×

A vezetők új munkajogi szabályai

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 20. számában (1999. augusztus 15.)

 

A Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása alapvető változásokat hozott a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályozásban. A törvényjavaslat államtitkári előterjesztése kiemelte, hogy szigorodnak a vezetők felelősségi szabályai. A módosítás megteremti az összhangot az új társasági törvény és a munkajog vezetőkre vonatkozó szabályai között. (Az új rendelkezések 1999. augusztus 17-én lépnek hatályba.)

 

A vezető állású munkavállaló fogalma

Korábban a szabályozás alapvetően két vezetői réteget különböztetett meg: a) a vezetőt, b) a vezető helyettesét és azokat a személyeket, akiket a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vezetőnek minősített. A törvénymódosítás folytán a vezető állású munkavállalók köre a következők szerint alakult:

  • a munkavállaló vezetője, helyettese (vezetők),
  • a tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által előírt, a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő személyek.

Arról a körülményről, hogy a munkáltató az adott munkakört betöltő személyt vezetőnek minősítette, a munkaviszony létesítésekor – írásban – tájékoztatni kell a munkavállalót. Garanciális jellegű szabály, hogy amennyiben a munkavállaló a vezetői minősítésre vonatkozó döntését a munkaviszony létesítését követően hozta meg, a döntés a munkavállaló munkaviszonyát, így minősítését sem érinti. Ilyen esetben a dolgozó hozzájárulása szükséges, hogy rá a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szigorúbb szabályok alkalmazhatók legyenek.

A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő és ennek alapján vezetőnek minősített munkavállalókra az általánostól eltérő rendelkezések közül kizárólag azok irányadók, amelyek alkalmazását a Munka Törvénykönyve (Mt.) kifejezetten előírja, így:

  • a rendkívüli felmondás,
  • a további munkaviszony létesítése,
  • az összeférhetetlenség,
  • a munkaidő beosztása,
  • és a speciális felelősségi szabályok.

A munkaviszony megszűnése

Rendkívüli felmondás

Változás következett be a vezetők munkaviszonyának rendkívüli felmondással történő megszüntetésére vonatkozó rendelkezésekben is. A vezető állású munkavállalóval szemben tágabb időbeli határokon belül gyakorolható a rendkívüli felmondás joga. A szubjektív – a felmondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított – határidő az általános szabályokkal egyezően tizenöt nap, a felmondási az ok bekövetkeztétől számított objektív határidő azonban az eddigi hat hónapról – vagy a kollektív szerződésben kikötött egy évről – három évre emelkedett.

Ha tehát vezető a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, a munkáltató a rendkívüli felmondás mint hátrányos jogkövetkezmény lehetőségével három éven keresztül, bűncselekmény elkövetése esetén pedig a büntethetőség elévüléséig élhet.

Csőd, felszámolás miatti megszűnés

Ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csődeljárás vagy felszámolási eljárás során szünteti meg, a munkaviszony megszűnése esetére járó díjazás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb hathavi átlagkeresetet köteles előre megfizetni. Az ezt meghaladó összeg az eljárás megszűnésekor, vagy a felszámolási zárómérleg, egyszerűsített mérleg jóváhagyása után válik esedékessé, azaz a tulajdonos eddig az időpontig jogosult a vezetőnek járó díjazást visszatartani.

A korábbi szabályozás a hathavi átlagkeresetre vonatkozó rendelkezéseket kizárólag a határozott időre létesített munkaviszonynak a munkáltató fizetésképtelensége miatti megszűnése esetére rendelte alkalmazni.

Összeférhetetlenség

Összeférhetetlenségi okok

Az 1998. június 16-án hatályba lépett gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében volt szükség a vezető állású munkavállalók gazdasági összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok módosítására.

A vezető ennek értelmében:

  • a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével nem szerezhet részesedést a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző gazdálkodó szervezetben,
  • nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,
  • nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket,
  • köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak,
  • köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató munkáltatónál.

Az Mt. 13. § (3) bekezdése értelmében a kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása a törvény harmadik részében meghatározott szabályoktól, így a vezetőkre vonatkozó szabályoktól – ha a törvény másként nem rendelkezik – eltérhet. Az eltérés azonban kizárólag csak akkor megengedett, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.

Az összeférhetetlenség jogkövetkezményei

Ha a vezető a fentiekben meghatározott tilalmat megszegi, a munkáltató – választása szerint – az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

  • kártérítést követelhet, vagy
  • kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet a munkáltatónak engedje át, vagy
  • a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát kiadja, vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.

A munkáltató az igényét attól az időponttól számított három hónapon – de legfeljebb az igény keletkezésétől számított egy éven – belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető törvényi tilalomba ütköző eljárásáról tudomást szerzett.

Hátrányos jogkövetkezményként fogható fel az a szabály is, hogy a munkáltató a vezető állású munkavállaló munkaviszonyát megszüntetheti, ha a vezető közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.

Természetesen a munkáltató az általános rendelkezései között szereplő rendkívüli felmondás lehetőségével is élhet a vezetőkre vonatkozó – a munkáltató számára kedvezőbb irányú – eltérésekkel. Rendkívüli felmondásnak van helye ugyanis, ha a munkavállaló valamely lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében rögzítette, hogy ha a munkavállaló a munkáltató tudta és ezáltal engedélye nélkül olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek részben tulajdonosává is válik, és a gazdasági társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, a munkáltató jogszerűen él a rendkívüli felmondás jogával. (BH 1996. 450.)

A vezető felelőssége

A törvénymódosítás kimondja, hogy a vezető a vezetői tevékenysége keretében, illetve az összeférhetetlenség fenntartásával okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. Ugyancsak polgári jogi kártérítési felelősség terheli a vezetőnek minősülő munkavállalót a rá vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megsértésével okozott károkért.

Egyéb esetekben mind a vezetők, mind a meghatározó jelentőségű munkakört betöltő, vezetőnek minősített munkavállalók a munkajog szerinti általános kártérítési felelősséggel tartoznak. Ennek fő jellemzője – a polgári jog kártérítési szabályaival szemben –, hogy gondatlan károkozás esetén nem a ténylegesen bekövetkező kár mértékéhez, hanem a kárt okozó munkavállaló havi átlagkeresetéhez igazodik a fizetendő kártérítés összege. A vezető állású munkavállalók gondatlan károkozása esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.

Eltérést nem engedő szabályok

A Munka Törvénykönyve a munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok között rögzíti, hogy a kollektív szerződés, illetve a felek megállapodása a munkaviszony címet viselő harmadik részben meghatározott szabályoktól – ellenkező tartalmú rendelkezés hiányában – eltérhet, feltéve hogy az eltérés a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Az augusztus 17-én hatályba lépő törvénymódosítás néhány, a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabály esetén ezt a lehetőséget kizárja. Ennek megfelelően a jövőben kizárólag az Mt. rendelkezéseit lehet alkalmazni a vezető munkaviszonyának megszűnése, a vezetők kártérítési felelősségének fennállása esetén. Nincs lehetőség arra sem, hogy a kollektív szerződés hatályát megállapodással, vagy magában a szerződésben a vezetőre kiterjeszszék.

Kiss Gergely
Fogalmak
A törvény által használt a „gazdálkodó szervezet" kifejezés nemcsak másik gazdasági társaságot, hanem a Ptk. 685. § c) pontjában felsorolt valamennyi szervezetet jelenti.

Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodótevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. [Mt. 139. § (2) bek.]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem