helyi önkormányzatok országos érdek-képviseleti szervezetei.

A harmadik szektorális fórum a Hivatásos, Szolgálati, Ágazatközi Bizottság (HSZÁB) lenne. A fórumot a Honvédelmi Minisztérium szervezhetné meg. A kormányzati oldal munkájában részt venne valamennyi fegyveres szervezetet felügyelő tárca. A munkavállalói oldalon a fegyveres ágazatokban a hivatásos szolgálati viszonyban állók jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó dolgozók körében reprezentatívnak minősülő érdekképviseletek képviseltetnék magukat. Célszerű lenne, ha a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség a bírák, ügyészek és bírósági ügyészségi alkalmazottak jogállását szabályozó törvények mentén ugyancsak létrehoznák a társadalmi párbeszéd intézményeit.

Egyetértés a bizottságokról

A kormányzati és a szakszervezeti vélemény egyezik abban, hogy az egyes közalkalmazotti, szakmai körökben önálló szakmai ágazati bizottságokat kellene létrehozni. Így a kutatási-fejlesztési, a felsőoktatási, a közoktatási, a közművelődési, kulturális és művészeti, a szociális, valamint az egészségügyi dolgozók érdekeinek egyeztetésére. Az egyes szakmai ágazati bizottságok tevékenységét az adott ágazat irányításáért felelős tárcák szervezhetnék meg. A munkavállalói oldalt az ágazatban reprezentatív ágazati szakszervezetek alkotnák. Azoknál a bizottságoknál, ahol meghatározók a helyi önkormányzati fenntartású intézmények, a helyi önkormányzatok országos érdekképviseletei is részt vennének a munkában.

D. J.
KIÉT-történet
A közszféra a 90-es évek elején, az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) megalapításakor még nem rendelkezett önálló országos egyeztető fórummal. Az ÉT egyik bizottságaként jegyezték érdekegyeztető intézményüket, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Bizottságát (KIÉB). Ez a bizottság a közszféra önállósodási törekvései nyomán 1992-t követően alakult át az ÉT-től független Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsává (KIÉT).

Bár az ÉT plenáris ülése korábban, a KIÉB idejében sem kérdőjelezte meg e testület közszférára vonatkozó döntéseit, az országos egyenrangúságot azonban később, a KIÉT idejében sem ismerték el általánosan. Ennek oka, hogy az országos megállapodásokat az ÉT keretei között kötötték meg a szociális partnerek a kormánnyal, és az országos általános gazdasági konzultációk éppúgy vonatkoztak a versenyszféra, mint a közszféra ügyeire. A költségvetési intézmények dolgozóinak országos szakszervezeti konföderációi a KIÉT-ben és az ÉT-ben egyaránt képviseltették magukat. Konfliktusokat jelentett, hogy a helyi önkormányzatok csak a KIÉT-ben tolmácsolhatták véleményüket, mint a fórum egyik résztvevői, az ÉT-ben már nem.

A KIÉT-et országos egyeztető fórumként a közalkalmazotti törvény ismerte el. A KIÉT keretei között a kormányzat, az önkormányzatok, valamint a munkavállalók és az intézményi munkáltatók képviselői a konfliktusok elkerülése érdekében egyeztették álláspontjukat. Amennyiben lehetséges volt, megállapodásokat kötöttek. Ebben a KIÉT hasonlított az ÉT-hez, illetékességi köre viszont csak a közszférára terjedt ki.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem