Némi vonakodás után a parlament tavaly év végén – egyszerű többséggel – mégis elfogadta az APEH nyomozó hatósági feladatait szabályozó törvényt, s január végén kétszáz-egynéhány fővel fel is állt az adórendőrség". Miért volt szükség újabb nyomozó szervezetre, milyen eszközökkel, mit és mikor ellenőrizhet az új hatóság?
A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az adóhatóság szervezetrendszerébe integrált adórendőrség" szakismeretei révén gyorsabban és így eredményesebben képes tisztázni az adóhatósági ellenőrzés során a bűncselekményre utaló körülményeket, és eldönteni, hogy szükséges-e büntetőeljárást indítani.
A szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést szolgáló törvénycsomag részének tekinthető az a jogszabály, amely az adó-, társadalombiztosítási csalás, az ezzel összefüggő okirat-hamisítás, az adóra, költségvetési támogatásra elkövetett csalás, a csődbűntett, a számviteli fegyelem megsértése, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűncselekmények eredményesebb felderítése, megakadályozása érdekében létrehozott egy új nyomozó hatóságot, amely a jogalkotók reményei szerint rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakmai ismeretanyaggal, és amelynél viszonylag gyorsan megteremthetők a bűnüldözéshez szükséges egyéb feltételek is.
Az adóellenőrzés azonban nem keltheti azt a képzetet, hogy az adó eleve büntetés, és az ellenőrzés nem más, mint e büntetés végrehajtása. Ezért az APEH nyomozó hatósági tevékenységét élesen elkülönítették az adóhatóság alapfunkcióitól, hiszen a nyomozó hatósági jogosítvány nem az adóellenőrzés kiegészítéseként áll a szervezet rendelkezésére.
Az APEH mint nyomozó hatóság
Az államháztartás érdekeit súlyosan veszélyeztető cselekmények megelőzése, megakadályozása és eredményesebb felderítése érdekében az 1998. évi XCIII. törvénnyel létrehozták az APEH Bűnügyi Igazgatóságát, így ezentúl az APEH bűnüldöző szervként is működik, s mint ilyen, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) szabályai szerint, a Be. által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását végzi. A törvény 1998. december 29-én lépett hatályba, rendelkezéseit azonban csak az 1999. január 28-át követően indult büntetőeljárásokban lehet alkalmazni.
Hatáskör és illetékesség
Az APEH nyomozó hatósága a Bűnügyi Igazgatóság és annak területi nyomozó hivatalai, amelyek a megyeszékhelyeken működnek. Az új hatóság hatáskörébe tartozik többek között a nyomozás az alábbi bűncselekmények elkövetésének gyanújakor: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), csődbűntett (Btk. 290. §), adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §), Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói- és munkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §). Főszabályként a Bűnügyi Igazgatóság területi nyomozó hivatalának van hatásköre az adónyomozásra. A Bűnügyi Igazgatóság azonban – a bűnügyi igazgató jóváhagyásával – bármikor magához vonhatja a nyomozást a területi nyomozó hivataltól. Az APEH nyomozó hatóságának illetékességét a bűncselekmény elkövetésének helye határozza meg. A területi nyomozó hivatal csak a Bűnügyi Igazgatóság engedélyével végezhet nyomozást az illetékességi területén kívül. Amennyiben a bűncselekmény elkövetési értéke, illetve az azzal okozott kár, adó- vagy járulékbevétel-csökkenés meghaladja az 500 millió forintot, kizárólag a központi nyomozó hatóság végezheti a nyomozást.
Adónyomozó
Az adónyomozó az APEH (Hivatal) bűnüldözési feladatot ellátó szervének tagja, akit a bűnügyi igazgató javaslatára a Hivatal elnöke nevez ki és ment fel az APEH köztisztviselői közül. Az adónyomozót intézkedése során a szolgálati igazolványa igazolja. A jogszerűen fellépő adónyomozó intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.
Az adónyomozó a nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából titkos információgyűjtést végezhet a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (Rtv.) meghatározott szabályok szerint. E szerint
- informátort vagy bizalmi személyt vehet igénybe,
- adónyomozói minőségének leplezésével információt gyűjthet,
- informátora vagy saját maga védelme érdekében fedőokiratot állíthat ki és használhat fel, valamint fedővállalkozást hozhat létre és tarthat fenn,
- megfigyelheti és információt gyűjthet a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyről, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiségről, épületről és más objektumról, terep- és útvonalszakaszról, járműről, eseményről,
- a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhat.
Ezenfelül súlyos bűncselekményeknél bírói engedéllyel titokban átkutathatja a magánlakást, az ott történteket technikai eszközzel (pl. videokamera, fényképezőgép) megfigyelheti és rögzítheti, felbonthatja a magánlevelet, egyéb postai küldeményt, lehallgathatja a telefont.
Nyomozói jogok
Az adónyomozó
- igazoltathat, motozást végezhet,
- ellenőrizheti a közutakon szállított árukat, megvizsgálhatja és igazoltathatja azok származását, ebből a célból megállíthatja a közutakon a járműveket,
- az adójogszabály megsértésének észlelésekor vagy annak gyanújakor értesíti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
- a Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának, illetőleg területi nyomozó hivatalainak hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt feltartóztathatja és előállíthatja, ennek időtartama azonban nem haladhatja meg a hat órát.
Kényszerítő eszközök
Intézkedése során – a jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére, valamint a saját testi épségét veszélyeztető támadás elhárítására – kényszerítő eszközöket is alkalmazhat (testi kényszert, kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, bilincset, ezek hiányában más, erre a célra alkalmas eszközt, fegyvert azonban nem). A láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben azonban testi kényszer kivételével nem alkalmazható kényszerítő eszköz (kivéve, ha jogos védelemről van szó).
A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmaznia, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár, és a nyomozónak úgy kell eljárnia, hogy elkerülhető legyen a testi sérülés. Az intézkedés következtében megsérült személynek segítséget kell nyújtania, illetőleg gondoskodnia kell arról, hogy az orvos elláthassa a sérültet, továbbá hogy a sérült kórházba szállítása esetén a hozzátartozó erről értesüljön.
A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülő személyt – kivéve, ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – fel kell szólítania az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetnie kell arra, hogy kényszerítő eszközt fog alkalmazni.
A testi kényszert akkor lehet alkalmazni, ha az eset körülményeire, az adónyomozó erőfölényére vagy az ellenszegülő személy állapotára, magatartására figyelemmel az ellenszegülés megtörésére, illetőleg a támadás elhárítására az szükséges és elegendő. Ilyenkor önvédelmi fogásokat is lehet alkalmazni.
Kényszerítő eszközként az adónyomozó vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más, e célra alkalmas eszközt alkalmazhat a saját testi épségét, illetőleg az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, valamint a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.
Bilincset a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy támadásának megakadályozására, tettleges ellenszegülésének megtörésére, szökésének megakadályozására lehet használni. Ilyenkor kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását.
Mindezeken felül az adónyomozó a hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása, valamint az elkövető elfogása céljából útzár telepítését is kérheti az illetékes rendőrhatóságtól, határőrségi szervtől.
Adatkezelés
A Bűnügyi Igazgatóság – illetőleg területi nyomozó hivatala – felderítési és nyomozási feladatai ellátása céljából adatokat vehet át a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, a gépjármű- és gépjárművezetői nyilvántartásból, a határforgalmi adatokat tartalmazó nyilvántartásból, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásból, a bűntettesek nyilvántartásából, a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartásából, a rendőrség bűnüldözési és államigazgatási nyilvántartásaiból, a cégnyilvántartásból, az egyéni vállalkozók nyilvántartásából, valamint a társadalombiztosítási nyilvántartásból. Bűnfelderítési célból pedig – a felhasználás céljának megjelölésével – adatokat vehet át az adótitoknak, a vámtitoknak, a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot kezelő szervtől.
A Bűnügyi Igazgatóság központi adatállományába csak az adónyomozó, illetőleg a Bűnügyi Igazgatóság erre felhatalmazott tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos, továbbá az érintett személy tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást. A továbbított adatokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni, amelyet a Bűnügyi Igazgatóság 20 évig őriz.
A felhasználás céljának és indokának megjelölésével adatszolgáltatást kérhet a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, más nyomozó hatóság, az APEH adóigazgatási szerve, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szervek.
A pénzügyminiszter, az APEH elnöke, a bűnügyi igazgató, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből megtagadhatja a hozzájárulást a nyomozó hatósági intézkedés tervezetével és végrehajtásával, a nyomozó hatóság egyes belső szervezeti egységeivel és technikai eszközeivel összefüggő közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához.
Tóth Beáta
