Munkanélküli-járadék

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

A partnerek elutasítják a folyósítás idejének csök

Megjelent A Munkaadó Lapja 19. számában (1999. július 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

„Kialakulatlan, átgondolatlan, a szociális partnerekkel nem egyeztetett!" - elsősorban ezekkel a szavakkal jellemezték a munkaadói és a munkavállalói szervezetek a kormányfőnek azt a bejelentését, hogy a kormány a munkanélküli-járadék fizetésének időszakát egy évről fél évre csökkentené.

 

A szakszervezetek egyértelműen negatív hatásúnak minősítették a járadékfolyósítás időtartamának csökkentését célzó tervezetet. Mindenképpen a korábban megszerzett munkavállalói jogok csorbítását látják benne. A munkaadók ennél árnyaltabb véleményt alkotnak, hiszen ez a megoldás számukra akár kedvező hatásokkal is járhat. Nem titkolják azonban kételyeiket, hogy az elképzelés számottevő eredményeket nem hoz majd, miközben kilátástalan helyzetbe juttat olyan embereket, akiket amúgy is súlyosan érint munkahelyük elvesztése. Sokan sajnálatos módon felismerni vélték ebben a lépésben azt a sztereotip gondolatot, miszerint Magyarországon csak az nem dolgozik, aki nem is akar.

A munkanélkülijáradék-folyósítás időtartamának csökkentéséről szóló szándékot a miniszterelnök nemrégiben a magyar tiszteletbeli konzulok második, budapesti világtalálkozóján jelentette be. Orbán Viktor itt elmondta, hogy a szakminisztériumban már dolgoznak a tervezeten. A szigorítással nagyobb aktivitásra kívánják ösztönözni a munkavállalókat a munkalehetőségek felkutatásában. Ezzel egyidejűleg az így felszabaduló forrásokat az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök bővítésére fordítanák, vagyis több munkaalkalmat kívánnak teremteni. Ebbe beleértik a közmunka bővítését is.

Újabb csökkentés

A miniszterelnök bejelentését követően az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában Pulay Gyula, a szociális minisztérium közigazgatási államtitkára annyit nyilvánosságra hozott a készülő tervezetből, hogy a munkanélküli-járadék idejének lejárta után igénybe vehető, úgynevezett jövedelempótló támogatás folyósítási idejét is csökkenteni kívánják két évről kevesebb mint egy évre. A tervek között szerepel az is, hogy az önkormányzatok ne pályázatok útján nyerjék majd el a közhasznú munkák szervezéséhez a támogatást, hanem a költségvetés normatív módon juttatna számukra meghatározott összeget, kifejezetten foglalkoztatási célra, amellyel azonban szabadon gazdálkodhatnának.

Világosabb képet!

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főigazgatója, Gyarmati Ágnes elsőként azt kifogásolta, hogy ez az elképzelés nem szerepel a kormány nyilvánosságra hozott tervezetei között. A munkaadói szervezetet zavarba hozta a miniszterelnök váratlan bejelentése, amelyről a munka világának szereplői eddig nem tájékozódhattak. Nem ismerhették meg sem a konkrét elképzelést, sem azokat a feltételeket, amelyek mellett a kormány ezt az intézkedést bevezetné. A főigazgató szerint az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy amennyiben a munkanélküli-ellátásra való jogosultság időtartama csökken, nyilván kisebb lesz a rendszer forrásigénye.

A munkanélküli-ellátás csökkentése ezért az MGYOSZ szakértői szerint remélhetően valamiképpen együtt jár majd a munkáltatók terheinek csökkenésével is. Ha a kormány úgy dönt, hogy a munkaadói járulékból így megtakarított összeg más célokra is felhasználható, akkor erről komplex javaslatot kell készíteni - hangoztatta Gyarmati Ágnes. Az MGYOSZ azzal egyet tud érteni, hogy a kormányzat az aktív eszközökre többet fordít, de úgy véli, pontosan meg kellene határozni, hogy milyen célokra, mennyit, milyen módon és milyen feltételek mellett kívánnák elkölteni. Ugyanis már most is létezik jó néhány eszköz, munkahelyteremtő, átképzésre fordítható forrás, ám elemezni kellene, hogy milyen hatékonysággal működtek eddig ezek az eszközök, illetve ténylegesen mennyi munkahely jött létre a segítségükkel, hányan veszik igénybe és milyen feltételekkel. Elvileg az MGYOSZ támogatja, ha a kormány ezzel az elképzeléssel a vállalkozásoknak olyan régiókban való megtelepedését tudja ösztönözni, ahol enélkül nehezebben menne, mert az infrastruktúra kialakulatlanabb, és a szakképzett munkaerő is kevésbé áll rendelkezésre. Ezekben a térségekben például a képzettséget, pontosabban a konkrét célirányú képzést lehetne javítani, ami mindenképpen szolgálná a munkaadók érdekeit is.

Egyeztetési kötelezettség

Az aktív eszközök bevezetését a vállalkozók természetszerűleg érdemesebbnek tartják a támogatásra, mintha olyan rétegeket segítenek, amelyek jelentős részéről nem is lehet megállapítani, hogy egyáltalán képesek-e ismét integrálódni a munka világába. A kormánynak azonban ezzel párhuzamosan meg kell oldania azok helyzetét, akik kiesnek a rendszerből, márpedig ilyenek már ma is sokan vannak. A regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan csökken, ám a statisztika nem szól azokról, akik kikerülnek a rendszerből és szociális segélyekből, jövedelempótló támogatásból élnek. Ez a probléma teljes egészében átterhelődik az önkormányzatokhoz, amelyeknek a helyi forrásokból kell megoldani a feladatot. Ez az a pont, ahol már remény sincs arra, hogy ezek az emberek újra integrálhatók lesznek - vélte Gyarmati Ágnes.

A kormány hatásköre

A tapasztalatok azt mutatják, hogy közmunkával és egyéb programokkal is főleg azok közelíthetők meg, akik csak nemrég estek ki a munka világából. Ez is a lehetőleg gyors megoldásokra ösztönzi a jogalkotókat. Az MGYOSZ mindenképpen partner abban, hogy a segélyezés és támogatás rendszerét át kell gondolni, és maga is átadná tapasztalatait akár területi szinten, akár konkrét vállalkozási formákra vonatkozóan. Az egyeztetésre annál is inkább igényt tartanának, mivel ez a kormány kötelezettsége. A kormány által elképzelt megoldás ugyanis a foglalkoztatási törvény módosítását igényelné, ami - akár a régi Érdekegyeztető Tanács, akár az új országos Munkaügyi Tanács szabályai szerint nézzük - egyeztetési kötelezettséget ró a kormányzatra.

„Ez nem bejelentés, hanem kijelentés volt, mivel nem előzte meg a szociális partnerekkel semmiféle konzultáció" - mutatott rá a bejelentés egyik érzékeny pontjára Bálint Attila, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szóvivője. A legnagyobb szakszervezeti tömörülés már önmagában is elgondolkodtatónak és kifogásolhatónak minősítette a bejelentés módját és helyszínét, azt gyanítva, hogy a miniszterelnök szándékosan választott semleges terepet tervének nyilvánosságra hozatalához.

Az MSZOSZ szerint a kormány félreismeri hatáskörét, ha azt hiszi, hogy kénye-kedve szerint módosíthat ilyen súlyú dolgokon. Ugyanis a munkanélküli-járadék munkaviszonnyal, járulékfizetéssel megszerzett jog, ezért csak óvatosan szabad az ügyben bármilyen döntést meghozni. Ráadásul a munkanélküli-járadék ügyeit a foglalkoztatási törvény szabályozza, amelynek módosításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni az érintettek véleményét, ami ebben az esetben legalábbis differenciáltnak nevezhető. A meghirdetett cél, jelesül a munkanélküliek aktivizálása és az aktív munkaerő-piaci eszközök bővítése persze elvben támogatató. Ám kétségekre ad okot az is - állapítja meg szkeptikusan az MSZOSZ -, hogy az a kormány, amely eddig fennen hangoztatta, hogy Európa felé tart, az aktív foglalkoztatáspolitika tekintetében, a munkahelyteremtésben eddig gyakorlatilag nem tett érdemi lépéseket. Magyarországon a munkaadók számára nyújtott könnyítéseket, a járulékcsökkentést vagy más kedvezményeket sem kötnek össze munkahely-teremtési kötelezettséggel.

Az MSZOSZ szerint a kormánynak számításokkal kellene alátámasztania elképzelését. A szakszervezet szakértői szerint ugyanis a tervezett lépés gyakorlatilag családok megélhetését tenné lehetetlenné. Az MSZOSZ szerint a kormány részéről tájékozatlanságról tanúskodik az a várakozás, hogy ennek az intézkedésnek a hatására nő majd a munkaerő mobilitása Magyarországon, és a munkaerő oda áramlik, ahol munkahelykínálat van. A munkaerő mobilitásához ugyanis változtatni kellene a lakás- és utazási viszonyokon. Azokban az országokban, ahol fejlett a munkaerő-mobilitás, ahol napi gyakorlat, hogy 200-500 kilométerrel is arrébb költöznek a családok, mert ott találnak boldogulást, megélhetést, ott nem ilyen körülményekkel és feltételekkel lehet bérelni vagy vásárolni lakást, mint Magyarországon.

Az MSZOSZ szerint a járadékfizetés időtartamát a közmunka ügyével nem lehet összekötni, mert a két dolog között érdemi összefüggés nincs. Ahol ugyanis közmunkalehetőség van, ott azok élveznek elsőbbséget, akik munkanélküli-segélyen élnek, összekötni ezt a két ügyet pusztán retorika - állítja Bálint Attila.

Mi lesz a megtakarítással?

A járadékos időszak csökkenésének elvileg úgy kellene érintenie a munkaadókat, hogy a járulékaik emiatt csökkenjenek - ezt a lehetőséget emelte ki a kormány elképzeléséből Várkonyi Júlia, az Ipartestületek Országos Szövetségének szakértője is, majd hozzátette: erről pillanatnyilag bizonyára nincsen szó. A tervezet egyéb várható gazdasági következményeit kifejezetten negatívnak értékeli az IPOSZ, mivel úgy véli, nagyon is elvi síkon mozog, hogy az így felszabaduló összegekkel az aktív foglalkoztatáspolitikát lehet és kell segíteni. Elsősorban azért, mert nem szabadul fel akkora összeg, amellyel hathatósan meg lehetne támogatni az aktív foglalkoztatáspolitika rendszerét. De akármennyi is lenne, ettől még nem oldódna meg a munkanélküliség, amelyet az IPOSZ szakértői szerint valójában csak a gyorsabb gazdasági növekedés szívhat fel.

A közmunkák szervezésével kapcsolatos elképzelésekkel szemben szintén fenntartásai vannak a kisvállalkozókat tömörítő munkaadói szervezetnek. Abból indulnak ki, hogy Magyarországon strukturált munkanélküliség van, amit a közmunkák szervezésével képtelenség megoldani. Közmunkákat szervezni munkanélküli segédmunkások számára a legegyszerűbb, ám a magyarországi munkanélküliség problémája alapvetően nem ez. Most már képzett emberek kerülnek munkanélkülisorba, kvalifikált közmunkát megszervezni viszont nagyon nehéz - mutatott rá Várkonyi Júlia.

Nem előnyös

Az IPOSZ mindezek tükrében nem támogatja a kormány járadékfizetéssel kapcsolatos új ötletét, mivel úgy véli, nem olyan vészesen nagy az egyéves időszak, hogy ezt még csökkenteni kellene. A munkájukat elvesztő emberek amúgy is válságba kerülnek, amelyet csak erősít a fenyegető totális anyagi bizonytalanság. A kvalifikált munkaerő esetében ez különösen igaz, hiszen többségük már nem fiatal, 50 év körül azonban eleve kilátástalan újra munkához jutni. Ha a járadékos időszak fél évre csökken, az számukra nem hoz megoldást. Bizonyosra vehető, hogy ez az intézkedés növeli a kilátástalan élethelyzetek kialakulásának veszélyét. A közepes és idősebb korosztály számára tehát rendkívül hátrányos, de a fiatalok számára sem lehet előnyös.

Várkonyi Júlia szerint egyszerűen nincs alapos indoka a járadékos időszak csökkentésének, mivel a fedezet megvan a hosszabb időszakra, hiszen az ezt finanszírozó Munkaerőpiaci Alap szufficites. A munkaadói járulék nemrégiben mérséklődött 3 százalékra, s nem valószínű, hogy ezt tovább fogják csökkenteni, a munkavállalói járulék csökkentéséről pedig végképp nincs szó.

Aggodalomra ad okot az is, hogy egy új rendszer nem fejleszthető ki egyik pillanatról a másikra úgy, hogy hatékony legyen. A szakértő szerint nem védhető az az álláspont sem, hogy a rövidebb idő mint egy pallos, jobban sarkallja az elhelyezkedésre a dolgozókat, hiszen aki nem akar elmenni dolgozni, az annyi időt használ ki, amennyi adott. Aki viszont dolgozni akar, annak az egy év legalább ad némi időt a megfelelő hely kiválasztására. De nem ettől, hanem a gazdasági növekedéstől lesz több munkahely.

Ha pedig érvénybe lép a szabályozás, amely szerint a 90 napos táppénzt a munkaadóknak kellene megfizetni, az automatikusan azzal a hatással jár, hogy a kisgyermekeseket nem fogják alkalmazni. Sem a 2-3 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások, sem a nagyobbak nem képesek ilyetén költségeket fizetni. Ez érthető is, mert ha nem oldható meg a helyettesítés, nem képes működni a cég. Ez az intézkedés is leginkább a feketefoglalkoztatás „elősegítésére" alkalmas, és arra, hogy a kisvállalkozások munkahelyteremtő és -megtartó képessége nagymértékben csökkenjen. Ezek tükrében nehéz elképzelni, lesz-e egyáltalán olyan vállalkozás, amelynek felszabaduló pénzeszközeikből a foglalkoztatási képességet növelik.

Először munkahely kell

A munkavállalók szempontjából mindenképpen kifogásolható a kormány tervezete, ámbár Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke úgy látja, hogy a törekvés, miszerint több ember keressen munkát és dolgozzon, önmagában támogatható cél. De rendkívül elsietettnek értékelik a tervezett intézkedéssorozatnak azt az elemét, hogy hat hónapra leszállítják a munkanélküli-járadék fizetésének időszakát, miközben az egyéb feltételek a munkaviszony létesítéséhez, a munkahelyteremtéshez nem állnak rendelkezésre. Ez meggyőződése szerint olyan előrehozott elem, amely nem ösztönzi arra a munkanélkülieket, hogy munkahelyet keressenek. A szakszervezet álláspontja szerint elsődlegesen munkahelyeket kellene teremteni - a GDP-ből már korábban jelentősebb eszközöket kellett volna átcsoportosítani erre a célra, és utána tenni meg a szigorító lépést. Főleg a kelet-magyarországi régió foglalkoztatási kérdései igényelnek azonnali megoldást, új munkahelyeket. Ezt elfogadható sorrendnek találnák a munkavállalók is, ám mindezek nélkül tartani lehet attól, hogy az intézkedés inkább az elszegényedést fogja növelni, és a bűnözés irányába mozdítja el a lesüllyedt, munkahelyüket elvesztett tömegeket.

A VSZ rámutat: az intézkedés azzal a következménnyel járhat, hogy még nagyobb lesz a szakadék a Dunántúl, a Duna-Tisza köze és a keleti részek között, holott a kormányprogramban szerepelt: egyensúlyt teremtenek, és az elmaradott térséget is elfogadható életszínvonalra hozzák. Noha a tervezett intézkedésnek szakszervezeti vetülete is van, elsősorban szociálpolitikai problémákat okoz majd - állítja Márkus Imre. Az ellátatlanok számának megnövekedésével ugyanis az önkormányzatok lesznek szegényebbek, miközben ismert, hogy egyre több önkormányzat van bajban, amelyek a közmunkáért is csak szűkösen tudnak fizetni. A kormány elképzelésében komolyan számol a közmunka lehetőségével, de kérdés, hogy ez gyakorlatilag megvalósítható-e. A közmunka fogalmában ugyanis benne van, hogy minimális pénzt fizetnek érte, és ott még nem tartanak az emberek, hogy ezt válasszák.

Ha a döntés később születik meg, amikor már van munkahely, akkor ösztönző-kényszerítő hatású lehet, de most még nem az - szögezte le Márkus Imre. A szakszervezet szerint a helyzeten javíthatott volna, ha az önkormányzatok szelektív módon jelentős többletforrásokat kaptak volna olyan területeken, ahol intenzívebb ellátási problémák mutatkoznak.

- Nem szerencsés dolog ilyen hatású intézkedési tervet egyeztetés nélkül bejelenteni - ennyiben csatlakozott az általános véleményhez Szirmai Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének társelnöke. Külön ügy, hogy a kormányt semmi nem korlátozza. Ha nem jut egyezségre a szociális partnerekkel, megteheti, amit akar, azonban illett volna előbb tárgyalni róla.

A munkaadó felelőssége

Szirmai Péter megítélése szerint a tervezett lépésnek kettős hatása lehet a munkaadókra: amennyiben a kormány csökkenteni kívánja az ehhez kapcsolódó befizetéseket, ez pozitív. A másik oldalról viszont annál inkább nő a munkaadó felelőssége a dolgozó leépítésénél, ha látható, hogy annak ennyire kevés az esélye. A VOSZ társelnöke szerint szintén a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt üdvözlendő, ha az így felszabaduló összegek egy részét a kormány az aktív munkaerő-piaci módszerekre fordítja. A munkanélküli-ellátásban ugyanis a segélyezés a leghátrányosabb, noha elkerülhetetlen. Ám a cél az, hogy minél előbb munkát adjanak annak, aki ilyen helyzetbe kerül. Mindenképpen támogatható a kezdeményezés tehát, főleg a részletek későbbi ismeretében.

A munkaadók számára első körben, közvetlen hatásaiban nem lesz hátrányos, bár nem is előnyös. A munkavállalók feltehetően harcolni fognak minden már megszerzett jogosultságért, és nem szívesen lépnek vissza - ez természetes, hiszen megszerzett joguk volt. De a VOSZ-nak is az az igénye, hogy rendszerbe kellene foglalni, mit ad a kormány. Ebben az esetben még olyan konstrukciók is elképzelhetők, amit támogatnának a munkavállalók is, például ha ellentételezik az idő rövidítését átképzéssel, új munkahelyek létesítésének ösztönzésével. Az a munkaadók számára is nyilvánvaló: az intézkedésnek nem az a célja, hogy a deficites Munkaerőpiaci Alap egyensúlyát helyreállítsa a költségek csökkentésével, hiszen az alap évek óta szufficites, ezt nehezményezik is eleget a munkaadók - tette hozzá Szirmai Péter.

Magyarországon nincs munkanélküliség abban az értelemben, hogy nem lenne elég a munka. Nem olyan fejlett még a gazdaság, hogy már nem kell ennyi polgár munkája. Nincs viszont fizetőképes kereslet a munkaerőre. Olyan viszonyokat kell tehát teremteni, hogy a szükséges munkákat elvégezzék. A munkák egy részét ki lehet ugyan váltani közmunkával, de csak egy kis szeletét - figyelmeztetett a VOSZ társelnöke.

Rugalmasabb járulékfizetést

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem jutott még egységes álláspontra a kérdésben, de Kompaktor Emília szakértőként úgy vélte: a munkanélkülijáradék-fizetés időtartamának csökkentése azt a szándékot tükrözi, hogy a munkanélküli minél hamarabb újra elhelyezkedjen, munkát keressen, és ezzel elvben egyet lehet érteni. A munkaadók számára ez nem mindegy, hiszen a munkanélküli-járadék forrását 2/3-os arányban a munkaadók fizetik. A köztestület azonban a munkaadói szervezetekhez hasonlóan azt igényli: ha a dolgozó nem tud elhelyezkedni, az aktív eszközök révén megnyíló bővebb lehetőségekkel minél nagyobb arányban tudjon élni.

A kamara is problematikusnak látja a közhasznú munka esetében, hogy jelenleg döntő részben az alacsonyabb kvalifikáltságú munkaerőnek tudnak foglalkozatást teremteni. Módot kellene tehát adni a magasabban kvalifikáltaknak is, ha másképpen nem tudnak elhelyezkedni, legalább ilyen jövedelemszerzésre legyen módjuk.

Ha pedig az aktív eszközök alkalmazására nem lesz elég pénz, a járadékos időszak drasztikus lecsökkentésével sokan jövedelem nélkül maradnak. Ezt figyelembe kell venni az ellátások kialakításánál - vélte Kompaktor Emília. Hozzátette: ha valóban bekövetkezik a csökkentés, mérsékelni kell a munkaadói járulékot, hiszen azt eredetileg hosszabb járadékos időszak figyelembevételével állapították meg.

A munkaadói járulékkal kapcsolatban a kamaránál szóba került: rugalmasabb formát lehetne találni arra, hogy a munkaadók a járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tegyenek. Tehát nemcsak egyszerű befizetéssel lehetne teljesíteni, hanem a befizetés mértékénél figyelembe vehetnék, hogy ha a vállalkozás (korábbi) munkanélkülit foglalkoztat, akkor ennek arányában kevesebbet kellene befizetnie.

K. E.
A REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK FŐBB ADATAI
Megnevezés 1998. június 1999. június Változás
%
Regisztrált munkanélküli 406 386 394 371 -12 015 -3,0
Munkanélküliségi ráta (%) 9,1 9,4 +0,3 -
Pályakezdő 26 833 24 153 -2 680 -10,0
25 éves és fiatalabb 82 253 78 272 -3 981 -4,9
Férfi 222 571 212 300 -10 271 -4,6
183 815 182 071 -1 744 -0,9
Fizikai foglalkozású 336 057 326 009 -10 048 -3,0
Szellemi foglalkozású 70 329 68 362 -1 967 -2,8
Szakképzetlen 198 046 192 855 -5 191 -2,6
Diplomás 9995 9843 -152 -11,5
Nyilvántartásba belépő 45 124 46 472 +1348 +3,0
Első alkalommal belépő 12 221 10 591 -1630 -13,3
Jöv. pótló támogatásban részesül 186 595 164 115 -22 480 -12,0
Jöv. pótló támogatását szünetelteti 101 541 117 958 +16 417 +16,2
Tartósan regisztrált* 126 734 100 531 -26 203 -20,7
Tartós munkanélküli arány (%) 31,2 25,5 -5,7 -
Átlagos regisztrációs idő (nap) 319 285 -34 -10,7
* Egy éve, vagy annál régebben megszakítás nélkül minden hónapban szerepelt a regisztrált munkanélküliek állományában.
Forrás: OMMK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.