×

Bérviták a közszférában

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 15. számában (1999. március 15.)

 

A kormányfő ugyan konszolidációt ígért februárra, a tavasz közeledtével mégis éleződni látszanak a társadalmi feszültségek. A közszféra csaknem minden érdekképviselete mind erőteljesebb nyomást gyakorol a bérkérdések rendezése érdekében. A közalkalmazottak és köztisztviselők felháborodottan fogadták a bértarifák befagyasztását, az adójóváírás csökkentését, keveslik a béremelést, miközben a gazdaság irányítói éppen a túlzott bérkiáramlástól tartanak.

 

Az elégedetlenség jelei már a költségvetési törvény parlamenti vitája előtt, illetve az alatt megmutatkoztak. A pénzügyminiszter lesöpörte az asztalról a szakszervezetek adótábla-javaslatait, az érdekegyeztetési fordulók rendre sikertelenül zárultak. A feszültségeket csak tovább növelte a bértarifák tervezett befagyasztása. A reálbércsökkenés feletti aggodalom egyesítette a munkavállalói érdekképviseleteket.

Egyes szakszervezeti vezetők elfogadhatatlannak tartották, mások egyenesen „párbajra való kihívás"-ként értékelték az adóelképzeléseket, amelyeket végül a törvényben rögzítettek.

Az első viharfelhők

Abban azonban minden érdekképviselet egyetértett, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők számára csak a bértábla, illetve az illetményalap ad garanciát a keresetek, különösen a reálbérek emelésére. Munkáltatóiknál ugyanis a dologi kiadásokból nemigen lehet lefaragni a béremelések érdekében, arra pedig még kisebb az esély, hogy az intézmények saját bevételeik növelésével, önerőből teremtsék elő a béremelések forrását.

Az év vége közeledtével, az adótörvények elfogadása után már sejthető volt, hogy az év eleji fizetések kézhezvétele nem hat majd megnyugtatóan a közszféra dolgozóira.

A szakszervezetek már novemberben közzétették az új adótáblákkal kapcsolatos számításaik eredményeit. Az MSZOSZ véleménye szerint 13 százalékos nominálbér-emelkedés és 11 százalékos infláció mellett a reálkeresetek valójában csak az évi 2 millió forintot meghaladó jövedelmeknél emelkednek, igaz, onnan kezdve dinamikusan. Számításaik azt mutatták: havi bruttó 19 500-50 000, illetve 80 000-90 000 forintos bér között a reálbér mérséklődik, 60 000-70 000 között kismértékben emelkedik. Az utóbbi kategóriában is a növekmény mindössze 1-2,9 százalék.

A szakszervezeti vezetők február eleji nyilatkozatai szerint a fizetési borítékok tartalma igazolta a pesszimista prognózisokat: az egészségügyben és a szociális ellátásban például mindössze 6-7 százalékos a bérfejlesztés, a kormány ígéreteiben preferált területként kezelt rendvédelmi dolgozók pedig nettó 1200-5000 forinttal kevesebbet vittek haza januárban, mint az előző évben.

Követelések és lehetőségek

Az ágazati szakszervezetek átlagban 13-16 százalék közötti béremelést, illetve 5 százalék körüli reálbér-növekedést követelnek. Mindezt úgy, hogy a növekedés megjelenjék a bértarifában, illetve a köztisztviselői illetményalapban.

A kormányzat képviselői válaszaikban rendre a költségvetési törvényre hivatkoznak, amely csak 3 százalékos leépítés árán tenné lehetővé a jövedelmek növelését. A Belügyminisztériumban például a 13 százalékos béremelés fedezetét csak akkor tudnák előteremteni, ha a 70 ezer fős tárca megválna 2500 dolgozójától.

A megegyezés szinte minden ágazatban távolinak tűnik, kivétel ez alól a közoktatás. Ott ugyanis, a kormányzat közlései szerint megvan a 16+3 százalékos keresetnövekedés fedezete.

Egységben a közszféra

A közalkalmazottak és köztisztviselők február végére szinte egységesen álltak a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma mögé, amely a KIÉT mielőbbi összehívását, a bérhelyzet áttekintését kezdeményezte a kormánynál, sikertelen tárgyalások esetén pedig március végére országos demonstrációt helyezett kilátásba.

A felhíváshoz március elejére számos szakszervezet csatlakozott, így elképzelhető, ha a tárgyalások zsákutcába jutnak, több százezer közalkalmazott és köztisztviselő vonul az utcára. Erre a rendszerváltás óta még nem volt példa, s az első reagálásokból úgy tűnik: a kormány mindent megtesz majd, hogy ezt elkerülje.

Kérdés azonban, hogy mekkora a kormány gazdasági-pénzügyi mozgástere. A folyó fizetési mérleg egyre növekvő hiánya ugyanis szigorú költségvetési politikára sarkallja a gazdaság irányítóit. Ez első lépésben ez a büdzsé tartalékainak zárolásában mutatkozott meg, de ennél radikálisabb kiadáscsökkentésre is szükség lehet.

T. É.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem