Nagyberuházásra kell készülnie annak, aki új irodát nyit és azt korszerűen akarja korszerű irodabútorokkal berendezni. Ha csak a legszükségesebbeket vesszük: egy számítógépes operatív munkahely kialakítása 70 ezer forinttól félmillióig terjedő összegbe kerül, és akkor még nem vettük számításba a cégvezető irodájának felszerelését, amelyre a legszerényebben is 150 ezer forintot kell költeni. Ugyanakkor sokan úgy vélik: e területen legtöbbször megéri a drágábbat, tartósabbat választani.
Az átalakulóban levő magyar gazdaságban az irodai tevékenység szerepe nő. Egyre alakulnak az újabb és újabb cégek is. Ugyanakkor az emberek akár rendszeresen 10-12 órát is eltöltenek munkahelyükön, ámbár ez a munkaügyi szabályokba ütközhet. Egy vállalkozótól, üzlettulajdonostól senki nem kérdezi meg, hány órát tölt benn a saját irodájában. Esetenként az alkalmazottak is érdekeltek a többletmunkában.
Mindez ráirányítja a figyelmet a berendezés fontosságára. A dolgozó ember számára nemcsak funkcionálisan megfelelő környezetet kell teremteni – ami az optimális munkavégzés feltétele -, de ma már nem lehet eltekinteni az egészséges, harmonikus és esztétikus környezettől sem.
Bővülő piac
Az irodabútor-gyártás – tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság még mindig intenzív fejlődési szakaszban van – nagy boom előtt áll. Napjaikban a korábbi, nagynevű hazai bútorgyárak mind magánkézben vannak, több cég külföldi tulajdonba került. Külföldieké például a Kanizsai Trend Kft., a győri Cardo Kft. és a soproni Falco Kft. Ám az ágazatban rendkívül erős a nemzetközi verseny. A hazai gyártók esélyeit alapvetően az alkalmazkodó, ugyanakkor aktív marketing és a megújító mérnöki szellem hiánya rontotta. Emiatt a külföldi tőke számára nem is volt vonzó a bútorágazat egésze. Volt példa arra is, hogy a vállalat nem volt fogadóképes a tőkére, képtelen volt magáévá tenni azt a piaci szemléletet, amely az új tulajdonos megjelenésével elkerülhetetlen lett volna. A külföldi szakbefektetők inkább az importliberalizációnak köszönhetően találták meg a helyüket a magyar piacon, s elsősorban disztribúciós központokat, képviseleteket hoztak létre, amelyeken keresztül a legszélesebb termékskálával jelentek meg a magyar piacon. Ezzel a konkurenciával a hazai gyártóknak rendkívül nehéz megbirkózni.
A kilencvenes évek elején megkezdett gazdasági szerkezetváltás robbanásszerű változásokat hozott a bútorpiacon is. A mennyiségi igények a gazdasági szervezetek számának dinamikus bővülésével együtt nőttek, az új technika mindinkább bevonult az irodákba, új berendezések, új bútortípusok jelentek meg a piacon. A kitáruló piac a tradicionális gyártókat teljesen felkészületlenül érte. Ugyanakkor megjelentek a differenciált minőségi igények is. A kispénzű, kezdő, szerény cégek legfeljebb néhány munkahelyet akarnak kialakítani, azt is a legkisebb költséggel, értelemszerűen az olcsó bútorokat igénylik. Ezzel szemben a Magyarországra érkező multinacionális vállalatok nagy tőkeerővel és hagyományokkal, a hátuk mögött magas minőségi igényekkel álltak elő. Hosszú távra akartak berendezkedni, és ennek megfelelő színvonalú irodákat igényeltek. A bankok, intézmények, szállodák, vendéglátó-ipari rendszerek terjeszkedése is kedvezett az úgynevezett közösségi és irodabútorok piacának, egyáltalán a bútoripar felvirágzásának. A magas színvonal iránti igény kielégítésére azonban az átalakulás nehézségeivel, a tőkeszegénységgel küszködő hagyományos magyar bútoripar nem volt alkalmas, értelemszerűen az import töltötte be ezt az űrt a piacon.
Az igények átalakulásához rugalmasan tudtak azonban alkalmazkodni az újonnan alakult vállalkozások, amelyek a kilencvenes évek közepétől stabil szereplőivé váltak a piacnak. Ez a vállalkozói kör már szakmai, technológiai és üzemszervezési szempontból is fel tudja venni a versenyt a külföldi konkurenciával.
Visszahódított piac
A Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetségének adatai szerint 1997-ben a belföldi forgalomban a magyar gyártók részesedése már ismét csaknem 50 százalék volt, holott a '90-es évek elején az import felszabadítása miatt az arány hirtelen 45 százalék alá csökkent. Az adatok szerint az elmúlt két év alatt az ágazat termelése mintegy 20 milliárd forinttal nőtt, a gyártók 1998-ban már 57,8 milliárd forint értékű bútort állítottak elő, holott a termelés értéke 1996-ban még csak 38,2 milliárd forint volt. A belföldi értékesítés 10 milliárd, az export 9 milliárd forinttal lett több.
A hazai bútortermelés több mint egyharmada ülőbútor, ebbe a kárpitozott bútorok is beletartoznak. Az ülőbútoralkatrész-gyártás értékben tavaly már 1,3 milliárd forint volt. Ennek több mint 60 százaléka exportra megy, ami jelzi, hogy megfelelő színvonalú termékre van vevő külföldön is. Az irodabútor-gyártás a teljes termelés kevesebb mint egyharmada, ennek azonban 94 százaléka a belföldi piacon kel el. Ha azonban idesoroljuk az irodaszékeket és egyéb ülőbútorokat – ezeket ugyanis az Európai Unió rendszerezésének megfelelően nem az irodabútorok közé csoportosítják -, a hazai irodabútor-gyártás részaránya a teljes gyártásban 30 százalékra tehető. Az úgynevezett közösségi bútorok – amelyek közé sorolják az irodabútorok mellett a szállodai, vendéglátó-ipari és iskolai bútorokat is – részaránya már eléri a 40-45 százalékot. A közösségi bútorok forgalma két év alatt 30 százalékkal növekedett, ami kijelölheti a fejlődés irányát a gyártók számára.
Uniós kihívások
A magyarországi bútorimport éves szinten megközelíti a 150 millió dollárt. Az összes importból az irodabútor és a közösségi bútor részaránya meghaladja az 50 százalékot.
Egyes szakértők szerint a magyar bútorpiac ismét rendkívüli változások előtt áll, ami hasonlóan megrázó lesz, mint volt a gazdasági rendszerváltozás időszakában. Ezúttal az Európai Unióhoz való csatlakozás támaszt szigorú minőségi követelményeket a gyártókkal és szolgáltatókkal szemben. Az EU piacán nem lesznek versenyképesek azok a cégek, amelyek nem fordítanak figyelmet a marketingre.
A jelenlegi évi 5-6 milliárd forintosra becsült magyarországi irodabútor-piac még korántsem telítődött, a gyártók és szolgáltatók szerint stabilan eltarthatja azt a 150-200 gyártót, importőrt, belsőépítész-stúdiót, amelyek már megalapozták pozíciójukat. Az irodabútorok erkölcsi amortizációja mintegy 5 év, a fizikai amortizáció mintegy 10 év. A tehetősebb cégek képesek rendszeresen lecserélni az irodabútorokat, ezt az arculat megőrzése érdekében is megteszik. A rendszerváltozás idején Magyarországon megtelepedett multik számára is lassan eljön az idő a bútorcserére, szintén biztatóak az ingatlanpiac adatai, amelyek az irodaház-építkezések további bővülését mutatják.
Új területeket keresnek
A hajdani nagy gyártók közül az egyik túlélő a Debreceni Bútoripari és Kereskedelmi Rt., amely még 1952-ben alakult meg, és 1990 óta magyar-német vegyes vállalat. A 239 millió forint jegyzett tőkéjű cég tulajdonosai között van a Baratex Industrie-Agentur GmbH és a Karl-Heinz Klose Sitzmöbelwerke. A társaság fő profilja jelenleg is az irodabútor-gyártás: irodabútorokat, komplett dolgozószobákat gyárt masszív és laminált kivitelben. A társaságnak gyáregysége van Debrecenben és Hajdúszoboszlón. A két gyárban összesen mintegy 260 dolgozót foglalkoztat, hazai viszonylatban ezzel középvállalatnak tekinthető. Árbevétele tavaly már elérte a 920 millió forintot, ami csaknem kétszerese az 1994. évi 498 milliós teljesítménynek.
A bútoripari rt. mintegy 200 boltra kiterjedő viszonteladói hálózata 1996-ban lecsökkent, amit azzal próbált ellensúlyozni, hogy nagyobb volumenű pályázatokon vett részt, sikerrel. Szállított bútort például 1997-ben a Belügyminisztérium szerveinek, a határőrségnek, a rendőrségnek, a polgári védelemnek és a tűzoltóságnak, valamint más központi közigazgatási intézményeknek. A megrendelések összértéke meghaladta a 100 millió forintot. De debreceni bútorok vannak a Külügyminisztérium Bem rakparti székházában, a Matáv Rt. garzonházában és az ELTE északi tömbjének épületében is. A külföldi szállítások közül említésre méltók a Hospita Tenbrink számára gyártott kórházi bútorok.
A Bubiv egri gyárát 1990-ben vásárolta meg a svájci Dietiker AG, amely jelenleg 100 százalékig tulajdonosa a cégnek. Amint a hazai bútoripari cégek többsége, a Dietiker Egri Bútorgyár Kft. is kis alaptőkéjű középvállalat, jegyzett tőkéje 50 millió forint. A svájci tulajdonos megjelenése új korszakot jelentett a cég életében, amelynek egyik legszembetűnőbb jele a svájci design megjelenése a gyártott termékeken. A termékeket letisztult formák, tradicionálisabb vonalvezetés jellemzik, s ez magas minőséggel párosul. A cég a bútoriparban ritka, 3 éves garanciát ad termékeire.
A bútorgyár közösségi bútorokat – elsősorban székeket és asztalokat – készít svájci tervek alapján. Vevői egyebek között iskolák, éttermek, vendéglátó-ipari intézmények, amelyek közül a társaságnak több állandó vevője. A termékek 75 százaléka azonban exportra megy, elsősorban a svájci és a német piacra. A Dietiker Egri Bútorgyár Kft. árbevétele évi 350-400 millió forint. A társaság jelenleg mintegy 100 alkalmazottat foglalkoztat.
Az importőrök esélyei
A hazai gyártók számára nagy érvágás volt, hogy a bútor-nagykereskedelem jóformán megszűnt, és a Domus hálózatán kívül szinte nincs olyan nagyáruház, amelyben megtalálható lenne a magyar bútoripar teljes repertoárja. Ugyanakkor megnyitották áruházaikat olyan nagy cégek, mint az Ikea és a Michelfeit, amelyek elsősorban importra alapozzák kínálatukat. Ezek a termékek pedig a frissebb formák, a design tekintetében is vonzók a hazai vásárlóközönség számára, habár ez elsősorban a lakossági bútorra igaz.
A svéd családi tulajdonban levő Ikea Magyarországon eddig egy áruházat nyitott, és 4,5 milliárd forint beruházással szeptemberben elkészül a második is. A piac méretére való tekintettel azonban nem is terveznek többet. Az 1998-ban 7,5 milliárd forintos forgalmat lebonyolító Ikea Lakberendezési Kft. által forgalmazott termékeknek mindössze 8 százaléka irodabútor.
Otthoni iroda
Az Ikea kínálatában megtalálhatók az irodabútor-rendszerek, tárgyalószékek, asztalok, irodatechnikai bútorok, számítógépes asztalok és állványok, billentyűzettartók, irattartók. Ezeket a termékeket a hagyományosan egyszerű, letisztult svéd formavilág, funkcionalitás, az ergonómiai szempontok érvényesítése jellemzi. A bútorfelületet fafunérozással, illetve lakkozással-pácolással alakítják ki. A természetes fa hangulatát idéző bútorok iránt nagy az igény, ezzel az Ikea mindenképpen hódít versenytársai között. A kárpitozott bútoroknál is egyszerű színekkel – szürkével, kékkel, feketével – gazdálkodik.
Az Ikea irodabútoraival az alacsony és közepes árkategóriájú terméket kereső vevőket célozza meg. Ezeket a termékeket általában a kis tőkeerejű cégek keresik, többnyire olyan vállalkozók, akik nem foglalkoztatnak többet 5-10 alkalmazottnál, ennek megfelelően lehetőleg kis irodát akarnak felszerelni, és valószínűleg nem fogják túl hamar lecserélni a bútorzatot. Törekszenek arra is, hogy a berendezkedést minél hamarabb lebonyolítsák, lehetőleg saját maguk, ezért nem jellemző, hogy belsőépítésszel terveztetnék meg az irodát. Igénylik viszont, hogy a bútort mielőbb megkapják, amit az Ikea lehetővé is tesz konszignációs raktárából, ahová svédországi és más gyártóhelyről szállítja a termékeket. A cég Magyarországon csak irodaszékeket gyártat.
Ikea-irodabútorral szerelték fel egyebek között az ABN-Amro, a Richter Rt. és az Ericsson budapesti irodáit.
A cégnél ma úgy ítélik meg, hogy a magyar piacon egyre több bútorkereskedő lesz. Ezért piaci pozícióik megtartása érdekében új megoldásokat, választékot kínálnak: professzionális irodákat, illetve otthoni, lakóhelyi irodaberendezéseket forgalmaznak, mivel számításaik szerint az otthon végzett irodai munka Magyarországon is el fog terjedni.
Vezetők bútorai
A legmagasabb minőségi kategóriájú igények kielégítését célozta meg az olasz érdekeltségű Uffix Hungária Kft., amely magát az első öt magyarországi bútorimportőr cég közé sorolja. Masznik Ferenc ügyvezető igazgató a többi szakmabelihez hasonlóan fejlődőnek ítélte meg a magyar bútorpiacot, amit az Uffix szempontjából mindenképpen alátámaszt, hogy a multinacionális cégek ismét több bútort vesznek. A legtöbbjük ugyanis magyarországi megjelenése óta jelentősen bővítette hálózatát, esetleg új, végleges irodaházba költözött, vagy csak egyszerűen lecseréli az évekkel ezelőtt hirtelen beszerzett búrorokat.
Az Uffix Kft.-t az olasz SACMA cég hozta létre termékeinek kizárólagos magyarországi képviseletére. A SACMA, amely nagy tervezőgárdával tervezteti termékeit, élenjár a divatirányzatok és a design tekintetében, állandóan fejleszti a felhasznált anyagokat. Meghatározó cég az európai irodabútor-piacon, ahol már 30 éve jelen van. A társaság a világ 45 országába exportálja termékeit. Az Uffix Magyarország forgalma eléri az évi 370 millió forintot.
Az Uffix a különlegesen magas színvonalú bútorokra, elsősorban a vezetői irodabútorra specializálta magát. Ezek a forma, anyagminőség és megmunkálás tekintetében is magas színvonalú bútorok nem egy-két évre szólnak, ami tükröződik árukban is. Ugyanakkor az Uffix 3 év garanciát nyújt minden termékére.
Az Uffix-bútorok különleges megmunkáláson esnek át, ezért is alkalmasak vezetői bútornak. Ezt a gyártó magas technológiai fejlettsége teszi lehetővé. Ugyanakkor a kínálatban megtalálhatók a kevésbé igényes technológiával gyártott, laminált lapokból készített termékek is, amelyeket elsősorban az operatív munkahelyekre szánnak. Jellemzőjük a funkcionalizmus és az esztétikai igényesség. Masznik Ferenc szerint ez kell a magyar vevőknek is, akik fogékonyak az újdonságok, az extra berendezési tárgyak iránt is.
Az Uffix egy héten belül 13-14-féle bútorcsalád leszállítására képes, ami szinte egyedülállónak számít a magyar piacon. A társaság által forgalmazott irodabútorokkal szerelték fel a D and T, a KPMG és a ING Bank irodáit.
Az Uffix Kft., amely egy irodával és több viszonteladóval rendelkezik az országban, a későbbiekben a képviselet bővítését tervezi. Forgalmának fejlődése annak megfelelően alakulhat, hogy a hazai nagyvállalatok hogyan fejlődnek és terjeszkednek.
Megállt a bővülés
A külföldi képviseletek és importőrök között próbál talpon maradni a Bútoripari Kft., amely elsősorban irodabútorok kereskedelmével foglalkozik. A társaságot még 1972-ben alapította úgynevezett közületi bútorok értékesítésére nyolc bútorgyártó vállalat. A cég 1988-ban szerkezetváltáson ment át és magánszemélyek kezébe került. Jelenleg árbevételének 80 százaléka származik irodabútor értékesítéséből, ám van kisebb gyártókapacitása is kiegészítő kisbútorok gyártására.
Lukácsné Susovits Katalin, a cég vezetője arról számolt be, hogy üzleti kapcsolatban vannak a legtöbb hazai gyártóval a kínálat gazdagítása érdekében. Importálnak is például olasz gyártóktól. Az olcsótól a több 100 ezer forintos, igényes bútorig bezárólag képesek kiszolgálni a megrendelőt.
A Bútoripari Kft. nemcsak forgalmaz bútorokat, hanem komplett irodák megtervezését, kivitelezését is vállalja, belsőépítészeti tevékenységet és helyszíni szerelést is végez. A cég tartós raktárkészlettel rendelkezik, ám igényesebb és értékesebb megrendelést 3-4 hét alatt tud leszállítani. A Bútoripari Kft. rendezte be például a NN holland biztosítótársaság, a Magyar Villamos Művek Rt., a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara irodáit.
Lukácsné Susovits Katalin várakozásai szerint a hazai piac már nem bővül, noha az ingatlanfejlesztések valóban nem fejeződtek még be. Ugyanakkor várakozásai szerint a magyar vállalkozók tartós beruházásnak tekintik irodáik felszerelését, s nem valószínű, hogy 15 éven belül felújításba kezdenek.
Következetes felhasználók
A multinacionális cégek magyarországi története alátámasztja a termelők és szállítók várakozásait, ami fejlődésüket illeti. Az amerikai General Motors magyarországi vállalata, a GM Opel Hungary központi képviselét természetesen Budapestre telepítette, azonban a gyártótelep adminisztrációs feladataihoz Szentgotthárdon is munkahelyeket kellett kiépíteni. A fővárosi irodákban 60, vidéken csaknem 100 irodai munkahelyre volt szükség.
Dános András PR-igazgató arról számolt be, hogy az Opelnél szigorú előírások vonatkoznak a beszerzésekre, s áll ez az irodabútorra is. Eszerint minimum három ajánlatból kell választaniuk, ezt a gyakorlatot folytatták az első irodák berendezésénél is. Több cégtől kértek ajánlatot, és kiállítást szerveztek számukra Szentgotthárdon. Végül a megbízást az osztrák Neudörfer cég nyerte el, amely megbízható minőségű, a közepesnél magasabb kategóriájú bútorokat szállított, amelyeknél a funkció és a minőség az igényeknek megfelelően összhangban volt.
Az Opel Hungary azóta többször is új helyszínre költözött, közben bővült tevékenysége és a létszám is, következésképp a bútorzat is, de ekkor már nem váltottak szállítót, hiszen helyenként csak kiegészítő darabokra volt szükség. A jelenlegi bútorzat 5-6 éves.
A PR-igazgató szerint az Opel nem szabja meg, hogy az irodáknak színharmóniában tükrözniük kell az Opel-imázst. A jellegzetes szürke-sárga színvilágot csak a márkaképviseleteknél teszik kötelezővé, bár kétségtelenül megoldható lenne az irodákban is, hogy akár a bútorlapokon, akár a kárpiton ez az színösszeállítás uralkodjon, hiszen nincs ellentétben a munkahelyeken optimális pasztelles hangulattal. Azokban a helyiségekben természetesen, ahol üzleti partnerek, vendégek is megfordulnak – tárgyalótermekben, látogatótermekben -, törekszenek a cégimázs tükrözésére.
Központi döntés
A legmagasabb minőség mellett teszi le a voksát az Audi, amely úgy ítéli meg, hogy az utolsó szögig mindennek az Audi gépkocsik által képviselt csúcsminőség élményét kell közvetítenie. Vérten Sándor, az Audi magyarországi importőre, a Porsche Hungária PR-menedzsere elmondta, hogy az Audi három évvel ezelőtt kezdte meg a márkakereskedések egységesítési programjának végrehajtását. Ezt a koncepciót az Audi ingolstadti központja dolgoztatta ki, célja, hogy időtálló, a XXI. századba mutató formatervezést mutasson az Audi kirendeltségeinél.
Ebben a szellemben készült el a Budapesten néhány hete felavatott szalon is, amely amolyan hangárjelleget hordoz, egyedi környezetet teremtve. A koncepcióba illeszkedő bemutatótermek minden eleme azonos. Az épületbe lépő látogató ugyanazon a helyen találja meg az információs pultot, az eladói és a munkafelvételi asztalt, a szabadidőrészleget, valamint a szerelő- és átadórészt. Ugyanaz a vonalvezetés, ugyanaz a színharmónia, bútorzattechnika és minőség – legyen bármely pontján a világnak. Vérten Sándor azonban hozzátette: noha az alapelképzelés német, a megvalósítás helyi, azaz magyar munka, hiszen a szalon kiépítéséhez mindent Magyarországon szereztek be. Ezt a magyar árviszonyok és a rendelkezésre álló minőség is lehetővé tette.
Az Audi-képviseletek sajátja a természetes hatás, amelyet a fa, a fém, az üveg, a kőburkolat és más természetes anyagok használata teremt. A termékek pasztellszínű, nyugodt környezetet teremtenek, a felületeket helyenként előkelő hatást keltő fekete és szürke betétek tagolják, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a csúcsminőség időtállóságát érzékeltessék.
Irodaépítés szakértővel
Az iroda kialakításánál a vállalkozó számos tényező között kénytelen lavírozni, amelyek közül csak az egyik az ár. Nem vitás, hogy ez behatárolja a lehetőségeket, azonban a kereteken belül bizonyosan létezik legjobb megoldás. A magyar gazdaság fejlődésének sajátsága, hogy az ingatlanárak és az ingatlanbérleti díjak – különösen Budapesten – igen magasak, ami arra kényszeríti a vállalkozókat, hogy minél kisebb helyen minél több munkahelyet helyezzenek el. Ennek természetesen vannak korlátai.
A kezdő vagy éppen kispénzű vállalkozóknál fordul elő, hogy takarékoskodni szeretnének már a berendezkedésnél is, és éreznek annyi önbizalmat, hogy megpróbálják maguk összeválogatni az irodabútort és berendezni a helyiségeket. A végén derül csak ki, hogy a bútorok esetleg nem illeszkednek egymáshoz sem ergonómiailag, sem funkcionálisan, s a szakszerű berendezés hosszabb távon nemcsak komfortosabb, hanem takarékosabb is lett volna.
A hazai piacon mintegy száz, belsőépítészetre, irodaépítésre szakosodott cég, stúdió vállalkozik arra, hogy komplett segítséget nyújtson az irodák kialakításához, a tervezéstől a kulcsrakész átadásig. Ezek a cégek arra törekszenek, hogy a vevő számára a legmegfelelőbb összefüggésrendszert dolgozzák ki és szállítsák le, ideértve az épületek belső kiképzését, színvilágának meghatározását és abba a bútorzat beillesztését. Az ügyfél státusát és saját értékrendjét természetesen maga fogalmazza meg – állítják a stúdiók -, ezen belül kell számukra a legmegfelelőbb megoldást megtalálni. Ez mindenesetre iránymutató a bútor kategóriáját illetően, hiszen a bútorgyártók is törekszenek többféle kategóriában választékot biztosítani. A stúdiók egyébként azt is tapasztalják, hogy azok a cégek, vállalkozások, amelyek tisztában vannak a szakértői közreműködés jelentőségével, igenis igényesek, és a lehetőségeket megismerve pontosan meg tudják határozni, mit akarnak, fel tudják mérni, hogy az elvárt minőség egybeesik-e az árával.
A hazai piac egyik elismert cége a V.A.M. Design, amely 1989-ben alakult az építészeti tervezésre, arculattervezésre és termékfejlesztésre. Komplex tevékenységével szinte egyedülálló a hazai stúdiók között. A céget magyar magánszemélyek alapították. Négy irodájában több mint 20 alkalmazottat és további 50 külső munkatársat foglalkoztat.
A társaság működésének kezdete óta élenjár a design területén, ami Vince Miklós igazgató szerint a cég szellemi tőkéjének köszönhető. Annak a mérnöki háttérnek, amely a formatervezést mint szellemi terméket a jobb és eredetibb összefüggések megtalálásaként tekinti.
Adesign lényege
A V.A.M. Design működésének alapja egy 1100 céget – szállítókat, gyártókat, importőröket – tartalmazó adatbázis. A cégek kiválasztásánál az eredetiséget, a design-t hordozó anyagokra és berendezési tárgyakra koncentrálnak. Ez alapozza meg a piacon a társaság igazi versenyképességét. Noha a cég kínálatában jelen vannak a magas minőségű, ezzel együtt magas árkategóriájú termékek is, Vince Miklós hangsúlyozta: a design nem a gazdagok kiváltsága. A design arról szól, hogy miként tudják minél jobban kiszolgálni az ügyfelet.
Az ügyfél számára komplett, funkcionális értékelést tudnak adni, nem egy bútort vagy tárgyat ajánlanak, hanem egy teljes spektrumot, amelyből kiválaszthatja a státusának, igényének, felkészültségének és pénzének megfelelő kombinációt. Igény esetén javaslatot is tesznek a legjobb megoldásra.
Nagy megbízásaik voltak az elmúlt időszakban. Ilyen volt a Philips-irodaház, valamint az RTL televízió 4500 négyzetméteres székházának generáltervezése. Irodaépítést végeztek a Postabanknál, az ING Banknál, a K & H-nál.
A több százmillió forint árbevételű V.A.M. Design pozíciója stabil, ami annak is köszönhető, hogy szinte elsőként alakult meg, s töltötte be az űrt a piacon, ahol akkor még ebben a kategóriában nem volt verseny, nem voltak megfelelő minőségű termékek, anyagok. A cég felkészülten várja az EU-csatlakozást is, amely Vincze Miklós szerint rendkívüli változásokat eredményez majd a szigorú versenyviszonyok közé kerülő magyar gazdaságban.
Belsőépítészet
Az irodapiac szűkebb területén, az irodai belsőépítészetben tevékenykedik a Young Desing Stúdió, amely 100 millió forintos nagyságrendű forgalmat produkáló kis cég. A társaság vállalja irodák, iskolák, üzletek, bankok, szállodák berendezését bútorokkal és kiegészítőkkel együtt, a tervezéstől kezdve a kulcsrakész átadásig. Kínálatukban csaknem ötvenféle bútorcsalád van, az olcsóbbtól a legdrágább típusokig, beleértve az egyedi iparművészeti és extravagáns igényeket kielégítő termékeket is. Kapcsolatban vannak a jelentősebb hazai gyártókkal és importőrökkel, szállítanak olasz, francia, svéd, finn, spanyol, német, angol bútort is.
A Young Design rendezte be egyebek között a Dél-afrikai Köztársaság nagykövetségét Budapesten, az OTP, a Dunaholding, a Takarékszövetkezet több kirendeltségét, a Figyelő Rt. és a HVG Kiadói Rt. irodáit.
A stúdió vezetője, Horváthgál Zoltán szerint a piac ismét fellendülőben van, újabb irodabútorozási láz kezdődött a cégek között, ami mindenképpen a gazdaság fejlődésével, a vállalkozások bővülésével, gyarapodásával van összefüggésben. A '90-es évek elejéhez képest ma már szembeszökően igényesebbek a megrendelők. A cégek a tartósabb minőséget, sőt a divatosat keresik, és ezt meg is tudják fizetni. Az olcsó tömegbútor iránti igény leginkább a közbeszerzési megrendelőktől származik.
A bútor ma
Amikor az irodájukba bútort választó cégek képviselői leülnek tárgyalni a belsőépítésszel a megfelelő bútorok kiválasztásáról és megkapják a kínálati listát, a bőség zavarával kell megküzdeniük, hiszen száz és száz bútort kell végignézniük, amelyek között olykor elenyésző vagy felfedezhetetlen a különbség. A gyártók – a hazaiak és a külföldiek is – törekszenek a széles kínálatra, ami nem egyszerűen árbeli különbségeket jelent. A vevőnek el kell döntenie, mire van szüksége.
A bútor szerepe az ember életében évezredek óta alig változott, ezzel szemben használati értéke, elkészítési módja a legutóbbi évszázadban drasztikusan átalakult. Különösen igaz ez az irodabútorokra, hiszen ezek életpályája már rég nem hasonlít az egykori műremek tömör fa íróasztalok, szekreterek sorsához. Ma mások az igények az irodabútorral szemben is: alapvető szemponttá lépett elő a funkcionalizmus.
A század elejéről származó irodabútorok kiállításukban, kivitelezésükben még közel álltak a lakossági bútorokhoz, esetenként jellegzetesen hordozzák a bútortörténeti stílusjegyeket. A mai bútorgyártásban némileg elvált egymástól az irodai és a családi használatú bútorok készítési módja, ami megjelenésben is tükrözi a bútorral szemben támasztott funkcióbeli igényeket. Az elkülönülés azonban nem elsősorban minőségi, hanem technológiai különbség, bár az is igaz, hogy az irodai bútorcsere gyakoribb, mint az új családi bútorberuházás.
A mai irodabútorokat jellemzően már nem tömör fából készítik, amit csak részben indokol, hogy takarékoskodni kell vele. Ma már azonban léteznek olyan technológiák, amelyek a fánál sokkal tartósabb, könnyebben alakítható alapanyagot adnak, ráadásul bármilyen felületet létre lehet hozni rajtuk. A bútorlapokat ma faforgácslapból készítik. A forgácslapoknak laminálással vagy furnérozással adnak tetszetős felületet. Az első eljárásnál lemezszerű, melamintartalmú lapot ragasztanak a forgácslapra. Ez a felület kopásálló, ellenáll a karcolásnak, esetleg a vegyi anyagoknak is, jól bírja, ha folyadékot öntenek ki rá. A vékony lemez színezhető, bármilyen mintával ellátható. Kedvelt például, hogy faerezetet fotóznak rá, ami a megtévesztésig hasonlóvá teszi a valódi fához. Ennek különösen az utóbbi időben van keletje, amióta ismét visszatértek a bútordivatban a természetes hatású anyagok. A forgácslapnak furnérozással még ennél is szebb felületet lehet kölcsönözni.
A hagyományos bútoriparból átvett eljárás szerint rendkívül vékonyra szeletelt, valódi falapokat ragasztanak fel, amely igazi, tömör fa hatását kelti. Ezt aztán pácolják, lakkal vonják be, de akár politúrozni is lehet. Erre a célra szép erezetű fát szoktak választani, ami igazán igényes bútor kialakítását teszi lehetővé. Furnérozott bútort szoktak választani például a főnöki irodákba, ahol az asztal másfajta igénybevételnek van kitéve, mint egy operatív munkahely. A furnéros felület ugyanis könnyebben sérül, mint a laminált, ütésnek, zúzásnak nem tud ellenállni, és természetes anyaghoz méltóan foltot hagynak rajta a folyadékok is.
A bútorgyárak maguk is érdekeltek az anyagok fejlesztésében, hiszen ettől függ termékeik minősége, tartóssága. A korszerű technológiával dolgozó gyárak ezért hosszú időre tudnak garanciát vállalni, a német gyártók között például nem ritka, hogy 5-6 év garanciát vállalnak az irodabútorokra.
A legfontosabb tárgy
Az irodai munkahely legfontosabb berendezési tárgya az asztal, amely valójában maga a munkaterület, ahol minden tevékenység folyik. Itt kell elhelyezni minden olyan tárgyat, amely a munkát megkönnyíti, a számítógéptől kezdve a telefonon át az utolsó tolltartóig. Ezeknek a tárgyaknak mind kéznél kell lenniük, hogy ne okozzanak fennakadást a munka ritmusában.
Az asztal, noha alapfunkciója nem változott, gyökeres átalakuláson ment át, különösen a számítógépek megjelenése óta. Feladata ma már sokkal komplexebb, mint elődeié, és ez tükröződik szerkezeti felépítésében, esztétikai megjelenésében is. Ma már valójában az asztal komplett munkahely, amely térben, több elemből funkcionálisan összeépítve áll a dolgozó rendelkezésére.
A jól megtervezett, kombinált irodaasztalnak ma már tartozéka a számítógép. A dolgozónak könnyen el kell érnie a faxgépet, a lámpát és a telefont – mindennek hely kell, de olyan, ami karnyújtásnyira van. Ahhoz, hogy a dolgozó egy fordulattal mindent elérhessen, gyakorlatilag körbe kell építeni a centrumot, ahol a székével ül. Erre megfelelő forma az L alak, amely egyre jobban terjed, de léteznek íves asztalformák is, amelyek a sarkaikkal sem nehezítik a közlekedést a takarékosan berendezett munkaállomáson.
Az asztalok lába is jelentős átalakuláson ment át. A mai irodaasztaloknak nagy terhelést kell kibírniuk – részben azért, mert a forgácslap asztalfelület is igen súlyos -, részben mert a munkafelületre telepített berendezések sem könnyűek. Ezért a lábak többnyire fémből készülnek, és az I vagy L idomokhoz hasonlatosak, hogy kevesebb helyet foglaljanak el. Így nem ütközik beléjük az ember lába, aki forgószékében folyamatosan jobbra-balra lépeget, amikor cserélgeti a munkafelületet. A fémrészek végződéseit azonban műanyag borítással szokták ellátni, hogy ne okozzanak sérüléseket akár az emberi testen, akár a ruházatban, a cipőben. Sajnos a gyengébb minőségű termékeknél előfordul, hogy a véletlen taposások-rúgások következtében a műanyag borítás letörik, leválik, szabadon hagyva az éles sarkokat, csavarokat.
Kábelezési technika
Az asztallábak ergonómiai szempontból is fontos tulajdonsága, hogy állítható magasságúak. Ez a mindössze 2-3 centiméteres mozgástér elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az egyenetlen padlófelületeken, műanyag és szőnyegpadlón egyenesen lehessen leállítani a bútort, hogy az ne billegjen. Esztétikailag is más a hatás, ha a szintkülönbséget nem összehajtogatott papírdarabbal egyenlítik ki.
A mai kor irodaasztalának még egy fontos tulajdonsága van elődeihez képest: fémlábaiban rejtik el az asztalra helyezett elektromos berendezések vezetékeit, ami nemcsak esztétikai szempontból fontos, hanem mondhatni, munkavédelmi okokból is, hiszen nem kell bukdácsolni a padlón húzódó vezetékek között. A modern irodákat ugyanis már eleve úgy építik, hogy a kábeleket a padlóban vezetik el a munkaasztalokig, majd onnan csatlakoztatják a bútorhoz.
A függőleges fémlábban húzódik az úgynevezett vertikális kábelcsatorna, amelyet úgy képeznek ki, hogy a vezetékekhez mindkét irányból hozzá lehessen férni. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha javításra kerül sor: nem kell szétbontani az egész összeépített munkaállomást, hanem az asztal alól lehet elérni a kábeleket. Az asztal lapja alatt fut tovább a horizontális kábelcsatorna, ez segít abban, hogy a kábelek eljussanak az asztallapon kialakított kábelnyílásokig, ahol a vezetékek a felszínre érkeznek.
A szék
Az irodák második legfontosabb bútordarabja a szék; ennek a bútorfélének a legjobb darabjai ma már csúcstechnológiát felvonultató technikai termékek. Látvány tekintetében is a szék az első azok között a tárgyak között, amelyek jelzik, hogy az illető cégnél mekkora figyelmet fordítanak az ergonómiára, a korszerű berendezkedésre. Az ember fizikai körülményeit nagyban meghatározza a megfelelő ülés, hiszen a legtöbb időt ülő testtartásban tölti el az irodában. Egyben ez az a testi pozíció, amely semmiképpen sincs hasznára a szervezetnek, hiszen az ülő ember hamar ellazul, összegörnyed, s ez kárára van mind a belső szerveknek, mind a tartószerkezetnek, a gerincoszlopnak. Ezek miatt külön figyelmet kell fordítani a helyes testtartást segítő ülőbútorokra.
A mai irodaszékek általában már szabályozható magasságúak, állítható és dönthető támlával, karfával rendelkeznek, görgőkkel vannak felszerelve és forgathatók. A gyártók tartós, műszállal kombinált kárpittal látják el, hiszen ezeknek a huzatoknak nemcsak a napi legalább nyolcórás nyűvést, hanem esetenként kávé- és tintafoltokat is el kell viselniük. A bőr karosszék legfeljebb a főnöki szobában dívik, de a gyártók a bőrnél ma már sokkal nagyobb komfortérzetet, egyben előkelőséget sugalló kárpitokat fejlesztenek ki. A jelenlegi trend szerint a természetes anyagokat – a gyapjút, gyapotot – variálják a műszállal, hogy lehetővé tegyék a szellőzést az emberi testtel érintkező felületeken.
A székárak igen szórtak, hiszen itt is több kategória létezik. A pár ezer forintos, olcsó portéka mellett jelen van a luxuskategória is: a székek Rolls-Royce-a, egy Aeron gyártmányú szék például mintegy 300 ezer forint.
Divat és forma
Az irodabútor – testesítsen meg bármennyire is letisztult, a funkcióhoz abszolút alkalmazkodó formákat – mégiscsak divatkövető. A gyártók folyamatosan igazodnak az új trendekhez, legyen szó akár a kárpit színéről vagy az asztal formájáról, s a vevőknek is igényük van az újdonságra. Noha egyidejűleg jelen van a tartós minőségre és a stabil arculatra való törekvés, a magyar piac is fogékony a divatra. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy 8-10 éves bútorzat már nemcsak a divat tekintetében látszik avultnak, hanem fizikailag is az, és ez nincs jó hatással a cég arculatára. De üzleti szempontból leginkább egy lerobbant főnöki irodának lehet rossz atmoszférája.
A hazai felhasználók tisztában vannak azzal, hogy mely gyártók a meghatározók divat szempontjából a piacon. Vélemények szerint a magyar gyártók kevéssé divatkövetők, s nem járnak élen a design tekintetében sem. Ebből a szempontból az olasz bútorok számítanak mérvadónak, ugyanakkor hozzá kell tenni: az olasz gyártók képesek utánozni is a jó minőséget, amikor a termék formailag látványos, ám minőségileg kívánnivalót hagy maga után. A legtartósabbnak az angol, a német, a finn bútorokat tartják, ám ezek kissé mindig lemaradnak a divattól.
Miközben úgy tűnik, hogy a szigorú funkcionalizmus az irodabútoroknál nem hagy tág teret a divatnak, mégiscsak vannak trendek, előtérbe kerülnek bizonyos formák, anyagok, színek. A divattörekvéseknek természetesen először át kell menniük az ergonómia rostáján, nem valószínű tehát, hogy az irodák világában bármikor szerephez jutnak például a vad, tiszta színek.
A formák tekintetében jelenleg a mértani alapformák kerültek előtérbe, ami a világos pasztellszínekkel kombinálva szinte laboratóriumi hangulatot áraszt. Ez a puritanizmus azonban a fejlett technológiával kiegészítve mégis komfortos környezetet képes teremteni.
A letisztult formák mellett azonban él egy másik, organikus irányzat is, amely természeti elemekből építkezik, nemegyszer valós természeti formákat idézve fel. Ilyen például a vese alakú íróasztal, amely azonban többnyire a különlegességet kedvelők munkahelye. Az organikus irányzat szívesen használja az eredeti fára emlékeztető felületeket, a fa természetes színét és mintázatát kombinálja más természetes anyagokkal, üveggel, fémmel.
A technikai háttér további bővülése új fejlesztéseket indukál, ami feltehetően ergonómiailag is új kiképzésű tárgyakban fog jelentkezni. A számítógép fejlődése előtt még óriási távlatok vannak, és ez bizonyára hatással lesz például az asztalok kiképzésére.
A fémnek is megkülönböztetett szerepe van az irodabútoroknál, nem csak alkotóelem, hanem díszítő funkciót is ellát. Az utóbbi időszakban a súrolt alumíniumfelületek lettek divatosabbak, felváltva a króm korábbi egyeduralmát. Más fém nemigen jut szóhoz, különösen divatjamúlt például a réz.
Színvilág
A színek tekintetében a divat ismét visszakanyarodott a lágy pasztellhez, ez ergonómiailag is megfelelő, hiszen derűs, barátságos, világos hangulatot áraszt, nem agresszív, s ezzel javítja a komfortérzetet. A szürkés és zsemleszínű árnyalatok érvényesülnek a falakon, a drapérián, a szőnyegpadlón. Sőt átnyúlnak a bútorokra is, hiszen a laminált asztalokra, szekrényekre bármilyen szín felvihető. A legdivatosabb azonban a szürke és a fa kombinációja, ami hamisítatlan eleganciát kölcsönöz az irodában. Divatos furnérozáshoz a bükk, a jávor, a juhar, a nyír, valamint a gyümölcsfák: cseresznye, körte. Főnöki szobákban az exótákból készült furnérozás, például a mahagóni dívik.
A terem arculatát nagyban befolyásolja a székek kárpitja, amely annyiban kötött, hogy a túl világos színek nem szerencsések a gyakori használat miatt. Az operatív munkahelyekre tervezett székeket általában akril jellegű kárpittal borítják, ami nemcsak tartós, hanem jól is tisztítható. Az utóbbi időszakban előtérbe kerültek a természetes anyagok is. Szerencsés, ha a kárpit színe harmonizál a szék műanyag részeivel, amelyek gyakran sötétbarnák, sötétszürkék vagy feketék. Új trend, hogy eltérő színű a támla és az ülőke kárpitja, ez optikailag mozgalmasabbá teszi a bútort, hiszen a kárpit többnyire egyszínű, minta nélküli anyag. Kezdenek ugyanakkor teret hódítani az egyszerűbb minták, a csíkozás, a pepita és a fekete-fehér pöttyözés – ennél bonyolultabb mintázatot nemigen visel el az irodai hangulat.
Vállalatiimázs-erősítés
Az irodabútor-divatban külön kategóriát képviselnek az úgynevezett főnöki bútorok, amelyek többnyire minőségükben is eltérnek az operatív munkahelyek berendezéseitől. A cégek általában törekszenek arra, hogy a vállalati imázst megerősítő hangulatú irodát alakítsanak ki vezetőik számára, ahol gyakran megfordulnak az üzleti partnerek. Ez kifejeződik abban is, hogy az első vezető irodájának kialakítására hajlandók a többszörösét is elkölteni, mint amennyit egy átlagos operatív munkahely kialakítására fordítanak. A főnöki iroda hangulatának megteremtésekor a tekintélyt és a méltóságot próbálják ötvözni a funkcionalitással, amit a gyártók figyelembe is vesznek. Ezek a bútorok általában nemes fával burkoltak, igényes kidolgozásúak. A vezetői bútoroknál gyakran van igény az úgynevezett tradicionális vagy masszív stílusra. Az utóbbi időszakban egyébként lágyulás figyelhető meg az irányadó gyártók által kínált főnöki bútorok formavilágában.
Az irodabútor-gyártás egyik új területe lesz az úgynevezett Home Office, amelynek azonban csak akkor lesz piaca, ha Magyarországon is teret nyer az otthon végezhető munka. Ez részben munkaügyi kérdés, azonban minden valószínűség szerint el fog terjedni, mivel a cégeknek végzett adminisztrációs tevékenység egy része otthon is végezhető, s erre a számítástechnikai forradalommal, a számítógép általánossá válásával egyre több jelentkező lesz. Hiszen sok olyan ember – különösen nő – van, akit élethelyzete az otthon végezhető munkára tesz csak alkalmassá. A volt Munkaügyi Minisztérium egyébként már elindította az úgynevezett távmunkaprogramot, amely ezt a réteget szeretné munkához juttatni.
A magyar bútoriparnak is fel kell ismernie, hogy új terület lehet a gyártásban az otthoni számítógépes munkahelynek tervezett bútor, amely voltaképpen kihúzható asztallal, a nyomtató elhelyezésére is szolgáló polcokkal, klaviatúratartóval felszerelt, összehangolt tervezésű szekrény. A Home Office tehát otthonra szánt bútor, amelynek alkalmazkodnia kell a lakás hangulatához, a családi szokásokhoz. Ennek a szekrénybe zárt és kinyitható dolgozósaroknak kis helyen el kell férnie, hogy amikor nem használják, beleilleszkedjen a környezetbe. A külföldi gyártók már végeztek fejlesztéseket és megkezdték a gyártást is.
A személyiség és a bútor
A teljes funkcionalizmus és végletes formai letisztultság időszaka mégsem fog eljönni az irodabútoroknál, ahogy' semmilyen más területen sem, hiába mutatnak erre a tendenciák – állítják a belsőépítészek, akik általában személyes kapcsolatba kerülnek a megrendelővel. Az emberek ugyanis nem egyformák, és igényük van arra, hogy társadalmi hovatartozásukat tárgyaikon keresztül is megmutassák. Ehhez megfelelő eszköznek tetszik a berendezkedés – még a munkahelyen is, így ennek megfelelően választanak bútorzatot. Következetesen adnak magukról olyan jeleket, amelyek kifejezik hovatartozásukat – ezt is érzékelnie kell annak, aki ki akarja szolgálni az igényeiket.
Időtlen stílus
Magyarországon a társadalmi hovatartozás és ízlés alapján a megrendelők 50 százaléka kommersz irodabútort vásárol. Egyidejűleg azonban a stílusjegyek rendkívül gazdag tárháza van jelen. A vevők 10-15 százaléka a tradicionális, illetve a klasszikus-időtlen stílusú berendezkedés híve. Kis arányban választják az úgynevezett masszív stílust, de jelen van az organikus, a klasszikus avantgárd, a klasszikus funkcionalizmus, a high-tech és a posztmodern iránti igény is. Sőt az extrém és az erotikus stílus jegyei is fellelhetők, és kétségtelenül nagy az átjárás a stílusok között. Az is megállapítható, hogy a Magyarországon megtelepedett külföldi cégek ízlése még érezhetően választékosabb, bár kétségtelenül fejlődik és változik a hazai ízlés, ami annak köszönhető, hogy a vállalkozók fogékonyak az újra, az eredetire.
Ez az érdeklődés lesz a záloga a hazai irodabútor-piac jövőjének is. Az érintettek szinte valamennyien optimistán ítélik meg a következő időszakot, amelyet mindenképpen alátámasztanak a magyar gazdaság fejlődési perspektívái. A vállalkozók úgy látják, ez a piac képes eltartani őket, hiszen folyamatosan bővül és gazdagodik. Az kétségtelen, hogy az EU-csatlakozás nagy kihívás lesz, ám ez mindenképpen letisztulást eredményez mind a gyártók, mind a szolgáltatók között. Arra számítanak, hogy az irodabútorok világa a következő időszakban még mozgalmasabb, érdekesebb lesz, hogy a XXI. század emberéhez méltó környezetet fog teremteni a mindennapi munkáját végző ember számára.
