×

Előretekintő vállalkozások

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 20. számában (1999. augusztus 15.)

 

A fővárosi vállalkozások 1999 első félévében kedvezőtlenebbül ítélték meg helyzetüket, mint 1998 második félévében, és az év hátralevő részére vonatkozó várakozásaik is csak mérsékelten optimisták – állapítja meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb vállalkozói konjunktúrajelentésében.

 

A rendszeresen ismételt felmérést 8 ágazatban végezte el a kamara: ipar, építőipar, kereskedelem, idegenforgalom, szállítás-posta-távközlés, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatások és humán szolgáltatások.

A vállalkozások – összehasonlítva a fél évvel korábbi véleményükkel – 20,3 százaléka jónak, 54,9 százaléka kielégítőnek és 24,7 százaléka rossznak ítélte cége általános helyzetét. Ilyen kedvezőtlen helyzetértékelésre nem volt még példa a felmérések megkezdése (1997. II. féléve) óta!

A jövőre vonatkozóan viszont derűlátóak a válaszadók. A cégek több mint negyede javulást vár a következő időszakban, s magas azon cégek aránya (60 százalék), amelyek arra számítanak, hogy legalább nem romlik a helyzetük.

A helyzetértékelés általában attól függ, mekkora az adott vállalkozás. A mikro- és kisvállalkozások leginkább rossz üzleti helyzetről számoltak be. Negatív beszámolóikkal az önfoglalkoztatók 37,9, az alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozások 26,9, a kisvállalkozások 12,5 százalékos arányt képviseltek. Ezzel szemben a középvállalkozások 70 százaléka kielégítőnek, 30 százaléka pedig egyenesen jónak ítélte üzleti helyzetét. A nagyvállalkozásoknál ugyanez az arány 80-20 volt. A következő félévre vonatkozó várakozásaik szerint a mikro- és kisvállalkozások csupán a jelenlegi helyzet fennmaradására számítanak. A középvállalkozások 60 százaléka javulást prognosztizál, míg a nagyvállalkozások 20-20 százalékban romlást, illetve javulást várnak, 60 százalékuk pedig nem vár változást a jelenlegi helyzethez képest.

Iparági különbségek

A különböző ágazatok helyzetértékelése egészen eltérő. A legkedvezőbb helyzetben az ipari és a pénzügyi ágazat van, őket követi az építőipar és a gazdasági szolgáltatók. A sor végén kullog a kereskedelem és az idegenforgalom. A jövőbeni kilátásaikról az ipari, építőipari és pénzügyi vállalkozások 26,6 százaléka nyilatkozott optimistán. A humán és a gazdasági szolgáltatók pedig nem számítanak helyzetük romlására a következő hat hónapban sem.

A délszláv háború által leginkább sújtott szállítási és idegenforgalmi vállalkozások viszont különbözően ítélik meg helyzetüket. A szállítók 30 százaléka további romlásra számít, ám ugyanekkora a javulást prognosztizálók aránya is. Az idegenforgalmi vállalkozások körében 30 százalék javulásra számít, 57,1 százalék az üzleti helyzet további romlásától tart.

A tulajdonosi szerkezetet figyelembe véve a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a részben külföldi tulajdonban levő vállalkozások pozitívabban értékelik saját helyzetüket. Jónak 25 százalékuk, rossznak pedig mindössze 20 százalékuk látja helyzetét. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek többségi külföldi tulajdonban vannak, még kedvezőbb a kép: 34,5 százalékuk jónak, 17,2 százalékuk rossznak véli pozícióját, s a fennmaradó 48,3 százalék találja azt kielégítőnek. A közeljövő megítélésében a tisztán hazai tulajdonú cégek 22,5 százaléka számít javulásra. Ezzel szemben a külföldi tulajdonúaknak 45 százaléka bizakodik ugyanebben!

Csökkenő forgalom

A forgalmat tekintve kedvezőtlenebbül alakult a kép az év első felében, mint ahogy azt a gazdálkodók fél évvel korábban remélték. A növekedésről és a csökkenésről csaknem azonos arányban számoltak be a cégek (33,2, illetve 30,9 százalék). Javulásra a következő félévben a válaszadók 34 százaléka számít. (Az egy évvel ezelőtti felmérésben még 39 százalék volt az optimisták aránya!) Érdekes viszont, hogy a forgalomcsökkenéstől tartók (24,9 százalék) között olyan vállalkozás is van (4,8 százalékban), amely már egyáltalán nem számít megrendelésre.

A belföldi forgalom jövőbeni növekedését a gazdálkodók 33,1 százaléka reméli. Az exportálók mindössze 20,5 százaléka jelezte, hogy várhatóan lesznek megrendeléseik. Ezeknek 37,8 százaléka az export bővülését prognosztizálja.

A forgalmi adatokból kitűnik, hogy az utóbbi fél évben némiképpen élénkült a belföldi piac. Az is leszűrhető a válaszokból, hogy bizonyos ágazatok (például a szállítás, az idegenforgalom, a szolgáltatások) az átlagnál érzékenyebbek a gazdasági környezet változásaira, mint a többi ágazat képviselői.

Romlott a jövedelmezőség is

A megkérdezett cégek jövedelmezősége romlott az elmúlt egy évben. Jónak mindössze 12 százalékuk ítélte jövedelmi viszonyait (a korábbi 17,2 százalékhoz képest!), s legalább kielégítőnek 57,5 százalékuk (a korábbi 53,8 százalékkal szemben).

A második félév elé hasonlóan optimistán tekintenek a vállalkozók, mint fél évvel ezelőtt: több bevételre a válaszolók 23,2 százaléka, kevesebbre pedig 20,8 százaléka számít. A felmérésből azonban az is kitűnik, hogy minél nagyobb egy cég, annál optimistábban látja helyzetét. (Kivételt képeznek ez alól a nagyvállalkozások, amelyek igen óvatosan és visszafogottan fogalmaznak előrejelzéseikben!)

Átlagon felüli jövedelmezőséget jeleztek az ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó cégek, valamint az ipar, az építőipar és a pénzügyi szektor. A kereskedelmet viszont átlagon aluli jövedelmezőség jellemzi. Az idegenforgalomban, a szállítás-távközlés és a humán szolgáltatások területén kifejezetten kedvezőtlen a helyzet. Az idegenforgalmi vállalkozásoknak például nem kevesebb, mint 71,4 százaléka jelezte, hogy gyenge volt a bevétele, miközben jó jövedelemről egyetlen cég sem számolt be!

Tulajdonosi szerkezetük szerint kétszer annyi külföldi tulajdonú vállalat válaszolt úgy, hogy jól jövedelmezett az első félév, mint a tisztán magyar tulajdonú cégek közül. Csaknem ugyanilyen az arány a jövőbeni várakozásokat tekintve: a javulásban a külföldi tulajdonúak 30 százaléka, a hazaiaknak pedig csupán 20 százaléka bízik.

Szakemberhiány

A választ adó 260 cég többsége úgy nyilatkozott, hogy tevékenységét leginkább a kereslethiány akadályozza. Míg 1999 első félévében ezeknek a cégeknek az aránya 53,7 százalék volt, addig fél évvel korábban még csak 41,4 százalék. A kereslethiány más ágazatokhoz képest nagyobb mértékben sújtja a humán szolgáltatókat (75 százalék) és a kereskedőket (65,3 százalék). Ez utóbbi ágazaton belül is óriási a jelentős károkat elszenvedő kiskereskedelmi vállalkozások aránya (79 százalék).

A felmérésben részt vevő cégek számára a második legnagyobb probléma a tőkehiány volt. Erről a vállalkozások egyharmada számolt be. Legnagyobb mértékben a humán szolgáltatókat, a kereskedőket és az ipart sújtja.

A szabályozórendszer folytonos változása szintén hátráltatja a gazdálkodók kibontakozását. Ezt a válaszadók 18,1 százaléka jelezte. Érdekes módon ez a probléma a leginkább az építőipari cégeknél okoz gondot (28,6 százalék), de a humán és a gazdasági szolgáltatók is megemlítették.

Új jelenség a szakemberhiány, amelyről a vállalkozások 12 százaléka számolt be. Főként az ipari és építőipari cégek munkáját hátráltatja – előbbi 25, utóbbi 21,4 százaléka jelezte ezt -, de számos ipari területen is nehézségeket okoz (többek között a gép-, berendezés-, műszer-, híradástechnikaicikk-, a gyógyszergyártásban, a könyv- és zeneműkiadásban).

Stagnáló foglalkoztatás

A megkérdezett cégek továbbra is tartják magukat ahhoz a szándékukhoz, hogy nem növelik a foglalkoztatottak számát. Erről nyilatkozott a vállalkozások túlnyomó többsége (77,3 százalék). Munkaerő-felvételt mindössze 16,8 százalékuk tervez. Ez a hajlandóság további csökkenését jelzi az előző két féléves felméréshez képest.

Létszámbővítéssel főleg a kis- és középvállalkozások számolnak: az előbbiek 24, az utóbbiak 20 százaléka jelezte, hogy munkatársak felvételére készül. A létszámcsökkentés többnyire a nagyvállalkozásokra jellemző, amelyek egyébként a bővítéstől száz százalékban elzárkóznak!

A humán szolgáltatások körében megfigyelhető, hogy a korábbi csökkentési szándékot a mérsékelt létszámbővítés váltotta fel. Az ingatlan, a gazdasági szolgáltatások és a pénzügyi szektoron belül nincs változás az előző évhez/félévhez képest. A szállításban és az idegenforgalomban viszont fellelhető a létszámcsökkentési tendencia. A kereskedelemben is romlott a helyzet. A korábban létszámbővítést sejtető cégek 27 százalékos részaránya a felére csökkent (13,2 százalék). Az építőiparban viszont mérséklődött az elbocsátást tervezők száma.

A legnagyobb mértékben a korlátolt felelősségű társaságok (21,3 százalékban) terveznek létszámbővítést, míg leépítést a részvénytársaságok (22,2 százalékuk).

Domi Zsuzsa

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem