Távmunka, idénymunka

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

Hiányoznak a technikai feltételek

Megjelent A Munkaadó Lapja 19. számában (1999. július 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A munkaügyi tárca többéves előkészítő munka után tavaly elkészítette a távfoglalkoztatásról szóló programot. Ennek végrehajtására életre hívta a Távmunka Közhasznú Társaságot (Távmunka Kht.), amelynek feladatául szabta a magyarországi távmunka számítástechnikai feltételeinek megteremtését, valamint az ehhez szükséges országos szolgáltatóközpont üzemeltetését. A kht. által kiírt pályázatok nem hozták a várt eredményt, az időközben alakult Szociális és Családügyi Minisztérium úgy döntött, hogy az idei nyár végéig teljesen átalakítja a távmunkarendszert.

 

A Távmunka Kht.-t 15 millió forint tőkével alapította a Munkaügyi Minisztérium (33 százalék), valamint a Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Promei Kht. (67 százalék). A távmunkarendszer lényege, hogy a cégek országos hálózaton belül foglalkoztatják a dolgozókat, nem pedig cégenként elkülönülten. A nemzetközi tapasztalatok szerint ezzel egyrészt folyamatos lesz a munka (hiszen valamelyik vállalatnál mindig van feladat), másrészt áttekinthetőbb a foglalkoztatási rendszer. A távmunka harmadik, s a munkáltatók szempontjából nem elhanyagolható előnye, hogy sokkal olcsóbb, mintha az egyes vállalatok saját helyszínükön (irodaházukban, telephelyükön) létesítenének munkahelyeket. A bekerülési költségek a hagyományosnak mindössze felébe, egyharmadába kerülnek. Ráadásul a tapasztalatok szerint az otthoni munka mintegy 30 százalékkal hatékonyabb, mint a munkahelyen végzett, ugyanis a dolgozók - akiknek túlnyomó többsége nő - jobban osztják be idejüket saját környezetükben.

Programok

A vállalkozók többféle módon kapcsolódhattak a rendszerbe. Egyrészt pályázat útján - amely révén a minisztériumtól kaptak pénzt a számítógépek megvásárlására s az otthoni munkaállomások kialakítására -, másrészt pedig saját maguk is finanszírozhatták az otthoni munkaállomások (számítógép + internetcsatlakozás) kialakítását. A cél az volt - s nyilván ez a rendszer átalakítása után sem változik -, hogy az ezredfordulón már legalább 100 távmunkaadó és 10 ezer távmunkás legyen Magyarországon.

Tavaly a kht. kétféle programot kezdeményezett. Az egyik a megváltozott munkaképességűek, a másik pedig a gyermeküket egyedül nevelő szülők otthoni munkavégzését szolgálta.

A program végrehajtásának kezdetén a kht.-nél mintegy 15 ezer munkavállaló jelentkezett. Azonban csak kis részüknek, mindössze 250-nek sikerült megfelelő munkát találni. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kiírt pályázatra hatvan munkáltató jelentkezett, mintegy 500 millió forint támogatást kérve. A kht.-nek azonban mindössze ennek egyötöde, tehát 100 millió forint állt rendelkezésére a program finanszírozására. A nyertesek többnyire közepes méretű cégek, illetve nonprofit szervezetek voltak. A kht. azonban megkeresett számos önkormányzatot és közintézményt is. A másik programra, amely a gyermeküket egyedül nevelő szülők otthoni munkavégzésének elterjesztését célozta, sokkal kisebb volt az érdeklődés. A feladatra kiosztott összeg is kevesebb volt: 30 millió forint. Az érdeklődés hiánya a szakemberek szerint főleg abból adódik, hogy a vállalatokat még mindig törvény kötelezi a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Utánuk egyébként még rehabilitációs hozzájárulást sem kell fizetni a cégeknek, sőt még ők kapnak támogatást a távmunkában történő alkalmazáskor.

A távmunka rendszerének meghonosításához számos jogszabályt is módosítani kell. Például nem tisztázott jelenleg, hogy a pihenőidőt, illetve a szabadságot hogyan lehet kiadni az ily módon alkalmazott személyeknek. De megoldásra vár még egészség- és nyugdíjbiztosításuk is. A Munka Törvénykönyvének új változatában (2001-ben) mindenképpen szerepeltetni kell az új foglalkoztatási formák szabályait.

A szakszervezetek - amellett, hogy elismerik a távmunka szerepét a foglalkoztatási gondok enyhítésében - fenntartásokkal is viseltetnek iránta. Többek között azt az érvet hozzák fel ellene, hogy kizsákmányolják a dolgozókat, akik elesnek számos pluszjuttatástól, sőt még a túlóradíjaktól is.

További probléma Magyarországon, hogy a számítógépes háttér csak elvétve áll rendelkezésre.

Külföldi tapasztalatok

A fejlett piacgazdaságokban évtizedekkel ezelőtt megkezdődött a távmunka rendszerének kiépítése. Az Amerikai Egyesül Államok jár az élen, ahol a távmunkások száma eléri a 13 milliót.

Ez a foglalkoztatási forma Európában is elterjedt: az EU-n belül például legalább 20 százalékra tehető a távmunkások száma az összes munkavállaló között. Az Unió a távmunkát besorolta azon nyolc legfontosabb stratégiai cél közé, amelyeknek a fejlesztését támogatni, ösztönözni kell. Svédországban például a nagyvárosokban kialakított munkahelyeket kötötte össze a számítógép a kistelepülések munkavállalóival. Jelenleg már több mint félmillió svéd dolgozik így. A távmunka országos koordinálására külön központot is alapítottak. Ennek munkáját többek között a svéd jegybank, a Telecom, az Ikea, valamint az Ericsson finanszírozza. Ezek az intézmények természetesen maguk is alkalmaznak távmunkásokat, mert felismerték, hogy ez olcsóbb, mintha saját irodaházaikban alakítanának ki munkahelyeket számukra. Svédországban ma már nem kevesebb, mint 130 tevékenység végezhető távmunkában (számítástechnikai, banki adatfeldolgozói stb.). Eleinte többnyire a gyengébb nem képviselőit vonzotta ez a munkalehetőség. A nyolcvanas évek végén azonban - a bányabezárások, valamint az erdőgazdaságok felszámolásának egyik eredményeként - a férfiak is egyre nagyobb számban vállaltak távmunkát.

Idénymunka: azonos szabályok

A nyár tipikusan az idénymunkák ideje. Főként a mezőgazdaságban, de a kereskedelemben, a vendéglátásban és számos szolgáltatásban is. A legkeresettebb ilyenkor a fizikai munka, mint például a strandfelügyelet, a jégkrémárusítás, felszolgálás, vízi mentő, konyhai kisegítő, a gyári szalagmunka vagy a Forma-1 rendezvényén vállalt feladat. Az átlagos fizetés 140-160 forint/óra, ám van, amivel ennek a sokszorosát is meg lehet keresni. Ilyen például a szinkrontolmácsolás, amely több ezer forintot fizet. Az átlagnál szintén többet fizet - bár nem annyit, mint a szellemi - például az éjszakai munka, amelyet azonban középiskolás korúak még nem, csak egyetemisták, főiskolások végezhetnek.

A nyári szünidőben ugrásszerűen megnő a fiatalok foglalkoztatása. Két-három hónap alatt mintegy 100 ezren vállalnak munkát. Mivel a munkaadók (többéves tapasztalatok szerint) a magányos munkavállalókat kihasználják, külön diákszövetkezetek alakultak a közvetítői feladatok ellátására. Ez egyébként a tisztességes munkaadóknak is nagy segítség, hiszen ezek a szövetkezetek garantálják az általuk kiközvetített fiatalok megbízhatóságát. Ugyanakkor a szövetkezeteken keresztül munkát vállaló fiatalok is biztosak lehetnek abban, hogy megkapják előre kialkudott fizetésüket. A fizetésüket pedig ebben az esetben nem a cégtől kapják, hanem a diákszövetkezettől, hiszen az adott vállalat a szövetkezettel áll szerződéses viszonyban.

Az Ifjúsági és Sport Minisztérium közigazgatási államtitkára, Wootsch Péter arra hívta fel a munkaadók figyelmét, hogy az idénymunkára ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint az állandó munkára. Ezeket pedig a Munka Törvénykönyve pontosan meghatározza. Mindezt az államtitkár azért hangsúlyozta, mert a munkaügyi felügyelőségek tapasztalatai szerint a nyári időszakban nemcsak a foglalkoztatottak, de a munkaügyi szabálytalanságok száma is megnő. A leggyakoribb probléma, hogy az idénymunkásokat megbízási, vállalkozói szerződéssel munkaviszony jellegű jogviszonyban alkalmazzák, miközben még a minimálbért sem fizetik ki nekik, a túlmunkát pedig végképp nem. A hatóságok ilyenkor 50 ezertől több százezer forintig terjedő pénzbüntetést szabhatnak ki a szabálytalankodókra.

Alkalmi munka

Az alkalmi munkavállalói könyvet egyébként részben az ilyen rövidebb időszakokra szóló munkavégzésre találták ki - bár elsősorban nem az iskolások, hanem a munkanélküliek számára. Tavaly több mint 21 ezren váltották ki a könyvet, de csak 11 ezer volt azoknak a száma, akik használták is. A felmérések szerint a munkaadók által naponta fizetett bér 1300 forint körül alakult. Az alkalmi munkakönyv egyrészt egyszerűsíti az adminisztrációt, másrészt pedig kedvezményes járulékfizetési lehetőséget teremt a munkáltatóknak az átmeneti jelleggel alkalmazott dolgozók foglalkoztatására. Csakhogy nem mindenkinek! Jelenleg ugyanis csak az egyéni vállalkozók, az őstermelők, illetve a munkáltatói minőségben vett magánszemélyek fogadhatják el az alkalmi munkakönyvet. Ezért a szociális tárca elképzelései szerint rövidesen bővíteni fogják az elfogadók körét. A másik megoldásra váró probléma a fizetés mértéke. Amíg ugyanis a munkaadók az alkalmi munkakönyvvel rendelkezőknek legfeljebb 2500 forintot fizethetnek naponta, addig azok feketén ennél jóval többet kereshetnek. Így nem lehet elvárni egyik féltől sem, hogy ragaszkodjon a legális megoldáshoz.

Domi Zsuzsa

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.