A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara félévenként végez konjunktúrafelmérést tagvállalatai körében. A sorrendben harmadik kikérdezésre idén júniusban került sor, ekkor több mint 2000 vállalkozás adott írásbeli választ helyzete jelenlegi megítéléséről és jövőbeni várakozásáról. A végkövetkeztetések némiképp összecsengnek az előző számunkban ismertett BKIK-felmérés eredményeivel.
A vállalatok jelenlegi üzleti helyzetük megítélésében úgymond nem tévedtek, teljesültek a fél évvel ezelőtti várakozásaik. Az akkori kedvezőtlen várakozások a jelenlegi felmérésben visszaköszönnek, ugyanis a vállalkozások 23 százaléka ítélte jónak üzleti helyzetét, 61 százaléka kielégítőnek, míg mintegy 16 százalékuk rossznak értékelte. A következő hat hónapra vonatkozó kilátások óvatos trendfordulást jeleznek: javul az optimisták aránya. Ez a derűlátás azonban a részkérdésekre adott válaszokban elolvad, így eléggé bizonytalannak tűnnek a vállalkozások a jövő megítélésében. Méretnagyság szerint csoportosítva a válaszokat pedig kiderül: a kisebb létszámú vállalkozások helyzetmegítélése és jövőbeni várakozása is rosszabb képet mutat, mint a közepes cégeké, sőt ez a különbség a korábbi felmérésekhez képest nőtt.
Az általános üzleti helyzet megítélésénél rosszabb képet mutat a rendelésállomány alakulása. E tekintetben a várakozásokat is felülmúlta a romlás, és a következő fél évre sem látnak kitörési lehetőséget a válaszadók.
A kapacitások várható kihasználtságának kismértékű csökkenéséről számoltak be a cégek, különösen az építőiparban, illetve az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások borúlátóak.
A foglalkoztatás várható alakulásáról viszont kedvező képet festettek a vállalkozások. 18,4 százalékuk növelni, 11,7 százalékuk csökkenteni szándékszik létszámát, míg a többiek nem kívánnak változtatni. Árnyalja a javulást mutató képet az, hogy a 250 főnél több dolgozót foglalkoztatók körében a létszámcsökkentést tervezők aránya meghaladja a 30 százalékot.
Az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők közül a legtöbb vállalat a kereslethiányt jelölte meg, a korábbiakhoz képest viszont lényegesen kevesebben okolják sikereik elmaradásáért a külső körülményeket. A tőkehiány változatlanul nagy súllyal szerepel minden ágazatban az akadályozó tényezők között, de a források elégtelensége különösen gondot okoz a szolgáltató-, valamint az építőipari cégeknek. A korrupció jellemzően jelen van minden ágazatban, de különösen az építőipari, valamint a szállítási-hírközlési cégek panaszkodnak e jelenségre.
A beruházások lassú emelkedésére számítanak a vállalkozások a következő fél év során, de ezeket elsősorban a korszerűsítés igénye és a pótlás szükségessége indokolja, a termelési innováció szerepe viszonylag alacsony.
A fogyasztók szempontjából kedvező képet mutat a vállalkozások árváltoztatási szándéka. A felmérésben részt vevő cégek mindössze 8 százaléka készül az inflációt meghaladó áremelésre, több mint harmaduk inflációkövető magatartást tanúsít, míg 26 százalékuk reálárcsökkentésre készül, 24 százalékuk egyáltalán nem emel árat, 4 százalékuk pedig jelenlegi árait csökkenti majd. Az árak változatlanságára, illetve csökkentésére elsősorban a pénzügyi vállalkozások, valamint a szállítási-hírközlési cégek készülnek.
F. É.
