Az új szabályozás célja, hogy az ellátások jobban szolgálják a gyermekes családok társadalmi esélyegyenlőségét, a gyermekvállalással járó többletterhek elismerését, javítsák a gyermekvállalás feltételeit. A támogatási rendszer azonban elvárja, hogy a családok is eleget tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeiknek, ezt fel is tételezi. Ezért megszűnik a támogatások évenkénti újraigénylésének rendszere, az ellátások a jogosultság teljes időszaka alatt folyósítandók. A szabályozás külön figyelmet fordít a gyermekek tankötelezettségének teljesítésére.
Az 1998. évi LXXXIV. törvény alanyi jogon visszahozta a családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt (gyes). A törvény hatálya nemcsak a Magyarországon élő magyar állampolgárokra terjed ki, hanem a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldiekre is.
A családtámogatási ellátási formák: a nevelési ellátás (családi pótlék, iskoláztatási támogatás), a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) és az anyasági támogatás.
Nevelési ellátás
A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam ezentúl havonta családi pótlékot, illetőleg iskoláztatási támogatást nyújt.
Családi pótlék
A családi pótlék ezentúl alanyi jogon jár az után a gyermek után,
- aki még nem tanköteles, illetőleg
- tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, továbbá
- aki gyermekotthonban, javítóintézetben vagy szociális intézményben él és tanköteles, vagy általános iskola, középiskola, szakiskola tanulója és 20. életévét nem töltötte be.
A családi pótlékot a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, valamint a gyám veheti igénybe.
Iskoláztatási támogatás
Iskoláztatási támogatásra jogosult a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám arra a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel, aki tanköteles, illetőleg már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és még nem töltötte be a 20. életévét. Saját jogán jogosult a támogatásra az a nagykorú árva, akinek mindkét szülője elhunyt, valamint az a nagykorú, akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, házastársától külön élő szülője elhunyt, továbbá az a nagykorú, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből.
Az után a gyermek után, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
Amennyiben a gyermek nevelője nem biztosítja a tankötelezettség teljesítését, azaz a gyermek rendszeresen nem jár iskolába, akkor a jegyző gyámhatósági jogkörében eljárva megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a nevelési probléma megoldása érdekében. Amenynyiben 15 napon belül nem ér el eredményt a gyermekjóléti szolgálat, a jegyző intézkedik a gyermek védelembe vételének elrendelése iránt, vagy megkeresi a gyámhivatalt a szülő (gyám) vagyonkezelői jogának korlátazása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a gyámhivatal ezentúl ellenőrzi az iskoláztatási támogatás felhasználását. Amenynyiben ez sem vezet eredményre, az iskoláztatási támogatást a továbbiakban nem a szülőnek, hanem kirendelt eseti gondnoknak fogják folyósítani. Az eseti gondnok havonta köteles elszámolni a gyámhivatalnak a támogatás felhasználásáról.
Közös szabályok
Amennyiben a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a nevelési ellátást – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
A nevelési ellátás havi összege
- egygyermekes családnál 3800 Ft,
- egy gyermeket nevelő egyedülállónál 4500 Ft,
- kétgyermekes családnál gyermekenként 4700 Ft,
- két gyermeket nevelő egyedülállónál gyermekenként 5400 Ft,
- három- vagy több- gyermekes családnál gyermekenként 5900 Ft,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülállónál 6300 Ft,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 7500 Ft.
A gyermek tankötelessé válása évének október 1-jétől megszűnik a gyermekre tekintettel megállapított családi pótlékra jogosultság, s ezzel egyidejűleg iskoláztatási támogatásra jogosultság keletkezik.
A tanköteles gyermekre tekintettel akkor is jár a nevelési ellátás, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel.
1999. szeptember 30-áig arra a gyermekre tekintettel is családi pótlékot kell megállapítani és folyósítani, akire tekintettel a törvény értelmében iskoláztatási támogatás megállapításának és folyósításának lenne helye.
Gyermekgondozási támogatások
A gyermekgondozási támogatások közül a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás havi rendszerességgel megilleti a gyermeket nevelő szülőt, nevelőszülőt, illetőleg a gyámot. Anyasági támogatást viszont csak egyszer folyósítanak, a gyermek születését követő 60 napon belül a gyermek anyjának, örökbefogadójának vagy gyámjának.
Gyes
Gyermekgondozási segélyre (gyes) jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, valamint a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek másfél éves koráig nem folytathat keresőtevékenységet, másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha otthon végez munkát, akkor időkorlátozás nélkül dolgozhat.
Méltányossági alapon a szociális és családügyi miniszter jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő közeli hozzátartozónak is, illetőleg meghosszabíthatja a jogosultságot a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a 8. életévének betöltéséig, amennyiben betegsége miatt nem gondozható a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 14. életévének betöltéséig állapítható meg, illetve hosszabbítható meg a gyermekgondozási segélyre való jogosultság.
Gyermeknevelési támogatás
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 és 8 éves kora között jár. A támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet maximum napi 4 órában folytathat, illetve ha otthon dolgozik, akkor időkorlátozás nélkül.
Közös szabályok
A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (az idén 15 350 Ft), töredék hónapban pedig egy napra a havi összeg harmincadrésze jár.
A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, óvoda) helyezik el, feltéve hogy a gyermek másfél évesnél idősebb, és napi 4 óránál többet nem tartózkodik az intézményben, illetőleg ha a jogosult nappali tagozatos főiskolás, egyetemista vagy középiskolás.
Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik.
Anyasági támogatás
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer részt vett terhesgondozáson; az örökbe fogadó szülő, ha a szülést követő 60 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; illetőleg a gyám, ha a gyermek a születését követően 60 napon belül – jogerős határozat alapján – a gondozásába kerül.
A támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százalékával (tehát az idén 22 950 Ft).
A támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő 60 napon belül lehet benyújtani.
Igénybejelentés
A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell előterjeszteni, s csatolni kell hozzá az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását.
- Ha a jogosult munkáltatójánál van családtámogatási kifizetőhely, úgy a családtámogatási kifizetőhely,
- ha a jogosult illetményét a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) – folyósítja, úgy a TÁKISZ,
- egyébként pedig a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár (MEP), illetőleg ennek kirendeltsége bírálja el az ellátás iránti igényt.
A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt minden esetben a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes MEP, illetve kirendeltsége bírálja el.
Igényelbírálás
A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza a családtámogatási ellátások igénylésének és igényelbírálásának szabályait.
Az ellátásra való jogosultságot a formanyomtatványon benyújtott kérelem, illetőleg a mellékelt igazolás és nyilatkozat alapján bírálják el. Az igénylő személyazonosító adatait a személyi igazolvány, a gyermekre vonatkozó adatokat az eredeti születési anyakönyvi kivonat, ennek hiányában más erre alkalmas közokirat bemutatásával kell igazolni. A Társadalombiztosítási Azonosító Jel hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal igazolható.
A nevelési ellátásra vonatkozó igény benyújtására a rendelet 1. számú melléklete szerinti Igénybejelentés nevelési ellátásra" című formanyomtatvány szolgál. Amennyiben az igénybenyújtást követően változik a gyermekek száma, akkor ezt az 1/A. számú melléklet szerinti Bejelentés a gyermekszám változásáról" című formanyomtatványon kell közölni. Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg rávezeti a gyermek születési anyakönyvének hátoldalára a Nevelési ellátást igényel" szöveget, aláírja és lepecsételi.
Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapításához a közoktatási intézmény vezetője a rendelet 2. számú melléklete szerinti Igazolás a tankötelezettség kezdetéről", illetőleg Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról" című formanyomtatványon igazolja szeptember 30-áig a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdését; minden tanév szeptember 30-áig a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját; a gyermek tankötelezettségének megszűnése hónapjában pedig a tanulói jogviszony fennálltát. Ezt az igazolást a támogatásra jogosult a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyújtja be az igényelbíráló szervhez.
A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igényt a rendelet 4. számú melléklete szerinti Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra" című formanyomtatványon kell benyújtani. Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg rávezeti a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára a Gyermekgondozási segélyt igényelt" szöveget, aláírja és lepecsételi.
A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt a 4. számú melléklet szerinti Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra" című formanyomtatványon kell benyújtani.
Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt az 5. számú melléklet szerinti Igénybejelentés anyasági támogatásra" című formanyomtatványon kell benyújtani. Az igényelbíráló szerv az anyasági támogatás kifizetésének tényét rávezeti a születési anyakönyvi kivonatra, aláírja és lepecsételi.
A családtámogatási ellátás igényléséhez szükséges formanyomtatványok térítésmentesek.
A jogalap nélkül felvett ellátásokról az igényelbíráló szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a visszafizetésre kötelezett személyazonosító adatait, a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, időtartamát, okát, a visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét, a visszafizetés rendezésének módját.
A rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, azonban az iskoláztatási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket 1999. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A jogosultság megállapításához minden tanköteles korú, illetve nem tanköteles korú, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre vonatkozóan be kell nyújtani a közoktatási intézmény igazgatójának igazolását az igényelbíráló szervhez 1999. szeptember 30-áig.
Az ellátás folyósításaAz ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve hogy a jogosultsági feltételek fennállnak. Késedelmes benyújtásnál visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
A folyósításáról az igényelbíráló szerv gondoskodik.
Az ellátást – az anyasági támogatás kivételével
- a családtámogatási kifizetőhely, a TÁKISZ a tárgyhónapra járó munkabér végelszámolásakor,
- a MEP havonta, utólag, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig folyósítja.
Az igényelbíráló szerv az anyasági támogatást az igénylés benyújtásakor elbírálja, a jogosultság megállapítása esetén pedig azonnal kifizeti a támogatást, és ennek megtörténtét a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti.
Amennyiben az igény elbírálása után megállapítják, hogy azt jogszabálysértő módon elutasították vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, akkor ki kell fizetni a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget.
Amennyiben a jogosult meghal – az anyasági támogatás kivételével -, az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik. Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást – az anyasági támogatás kivételével – az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
Jogalap nélkül igénybe vett ellátás
Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki nem jogosult rá, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki jogalap nélkül vette fel az ellátást, köteles visszafizetni, amennyiben erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték. A határidő elteltével csak attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el.
Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha
- a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette;
- a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.
A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozattal, az igényelbíráló szervvel vagy egyéb szervvel szemben érvényesítendő megtérítésről fizetési meghagyással kell intézkedni. A jogerős határozat vagy fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.
Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, úgy a követelés három éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. A levonás a folyósított ellátás harminchárom százalékát nem haladhatja meg. A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni.
Jogorvoslat
Amennyiben az ellátást igénylő nem ért egyet az igényelbíráló szerv intézkedésével, határozatával, akkor a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
A családtámogatási kifizetőhely, továbbá a TÁKISZ intézkedése, határozata ellen a kifizetőhely, illetőleg a TÁKISZ székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez, illetőleg annak kirendeltségéhez lehet fellebbezni.
Amennyiben első fokon a MEP, illetőleg annak kirendeltsége intézkedett vagy hozott határozatot, akkor az ez ellen benyújtott fellebbezést a MEP, illetőleg a kirendeltség vezetője bírálja el.
A jogszabálysértő érdemi másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti – a határozat kézbesítését követő 30 napon belül – az, akinek jogosultságát vagy kötelezettségét a határozat érinti. Ha az első fokú határozatot a családtámogatási kifizetőhely vagy a TÁKISZ hozta, akkor a keresetet a kifizetőhely, illetőleg a TÁKISZ székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP vagy kirendeltsége ellen kell benyújtani.
Nyikes Edit| Családi kedvezmények az szja-törvényben |
|---|
|
Fontos kormányzati célkitűzés volt a gyermekes családok jövedelmi esélyegyenlőségének javítása. A családok teherviselő képességéhez igazodó adóztatás megalapozását is jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt módosító 1998. évi LXV. törvény újra bevezeti a gyermekek utáni kedvezményt. A családi kedvezményt a családi pótlékra jogosult gyermek után lehet érvényesíteni, gyermekszámtól függően növekvő összegben. A kedvezmény megemelt összegben jár azoknak, akik súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, továbbá azoknak is, akik háztartásukban rokkantsági járadékban részesülő eltartottról gondoskodnak.
1999-től az összevont adóalap egy és két eltartottnál eltartottanként havi 1700 forinttal, három vagy annál több eltartottnál havi 2300 forinttal, fogyatékos eltartottnál pedig havi 2600 forinttal csökkenthető. A kedvezmény tekintetében eltartottnak minősül az a személy, aki után családi pótlékot – ideértve az iskoláztatási támogatást is – folyósítanak. Súlyosan fogyatékos eltartott az a személy, aki után a fogyatékos állapotára tekintettel folyósítják a családi pótlékot. Súlyosan fogyatékos eltartottnak számít a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is, de csak abban a háztartásban, ahol az ellátásáról folyamatosan gondoskodnak. A családi kedvezménnyel – főszabályként – az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám élhet, aki a családi pótlék igénybevételére jogosult, rokkantsági járadékban részesülő eltartottnál pedig a róla gondoskodó, vele egy háztartásban élő személyek egyike, feltéve hogy bevallásában – vagy a munkáltatói elszámolásban – feltünteti az eltartott személy azonosítóadatait vagy adóazonosító jelét. Amennyiben a családi pótlékot olyan magánszemélynek folyósítják, akinek az adója nem nyújt elég fedezetet a családi kedvezmény érvényesítéséhez, akkor a kedvezményt a vele együtt élő házastársa veheti igénybe, de csak az adóév végén benyújtandó adóbevallásában, illetve az azt helyettesítő munkáltatói elszámolásban, és csak akkor, ha mindketten feltüntetik adóbevallásukban az eltartott személy azonosítóadatait, adóazonosító jelét. A munkáltató (a bér kifizetője) az adóelőleg levonásakor köteles figyelembe venni a családi kedvezményt, tehát az folyamatosan, év közben is érvényesíthető. Az adóelőleg levonásakor annál a magánszemélynél kell figyelembe venni a kedvezményt, akinek a nevére folyósítják a családi pótlékot, vagy pedig annál a házastársnál, akinek a nevére ugyan nem folyósítanak családi pótlékot, azonban a házastársával együttesen tett nyilatkozata alapján a kedvezményt ő érvényesítheti. Rokkantsági járadékban részesülő eltartottnál az évközi adólevonáskor annál a személynél vehető figyelembe a családi kedvezmény, aki a vele egy háztartásban élő adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel közösen nyilatkozik arról, hogy folyamatosan gondoskodnak az eltartottról, és rajta kívül más nem veszi igénybe a kedvezményt. A súlyosan fogyatékos magánszemély a jövőben is érvényesítheti a havi 1500 forintos személyi kedvezményt, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e utána valaki a családi kedvezményt vagy sem. |
