×

Előretekintő vállalkozások

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 20. számában (1999. augusztus 15.)

 

A fővárosi vállalkozások 1999 első félévében kedvezőtlenebbül ítélték meg helyzetüket, mint 1998 második félévében, és az év hátralevő részére vonatkozó várakozásaik is csak mérsékelten optimisták – állapítja meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb vállalkozói konjunktúrajelentésében.

 

A rendszeresen ismételt felmérést 8 ágazatban végezte el a kamara: ipar, építőipar, kereskedelem, idegenforgalom, szállítás-posta-távközlés, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatások és humán szolgáltatások.

A vállalkozások – összehasonlítva a fél évvel korábbi véleményükkel – 20,3 százaléka jónak, 54,9 százaléka kielégítőnek és 24,7 százaléka rossznak ítélte cége általános helyzetét. Ilyen kedvezőtlen helyzetértékelésre nem volt még példa a felmérések megkezdése (1997. II. féléve) óta!

A jövőre vonatkozóan viszont derűlátóak a válaszadók. A cégek több mint negyede javulást vár a következő időszakban, s magas azon cégek aránya (60 százalék), amelyek arra számítanak, hogy legalább nem romlik a helyzetük.

A helyzetértékelés általában attól függ, mekkora az adott vállalkozás. A mikro- és kisvállalkozások leginkább rossz üzleti helyzetről számoltak be. Negatív beszámolóikkal az önfoglalkoztatók 37,9, az alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozások 26,9, a kisvállalkozások 12,5 százalékos arányt képviseltek. Ezzel szemben a középvállalkozások 70 százaléka kielégítőnek, 30 százaléka pedig egyenesen jónak ítélte üzleti helyzetét. A nagyvállalkozásoknál ugyanez az arány 80-20 volt. A következő félévre vonatkozó várakozásaik szerint a mikro- és kisvállalkozások csupán a jelenlegi helyzet fennmaradására számítanak. A középvállalkozások 60 százaléka javulást prognosztizál, míg a nagyvállalkozások 20-20 százalékban romlást, illetve javulást várnak, 60 százalékuk pedig nem vár változást a jelenlegi helyzethez képest.

Iparági különbségek

A különböző ágazatok helyzetértékelése egészen eltérő. A legkedvezőbb helyzetben az ipari és a pénzügyi ágazat van, őket követi az építőipar és a gazdasági szolgáltatók. A sor végén kullog a kereskedelem és az idegenforgalom. A jövőbeni kilátásaikról az ipari, építőipari és pénzügyi vállalkozások 26,6 százaléka nyilatkozott optimistán. A humán és a gazdasági szolgáltatók pedig nem számítanak helyzetük romlására a következő hat hónapban sem.

A délszláv háború által leginkább sújtott szállítási és idegenforgalmi vállalkozások viszont különbözően ítélik meg helyzetüket. A szállítók 30 százaléka további romlásra számít, ám ugyanekkora a javulást prognosztizálók aránya is. Az idegenforgalmi vállalkozások körében 30 százalék javulásra számít, 57,1 százalék az üzleti helyzet további romlásától tart.

A tulajdonosi szerkezetet figyelembe véve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a részben külföldi tulajdonban levő vállalkozások pozitívabban értékelik saját helyzetüket. Jónak 25 százalékuk, rossznak pedig mindössze 20 százalékuk látja helyzetét. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek többségi külföldi tulajdonban vannak, még kedvezőbb a kép: 34,5 százalékuk jónak, 17,2 százalékuk rossznak véli pozícióját, s a fennmaradó 48,3 százalék találja azt kielégítőnek. A közeljövő megítélésében a tisztán hazai tulajdonú cégek 22,5 százaléka számít javulásra. Ezzel szemben a külföldi tulajdonúaknak 45 százaléka bizakodik ugyanebben!

Csökkenő forgalom

A forgalmat tekintve kedvezőtlenebbül alakult a kép az év első felében, mint ahogy azt a gazdálkodók fél évvel korábban remélték. A növekedésről és a csökkenésről csaknem azonos arányban számoltak be a cégek (33,2, illetve 30,9 százalék). Javulásra a következő félévben a válaszadók 34 százaléka számít. (Az egy évvel ezelőtti felmérésben még 39 százalék volt az optimisták aránya!) Érdekes viszont, hogy a forgalomcsökkenéstől tartók (24,9 százalék) között olyan vállalkozás is van (4,8 százalékban), amely már egyáltalán nem számít megrendelésre.

A belföldi forgalom jövőbeni növekedését a gazdálkodók 33,1 százaléka reméli. Az exportálók mindössze 20,5 százaléka jelezte, hogy várhatóan lesznek megrendeléseik. Ezeknek 37,8 százaléka az export bővülését prognosztizálja.

A forgalmi adatokból kitűnik, hogy az utóbbi fél évben némiképpen élénkült a belföldi piac. Az is leszűrhető a válaszokból, hogy bizonyos ágazatok (például a szállítás, az idegenforgalom, a szolgáltatások) az átlagnál érzékenyebbek a gazdasági környezet változásaira, mint a többi ágazat képviselői.

Romlott a jövedelmezőség is

A megkérdezett cégek jövedelmezősége romlott az elmúlt egy évben. Jónak mindössze 12 százalékuk ítélte jövedelmi viszonyait (a korábbi 17,2 százalékhoz képest!), s legalább kielégítőnek 57,5 százalékuk (a korábbi 53,8 százalékkal szemben).

A második félév elé hasonlóan optimistán tekintenek a vállalkozók, mint fél évvel ezelőtt: több bevételre a válaszolók 23,2 százaléka, kevesebbre pedig 20,8 százaléka számít. A felmérésből azonban az is kitűnik, hogy minél nagyobb egy cég, annál optimistábban látja helyzetét. (Kivételt képeznek ez alól a nagyvállalkozások, amelyek igen óvatosan és visszafogottan fogalmaznak előrejelzéseikben!)

Átlagon felüli jövedelmezőséget jeleztek az ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó cégek, valamint az ipar, az építőipar és a pénzügyi szektor. A kereskedelmet viszont átlagon aluli jövedelmezőség jellemzi. Az idegenforgalomban, a szállítás-távközlés és a humán szolgáltatások területén kifejezetten kedvezőtlen a helyzet. Az idegenforgalmi vállalkozásoknak például nem kevesebb, mint 71,4 százaléka jelezte, hogy gyenge volt a bevétele, miközben jó jövedelemről egyetlen cég sem számolt be!

Tulajdonosi szerkezetük szerint kétszer annyi külföldi tulajdonú vállalat válaszolt úgy, hogy jól jövedelmezett az első félév, mint a tisztán magyar tulajdonú cégek közül. Csaknem ugyanilyen az arány a jövőbeni várakozásokat tekintve: a javulásban a külföldi tulajdonúak 30 százaléka, a hazaiaknak pedig csupán 20 százaléka bízik.

Szakemberhiány

A választ adó 260 cég többsége úgy nyilatkozott, hogy tevékenységét leginkább a kereslethiány akadályozza. Míg 1999 első félévében ezeknek a cégeknek az aránya 53,7 százalék volt, addig fél évvel korábban még csak 41,4 százalék. A kereslethiány más ágazatokhoz képest nagyobb mértékben sújtja a humán szolgáltatókat (75 százalék) és a kereskedőket (65,3 százalék). Ez utóbbi ágazaton belül is óriási a jelentős károkat elszenvedő kiskereskedelmi vállalkozások aránya (79 százalék).

A felmérésben részt vevő cégek számára a második legnagyobb probléma a tőkehiány volt. Erről a vállalkozások egyharmada számolt be. Legnagyobb mértékben a humán szolgáltatókat, a kereskedőket és az ipart sújtja.

A szabályozórendszer folytonos változása szintén hátráltatja a gazdálkodók kibontakozását. Ezt a válaszadók 18,1 százaléka jelezte. Érdekes módon ez a probléma a leginkább az építőipari cégeknél okoz gondot (28,6 százalék), de a humán és a gazdasági szolgáltatók is megemlítették.

Új jelenség a szakemberhiány, amelyről a vállalkozások 12 százaléka számolt be. Főként az ipari és építőipari cégek munkáját hátráltatja – előbbi 25, utóbbi 21,4 százaléka jelezte ezt –, de számos ipari területen is nehézségeket okoz (többek között a gép-, berendezés-, műszer-, híradástechnikaicikk-, a gyógyszergyártásban, a könyv- és zeneműkiadásban).

Stagnáló foglalkoztatás

A megkérdezett cégek továbbra is tartják magukat ahhoz a szándékukhoz, hogy nem növelik a foglalkoztatottak számát. Erről nyilatkozott a vállalkozások túlnyomó többsége (77,3 százalék). Munkaerő-felvételt mindössze 16,8 százalékuk tervez. Ez a hajlandóság további csökkenését jelzi az előző két féléves felméréshez képest.

Létszámbővítéssel főleg a kis- és középvállalkozások számolnak: az előbbiek 24, az utóbbiak 20 százaléka jelezte, hogy munkatársak felvételére készül. A létszámcsökkentés többnyire a nagyvállalkozásokra jellemző, amelyek egyébként a bővítéstől száz százalékban elzárkóznak!

A humán szolgáltatások körében megfigyelhető, hogy a korábbi csökkentési szándékot a mérsékelt létszámbővítés váltotta fel. Az ingatlan, a gazdasági szolgáltatások és a pénzügyi szektoron belül nincs változás az előző évhez/félévhez képest. A szállításban és az idegenforgalomban viszont fellelhető a létszámcsökkentési tendencia. A kereskedelemben is romlott a helyzet. A korábban létszámbővítést sejtető cégek 27 százalékos részaránya a felére csökkent (13,2 százalék). Az építőiparban viszont mérséklődött az elbocsátást tervezők száma.

A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok (21,3 százalékban) terveznek létszámbővítést, míg leépítést a részvénytársaságok (22,2 százalékuk).

Domi Zsuzsa

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem