Jogszabályváltozások

Erdősítési közmunkaprogram

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 62/1998. (XII. 23.) rendeletével módosította az agrárgazdasági célok 1998-as költségvetési támogatásáról szóló FM rendeletet az erdősítési közmunkaprogram tekintetében. A módosítás értelmében költségvetési forrásból kell fedezni a 230/1997. Korm. határozattal elrendelt erdősítési közmunkaprogramban foglalkoztatott munkanélküliek támogatására benyújtott pályázatok, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat által elfogadott és igazolt normatív támogatások összegét.

Változott a társasági törvény

Tavaly év végén két ízben is módosult a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.). A költségvetési törvényben található változás szerint a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke tíz százalékát.

Az 1998. évi LXXXII. törvényben található módosítás arról rendelkezik, hogy a Gt. 220. § (3) bekezdésében és a 229. § (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az azonos részvénysorozatba tartozó részvények közötti, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályában a névre szóló részvényekhez kapcsolódó szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tett különbségtételt tavaly június 16-át követően határozták meg. (Az említett jogszabályhelyek szerint tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti bármiféle hátrányos különbségtétel. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a névre szóló részvényeknél meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során azonban tilos a részvényesek közötti bármiféle különbségtétel.)

A szabadság kiadása

Módosult az előző évről áthozott szabadságok kiadásának rendje. A Munka Törvénykönyvét módosító 1998. évi LXXIX. törvény szerint főszabályként esedékességének évében kell kiadni a szabadságot. A munkáltató azonban legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig (kollektív szerződés rendelkezése alapján a tárgyévet követő december 31-éig) kiadhatja a szabadságot, amennyiben ezt kivételesen fontos gazdasági érdek indokolja. Amennyiben a tárgyévben azért nem lehetett kiadni a szabadságot, mert a munkavállaló beteg volt, vagy más, a személyét érintő elháríthatatlan akadály miatt nem dolgozott, akkor a következő évben az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a szabadságot.

Az új rendelkezések január 1-jétől hatályosak, tehát első ízben az 1999-ről 2000-re áthúzódó szabadságok kiadására alkalmazandóak.

A gazdasági kamarák szabályozásának felülvizsgálata

A 83/1998. (XII. 26.) OGY határozat szerint a kormány áttekinti a gazdasági kamarákra vonatkozó törvényi szabályozást. Ennek keretében megvizsgálja, hogy

• indokolt-e a kötelező kamarai tagság fenntartása, vagy célszerűbb azt önkéntes alapra helyezni,
• kiterjeszthető-e az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre a gazdasági kamarákra,
• milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdasági kamarák szerepének erősítésére a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési feladatok tekintetében,
• a működés hatékonyságának javítása érdekében célszerű-e a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kézműveskamara és a Magyar Agrárkamara közös szervezetbe integrálása,
• van-e lehetőség a gazdajegyzőknek a megyei földművelési és vidékfejlesztési hivatalok felügyelete alá helyezésére.

Munkabiztonság

Február 25-étől hatályos a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, amely az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeit szabályozza.

A rendelet kiterjed minden munkáltatóra, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, ideértve a közhasznú munkát is. A jogszabály alkalmazása szempontjából kézi tehermozgatásnak minősül az olyan, 10 kp-nál nagyobb súlyú terhek egy vagy több munkavállaló általi szállítása, tartása (beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását), amelyek – jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt – a munkavállalók hátsérüléseit okozhatják. Hátsérülésnek tekintendő ebből a szempontból elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása.

A munkáltatónak – műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel – lehetőleg ki kell küszöbölnie a kézi tehermozgatást. Amennyiben ez nem oldható meg, a lehető legkisebbre kell csökkentenie az ilyen tevékenységgel járó kockázatot.

A munkaköri alkalmasság orvosi véleményezése során a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, illetve a munka elrendelésekor a munkáltatónak – a rendelet 1. számú mellékletében foglalt általános rizikófaktorokon túl – figyelembe kell vennie a 2. számú melléklet szerinti egyéni kockázati tényezőket is.

A munkáltatót általános tájékoztatási kötelezettség terheli a munkavállalóval szemben, s amennyiben ez lehetséges, a legpontosabb információt kell adnia a munkavégzés megkezdése előtt a teher súlyáról (tömegéről), továbbá egyenlőtlen tehereloszlás esetén a súlypontról vagy a teher legnehezebb oldaláról.

A rendeletben előírtak betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi.

Foglalkozás-egészségügy

A 30/1998. (XII. 27.) EüM rendelet alapján január 1-jével módosult a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet. Eszerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat, foglalkozás-egészségügyi központ, foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálat formájában működhet. A foglalkozás-egészségügyi központként az alapszolgáltatáson túl munkahigiénés és pszichológiai, ergonómiai vagy toxikológiai szolgáltatást végez. A foglalkozás-egészségügyi szakellátás is elláthat alapszolgáltatást, ha egyébként megfelel a külön jogszabályban foglalt szakmai minimumfeltételeknek. A módosítás szerint alapszolgáltatásnak minősül az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata is.

A foglalkozás-egészségügyi központ műszerparkja a foglalkozás-egészségügyi alapellátás külön jogszabály szerinti tárgyi és gép-műszer minimumfeltételeinek megfelelő felszerelésen túl munkahigiénikus, toxikológus foglalkoztatásakor kiegészítendő a munkakörnyezet műszeres vizsgálatához szükséges direkt kijelzésű készülékekkel és/vagy direkt leolvasású eszközökkel, munkapszichológus, ergonómiai, illetve egyéb (fizioterapeuta, munkavédelmi) szakképesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatásakor pedig – a tevékenység függvényében – az e szakmákban szokásos módszertani segédletekkel, műszerekkel, felszerelésekkel.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében csak foglalkozás-orvostan szakorvos vagy üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos, illetve a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az az orvos folytathat orvosi tevékenységet, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig – 1995. augusztus 3-tól számítva – legfeljebb 5 éve van hátra és legalább 10 éves, teljes munkaidőben töltött üzemi orvosi gyakorlattal rendelkezik. Az az orvos, aki 1998. december 31-ig valamennyi, az üzemorvostan szakorvosi szakvizsgához szükséges, külön jogszabályban előírt szakmai gyakorlatot letöltötte és a szakvizsgára bejelentkezett, s ezt 1999. január 31-ig az ÁNTSZ megyei intézete részére igazolta, 1999. június 1-jéig folytathatja a foglalkozás-egészségügyi alapellátási tevékenységet.

A fentieken kívül foglalkozás-egészségügyi alapellátási tevékenységet végezhet a foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett dolgozó foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan szakorvosjelölt is. (A foglalkozás-orvostan szakorvos akkor láthatja el – egyidejűleg legfeljebb három – szakorvosjelölt felügyeletét, ha legalább tízéves, foglalkozás-orvostan szakorvosként megszerzett gyakorlattal rendelkezik.)

A foglalkozás-egészségügyi ápolói feladatokat ápoló (a képzés OKJ-száma: 54 5012 01), diplomás ápoló, üzemi ápoló/ foglalkozás-egészségügyi szakápoló láthatja el. A rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig mentesül a képesítési előírás alól az az ápoló, aki 1999. január 1-jén legalább 5 éves, teljes munkaidejű üzemi ápolói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig legfeljebb 5 éve van hátra. Időleges mentesülést élvez az is, aki általános ápolói, illetve általános asszisztensi végzettséggel rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és vállalja, hogy a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához előírt szakképesítést 2000. december 31-ig megszerzi, vagy általános ápolói, illetve általános asszisztensi végzettséggel rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és a munkavégzésre irányuló szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az alkalmazás időpontjától számított két éven belül megszerzi az üzemi ápolói (foglalkozás-egészségügyi szakápolói) szakképesítést, illetve hat éven belül a diplomás ápolói szakképesítést.

Tulajdoni lap

A költségvetési törvény (1998. évi XC. tv.) szerint az ingatlanok tulajdoni lapjának hiteles másolatáért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért február 15-étől 1500 forint összegű díjat kell fizetni, amely az általános forgalmi adót is tartalmazza.

Egyéb szervezetek számvitele

A 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól rendelkezik. A jogszabály hatálya alá tartozó egyéb szervezetnek tekintendő: a lakás, a nyugdíjasház-, az üdülő-, a személygépkocsitároló-, a műhely- vagy üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány (ideértve a közalapítványt is), az ügyvédi iroda, a víziközmű-társulat, az erdőbirtokossági társulat, a közhasznú társaság, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet és a Műsorszolgáltatási Alap. A jogszabály meghatározza az egyéb szervezetek könyvvezetési, beszámolókészítési, közzétételi kötelezettségének részletes szabályait. Az egyéb szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, december 31-i fordulónappal, illetve a megszűnés napjával köteles beszámolót készíteni. A beszámoló formáját a végzett tevékenység (vállalkozási, nem vállalkozási, cél szerinti, közhasznú, belső, külső stb.), az éves bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés rendszere határozza meg. Az egyéb szervezet választhat a számviteli törvényben meghatározott éves beszámoló, illetve a rendelet mellékleteiben előírt beszámolók között. Az egyéb szervezet könyvvezetése az egyszeres vagy kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. Ha az egyszeres könyvvitel helyett a kettős könyvvitelt választja, ez a beszámolókészítési kötelezettség módosulását vonja maga után. A könyvvezetés rendszere év közben nem változtatható meg, áttérni csak január 1-jével lehet. Az egyéb szervezet beszámolója egyszeres könyvvitel esetén egyszerűsített beszámoló, kettős könyvvitel esetén egyszerűsített éves beszámoló. Az egyszerűsített beszámoló részei az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés, az egyszerűsített éves beszámoló részei pedig a mérleg és az eredménykimutatás. A közhasznú szervezet éves beszámolója mérlegből és közhasznú eredménykimutatásból, eredménylevezetésből, továbbá tájékoztató adatokból áll. Minden közalapítvány és közhasznú társaság – függetlenül attól, hogy közhasznúvá minősítették-e vagy sem -, illetve a Műsorszolgáltatási Alap köteles beszámolójának felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként bejegyzett könyvvizsgálót, illetve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaságot megbízni. A többi, kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenység éves árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában meghaladja az 50 millió Ft-ot, a tárgyévet követő évtől köteles könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot megbízni beszámolójának felülvizsgálatával. Amenynyiben az egyéb szervezet a fenti értékhatárt a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem érte el, illetve egyszeres könyvvitelt vezet, beszámolóját nem köteles könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni. A rendelet egyes fejezetei és mellékletei az egyéb szervezetek különböző fajtáira sajátos rendelkezéseket határoznak meg.

Társadalombiztosítási jogosultság

A 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a módosította a társadalombiztosítási ellátásokra és a magánnyugdíjra jogosultság végrehajtási szabályait. A módosítás az igazgatási szervek körét az ügyek meghatározott fajtái tekintetében a következőkben határozta meg: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Megyei (fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár és a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és a Megyei (fővárosi) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Új szabályként bevezette, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató megállapítja a táppénz-hozzájárulás összegét, és azt a tárgyhavi összesítő bevalláson a járulékkal együtt elszámolja. A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes MEP határozza meg. A fizetési meghagyással megállapított táppénz-hozzájárulást – a jogerőre emelkedést követően – a foglalkoztató az illetékes járulékigazgatóságnál vezetett járulék-folyószámlájára fizeti be. Ugyancsak új szabály, hogy a több jogviszonnyal rendelkező biztosított mindaddig köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztatója a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a járulékfizetési felső határt. A több munkaviszony, több munkavégzésre irányuló jogviszony esetére alkalmazandó elszámolási szabályok is változtak. Ha például az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása eléri a heti 36 órát. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező, egészségbiztosítási járulékot fizető személy a járulékfizetési kötelezettségének kezdő napját követő három napon belül – erre a célra rendszeresített nyomtatványon – köteles az adatait az illetékes járulékigazgatósághoz bejelenteni. A járulékigazgatóság a foglalkoztatónak és az egészségbiztosításijárulék-fizetésre kötelezettnek a bejelentést követően folyószámlaszámot állapít meg, amiről 15 napon belül értesíti a bejelentőt. Ugyanezen határidő alatt az illetékes MEP-et is értesíteni kell a foglalkoztató adatairól, az adatok változásáról. A bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani. A bevallás teljesítéséhez szükséges formanyomtatványt vagy számítógépes programot, informatikai utasítást és az adatszerkezetet a PF a Pénzügyi Közlönyben és a Társadalombiztosítási Közlönyben köteles közzétenni, és a foglalkoztatók, tagdíjat fizetők rendelkezésére bocsátani. A mágneses lemezen elkészített bevalláshoz csatolni kell a bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztatónak egyidejűleg írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a mágneses lemez az előírt bevallásokat tartalmazza.

A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó a tanulói, hallgatói jogviszonyát a vállalkozói tevékenység kezdetét követő 15 napon belül, ezt követően évente szeptember 30-ig az oktatási intézmény által kiállított igazolással köteles az illetékes járulékigazgatóságnál igazolni. Külföldön foglalkoztatott biztosított 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti foglalkoztatási ideje megállapodás alapján elismertethető szolgálati időként. A megállapodás megkötésére irányuló kérelmet legkésőbb 1999. június 30-ig lehet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MNYI-nél (kirendeltségnél), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságnál előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a foglalkoztató mely személyek után, milyen időtartamra kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Ha a kérelmet 1999 júniusában terjesztik elő vagy a megállapodást ekkor kötik meg, a járulékfizetés 1999. július 15-ig még teljesíthető. Ha a megállapodást megkötő foglalkoztató vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik.

Nyugdíj- és balesetijáradék-emelés

A 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében 1999. január 1-jétől 11 százalékkal, de legalább havi 3500 forinttal kell emelni az ezt megelőzően megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat is), a rokkantsági nyugdíjat, a baleseti nyugellátásokat, az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. Az emelés mértéke nem haladhatja meg a 25,5 százalékot. Ha egy személynek több nyugellátást, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak, akkor a saját jogú nyugellátást, baleseti rokkantsági nyugdíjat 11 százalékkal, de legalább 3500 forinttal – legfeljebb azonban az ellátás 25,5 százalékával -, az egyéb nyugellátásokat 11 százalékkal kell emelni. A fenti szabályok szerint kell felemelni az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a volt szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is. Az 1998. december 31-ét követően, 2000. január 1-jét megelőzően megállapított öregségi – teljes – nyugdíj legkisebb összege havi 15 350 forint. Ugyanezen időtartam alatt a rokkantsági nyugdíj legkisebb öszszege a III. rokkantsági csoportban havi 15 350 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 16 130 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 16 700 forint, a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb öszszege a III. rokkantsági csoportban havi 15 460 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 16 240 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 16 800 forint. Az árvaellátás legkisebb összege havi 13 110 forint. Az együttfolyósítási összeghatár 1999-ben havi 28 350 forint. A saját jogú nyugellátások emeléséről szóló 93/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet szerinti emelés a jelen rendeletben meghatározott összeghatáron felül is jár. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha saját jogú vagy özvegyi nyugellátást, baleseti nyugellátást öregségi vagy munkaképtelenségi járadékkal, illetőleg özvegyi járadékkal folyósítanak együtt. Az 1999. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti járadékot január 1-jétől 11 százalékkal kell emelni.

Minimálbér

A 228/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet állapítja meg az 1999-re érvényes kötelező legkisebb munkabér összegét. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére – a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén – 22 500 forint, órabér alkalmazásakor 129,50 forint. Teljesítménybérezésnél a teljes munkaidejű munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) kötelező legkisebb összege – a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén – 22 500 forint. Ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, a havibértételt, illetve ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb, az órabértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan növelni, részmunkaidőnél arányosan csökkenteni kell. A rendelet szabályait első ízben az 1999. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakba tartozó munkáltatók és munkavállalóik tekintetében 1999. június 30-ig a kötelező legkisebb munkabér 19 500 forint havibér és 112,50 forint órabér.

Kötelező egészségbiztosítás

A 232/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján változtak a kötelező egészségbiztosítási ellátások szabályai. Járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat szakkonzílium céljából a fogorvos, valamint a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény orvosa is beutalhatja. Az utazási költséghez nyújtott támogatásként a biztosított és kísérője a MÁV, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút magyar vonalán, továbbá a BKV-HÉV, valamint a Volán és a koncessziós autóbusz-közlekedési társaságok járatain hitelezett utazási utalvánnyal díjfizetés nélkül utazhat. A külföldi tartózkodás közben felmerült fogászati alapellátás során felmerül szakellátási alapvizsgálati díjat az Egészségbiztosító megtéríti. A közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított, illetve házastársa és gyermeke által külföldön igénybe vett egészségügyi ellátás költségének megtérítésére a külföldi tartózkodás közben szükséges gyógykezelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A külföldi ellátás költségeinek megtérítése a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (FPEP) kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az FPEP az igazolt költség 85 százalékát a szolgáltatás igénybevételekor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon számított forintösszeg alapulvételével téríti meg. Gyógyászati segédeszközök támogatással történő forgalmazására, javítására, kölcsönzésére az OEP azzal a gyógyászatisegédeszköz-forgalmazóval (gyártóval) köt szerződést, aki az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet (a továbbiakban: ORKI) által minősített gyógyászati segédeszközt forgalmaz, valamint a rendelésre készített gyógyászati segédeszközöket illetően a forgalmazóra (gyártóra, gyártásra) vonatkozó ORKI-tanúsítvánnyal rendelkezik, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, amennyiben jogszabály az adott gyógyászati segédeszköz(ök) forgalmazását, javítását, kölcsönzését meghatározott személyi vagy tárgyi feltételek meglétéhez köti.

Társadalombiztosítási nyugdíj

A 234/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel változtak a társadalombiztosítási nyugellátás végrehajtási szabályai. Ha például az öregségi nyugdíjas baleseti rokkantsági nyugdíjra is jogosult, akkor a baleseti rokkantsági nyugdíjának megállapítása napjától az öregségi nyugdíját szüneteltetni kell, vagy az öregségi nyugdíj mellett a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő baleseti járadékot kell megállapítani. Ha az 1998. december 31-ét követő és 2000. január 1-jét megelőző időponttól megállapításott saját jogú nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 45 000 forintnál magasabb, az ezen összeg feletti részt arányosan – a rendeletben foglaltak szerint – kell a saját jogú nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Változtak az átlagkereset, az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás megállapításának szabályai is. Ha az igénylő a harmincötödik életévének betöltése után, de negyvenötödik életéve betöltését megelőzően rokkan meg, a rokkantsági nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani. A rokkantsági nyugdíj összegét, ha az igénylő nem rendelkezik legalább 10 év – korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött legalább 8 év – szolgálati idővel, tízévi, illetőleg nyolcévi szolgálati idő alapján kell megállapítani.

A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás részeként Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lapot kell kiállítani a biztosítottakról, továbbá a szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodást kötött személyről. A nyilvántartó lapot az egyéni vállalkozóról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes járulékigazgatósága állítja ki. A nyilvántartó lapot soron kívül le kell zárni és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni, ha a biztosított a nyugdíj (a megváltozott munkaképességűeket megillető rendszeres pénzellátás) megállapítására igényt terjeszt elő, a biztosított jogán hozzátartozói, baleseti hozzátartozói igényt terjesztenek elő, a nyugdíjigényt elbíráló szerv azt kéri.

Üzemanyagárak

Az APEH közleményben tette közzé az 1999. január 1-je és március 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek

MSZ 19950 ólmozott motorbenzinek

MSZ 1627 gázolajok