A magán-nyugdíjpénztári bevallás új nyomtatványai III.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 20. számában (1999. augusztus 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Előző két számunkban a foglalkoztatók bevallásához és önellenőrzéséhez szükséges nyomtatványok kitöltéséhez adtunk segítséget, most az egyéni vállalkozók adatlapjait ismertetjük.

 

Általános szabályok

A magánnyugdíjpénztár-tag egyéni vállalkozó a járulékokra előírt szabályok szerint köteles benyújtani a bevallást, és megfizetni a tagdíjat. A tagdíjbevallás elkészítéséhez röviden összefoglaljuk a járulék- és tagdíjfizetés megállapításának fő szabályait.

Az egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig köteles a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét), átalányadózónál az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapján befizetni a társadalombiztosítási, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Ezeknek a járulékoknak az alapja - a 36 órás munkaidővel járó munkaviszony melletti, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vállalkozó kivételével - éves szinten legalább a minimálbér naptári évre számított összegét el kell hogy érje.

Ennek érdekében az egyéni vállalkozónak a járulék- és tagdíjfizetési kötelezettsége megállapításához havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során elszámolt vállalkozói kivét eléri, vagy meghaladja a tárgyév január hónapjától (illetőleg a vállalkozói igazolvány kiváltása napjától) a tárgyhónapig számított minimálbér összegét.

  • Ha a vállalkozói kivét összege kevesebb, mint a minimálbér alapján számított összeg, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni, azaz a vállalkozónak legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a tagdíjat. [Kivéve, ha a vállalkozó pl. táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben részesül, katonai szolgálatot teljesít stb. A Tbj. 29. §-ának (4) bekezdésében felsorolt időtartamok alatt ugyanis az egyéni vállalkozó a minimálbér alapján nem köteles járulékot és tagdíjat fizetni. Ezekkel az időtartamokkal a járulékfizetési alsó és felső határt csökkenteni kell.]
  • Ha pedig a vállalkozói kivét összege több, mint a tárgyhónapig számított minimálbér, a tárgyhavi befizetési kötelezettségbe be lehet számítani az előző hónap(ok)ban befizetett tagdíjat. Ezzel éves szinten biztosítható, hogy az egyéni vállalkozó a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér után fizesse meg a járulékokat és a tagdíjat.
  • Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tárgyhavi járulék- és tagdíjfizetési kötelezettségének megállapításához az átalányadózás alapját képező jövedelmet az szja-törvény alapján a tárgyhavi bevételből annak vélelmezett költséghányadának levonásával állapítja meg.

A tételes átalányadózónál a járulékok és a tagdíj alapja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér.

Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a járulék- és tagdíjfizetésre vonatkozó általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék, valamint a tagdíj alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.

Az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat az egyéni vállalkozó is legfeljebb a járulékfizetési felső határ figyelembevételével (ez 1999-ben 1 854 200 Ft) fizeti meg.

Tagdíjbevallás és befizetés

Az egyéni vállalkozó kizárólag akkor köteles tagdíjbevallást benyújtani, ha a járulékalapot képező jövedelmének (vállalkozói kivétnek) a havi összege meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért. Amennyiben e rendelkezés alapján a tárgyhónapban nincs bevallási kötelezettség, a magánnyugdíjpénztár a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének figyelembevételével határozza meg és írja elő a tárgyhavi tagdíjfizetési kötelezettséget.

Az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, továbbá aki egyidejűleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tagdíjat minden negyedévet követő hónap 12-éig köteles bevallani, és megfizetni.

Valamennyi egyéni vállalkozó nyilatkozhat azonban úgy a magánnyugdíjpénztárnak, hogy a tagdíjat havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig vallja be, és fizeti meg, függetlenül attól, hogy mennyi a vállalkozói kivét összege, vagy csak negyedévente lenne kötelezett a bevallást benyújtani.

Összesítő adatlap

Az 19990300 jelű „Negyedéves bevallásra kötelezett egyéni vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallása" bizonylat annak az egyéni vállalkozónak a tárgynegyedévi tagdíjbevallására, illetve pótbevallására szolgál, aki a Tbj. 29. § (6) pontja szerint egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és tagdíjbevallási kötelezettségnek negyedévente tesz eleget. Amennyiben azonban foglalkoztatónak is minősül, alkalmazott tagjai után havonta köteles az 19990100 és 19990110 jelű bevallást benyújtani.

Az 19990300 jelű „Összesítő adatlap" és a tagi adatokat tartalmazó 19990310 jelű „Betétlap" csak együtt fogadható el bevallásként. A benyújtott bevallás végrehajtható okiratnak minősül.

Amennyiben az egyéni vállalkozó utólag tesz eleget bevallási kötelezettségének, ezt csak pótbevallásként teheti meg, amit a bevallás típusánál jelölni kell (Pótbevallás „P"). Az összesítő adatlap és a tagi betétlapok típusa kizárólag azonos lehet.

Az alaki hibával kitöltött bizonylatot a magánnyugdíjpénztár nem veszi át, ha pedig postán érkezett, a postabontó viszszaküldi. Alaki hibának minősül, ha a bevallás feldolgozásra alkalmatlan, például nincs aláírással hitelesítve, illetve nincsenek feltüntetve az azonosítók (folyószámlaszám, TAJ-szám, vagy a területileg illetékes járulékigazgatóság ügyviteli kódja).

Az el nem fogadott bevallások miatti mulasztásért mulasztási bírság róható ki.

A nyomtatványokat minden, arra biztosított helyen az adatszolgáltatás készítésének dátumával és cégszerű aláírással ellátva kell benyújtani. A dátum és aláírás nélkül benyújtott bevallásokat a pénztár nem köteles elfogadni.

Kitöltés

  1. A bevallás vonatkozási időszaka: azt az évet és negyedévet jelenti, amelyre vonatkozóan az elszámolás történik.
  2. A bevallás típusának megnevezése: azt jelenti, hogy eredeti esedékességű tárgynegyedévi bevallásról, vagy valamelyik korábban elmulasztott, határidőre be nem nyújtott bevallás pótlásáról van szó.
  3. Csatolt betétlapok száma: az összesítő adatlaphoz csatolt, tagi adatokat tartalmazó betétlapok számát jelenti.
  4. Átvétel dátuma: a pénztárban - személyes átadásnál - történő átvétel, vagy postai küldésnél a beérkezés dátuma. Mindig a pénztár tölti ki.
  5. Átvevő aláírása: a pénztár átvételre feljogosított ügyintézőjének aláírása. Mindig a pénztár tölti ki.
  6. Név: az egyéni vállalkozó megnevezése (családi és utónév).
  7. TAJ-szám: az egyéni vállalkozó 9 számjegyű társadalombiztosítási azonosító jele.
  8. Cím: az egyéni vállalkozó telephelyének postai irányítószáma, település neve, utca, házszám.
  9. KSH-szám: az egyéni vállalkozó 17 számjegyű statisztikai számjele. Csak akkor kell kitölteni, ha van ilyen azonosítója a vállalkozónak.
  10. Folyószámlaszám - járulékigazgatóság egyéni vállalkozók oszlopában szereplő kódja: A folyószámlaszám feltüntetésére az első 10 négyzet szolgál, s kötőjel nélkül kell a négyzetekbe írni. Amennyiben a számlaszám kevesebb, mint 10 számjegyű, jobbra igazodóan kell beírni a négyzetekbe. A kötőjel utáni 2 négyzetbe a foglalkoztató székhelye szerinti járulékigazgatóság kódját kell beírni. Ha az adatszolgáltató társadalombiztosítási folyószámlaszáma 14 számjegyű, akkor a 14 jegyű számsor 5-11. karakterein található 7 számjegyet kell folyószámlaszámként használni.
  11. Pénzforgalmi jelzőszám: itt azt a jelzőszámot kell feltüntetni, amelyről a tagdíjat átutalják.
  12. Adatszolgáltató neve: akkor kell kitölteni, ha az egyéni vállalkozó (adatszolgáltatásra kötelezett) és az adatszolgáltatást ténylegesen végrehajtó személy vagy szervezet eltér. Itt kell megnevezni azt a személyt (könyvelő, ügyviteli cég ügyintézője stb.), aki a bevallást az egyéni vállalkozó megbízása alapján ténylegesen teljesíti.
  13. Adatszolgáltató telefonszáma: az adatszolgáltató azon ügyintézőjének a telefonszáma, akivel a pénztár tartani tudja a kapcsolatot. A telefonszámot határoló jelek - kötőjel, perjel stb. - nélkül, a körzetszámmal együtt kell feltüntetni.
  14. Pénztár neve: annak a magánnyugdíjpénztárnak a neve, amelyben a bevallásban szereplő egyéni vállalkozó pénztártagként szerepel.
  15. Pénztárkód: a magánnyugdíjpénztár négy számjegyű azonosítója.
  16. Pénzforgalmi jelzőszám: a magánnyugdíjpénztár bankszámlaszáma, amelyre a pénztár a tagdíjjal kapcsolatos átutalásokat fogadja.
  17. Járulékalap összesen: a bevallási betétlapon szereplő havi járulékalapok összesen.
  18. Tagdíj összesen: a bevallás betétlapján szereplő havi kötelező tagdíjak összesen.
  19. Kiegészítés összesen: a bevallás betétlapján szereplő havi vállalt tagdíj-kiegészítések. A tagdíj, valamint a kiegészítés együttes összege nem haladhatja meg a pénztártag tagdíjalapjául szolgáló jövedelmének 10%-át!
  20. Késedelmi pótlék: az Art. 67. §-a szerint késedelmes fizetéskor az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az Art. 69. §-a szerint a késedelmi pótlékot az adóhatóság állapítja meg, azonban a foglalkoztató, egyéni vállalkozó saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.
  21. Befizetendő: a havi öszszes kötelező tagdíj, az összes kiegészítés és a késedelmi pótlék összege (18+19+20).
  22. Visszaigényelt összeg: a tárgynegyedévi bevallást megelőzően küldött önellenőrzésben kimutatott visszatérítési igényből az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévi bevallás szerinti befizetési kötelezettségnél beszámítani már nem tudott. Amennyiben a pénztárnál vezetett folyószámlájáról megállapítható, hogy tagdíjhátraléka nincs, az itt kimutatott összeget a pénztár visszautalja neki.
  23. Teljes visszatérítési igény: a tárgyhavi bevallást megelőzően küldött önellenőrzésben kimutatott teljes visszatérítési igény. Az adatszolgáltatás dátuma: az az időpont, amikor az adatszolgáltatásra kötelezett a bevallást elkészítette.
  24. Aláírás, bélyegző: az adatszolgáltatásra kötelezett egyéni vállalkozó aláírása és bélyegzőlenyomata.

Betétlap

Az 19990310 jelű betétlap az esedékes tárgynegyedévi tagdíjbevallás havi bontásban történő jelentésére szolgál.

  1. Vonatkozási időszak: azt az évet és negyedévet jelöli, amelyre vonatkozóan az adatszolgáltatás történik.
  2. A bevallás típusának megnevezése: azt jelenti, hogy eredeti bevallásról, vagy valamelyik korábban elmulasztott bevallás pótlásáról van szó.
  3. Pénztárkód: a magánnyugdíjpénztár részére az Állami Pénztárfelügyelet által kiadott négy számjegyű azonosító.
  4. Lapszám: a betétlap száma azt jelzi, hogy hányadik betétlapról van szó. Tíznél kisebb sorszám esetén előnullázva kell kitölteni (pl. 02 lap).
  5. Folyószámlaszám - megyekód: kitöltéséhez lásd az 19990300 jelű nyomtatvány kitöltési útmutatójának 10. pontját.
  6. Név: az egyéni vállalkozó megnevezése (családi és utónév).
  7. Vonatkozási időszak: év, hónap (például: 1999. második negyedévében: 1999. 04., 05., 06. hónap).
  8. Vállalkozói kivét összege: a tárgynegyedév tárgyhónapjában elszámolt vállalkozói kivét összege.
  9. Átalányadó alapja: a tárgynegyedév tárgyhónapjában elszámolt átalányadó alapja (a tárgyhavi bevételnek a vélelmezett költséghányaddal csökkentett összege).
  10. Járulékalap összege: a pénztártag járulékalapot képező tárgyhavi jövedelme (megállapításához célszerű visszakanyarodni a bevezetőben ismertetett szabályok felelevenítéséhez!).
  11. Tagdíj összege: a pénztártag tagdíjának összege. A tagdíj mértékét az 1997. évi LXXX. törvény 33. §-ának (1) bekezdése határozza meg (január 1-jétől 6 százalék).
  12. Kiegészítés összege: a tagdíj és a kiegészítés együttes öszszege nem haladhatja meg a tagdíjalap 10 százalékát [1997. évi LXXXII. tv. 26. § (5) bekezdés].
  13. Összesen: a tárgyhavi tagdíj és kiegészítés összege. Értéke nem haladhatja meg a járulékalap 10 százalékát.
  14. Forgalomkód: az adatszolgáltatás jellegét leíró adat.

Lehetséges értékei:

00: Normál adatszolgáltatás
03: A tagdíjfizetési felső határt elérte [A felső határ elérésekor abban a hónapban, amikor még volt az egyéni vállalkozónak tagdíjköteles jövedelme, azt a normál adatszolgáltatás-kód feltüntetésével a megfelelő mértékig szerepeltetni kell, az azt követő hónapban pedig a Név, Folyószámlaszám, Vonatkozási időszak, Forgalomkód (03-as) mezőkön kívül a többi rovatot nem kell kitölteni!]

  1. Tagdíjfizetést megalapozó jogviszony kezdete: csak az első adatszolgáltatás alkalmával kell kitölteni, az alábbiak szerint.

Lehetséges értékei:

  • Önként magán-nyugdíjpénztári tagságot választó személynél a pénztárba lépés dátuma akkor, ha a jelenlegi jogviszony a pénztárba lépéskor is fennállt. (Pl.: ha a jogviszony kelte 1980. 01. 01., a pénztári tagság kelte 1999. 01. 01., akkor az utóbbi dátumot kell beírni.)
  • A jelenleg fennálló - tagdíjfizetést megalapozó - jogviszony kelte, ha az későbbi, mint a magán-nyugdíjpénztári tagság kelte. (Pl.: ha a pénztári tagság kelte 1999. 01. 01., a jelenlegi jogviszony kelte 1999. 10. 01., akkor az utóbbi dátumot kell beírni.)
  • Pályakezdőnek minősülő egyéni vállalkozónál a biztosítási jogviszony kelte. (Vállalkozói igazolvány átvételének napja.)
  1. Tagdíjfizetést megalapozó jogviszony vége: akkor kell kitölteni, ha a tagdíjfizetés alapjául szolgáló adott jogviszony a tárgyhónapban megszűnt. (Vállalkozói igazolvány visszaadásának a napja.)
  2. Jogcím: a tagdíjköteles jövedelem megszerzésének jogcímei. A tagdíjköteles jövedelemszerzés lehetséges értékei az Állami Pénztárfelügyelet Tájékoztatójának 4. számú mellékletében találhatók. A jogcímkódokból csak az egyéni vállalkozóra vonatkoztatható értékek használhatók.
  3. Kieső idő kezdete: a tagdíjköteles jövedelemmel ellátatlanság tárgyhavi kezdetét kell itt jelölni. Amennyiben az ellátatlanság nem ér véget a tárgyhónapban, akkor a tárgyhónap utolsó napját kell feltüntetni. A következő havi bevallásban értelemszerűen az akkori tárgyhó első napját kell feltüntetni kezdetként.
  4. Kieső idő vége: a tagdíjköteles jövedelemmel ellátatlanság tárgyhavi végét kell itt jelölni. Akkor is ki kell tölteni, ha az ellátatlanság nem ér véget a tárgyhónapban.
  5. Kieső idő oka: lehetséges értékei az Állami Pénztárfelügyelet Tájékoztatójának 5. számú mellékletében találhatók.
  6. Az adatszolgáltatás dátuma: az az időpont, amikor az adatszolgáltatásra kötelezett a bevallást kitöltötte.
  7. Aláírás: a nyomtatványt az adatszolgáltatásra kötelezett egyéni vállalkozó aláírásával és bélyegzőlenyomatával kell ellátni.
G. P
1999. augusztus 31. a magánnyugdíjpénztárba történő önkéntes belépés utolsó napja!
Az új, úgynevezett vegyes nyugdíj-finanszírozási rendszer lényege, hogy a korábbi felosztó-kirovó elven működő társadalmi szintű szolidaritáson, illetve a kizárólag önkéntes befizetésen alapuló rendszerhez csatlakozott a tőkefedezeti elven működő járulékbefizetésekből tartalékot képező magán-nyugdíjpénztári rendszer. A nyugdíj összetétele szempontjából lényeges elem, hogy az, aki nem volt magán-nyugdíjpénztári tag, és csak a tb-nek fizetett nyugdíjjárulékot, a teljes összegű nyugdíját a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapja, míg a nyugdíjba vonult pénztártagok a nyugdíjuk 75 százalékát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, az azon felüli részt pedig a magánnyugdíjpénztártól kapják meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. §-ának n) pontja szerint kötelezően az a természetes személy válik magánnyugdíjpénztárban pénztártaggá, aki 42. életévének betöltése előtt, első ízben 1998. június 30-át követően válik biztosítottá. Ez a meghatározott személyi kör a pályakezdők köre, azoké, akik e dátum után jelennek meg először a munkaerőpiacon, létesítenek első ízben munkaviszonyt vagy egyéb olyan jogviszonyt, amely társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel jár.

Speciális helyzetben vannak azok, akik a tizenötödik életévük betöltése után alap-, illetve középfokú nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytattak, és az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesítettek vagy létesítenek. Ôk eldönthetik, hogy pályakezdőnek minősüljenek-e, vagy sem.

Rajtuk kívül - szabad döntés alapján - minden biztosított átléphet a vegyes rendszerbe. A magánnyugdíjpénztárban pénztártaggá válhat az a természetes személy, aki 1998. június 30-át megelőzően vált a Tbj. szerint először biztosítottá, továbbá az is, aki a Tbj. szerint megállapodást kötött a nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére.

A nyugdíjrendszer tervezhetőségének és folyamatosságának érdekében -- figyelembe véve a döntés felelősségének nagyságát - a magánnyugdíjpénztárba történő önkéntes belépésre mindenkinek 1999. augusztus 31-éig van lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a viszonylag hosszú - kétéves - gondolkodási idő eltelte után az érintetteknek dönteniük kell, hogy kizárólag a hagyományos felosztó-kirovó rendszer szerint szeretnének nyugdíjat kapni, vagy azt felcserélik a vegyes finanszírozású, az állami és a magán-nyugdíjpénztári ellátásokból álló rendszerre.

A törvény további döntési lehetőséget biztosít azok számára, akik már beléptek vagy 1999. augusztus 31-éig belépnek egy magánnyugdíjpénztárba. Nekik egy alkalommal - 2000. december 31-ig - lehetővé teszi a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépést, ha a tag meggondolta magát. Természetesen a visszalépő pénztártag befizetéseit a pénztár köteles átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alapba, így a biztosítottat semmilyen hátrány nem éri.

A jogalkotó gondolt azokra is, akik már magán-nyugdíjpénztári tagként rokkannak meg. Ôk rokkantnyugellátásra jogosulttá válásukkor dönthetnek úgy, hogy megszüntetik pénztártagsági viszonyukat. Ebben az esetben a pénztár gondoskodik a pénztártag folyószámláján lévő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alapba történő átutalásáról. Ha azonban a rokkantság miatt a pénztárból a régi rendszerbe visszalépő személy rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulás miatt szűnik meg, akkor a magánszemély ismét, időkorlátozás nélkül élhet a magánnyugdíjpénztár választásának jogával.

Más a helyzet, amikor a pénztártag nem a régi rendszerbe, hanem egy másik magánnyugdíjpénztárba akar átlépni. Erre a jogszabályban meghatározott feltételek mellett, tehát legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított fél év eltelte után van lehetőség. A piaci verseny elvéből fakadóan, ha a magánnyugíjpénztár tagja meggondolja magát, az átlépésre többször is van lehetősége. Az átlépés időkorlátja csak abban az esetben nem érvényesül, amikor egy zárt magánnyugdíjpénztárban a tagsági viszony a szervezeti és működési szabályzat szerinti megszűnése miatt kell a tagnak átlépnie egy másik pénztárba..

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.