Bankválasztás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

Szemléletváltás tapasztalható

Megjelent A Munkaadó Lapja 15. számában (1999. március 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A bankok társaságokkal kapcsolatos üzletpolitikája az elmúlt időszakban többször is változott. A módosulások nem csak arra terjednek ki, hogy a pénzintézetek nagyobb vagy kisebb súlyt helyeznek arra, hogy a kisebb vállalkozások számlavezetését is ellássák, illetve mennyire célozzák meg kizárólag a nagyvállalati kört. A szemléletváltás nem egy hitelintézetnél a betétgyűjtési és kölcsönnyújtási feltételekben is felismerhető. Az egész szektorra érvényes azonban az elektronikus szolgáltatások térnyerése. Itt az utóbbi időben meglepően gyors az előrehaladás.

 

A gazdálkodó szervezeteknek kötelező számlát nyitniuk valamely hitelintézetnél. A bankoknak emiatt (elvben) tilos elutasítani a náluk ügyfélként jelentkezőket. A kisvállalkozások azonban számlaforgalmuk alapján nem hoznak túl sokat a pénzintézeteknek sem forgalmi jutalékban, sem pedig az egyéb szolgáltatások igénybevétele utáni díjak révén. Ezek a cégek ugyanis számlájukat sokszor csupán az általános forgalmi adó befizetésére használják. Néhány évvel ezelőtt ez a szektor robbanásszerű növekedésnek indult. A sok kis cég pedig helyet keresett a bankoknál. A pénzintézetek erre - tulajdonképpen saját jövedelmezőségük érdekében - védekezni kezdtek.

Védekezési mechanizmus

Az OTP Bank, amely a kisebb cégek hagyományos számlavezetője, a vállalkozói számlavezetésért felszámított forgalmi jutalékát két lépcsőben negyedévente 4500 forintra emelte. Ezzel azután valóságos lavina indult el. A cégek tömeges vándorlása az akkoriban még alacsonyabb díjakat felszámító pénzintézetek vezetőit elgondolkodtatta, másokat viszont az új ügyfelek megszerzésének kilátása éppen ellenkező előjelű változtatásra sarkallta. Miközben az OTP Bank - nemcsak díjemelése, hanem tudatos üzletpolitikai döntése miatt is - szabadulni akart a kisebb vállalkozásoktól, más bankok (igaz meglehetősen csekély számban) viszonylag kedvező feltételeket alkalmazva igyekeztek magukhoz vonzani azokat. A leginkább csábító kondíciókat a Postabank kínálta, de hasonlóan jól járhattak a Európai Kereskedelmi Bankhoz fordulók is.

A pénzintézeteknek ezzel az ügyfélkörrel kapcsolatos üzletpolitikája azonban az elmúlt egy-két évben alaposan megváltozott. A Postabank ma már negyedévente minimum ötezer forint jutalékot számít fel a legapróbb vállalkozásnak is, és az EKB-nál is emelkedtek a díjak. A bank ugyan forgalmi követelményeket továbbra sem támaszt, de a számlanyitásért ötezer, a számlavezetésért pedig jutalékként negyedévente legalább hatezer forintot kért. Azóta pedig, amióta a Citibank megvásárolta a pénzintézetet, a leendő ügyfeleknek adatlapot kell kitölteniük, amelyben nyilatkoznak: várhatóan milyen forgalmat bonyolítanak le számlájukon, és kik a partnereik. A tulajdonosváltás a díjakat sem hagyta érintetlenül. A számlanyitásért ugyan jelenleg már nem számítanak fel semmit, de a számlavezetésért kért összeg a két és félszeresére (havi 5 ezer forintra) emelkedett.

Gyanítható, hogy a változások ezzel még nem fejeződtek be. Nehezen képzelhető ugyanis el, hogy a forgalmi kikötés hiánya ezeknél a fiókoknál a jövőben is fennmaradjon. A Citibank ugyanis elsősorban az évente 2-2,5 milliárd forintos forgalmat felmutató cégek számláit vezeti, 100 millió forintos forgalomnál kisebb társaságot nem szívesen vesz fel ügyfelei közé.

Kis bankok - nagy igények

Elképzelhető azonban az is, hogy az egykori EKB-fiókoknál a már több bank által kipróbált út végét láthatjuk. A vegyes vagy külföldi tulajdonban levő bankok többsége ugyanis régebben az ügyfélnek jelentkezőket elsősorban nem magas összegű forgalmi jutalékkal, hanem éves forgalmi minimum előírásával szűrte meg. A forgalmi követelmények persze nyíltan - a törvény előírásai miatt - nem igazán hangoztathatók. Ezért az ilyen megkötésekről a bankok nem szívesen nyilatkoztak - és nyilatkoznak ma sem. Még ma is szép számmal akadnak ugyanis olyan pénzintézetek, amelyeknél (kimondva, kimondatlanul) élnek ezek a forgalmi limitek.

A Westdeutsche Landesbanknál például az elvárt forgalom évi 500 millió-egymilliárd forint, a Crédit Lyonnais Bank viszont csak 2 milliárd forintnál nagyobb forgalmú vállalkozásokat fogad szívesen ügyfelei közé. A Commerzbanknál ez a kikötés 5-6 millió márka. Ennél a pénzintézetnél azonban a hozzájuk forduló gazdálkodóknak gyorsan elmondják azt is, hogy ők elsősorban saját partnereik, konszernek és multinacionális cégek kiszolgálására hivatottak.

Hasonlóan finnyássá kezd válni a Takarékbank. Ennél a pénzintézetnél egykor bármely cég nyithatott számlát. Később azután már a legalább 50 millió forint éves forgalmú vállalkozásokat részesítették előnyben. Ma - a központi utasításnak megfelelően - a fiókokban azt is elmondják, hogy a jövőben elsősorban német tulajdonosuk partnereivel kívánnak foglalkozni. Más társaságoknak a bank minden területen érvényes stratégiaváltására hivatkozva melegen ajánlják a takarékszövetkezetek szolgáltatásait. (A Takarékbank egyébként ennek megfelelően folyamatosan át is adja fiókhálózatát az integrált szövetkezeteknek.)

Nemkívánatos ügyfelek

Mit tehet azonban egy bank akkor, ha a stratégiaváltás után még szép számmal maradnak nemkívánatos ügyfelei? Erre az esetre szolgálhat megoldásként a díjemelés. Amennyiben ez sem elég (a bankárok szerint az ügyfelek többsége még ilyenkor is csak igen nehezen szánja magát bankváltásra), akkor a jutalékokat - és esetleg még a díjakat is - tovább kell emelni. Ez játszódhatott le a volt EKB-s fiókoknál, de természetsen másutt is. A jelenség (ha esetleg más okból is, de) jól megfigyelhető a HypoVereins-Banknál. Ez a pénzintézet régebben csak az 50 millió forint éves forgalmú cégekkel foglalkozott, a számlavezetésért viszont nem kért külön díjat. Ma a banknál nincs forgalmi kikötés, viszont a számlavezetési szolgáltatásért havonta ötezer forintot felszámítanak (pont annyit, amenynyit az egykori EKB-s fiókoknál kérnek).

Azoknak a bankoknak egy részénél, amelyek forgalmi minimum-követelményt támasztanak leendő ügyfeleikkel szemben, ez az előírás maradt ugyan, de a kikötések időközben enyhültek vagy éppen szigorodtak.

A Raiffeisen Bank például régebbi, évente 200-300 milliós forgalmi limitjét félmilliárdra emelte.

Hasonlóan szigorította feltételeit a Bank Austria Creditanstalt. Régebben ugyanis (még CA-ként) 20 millió, sőt ennél kisebb forgalmú cégek számláit is hajlandó volt vezetni, ma már a forgalmi követelménye legalább évi 50, sőt 300 millió forint. Az öszszeg személyes tárgyalások során dől el.

A BNP-Dresdner Banknál ugyanakkor a régebbi, 150 millió forintos éves forgalmi kikötést 20-50 millió forintra csökkentették. Érdeklődésünkre azonban elmondták, akad olyan fiók, ahol a vezető, aki a számla megnyitása felett őrködik, ezt a határt - ha az ügyfél kedvező benyomást tesz - sem veszi feltétlenül szigorúan.

Persze a Raiffeisen Bank éves forgalmi előírása sem annyira egyértelmű. Mint megtudtuk: a pénzintézet újabb (például a főváros XII. kerületében levő) fiókjaiban az említettnél kedvezőbb feltételeket is szabhatnak. Erről azonban csak személyesen, a cég részletes ismertetésekor lehet tárgyalni.

Fiókonként eltérő díjak

A számlájuknak helyet kereső vállalkozásoknak arra is figyelniük kell, hogy egyre több bank akad, amelynél a ügyfelek kiválogatásának szempontjai - sőt esetleg még az alkalmazott díjak is! - fiókonként eltérnek. Ilyen például a Raiffeisen mellett a Konzumbank és az ABN Amro Bank is. Utóbbi pénzintézetnél általában nem kötnek ki éves forgalmi miunimumot, de például a belvárosi fiók új ügyfélként csak azokkal a cégekkel hajlandó foglalkozni, amelyek forgalma meghaladja az évi 100 millió forintot.

Az ügyfélszűrési megoldások között páratlannak számít a Magyar Külkereskedelmi Bank gyakorlata. A pénzintézetnél ugyanis már régebben is csak az nyithatott számlát, aki hajlandó volt egymillió forintot nyitási letétként befizetni. (Ezzel az összeggel egyébként akkor, amikor számlája életre kelt, természetesen szabadon rendelkezhet.) Az MKB ma már nem éri be ennyivel sem, a számlanyitótól minimum ötmillió forintos betétet kér.

Egyre több bank akad, amelynél előre meghatározott forgalmi előírások nincsenek, de számlatulajdonosait mégis gondosan megválogatja. Ennek módja: a számlanyitást hosszas tárgyalások előzik meg, amelynek során a banki ügyintéző behatóan érdeklődik a vállalkozás ügyes-bajos dolgai (nem utoljára várható számlaforgalma) iránt. Ezeken a beszélgetéseken azonban számos - megítélésünk szerint normális esetben a bankokra aligha tartozó - kérdések (partneri kapcsolatok, tevékenységek részletezése) is szóba kerülnek.

A már említett BNP-Dresdner, BA-CA és Raiffeisen mellett a számlanyitást hosszas tárgyalások előzik meg például a Konzumbanknál és a HypoVereins-Banknál (HVB) is.

Utóbbi pénzintézet egyébként jó példa arra, hogy az üzletpolitikai célok miként befolyásolhatják a díjstruktúrát. A bank tavaly ősszel, amikor az 50 millió forintos forgalmi követelményt még nem szüntette meg, de azon valamelyest lazított, díjait megváltoztatta. Havi számlavezetési díját (ami 2 ezer forint volt) megszüntette, forgalmijutalék-rendszerét pedig módosította. A HVB azelőtt mindössze egy ezreléket számított fel az átutalásokért, 1,75 ezrelékkel sújtotta viszont a pénzfelvételt. Október 1-jével viszont az átutalás díját valamennyivel emelték, egyúttal minimumot is bevezettek (200 forint tételenként). A kifizetések díját viszont (1,2 ezrelékre) mérsékelték. Az 50 milliós határ eltörlésekor a forgalmi jutalékok változatlanok maradtak, de megjelent újra (már megemelve) a számlavezetési díj. A változások persze itt sem függetlenek attól, hogy időközben a banknál a tulajdonosi szerkezet is átalakult.

A Citibank volt EKB-s fiókjainál is végbement a forgalmijutalék-rendszer átalakítása is. A forgalom után fizetendő 1,7 ezreléket 1 ezrelékre mérsékelték, de egyúttal bevezették a tételenként felszámított (100 forintos) minimumdíjat is.

Jutalékok emelése

Növekszik azoknak a pénzintézeteknek a száma, amelyek a fix összegben meghatározott teher (havi vagy negyedévi díj, illetve jutalékminimum) mellett még ügyletenként is kikötik, hogy mekkora az a legkisebb összeg, amelyre mindenképpen igényt tartanak. A tranzakciónként megszabott minimális jutalék alkalmazása pedig (amit egyébként számtalan bank csak az utóbbi években vezetett be vagy növelt) aligha indokolható akkor, ha a pénzintézet havonta vagy negyedévente kötelezően fizetendő forgalmi jutalékot is felszámít. Az ilyen terhek bevezetése nyilvánvalóan csak arra jó, hogy a bank díj- és jutalékbevételét (nem is túl) burkoltan növelje.

Ezért helytelen, hogy a cégek többsége csak a havi vagy negyedévi díjkövetelményekre ügyel, sokszor kizárólag ennek a figyelembevételével választja ki, hol nyisson számlát. Pedig a havi vagy negyedéves jutalékminimum nem a banki költségek egésze. A pénzintézetek a tranzakciós költségek mellett különböző összegeket kérhetnek még a számlakivonat elkészítéséért, másolásért, a banki információk továbbításáért, a kiadott fedezetigazolásért, sőt például a pénz befizetésére szolgáló bizonylatért is. Helyenként még a pénztári befizetések, pénzfelvétek sem ingyenesek.

Nem egy banknál a pénzintézeten belüli és kívüli átutalás díja ugyanannyi. Pedig a bankon belüli mozgás csak egyszerű számlák közötti átvezetés. Az ÁÉB ilyen esetekben régebben legalább annyi engedményt tett, hogy a bankon belüli utalás jutalékát (1,5 ezrelék) 60 ezer forintban maximálta. Vagyis a 40 millió forintnál nagyobb összegek már nem jártak további költséggel. Az ÁÉB ma a kisebb összegeket utalók számára kedvezőtlenül változtatott ezen a megoldáson. A pénzintézet ugyanis tételenként 200 forintot számol fel a bankon belüli átutalásoknál is. Ehhez viszont legalább még további (ezrelékben meghatározott) jutalék nem társul. Az MKB-nál a bankon belüli utalást a bankon kívüli forgalomhoz képest sokkal kedvezőbb (félezrelékes) jutalék terheli, de a tételenkénti 200 forintos minimumösszeg itt is érvényes.

A Budapest Bank forgalmi jutaléka bankon belül 1,15 ezrelék (a bankon kívüli mozgásnál számított 1,45 ezrelékhez képest), és a készpénzfelvét is elég drága, 2 ezrelékbe kerül. Ugyanekkora mértéket alkalmaz ezen a téren az ÁÉB, de ott még a készpénzfelvételre is érvényes a minimum 200 forintos tételenkénti teher.

A Hanwha Banknál a jutalék 2 ezrelék (a bankon kívüli átutalásnál alkalmazott 1,5 ezrelékhez képest), és szintén érvényes a 200 forintos minimum. A pénztári kifizetéseknél ugyancsak 2 ezreléket kér az ING Bank, 3 ezreléket számít viszont fel az Erste és 5 ezreléket a Rabobank. Az ABN Amro Banknál még a pénztári befizetést is jutalékkal (0,6 ezrelék) sújtják.

Verseny a nagyokért

A pénzintézetek, miközben legalább tartózkodni igyekeznek a kisvállalkozásoktól, még mindig gyilkos versenyt folytatnak a nagy ügyfelekért. Számukra - több más feltétel mellett - a forgalmi jutalékok nagyságát egyedi megállapodásokban rögzítik. A forgalmi jutalék például a K&H-nál csak 12 millió forintig 2 ezrelék, 12-120 millió forint között ennek mértéke 1,5, ennél nagyobb összeg esetén pedig 1,35 ezrelék. A Konzumbank szintén előre közli, hogy 500 millió és egymilliárd forint között 1,2 ezrelék, e fölött pedig mindössze egyezrelékes jutalékkal is beéri. Az Erste még igen kedvező (1 ezrelékes) forgalmi jutalékából is hajlandó engedni 300 millió forintos forgalom felett.

Elektronikus kapcsolatok

A pénzintézetek az utóbbi időben jelentős lépéseket tettek hálózatuk bővítése érdekében. Nem egy - mérlegfőösszege szerint nem is a legnagyobbak közé tartozó bank - nyitott egy év alatt több fiókot is. A külföldi tulajdonban levő, régebben szolid terjeszkedési politikát folytató bankok közül több is komolyan nekilátott fiókhálózata kiépítésének. A hálózatfejlődés dinamikája azonban szakértők szerint még mindig hagy maga után kívánnivalót. A bővítésnek nyilvánvalóan határt szab, hogy a fióknyitás rendkívül drága, a beruházás megtérülési ideje ma Magyarországon akár 50 év is lehet. Erre pedig már az anyabankjuk miatt szinte korlátlan tőkeforrással rendelkező pénzintézetek is felfigyelnek.

A számítógépes kapcsolattartás lehetőségét azonban a bankok ma már nem csak ezért kínálják szinte kivétel nélkül a vállalati ügyfeleknek. A szolgáltatás egyik legnagyobb előnye, hogy felgyorsítja a pénzforgalmat és csökkenti a papírmunkát. A számlatulajdonosnak ugyanis így nem kell várnia arra, hogy postán megkapja az átutalásokról az értesítést. A rendszerek többségénél már másnap megjelenik, ha a számlán valamilyen mozgás volt. A bankok érdeke találkozik az ügyfelekével, így nem egy pénzintézet nemcsak a verseny, hanem a saját haszna miatt is hajlandó kedvezményesen, néha akár ingyenesen is telepíteni a vállalatokhoz a megfelelő szoftvert. Sokszor a technikai kellékek egy részét is kedvező feltételekkel kínálják. Ma már olcsó bérleti lehetőségeket is ajánlanak.

Társasági (nem elektronikus) számlák kondíciói néhány banknál*
Bank megnevezése Számlanyitásnál kikötés, ill. elvárás Szlanyitási díj Ft Számlavezetési díj, ill. min. jutalék Nem bankon belüli utalás forgalmi jutaléka
ABN Amro nincs 5 e Ft 2 e Ft/hó 1,25 ezrelék
Általános Értékforgalmi Bank nincs nincs 6 e Ft/negyedév 1,5 ezrelék, min. 200 Ft
BNP-Dresdner 20-50 millió Ft éves forg. nincs 5 e Ft/hó 1,5 ezrelék, min. 400 Ft, max. 8 e
Budapest Bank nincs nincs 4,5 e Ft/negyedév 1,45 ezrelék
CIB Bank nincs nincs 5 e Ft/hó 1,15 ezrelék, min. 200 Ft
Bank Austria Creditanstalt 50-300 millió Ft éves forg. nincs nincs 1,35 ezrelék., min. 200 Ft
Daewoo Bank 1 millió Ft elhelyezése nincs 3 e Ft/negyedév 1,0 ezrelék, min. 200 Ft
Citibank volt EKB fiókjai adatlap kitöltése nincs 5 e Ft/hó 1,0 ezrelék, min. 100 Ft
Hanwha Bank nincs nincs 1 e Ft/hó 1,5 ezrelék, min. 200 Ft
Hypo-Bank Hungaria nincs nincs 5 e Ft/hó 1,15 ezrelék, min. 200 Ft
ING Bank nincs nincs 1,6 e Ft/hó 1,35 ezrelék
Inter-Európa Bank 50 millió Ft éves forg. 50 e betét nincs 5 e Ft/hó+2 e Ft zárlati díj 1,35 ezrelék
K&H 8 e Ft befizetés 1 e Ft 4,5 e Ft/negyedév 2 ezrelék
Konzumbank 6,5 e Ft befizetés 4 e Ft 2,5 e Ft/hó 1,5 ezrelék
MKB 5 millió Ft befizetés nincs 3,5 e Ft havi zárlati díj 1,35 ezrelék, min. 200 Ft
Volksbank 10 e Ft befizetés nincs 6 e Ft/negyedév 1,5 ezrelék
Erste Bank (volt Mezőbank) nincs 6 e Ft 3 e Ft/negyedév 1 ezrelék
OTP Bank nincs 6 e Ft 4,5 e Ft/negyedév 2 ezrelék, min. 120 Ft
Postabank nincs nincs 5 e Ft/negyedév 1,65 ezrelék
Rabobank nincs nincs 5 e Ft/hó 1,5 ezrelék, min. 200 Ft
Raiffeisen Bank 500 millió Ft éves forg. 5 e Ft 2 e Ft/hó 2 ezrelék
Takarékbank 50 millió Ft éves forg. 5 e Ft 1,65 e Ft/hó 1,45 ezrelék
WestLB 500 millió-1 milliárd éves forg. nincs 5 e Ft/hó 1,75 ezrelék
* Az adatok tájékoztató jellegűek

Távbankolás

Az office bankingnek, electronic bankingnek, vagy akár MultiCashnak nevezett rendszer lényege egyébként csak annyi, hogy az ügyfelet és a bankot számítógépek köti össze. Az ügyfél képviselőjének így nem kell bemenni a bank fiókjába, a számlájával kapcsolatos ügyeket irodájából intézheti.

A rendszer igénybevételéhez egy számítógép, egy telefonvonal és egy modem szükséges. Az office banking szolgáltatásai közé tartozik, hogy az ügyfél saját számítógépén keresztül lekérdezhet különféle banki információkat, devizaárfolyamokat, aktuális kamatokat, és utasításokat adhat forint- és esetleg devizaátutalásokra.

A rendszer zökkenőmentes használatához általában legalább 486-os PC, 3.1-es Windows operációs rendszer és 14 400-as sebességű (ennél esetleg egyéb, különböző kompatibilitási feltételek is ajánlatosak) faxmodem kell. Ezek mellett nem árt, ha a használt telefonvonal korszerű digitális központra kötött.

Társasági (elektronikus) számlák kondíciói néhány banknál*
Bank megnevezése „Belépési, telepítési" díj Ft + áfa Számlavezetési díj Átutalásnál kedvezmény
a nem elektronikushoz képest**
ABN Amro 2500 3 e Ft/hó nincs
Általános Értékforgalmi Bank 25 E 2 e Ft/hó elképzelhető
BNP-Dresdner 40 E nincs tételszámtól függően 0,2-0,5 ezrelék
Budapest Bank nincs nincs díjmentesség
CIB Bank 1-10 E 1-2 e Ft/hó 0,55 ezrelék (a minimumnál 150 Ft)
Bank Austria Creditanstalt 9,9 e 4,9 e Ft/hó 4-féle számlacsomag van
Citibank volt EKB fiókjai 10 e 7 e Ft/hó nincs
Hanwha Bank nincs 4 e Ft/hó nincs
Hypo-Bank Hungaria 30 e 10 e Ft/hó nincs
Konzumbank 25 e 3 e Ft/hó nincs
MKB aláírási kulcs: 10 E Ft/fő külön nincs 100 Ft/tétel
Volksbank nincs 10 e Ft/n.év nincs
Erste Bank (volt Mezőbank) nincs külön nincs nincs
OTP Bank 10 e 1,5 e Ft/n.év nincs
Postabank nincs 10 e Ft/n.év nincs
Rabobank 30 e 2-3 e Ft/hó nincs
Raiffeisen Bank 60 e külön nincs nincs
Takarékbank 12 e 3 e Ft/hó nincs
WestLB 35 e 10 e Ft/hó nincs
* Az adatok tájékoztató jellegűek.
** Ez csak a mindenkire érvényes kondíció, nagyobb forgalomnál mindenütt elérhetők további kedvezmények.

Úttörők és fejlesztők

Az elektronikus számlevezető rendszerek elterjedtségét jól mutatja, hogy körkérdésünk során egyetlen olyan bankot (ING) találtunk, amelynél kategorikusan kijelentették, hogy az elektronikus kapcsolat nem megoldható. Itt is azt ígérték azonban, hogy július közepétől változik majd ez a helyzet. A K&H-nál pedig - az integrált rendszer részleges fejlesztése miatt - egyelőre még nem minden fiókban elérhető ez a szolgáltatás.

Ma már nemcsak az tekinthető általánosnak, hogy egy bank ajánl elektronikus folyószámlát, hanem az is, hogy ezt minden külön (például forgalmi) kikötés nélkül teszi. A HypoVereins-Bank, amely még ma is előírja a bank és az ügyfél közötti közvetlen számítógépes összeköttetéshez a forgalom minimumát (500 millió forint), tulajdonképpen kivételnek számít. A pénzintézetnél azonban ezt szabadkozva közölték, hozzátéve: a következő évben valószínűleg a megkezdett fejlesztések révén feloldható ez a korlátozás.

Nem tudjuk, hogy hasonló vagy egészen más okból, de az on-line lehetőséget szűk marokkal méri a Daewoo Bank is. Itt ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt a felvilágosítást adták, hogy a számítógépes összeköttetés csak néhány hónapos ügyfélkapcsolat után igényelhető.

Az OTP Bank azonban, amely régebben csak 600 darab éves átutalási minimumtételnél ajánlotta az elektronikus megoldást, ezt a szolgáltatását ma minden (mégoly kicsiny) cégnek lehetővé teszi. Rendszerét ráadásul fejleszti is: a DOS után rövidesen a tetszetősebb és jobban kezelhető Windows-alapú operációs rendszert vezeti be.

A kisebb vállalkozások ilyen szempontú megbecsülése terén egyébként valószínűleg úttörőnek számít a CIB Bank, amely először szintén DOS-alapon fejlesztette ki szoftverét. Ez a pénzintézet nem is olyan régen még meglehetősen magas (100 millió forintos) forgalmat várt el azoktól a társaságoktól, amelyek számlavezetését vállalta. A bank azután nemcsak ettől a kikötéstől tekintett el. Kifejezetten kis- és középvállalkozók részére létrehozott kedvező feltételekkel (a szoftver saját telepítés esetén mindössze ezer forintba kerül) egy elektronikus folyószámlarendszert is.

Eltérő díjcsökkentések

Igazán vonzóak azonban a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak. A nem elektronikus kapcsolat esetén felszámított 1,15 ezrelék, de minimum 200 forinthoz képest a számítógépes utalás mindössze 0,6 ezrelékbe (bankon belül 0,4 ezrelékbe), minimum 50 forintba kerül. A rendszer használatának díja pedig az igénybe vett szolgáltatásoktól függően 1-2 ezer forint.

Az elektronikus kapcsolathoz (a tényleges költségigényességet is tükrözve) sok banknál kedvezőbb díjak kapcsolódnak, mint amit a papíralapú adatfeldolgozásnál alkalmaznak. A jutalék, illetve díjpolitika a különböző bankok között azonban a számítógépes összekötettésnél (is) alaposan eltér. Nemcsak abban, hogy alkalmaznak kedvezményt vagy sem, hanem abban is, hogy az elektronikus számláért kérnek-e külön díjat. Ezen a téren kiemelkedően jó a BB és CIB Bank ajánlata. A BB-nél nincs telepítési, illetve külön fizetendő havi díj, és a vállalkozásoknak az átutalások is díjtalanok. Előírják azonban, hogy a számlán mindig legalább 10 ezer forintos egyenlegnek lennie kell. A CIB Bank a normál folyószámla (amúgy nem túl alacsony) díját az elektronika alkalmazása esetén az ötödére csökkenti.

A BNP-Dresdner ehhez képest már meglehetősen drága. Hiszen itt bár az ötezer forintos számlavezetési díj magában foglalja az elektronikus kapcsolatot is, az 1-3 darabos átutalások ezen a módon még kedvezménnyel együtt is 1 ezrelékbe, de minimum 300 forintba kerülnek. Persze a nagyobb tételű átutalások további engedményekkel járnak. De nem csak itt, más bankoknál is. A HypoVereins-Bank például 500 millió forint, a Konzumbank pedig 200 millió forint forgalom felett nem számít fel semmilyen díjat.

Különleges megoldást alkalmaz ezen a téren a BA-CA és a Raiffeisen Bank. Utóbbinál a jutalékok terén (a forgalomtól függően) szinte korlátlan rugalmasságot tanúsít a pénzintézet, a számlavezetési díj pedig egy összegben korlátlan időre megváltható.

A BA-CA négyféle számlacsomagot ajánl az elektronikus kapcsolatra vágyó vállalkozásoknak. Ebből kettő a kisebb tudású Spectra Light (amit a bank magánszemély ügyfeleinek is kínál) és kettő a szélesebb körű szolgáltatásokat magában foglaló Spectra. A standard és comfort elnevezésű csomagok között a különbség, hogy míg az egyik havi 4900 forintért 10, addig a másik 9900 forintos havi díjért 30 ingyenes belföldi utalást foglal magában.

Sok más banknál is választhatnak a cégek a programok között. Az igényesebb (éppen ezért drágább) megoldások többnyire deviza-, illetve csoportos átutalásokat is lehetővé tesznek. Az ABN Amro Bank például a Multicash Light néven futó program használatát havi 3 ezer, a többet tudó Multicash Extráét pedig 9 ezer forintban szabja meg. A telepítés azonban egyöntetűen 2 ezer forintba kerül.

Közeledik a világháló

Az Internetet ma alapvetően kétféle módon használhatják a pénzintézetek. Az egyik (az Egyesült Államokban igen elterjedt) megoldás szerint az ügyfelek a szolgáltatásokat valamelyik böngészőprogram segítségével vehetik igénybe. Ebben az esetben a szakemberek szerint vagy az ügyfél, vagy a bank biztonsága nagy valószínűséggel veszélyben forog. A kockázat - állítják - bonyolult és drága titkosítási eljárásokkal is legfeljebb részben küszöbölhető ki. A számítástechnikusok többsége azonban a másik megoldást, amikor az Internet a pénzintézetek számára csupán kommunikációs csatornaként szolgál, egyáltalán nem tartja veszélyesnek.

Az internetes ügyintézés hazai úttörőjének számító Inter-Európa Bank (IEB) talán éppen ezért döntött az utóbbi módszer mellett. A pénzintézet ennek megfelelően a szolgáltatások használatához még külön szoftvert is alkalmaz. A szoftver használatát a katonai rendszerek biztonságához hasonló megoldások teszik védetté. Például: az 1024 bites aláírás mellett a gép minden egyes bejelentkezéskor új elektronikus jelet is generál. A kapcsolatfelvétel útját a pénzintézetnél összegubancolódott gombolyaghoz hasonlítják, amelynél, ha valaki egyszer elveszti a fonalat, akkor semmiképpen sem juthat céljához el. Az egész próbálkozást elölről kell kezdenie.

Az on-line szolgáltatásokat lehetővé tevő HyperBank nevű program Windows-alapú. Az IEB azonban a HyperBankot egyelőre csak magánszemélyeknek kínálja, a cégeknek ugyanez a lehetőség csak a további fejlesztések eredményeképpen állhat majd (az ígéretek szerint legkorábban ősszel) a rendelkezésükre.

Az Internetet már ebben az évben további három bank is használja majd az ügyfelekkel való kapcsolattartásra. Ezek a pénzintézetek azonban kivétel nélkül a böngészőprogramos megoldást választották. A legigényesebb alighanem a Crédit Lyonnais csak cégeknek bevezetett szolgáltatása lesz. A CL már meglevő elektronikus kapcsolatát egészíti ki ezzel. A csak a nagyvállalati ügyfélkörrel foglalkozó pénzintézet így ügyfeleinek egészen különleges, a pénzkezelést és a menedzselést is segítő programot kínál. A CL üzletpolitikája - hangsúlyozzák a banknál - várhatóan annak ellenére sem változik, hogy tisztában vannak azzal: az Internet segítségével akár nagyobb számú ügyfelet is ki tudnának szolgálni.

Családi főkönyv

A CL ugyanis az Egos Infosystem Kft.-vel kötött szerződést egy olyan integrált banki rendszerre, amely akár virtuális - azaz fiók nélküli, csupán a világhálón létező - pénzintézetek létrehozására is alkalmas. A CL persze ilyen felhasználást egyáltalán nem tervez. Az Egus Internet Banki Rendszer (angol rövidítése EIBS) persze a jövőben más bankoknál még működhet majd szélesebb körben is. Ilyen tervről azonban eddig még nem hallottunk.

A Raiffeisen Bank és az OTP Bank - amelyek az első fél évre ígérik az internetes kapcsolatot - sem akarnak virtuális bankfiókokat alapítani. A világhálón keresztül ezekkel a pénzintézetekkel is egyelőre csak a magánügyfelek léphetnek majd kapcsolatba. Az OTP Banknál a magánszemélyek a kísérleti jelleggel már működő program segítségével nemcsak pénzintézeti ügyeiket intézhetik, hanem könyvet, CD-t és szoftvereket is vásárolhatnak. A tervek szerint a felhasználók olyan programkönyvtárat is letölthetnek, amely a háztartások saját pénzügyi nyilvántartásait (családi „főkönyv") segítheti.

B. V. J.
A deviza egészen más
A mellékelt táblázatban szereplő kondíciók kizárólag a forintfolyószámlákra vonatkoznak. A devizaszámlák fenntartása, illetve a devizaátutalások végrehajtása általában minden banknál drágább. A BA-CA például a forintutalásoknál alkalmazott 1,35 ezrelékes jutalék helyett a devizánál 1,75 ezreléket kér. A BB-nél ennél is nagyobb (0,55 ezrelékes) a különbség. A WestLB kétféle megoldást is alkalmaz: vagy 3,125 ezreléket kell fizetnie az ügyfélnek az idegen pénz utalásáért, vagy 1 ezreléket, de minimum 20 eurót.

Az euró egyébként valószínűleg eddig még nem igazán nyert teret a cégek által vezettetett devizaszámláknál. A kis és közepes cégek közül igen sokan (gyanítjuk egyébként, hogy joggal) tartanak attól, hogy a számlájukra az új pénznemben érkezett pénz előbb-utóbb mindenképpen pluszköltségeket okoz majd nekik.

A Budapest Bank tapasztalatai szerint azonban a vállalati ügyfelek igen nagy érdeklődést (már az év első hónapjában közel 500 eurószámlát nyitottak összesen mintegy 2,7 millió euró értékben) mutatnak az euró iránt. A BB egyébként - a többi pénzintézethez hasonlóan egyelőre egyértelműen - követi a brüsszeli ajánlásokat, így az euró és a részt vevő nemzeti devizák közötti számlakonverziót költségmentesen végzi. Kondícióival arra ösztönzi ügyfeleit, hogy nyissanak eruószámlát, és a többi devizában vezetett számlájukat koncentrálják egy eurószámlára.

Az ABN Amro Banknál a vállalati ügyfelek tavaly decembertől vezettethetnek euróban számlát, de az év első hónapját követően is mindöszsze körülbelül 150-re tehető az ilyen számla száma.

A banki ügyfelek euróval kapcsolatos reakcióit a pénzintézeteknél négy csoportra osztják: egyesek a fokozatos átállás hívei, ezért a megnyitott eurószámlájuk mellett megtartották meglévő devizaszámlájukat, és amint kifutnak a múlt évről áthúzódó ügyleteik, azonnal megszüntetik azokat. Vannak vállalatok, amelyek a devizaszámlán lévő pénzt áttették az eurószámlára, és megszüntették devizaszámlájukat, kivédve így a kerekítési (a kötelező kerekítés miatt az átváltás veszteséggel járhat) defferenciákat. Sokan kivárnak, és egyelőre nem nyitottak eurószámlát, majd a tapasztalatok tükrében teszik meg, és sokan nem is fognak eurószámlát nyitni, mert egyirányú nemzetközi fizetési forgalmat (csak export vagy csak import) bonyolítanak le.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.