×

Távmunka, idénymunka

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 19. számában (1999. július 15.)

 

A munkaügyi tárca többéves előkészítő munka után tavaly elkészítette a távfoglalkoztatásról szóló programot. Ennek végrehajtására életre hívta a Távmunka Közhasznú Társaságot (Távmunka Kht.), amelynek feladatául szabta a magyarországi távmunka számítástechnikai feltételeinek megteremtését, valamint az ehhez szükséges országos szolgáltatóközpont üzemeltetését. A kht. által kiírt pályázatok nem hozták a várt eredményt, az időközben alakult Szociális és Családügyi Minisztérium úgy döntött, hogy az idei nyár végéig teljesen átalakítja a távmunkarendszert.

 

A Távmunka Kht.-t 15 millió forint tőkével alapította a Munkaügyi Minisztérium (33 százalék), valamint a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Promei Kht. (67 százalék). A távmunkarendszer lényege, hogy a cégek országos hálózaton belül foglalkoztatják a dolgozókat, nem pedig cégenként elkülönülten. A nemzetközi tapasztalatok szerint ezzel egyrészt folyamatos lesz a munka (hiszen valamelyik vállalatnál mindig van feladat), másrészt áttekinthetőbb a foglalkoztatási rendszer. A távmunka harmadik, s a munkáltatók szempontjából nem elhanyagolható előnye, hogy sokkal olcsóbb, mintha az egyes vállalatok saját helyszínükön (irodaházukban, telephelyükön) létesítenének munkahelyeket. A bekerülési költségek a hagyományosnak mindössze felébe, egyharmadába kerülnek. Ráadásul a tapasztalatok szerint az otthoni munka mintegy 30 százalékkal hatékonyabb, mint a munkahelyen végzett, ugyanis a dolgozók – akiknek túlnyomó többsége nő – jobban osztják be idejüket saját környezetükben.

Programok

A vállalkozók többféle módon kapcsolódhattak a rendszerbe. Egyrészt pályázat útján – amely révén a minisztériumtól kaptak pénzt a számítógépek megvásárlására s az otthoni munkaállomások kialakítására -, másrészt pedig saját maguk is finanszírozhatták az otthoni munkaállomások (számítógép + internetcsatlakozás) kialakítását. A cél az volt – s nyilván ez a rendszer átalakítása után sem változik -, hogy az ezredfordulón már legalább 100 távmunkaadó és 10 ezer távmunkás legyen Magyarországon.

Tavaly a kht. kétféle programot kezdeményezett. Az egyik a megváltozott munkaképességűek, a másik pedig a gyermeküket egyedül nevelő szülők otthoni munkavégzését szolgálta.

A program végrehajtásának kezdetén a kht.-nél mintegy 15 ezer munkavállaló jelentkezett. Azonban csak kis részüknek, mindössze 250-nek sikerült megfelelő munkát találni. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kiírt pályázatra hatvan munkáltató jelentkezett, mintegy 500 millió forint támogatást kérve. A kht.-nek azonban mindössze ennek egyötöde, tehát 100 millió forint állt rendelkezésére a program finanszírozására. A nyertesek többnyire közepes méretű cégek, illetve nonprofit szervezetek voltak. A kht. azonban megkeresett számos önkormányzatot és közintézményt is. A másik programra, amely a gyermeküket egyedül nevelő szülők otthoni munkavégzésének elterjesztését célozta, sokkal kisebb volt az érdeklődés. A feladatra kiosztott összeg is kevesebb volt: 30 millió forint. Az érdeklődés hiánya a szakemberek szerint főleg abból adódik, hogy a vállalatokat még mindig törvény kötelezi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Utánuk egyébként még rehabilitációs hozzájárulást sem kell fizetni a cégeknek, sőt még ők kapnak támogatást a távmunkában történő alkalmazáskor.

A távmunka rendszerének meghonosításához számos jogszabályt is módosítani kell. Például nem tisztázott jelenleg, hogy a pihenőidőt, illetve a szabadságot hogyan lehet kiadni az ily módon alkalmazott személyeknek. De megoldásra vár még egészség- és nyugdíjbiztosításuk is. A Munka Törvénykönyvének új változatában (2001-ben) mindenképpen szerepeltetni kell az új foglalkoztatási formák szabályait.

A szakszervezetek – amellett, hogy elismerik a távmunka szerepét a foglalkoztatási gondok enyhítésében – fenntartásokkal is viseltetnek iránta. Többek között azt az érvet hozzák fel ellene, hogy kizsákmányolják a dolgozókat, akik elesnek számos pluszjuttatástól, sőt még a túlóradíjaktól is.

További probléma Magyarországon, hogy a számítógépes háttér csak elvétve áll rendelkezésre.

Külföldi tapasztalatok

A fejlett piacgazdaságokban évtizedekkel ezelőtt megkezdődött a távmunka rendszerének kiépítése. Az Amerikai Egyesül Államok jár az élen, ahol a távmunkások száma eléri a 13 milliót.

Ez a foglalkoztatási forma Európában is elterjedt: az EU-n belül például legalább 20 százalékra tehető a távmunkások száma az összes munkavállaló között. Az Unió a távmunkát besorolta azon nyolc legfontosabb stratégiai cél közé, amelyeknek a fejlesztését támogatni, ösztönözni kell. Svédországban például a nagyvárosokban kialakított munkahelyeket kötötte össze a számítógép a kistelepülések munkavállalóival. Jelenleg már több mint félmillió svéd dolgozik így. A távmunka országos koordinálására külön központot is alapítottak. Ennek munkáját többek között a svéd jegybank, a Telecom, az Ikea, valamint az Ericsson finanszírozza. Ezek az intézmények természetesen maguk is alkalmaznak távmunkásokat, mert felismerték, hogy ez olcsóbb, mintha saját irodaházaikban alakítanának ki munkahelyeket számukra. Svédországban ma már nem kevesebb, mint 130 tevékenység végezhető távmunkában (számítástechnikai, banki adatfeldolgozói stb.). Eleinte többnyire a gyengébb nem képviselőit vonzotta ez a munkalehetőség. A nyolcvanas évek végén azonban – a bányabezárások, valamint az erdőgazdaságok felszámolásának egyik eredményeként – a férfiak is egyre nagyobb számban vállaltak távmunkát.

Idénymunka: azonos szabályok

A nyár tipikusan az idénymunkák ideje. Főként a mezőgazdaságban, de a kereskedelemben, a vendéglátásban és számos szolgáltatásban is. A legkeresettebb ilyenkor a fizikai munka, mint például a strandfelügyelet, a jégkrémárusítás, felszolgálás, vízi mentő, konyhai kisegítő, a gyári szalagmunka vagy a Forma-1 rendezvényén vállalt feladat. Az átlagos fizetés 140-160 forint/óra, ám van, amivel ennek a sokszorosát is meg lehet keresni. Ilyen például a szinkrontolmácsolás, amely több ezer forintot fizet. Az átlagnál szintén többet fizet – bár nem annyit, mint a szellemi – például az éjszakai munka, amelyet azonban középiskolás korúak még nem, csak egyetemisták, főiskolások végezhetnek.

A nyári szünidőben ugrásszerűen megnő a fiatalok foglalkoztatása. Két-három hónap alatt mintegy 100 ezren vállalnak munkát. Mivel a munkaadók (többéves tapasztalatok szerint) a magányos munkavállalókat kihasználják, külön diákszövetkezetek alakultak a közvetítői feladatok ellátására. Ez egyébként a tisztességes munkaadóknak is nagy segítség, hiszen ezek a szövetkezetek garantálják az általuk kiközvetített fiatalok megbízhatóságát. Ugyanakkor a szövetkezeteken keresztül munkát vállaló fiatalok is biztosak lehetnek abban, hogy megkapják előre kialkudott fizetésüket. A fizetésüket pedig ebben az esetben nem a cégtől kapják, hanem a diákszövetkezettől, hiszen az adott vállalat a szövetkezettel áll szerződéses viszonyban.

Az Ifjúsági és Sport Minisztérium közigazgatási államtitkára, Wootsch Péter arra hívta fel a munkaadók figyelmét, hogy az idénymunkára ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint az állandó munkára. Ezeket pedig a Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza. Mindezt az államtitkár azért hangsúlyozta, mert a munkaügyi felügyelőségek tapasztalatai szerint a nyári időszakban nemcsak a foglalkoztatottak, de a munkaügyi szabálytalanságok száma is megnő. A leggyakoribb probléma, hogy az idénymunkásokat megbízási, vállalkozói szerződéssel munkaviszony jellegű jogviszonyban alkalmazzák, miközben még a minimálbért sem fizetik ki nekik, a túlmunkát pedig végképp nem. A hatóságok ilyenkor 50 ezertől több százezer forintig terjedő pénzbüntetést szabhatnak ki a szabálytalankodókra.

Alkalmi munka

Az alkalmi munkavállalói könyvet egyébként részben az ilyen rövidebb időszakokra szóló munkavégzésre találták ki – bár elsősorban nem az iskolások, hanem a munkanélküliek számára. Tavaly több mint 21 ezren váltották ki a könyvet, de csak 11 ezer volt azoknak a száma, akik használták is. A felmérések szerint a munkaadók által naponta fizetett bér 1300 forint körül alakult. Az alkalmi munkakönyv egyrészt egyszerűsíti az adminisztrációt, másrészt pedig kedvezményes járulékfizetési lehetőséget teremt a munkáltatóknak az átmeneti jelleggel alkalmazott dolgozók foglalkoztatására. Csakhogy nem mindenkinek! Jelenleg ugyanis csak az egyéni vállalkozók, az őstermelők, illetve a munkáltatói minőségben vett magánszemélyek fogadhatják el az alkalmi munkakönyvet. Ezért a szociális tárca elképzelései szerint rövidesen bővíteni fogják az elfogadók körét. A másik megoldásra váró probléma a fizetés mértéke. Amíg ugyanis a munkaadók az alkalmi munkakönyvvel rendelkezőknek legfeljebb 2500 forintot fizethetnek naponta, addig azok feketén ennél jóval többet kereshetnek. Így nem lehet elvárni egyik féltől sem, hogy ragaszkodjon a legális megoldáshoz.

Domi Zsuzsa

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem