×

Ne füstölgjünk!

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 20. számában (1999. augusztus 15.)

 

Elfogadta a parlament a dohánylobbi által többször élesen támadott törvényt a nemdohányzók védelméről. Az 1999. évi XLII. törvény annak érdekében született, hogy a dohánytermékek fogyasztásának szabályozásával, illetve forgalmazásának korlátozásával védelmet nyújtson a nemdohányzóknak a passzív dohányzás káros hatásaival szemben.

 

Nemzetközi tendenciák

Európa-szerte sok helyütt született az adott tárgykörben törvény. Az Európai Unió is több dokumentumban adott útmutatást a dohányzás korlátozásával, a dohányzásból eredő károk csökkentésével összefüggő szabályozáshoz. Hazánkban közel 10 éve érlelődik az ún. dohányellenes törvény gondolata, a tényleges döntés-előkészítés 3 évet vett igénybe. A kihirdetett törvényről az első híradások kevés méltatást tartalmaztak. Nem csoda, hiszen komoly érdekkonfliktus feszül az ország lakosságát körülbelül egy a négy arányban megosztó nemdohányzók és dohányosok között, így csakugyan nehéz a mindkét fél érdekeit szem előtt tartó kompromisszumot kötni.

A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy csak a tényleges, következetes, ugyanakkor toleráns állami lépéseknek van – évek múltán – hatása. A jogalkotás mellett közgazdasági intézkedések is szükségeltetnek a megelőzéshez. A helyes állami stratégia jól egyesíti az egészségvédelem, a társadalmi tűrőképesség, a közgazdasági megalapozottság és az időbeni, preventív cselekvés tényezőit. Ma még nem lehet megjósolni, hogy Magyarország ezt az utat járja-e, vagy beéri a nagy nehézséggel megszületett törvény közrebocsátásával.

Dohányzás vagy nemdohányzás?

Minden ember nemdohányzónak születik. A dohányzás azonban a szenvedélyre rászokott embereknél függőséget eredményez, ezért egyes szakértők a dohányféléket legális „kábítószernek" tekintik. A dohánynemű az egyetlen engedélyezett fogyasztási cikk, ami rendeltetésszerű használat esetén is súlyosan ártalmas. A szabályozás középpontjában éppen ezért elsősorban a dohányzás, nem pedig a dohányos ember áll. A dohányzók közel 60 százaléka fontolgatja, hogy alkalmas időben megszabadul a káros szenvedélyétől. A szenvedélyről való leszokást nem szabad sem törvénnyel, sem más kötelező előírással kényszeríteni, inkább segítséget kell ehhez nyújtani. A maga műfajában ilyen célt, igazodási pontot, segítséget jelenthet a nemdohányzókat védő törvény is. Ahhoz persze, hogy a jogi szabályozás megfelelő legyen, néhány sarokpontot figyelembe kell venni.

  • Magyarországon manapság szinte mindenütt szabad dohányozni, kivéve, ahol ezt tábla vagy valamilyen más előírás tiltja (például metró, benzinkút vagy egy helyiség különleges tűzvédelmi besorolása, néhány intézmény, gyógyszertár, templom szabályzata vagy szokása). Nincs különbségtétel a szabad ég alatti és a zárt légterű, továbbá a nagykorúak és a kiskorúak dohányzása tekintetében sem.
  • A munkahelyi dohányzást hat évvel ezelőtt már jogszabály próbálta rendezni, felemás eredménnyel.
  • Ha a világ élenjáró tendenciáit honosítjuk meg, akkor 50-100 év múlva Magyarországon is csak ott lehet majd dohányozni, ahol ezt tábla kifejezetten megengedi. A jogi logika tehát idővel megfordulhat. Az idén megalkotott törvénnyel ebbe az irányba indultunk el, nem lehet azonban tudni, hogy a kívánt irányba mekkorát léphetünk előre.

A dohányzás jogi szabályozása

„A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét" látjuk gyakran e feliratot. Nincs vita manapság már e közhelyszerű kijelentés igazságtartalmában. Ha ez így van, akkor viszont az állam a károkozással szemben tilalmakat és korlátozásokat rendelhet el. Markánsan és határozottan megteheti mindezt az ártalom kényszerű elszenvedőinek védelmében, de – a századvég jogfejlődésének következtében – az ember önkárokozásának megakadályozása érdekében is. Csakugyan védeni kell az emberek egészséghez fűződő alkotmányos jogát másfajta jogok és érdekek alárendelésével. A biztonsági övek kötelező használatával kapcsolatos precedens, majd világszerte érvényesülő gyakorlat bebizonyította, hogy különleges feltételek esetén – az alapvető értékek mentén – az egyént önmagával szemben is jogszerű védelem, s egyben korlátozás illeti meg. Ne akarjuk állami erőszakkal kiverni a cigarettát a dohányos ember kezéből! Reális, ugyanakkor belátó törvényi szabályozás útján teremtsünk inkább olyan támogató környezetet és közfelfogást, amely a rossz szokás kialakulását megelőzi, a bajt orvosolja, tevékenyen segíti azt, aki szabadulna ártó szenvedélyétől. Mindezeknek a céloknak a megvalósításában a jogi fenyegetettség csak egy és nem is a legfontosabb tényező.

Egyszerű jogi zsinórmérték ad eligazodást a szabályozás érdekkonfliktusaiban. Sosem a nem dohányzó ember passzivitása zavaró, hanem a dohányos füstje bántó, jogvédő szemléletű törvényalkotásra van ezért szükség. Magyarországon is a „dohányzó népesség" alkotja ugyanakkor a legnagyobb kisebbséget, így érdemi és belátó kisebbségvédelem nélkül valóságos előrejutás sem várható. A dohányzás ügyében kizárólag az ésszerű lehetőség ellenében való korlátozás adhat megoldást. Pl. a mindenki számára nyitva álló, zárt légterű helyeken ne, csak az erre kijelölt helyen engedjék a dohányzást. Tisztességesen kell azonban eljárni a dohányzóhelyek kijelölésékor is.

Miért szükséges, kinek használ és mit kezel egy jó „anti-tobacco" törvény? Alkotmányjogilag, de a józan paraszti ész szempontjából is kézenfekvő: az én cigarettám füstjének a „szabadsága" a te orrodig – vagy odáig már nem! – terjedhet. A jogállamiság jellemzője azonban, hogy mindent szabad, ami nem tilos; cserébe a közhatalomnak csak arra van lehetősége, amire a törvény felhatalmazást ad. Csak törvény zárhatja ki, korlátozhatja tehát a füstölés szabadságát, s maga a jogszabály éppen erre való. Emellett természetesen számtalan társasági szokás, udvariassági szabály létezik, ezek azonban nem alternatívái, hanem kiegészítői a jogállam törvényeinek. A normatív előírások alkalmasak arra is, hogy tisztán megkülönböztessék a jogszerű és a jogsértő magatartásokat. A dohányos embereket is megilleti a magánélet szabadsága, autonómiája és emberi méltóságuk tiszteletben tartása. Ezért a „dohányellenes" törvény ne hatoljon be a magánlakásba, a magán-személygépkocsiba, s ne akarja megszabni, hogy a jó az egyben kötelező is az egyszerű polgárnak.

Két gyakori téveszméről is szólni kell. Sokan hivatkoznak arra, hogy a dohányzás szabad választás dolga, s így az államnak sem lehet ebbe beleszólása. Az állam jogi lehetősége nem ennek a függvénye. Az egyik ember ártalmas szokásától a másik védhető. Másrészt azonban a dohányzás függőséget alakít ki, az ember rabjává válik a cigarettának. Ne beszéljünk tehát megalapozatlanul a szabad választásról! Ellenben ha a dohányos embert tiszteljük, de a dohányzást ellenezzük, a dohányneműk értékesítése és reklámozása jelentős törvényi megszorításokat tesz szükségessé.

A nemdohányzókat védő törvény

A törvény fogalommeghatározásai körülményesen ugyan, de rögzítik azt, hogy mi számít dohányterméknek, közforgalmú intézménynek, rendezvénynek vagy zárt légterű helyiségnek. Fontos a definiálás, mivel pl. közforgalmú intézmény zárt légterű helyiségében – a kijelölt helyek kivételével – főszabályként nem szabad dohányozni. Ugyanez vonatkozik a zárt térben megtartott rendezvényekre is. A munkahelyi dohányzás súlyos problémájának valódi megoldását a törvény külön jogszabályokra és a munkáltató rendelkezéseire bízza.

A jogszabályi szigort szemlélteti, hogy bizonyos helyeken dohányzóhely kijelölése is tilos. Tételes listázás helyett példaként egyes egészségügyi, közoktatási és gyermekjóléti intézmények említhetők, de idetartozhat a HÉV vagy a sportcsarnok küzdőtere is. Az elvi szabály fordítottjára is akad azonban példa: dohányzóhely kijelölése nélkül is rá lehet gyújtani bizonyos kocsmákban vagy dohánytermékek promóciós bemutató rendezvényein.

A jogalkotó megkísérli részletezően szabályozni, hogy milyen helyiségek, illetőleg milyen „találkozási pontok" adnak alapot a dohányzóhely kijelölésére. Az elv az, hogy elkülönítsék a füstölőket a nemdohányzóktól. Erre külön helyiségek vagy légtechnikai megoldások szolgálhatnak. Nem favorizálja a törvény, hogy a dohányzásra kijelölt hely maga is zárt légterű legyen, ezért a kijelöléshez szigorú feltételeket kapcsol. (A tipikus dohányzásra kijelölt helyek világszerte a szabad ég alatt vannak!) Nem lehet például a dohányzást lehetővé tenni olyan helyen, ahol a „nemdohányzó személy benttartózkodása – a munkaköri feladatok ellátásán kívül, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel – a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű". Hirtelenjében nehéz lenne megmondani, hogy egy közintézmény WC-je a (nem)dohányzó embernek jelenthet-e olyan „benttartózkodást", ami a helyiség rendeltetéséből adódóan „nem szükségszerű"?! Bizonyosnak csak az látszik, hogy e szabály alapján a dohányzó kollégák egy szobába akkor is összeültethetők, ha eltérő mértékben dohányoznak, így egymást különböző fokban zavarják, s ha a munkaszobába rendszeresen iratot visz egy egyébként nem dohányzó személy. Az sem tisztázott, hogy ki számít a törvény alkalmazásában dohányosnak. Az is, aki kizárólag otthon vagy társaságban gyújt rá, tehát ún. kocadohányos, vagy ez a személy a munkaviszonya szempontjából „nemdohányzó"?

Bízzunk abban, hogy a törvény szerint a kijelölt dohányzóhelyek megfelelőségét az ÁNTSZ olyan módon ellenőrzi, amely a viták többségét is megoldja. Helyeselhető az a kiegészítő szabály, amely szerint egyértelműen jelezni kell, hogy az adott helyiséget érinti-e a dohányzási korlátozás, vagy ott a füstölés a törvény szerint megengedett.

A törvény előírásai szerint közforgalmú intézményben, zárt térben megtartott rendezvényen, valamint tömegközlekedési eszközön 18. életévét be nem töltött személy még a dohányzás számára kijelölt helyen sem dohányozhat. A 16. életévét be nem töltött munkavállaló – a munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó kötelezettség teljesítése, illetve a munkavégzéssel összefüggő bármely tevékenység során – a munkahelyén az erre kijelölt helyen sem dohányozhat. Elfogadható, hogy minden ésszerű módszerrel érdemes elejét venni annak, hogy gyerekek rágyújtsanak, később pedig nikotinfüggővé váljanak. Kérdés azonban, hogy állami-jogi erőszakkal mindez kezelhető-e? Ráadásul a szankcionálással sem tudunk majd megbirkózni. Bírságolni ugyanis nem lehet, ha nincs a jogsértőnek saját jövedelme. Rossz üzenet mindannyiunknak, ha a fiatal állampolgár megszokja, hogy a jogállam törvénye hatástalanul fenyeget. A fenti rendelkezések hitelességét önmagában az sem fokozza, hogy a törvény kifejezetten előírja a jogsértéssel szembeni fellépést, netán a hatósági eljárás kezdeményezését is azoknak, akik közfeladataik ellátása során rendelkezésre jogosultak. A törvény ehhez azonban – máris vitákat kiváltó módon – a személyazonosságot kötelezően igazoló előírást is kapcsol. Félő ezért, hogy így egy cigarettacsikk miatti szóváltásból rendőri intézkedés nőhet ki.

Különleges szabályok

Különleges szabályok differenciáltan rendezik a köz- és a magánforgalmú személyszállítás járművein a dohányzás korlátozásait. Új szabály, hogy egész járatok nemdohányzóvá nyilváníthatók. Ugyanakkor a dohányzóhelyek kijelöléséről az üzembentartó döntési joga meghatározott körben fennmarad. Nehéz így aztán eldönteni, hogy pl. egy magántulajdonú taxi belsejében mi a szabály. (Értelmezésem szerint a taxi nem tömegközlekedési eszköz, így az üzembentartó akár egészében dohányzóvá vagy füstmentessé is minősítheti azt.) Egyébiránt nem lesz annak sem törvényi akadálya, hogy egy szórakoztató- vagy vendéglátó-ipari egység saját elhatározásból nemdohányzóvá váljon.

A törvény a dohánytermékek forgalomba hozatalát több ponton korlátozza, a kínálat szűkítése útján kíván ily módon eredményt elérni. Nem szerepel azonban az a korábban tervezett szabály, hogy a védett intézményektől kétszáz méteres távolságon belül dohánynemű nem értékesíthető. Így csak az egészségügyi, közoktatási stb. intézményekben tilos a cigarettaárusítás. Ahogyan 18 éven aluli személy részére szeszes italt már nem lehet kiszolgálni, úgy a dohánytermékekre is hasonló korlátozás fog vonatkozni. Magától értetődő szabály ellenben, hogy dohánytermék a jövőben árumintaként sem forgalmazható, s logikus az is, hogy az üzleten belül a dohánytermékek kínálatát el kell különíteni az egyéb termékekétől. Mindezekhez kapcsolódik az ún. címkézési szabály, mely szerint a cigarettadobozokon, továbbá az elárusítóhelyeken a törvényben előírt módon fel kell tüntetni a „A dohányzás súlyosan károsítja az egészséget!" figyelmeztetést.

Szankciók

Önálló cím foglalja össze a törvényben a jogszabály érvényesítéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Egészségvédelmi bírság kiszabására nyílik lehetőség, ha a törvény bizonyos szabályait megszegik. Például, aki tiltott helyen dohányzik, legfeljebb 30 000 forint összegű bírságra számíthat. Ezzel szemben annak, aki nem vagy nem megfelelően jelöli ki a dohányzóhelyeket, vagy a dohánytermékek forgalmazásának ellenőrzését szabálytalanul végzi, minimum 50 000 forint, legfeljebb azonban 100 000 forint összegű bírságot kell majd fizetnie. Sajátos üzenete van annak a rendelkezésnek, hogy indokolt esetben a bírság mértéke korlátlanul enyhíthető, a felelősségre vonás mellőzhető.

A legfőbb (de nem kizárólagos) bírságoló hatóságok az ÁNTSZ szervezetei lesznek. A bírságból befolyt összegek az Egészségügyi Minisztérium számlájára kerülnek, amelyekből egészségmegőrzési célokat és szakmai programokat támogatnak. A jogerősen kiszabott, de be nem fizetett egészségvédelmi bírságot adók módjára kell behajtani. Egy „dohánydeliktumért" azonban nem csak egy szankció alkalmazása jöhet számításba, mivel az egészségvédelmi bírság kiszabása nem érinti a külön jogszabályok szerinti jogkövetkezményeket. Így tehát nem kizárt, hogy a tűzvédelmi hatóság is „érdeklődést mutat" a jogellenes dohányzás iránt.

A törvény a 14 évnél idősebb iskolai tanulók – közoktatási intézményen belüli, tiltott – dohányzását külön jogszabály szerint fegyelmi eljárás lefolytatásával fenyegeti.

Kilátások

Soha és sehol sem diadalmenet a dohányellenes törvény gyakorlati átültetése, de nem is reménytelen ügy. Minden jogszabály előre számol az érdekeltek önkéntes jogkövetésével. A szóban forgó törvény így nem csupán a felnőtt társadalom nem dohányzó többségét (közel 70 százalékát) veszi célba, hanem a teljes lakosság 85-90 százalékát, amely az egyes felmérések szerint igényli a kérdés törvényi szabályozását. (Ebbe a mértékbe a dohányosok nagy része is beletartozik!) Igaz ez akkor is, ha nemzetközi tapasztalatok nyomán tudjuk: legkevesebb 10-20 év kell ahhoz, hogy a dohányzás és annak károkozása terén kedvező és jól mérhető, gyakorlati eredmények szülessenek. Az új törvény arra int, hogy éppen ideje (volt) cselekedni. A benne foglalt érték szelektál és befolyásol, esélyt ad arra, hogy igaza tudatában szóljon az, akit a füst zavar. Az sem mellékes, hogy a gyermekeink „belenőnek" a törvényben szabályozott és védett helyzetbe, s nekik talán már a jó lesz a természetes.

Totális állami tilalomról szó sincs, ám a dohányfronton Magyarország lépett egyet előre. Ha a törvényhozás a tárgykörhöz kapcsolódó, korszerű reklámszabályokat hoz, számottevően megszigorítja a dohányreklámozást, országunk az európai folyamatokkal azonos úton, jó irányba fog haladni. Mindehhez szükséges az is, hogy a munkáltatók, szolgáltatóintézmények jól gondolják át a törvényből fakadó kötelezettségeiket, lehetőségeiket, és az év második felében gondosan vegyék számba, jelöljék ki a nemdohányzók és a dohányzás számára nyitva álló helyiségeiket.

Örömteli jelenségként könyvelhető el, hogy nemcsak nemdohányzó törvényünk van, hanem nő azoknak az álláshirdetéseknek a száma is, ahol az egészség értéknek, a nemdohányzó pályázó kedvezményezettnek számít. Több külföldi felmérés mutatja, hogy egy átlagdohányos munkaidejének akár 10 százalékát is elfüstöli. Nincsen szó tehát diszkriminációról, sőt kezdjük megtakarítani az említett 10 százalékot. Ennyi előrehaladással az ezredforduló évében sokan beérnénk.

Kolláth György
Dohányzási korlátozások
A törvény értelmében a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni közforgalmú intézménynek a nagyközönség számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben, tömegközlekedési eszközön, zárt térben megtartott rendezvényen, valamint a munkahelyen, a munkáltató rendelkezései szerint meghatározott esetekben.

Nem jelölhető ki dohányzóhely:

  • egészségügyi alapellátást, illetőleg járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, illetve egészségügyi szolgáltató ilyen ellátásokat nyújtó részlegének, valamint gyógyszertárnak a betegforgalom számára nyitva álló helyiségeiben;
  • közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben;
  • nappali vagy bentlakásos gyermekjóléti, gyermekvédelmi, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménynek az igénybevevők számára nyitva álló közösségi helyiségeiben;
  • helyi közforgalomban közlekedő tömegközlekedési eszközön, helyi érdekű vasúton, valamint menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon;
  • sportlétesítménynek a sporttevékenység végzésére szolgáló zárt légterű helyiségeiben.

A fentiektől eltérően – ha tűzvédelmi előírás nem tiltja – dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni:

  • szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézményeknek kizárólag élelmiszerek, illetve egyéb italáruk kiszolgálására a vendégforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, ha nem forgalmaznak helyben fogyasztásra meleg- és hidegkonyhai, illetve cukrászati készítményt, vagy ilyet csak kiegészítő jelleggel forgalmaznak;
  • a dohánytermék kereskedelmi bemutatóján, ha a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezések egyébként nem tiltják.

Kijelölt dohányzóhely

A dohányzóhely ugyanabban a helyiségben nem jelölhető ki, kivéve ha annak légtere elkülöníthető a helyiség egyéb részétől, vagy az elkülönítés megfelelő légtechnikai megoldás alkalmazásával megoldható. A dohányzásra kijelölt hely csak akkor lehet zárt légterű, ha a megfelelő légcsere feltételei nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítottak, és ott más, nem dohányzó személy benttartózkodása – a munkaköri feladatok ellátásán kívül, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel – a helyiség rendeltetéséből adódóan nem szükségszerű.

Dohányzás a munkahelyen

A törvény november 1-jei hatállyal módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt is. Eszerint a nemdohányzók védelme érdekében gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, több munkavállaló egyidejű tartózkodására szolgáló munkahelyeken – a dohányzás számára kijelölt hely kivételével – nem szabad dohányozni.

Hatálybalépés

A törvény november elsején lép hatályba azzal, hogy az ekkor – érvényes működési engedély alapján – már működő szórakoztató-, vendéglátó-ipari szolgáltató közforgalmú intézmények tekintetében a dohányzási korlátozást, illetőleg a dohányzóhely kijelölésére vonatkozó kötelezettséget csak 2001. január 1-jétől kell alkalmazni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem