Megállapodás a bérekről

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

A béremelés ajánlott, a minimálbér kötelező

Megjelent A Munkaadó Lapja 13. számában (1999. január 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Az érdekegyeztetés történetében nem volt még ilyen sokfordulós makroszintű bértárgyalás, mint az 1999. évre vonatkozó béremelési ajánlások és a minimálbér meghatározásánál. A megállapodást egész évre kötötték a szociális partnerek, de egy részét májusban újratárgyalják. Az év elején kezdődő bértárgyalások megkezdéséhez a munkahelyi partnerek előtt így ismertté váltak az ún. sarokszámok.

 

A hosszúra nyúlt bértárgyalások egyik oka volt, hogy kezdettől fogva nagyon távol álltak egymástól a szociális partnerek "sarokszámai", és a kormány magatartása sem segítette elő a megállapodást. A munkaadók szempontjából - az irreálisan magas szakszervezeti követeléseken túl - két kérdés töréspontot jelentett, aminek megoldását a kormányzattól várták.

Az első kérdés az egészségügyi hozzájárulás megfelelő kompenzálása volt. A hozzájárulás drasztikus emelése nehéz helyzetbe hozza az alacsony kereseti lehetőséget biztosító cégeket. Ennek hatása a keresetnövelés ajánlásánál és a minimálbér meghatározásánál egyaránt szerepet játszik.

Vita a kompenzációról

Eddig az egészségügyi hozzájárulás bevezetésénél és előző évi emelésénél kompenzációt kaptak a vállalkozások (megfelelő feltételek meghatározásával), 1998-ban pl. közel 1 milliárd forintot. A kormány 1999. évi terveinél csak 300-400 millió forinttal számol. Egyik tárgyalásra sem készített olyan javaslatot, ami a munkaadók számára elfogadható lett volna, igaz, a munkaadók korábbi magasabb igényei a tárgyalások alatt szelídültek, de az 1998. évi szint alá nem mentek, és végül ebben sem sikerült egyezségre jutni.

A másik kérdés, ami a minimálbér egységes időpontban való bevezetését lehetetlenné tette, az agrárágazat foglalkoztatási támogatásának biztosítása volt. A kormány részéről nem zárták le végérvényesen ezt a kérdést, de a tárgyalásokat a rendelkezésre bocsátott információk nem vitték előbbre.

A munkavállalók és a munkáltatók minden erőfeszítést megtettek, készek voltak a kompromisszumra azért, hogy az 1999-es év úgy induljon, hogy a vállalkozói szféra döntő részében érvényes új minimálbér legyen, valamint a keresetnövelésre vonatkozó ajánlások is kialakuljanak, hogy a bértárgyalásokat, a kollektív szerződések tárgyalásait ennek megfelelően lehessen a cégeknél lefolytatni.

Ajánlás a keresetemelésre

Az 1998. december 22-ei Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése a gazdálkodó szervezetek részére ajánlja, hogy a keresetek növelésének középértéke, átlaga 12-15 százalék között helyezkedjen el.

Az ajánlásokat és a keresetek tényleges alakulását az alábbi táblázat mutatja be.

A keresetnövelésre tett ajánlást a kormányzat eredetileg 13 százalékos középértékben javasolta. A szociális partnerek egyezségét elfogadták ugyan, de túlzottnak tartották, mert véleményük szerint a nagyobb mértékű bérkiáramlás a fizetési mérleg romlását eredményezheti. E véleményből kikövetkeztethető, hogy a döntően állami tulajdonban lévő cégeket arra fogják ösztönözni, hogy a 13 százalék középérték legyen a mérvadó.

A szakszervezetek az 5 százalékos reálkereset-növekedés elérése érdekében eredetileg 16,5 százalék átlagos emelést tartottak elfogadhatónak, ezt a mértéket az Autonóm Szakszervezet még további 1,5 százalékkal emelte. Véleményük szerint az európai uniós bérekhez történő felzárkóztatást már 1999. évben meg kell kezdeni. A karácsony előtti tárgyaláson változatlanul fenntartották véleményüket, hogy legalább 16 százalékal kell az átlagos kereseteknek emelkedniük, és a folyamatban lévő megállapodásokat az elfogadott bérajánlás nem érintheti. Ennek ellenére nem akadályozták meg a megállapodás megkötését.

Mint a táblázatból is látható, az ajánlásokat minden évben felülmúlta a valóság, igaz, a fogyasztói árindex sem illeszkedett minden esetben a tervekhez. Nem nehéz megjósolni, hogy a bértárgyalásoknál a szakszervezeti tárgyalópartnerek a magasabb érték elérésére törekednek.

A munkaadók az első szakbizottsági tárgyaláson elfogadták a kormány 13 százalékos javaslatát, de ettől a következő ülésen visszaléptek 11 százalékra. A december 22-én elfogadott 12-15 százalékos középérték fokozatosan alakult ki a kompromisszum jegyében. Ez a sávos ajánlás nem azt jelenti, hogy a 12 százalék az alsó határ és a 15 százalék a felső határ. Hanem úgy értendő, és az az üzenete az Érdekegyeztető Tanács ajánlásának, hogy vállalkozási szinten az átlagos keresetnövelés a teherbíró képességnek megfelelően 12 és 15 százalék között helyezkedjen el. Az ajánlás a keresetnövekedést célozza, nem okvetlen alapbéremelést jelent teljesítménykövetelmény nélkül, és nem mindenkire egyformán vonatkozik.

Bruttó keresetek alakulása a versenyszférában (%)
Év ÉT-ajánlás átlagra ÉT-ajánlás maximumra Tényleges bruttó kereset Tervezett fogy. árindex Tény fogy. árindex Reálkereset-vált. előző évhez
1992 123,0 128,0 126,6 120,0-125,0 123,0 -1,4
1993 118,0 125,0 125,1 114,0-117,0 122,5 -3,9
1994 117,0-119,0 121,0-123,0 123,4 116,0-122,0 118,8 +7,2
1995 nem volt nem volt 119,7 120,0 128,1 -12,2
1996 119,5 124,0 123,2 120,0 123,6 -5,0
1997 117,5 122,0 121,8 117,0-119,0 118,3 +4,9
1998 113,5-116,0 116,0 119,2 I-III. n. 113,0-114,0 115,3 I-III. n. +3,3 I-III. n.
1999 112,0-115,0 -   111,0    
Forrás: KSH, MüM

A legkisebb munkabér

A december 22-ei plenáris ülés résztvevői 1999. január elsejei határidővel megállapodtak, hogy a minimálbér összege 22 500 Ft/hó/fő. Ezt a kormány rendeletben írja elő. Az agrárágazatban, amennyiben 1999-ben is fennmarad a foglalkoztatási támogatás, úgy a minimálbérre való átállás időpontja március elseje, amenynyiben ez nem következik be, akkor 1999. július 1-jével kell a 22 500 forintot bevezetni. Ha a két jelzett időpont között életbe lép az agrártámogatás, úgy a rendelet az átállás szabályait is előírja.

Mint a táblázatból látható, a minimálbérek emelkedése elmarad az átlagkeresetek növekedésétől. Azt az elvet - a sok vita ellenére is - továbbra is fenntartják a munkáltatók, hogy a minimálbérnek lassabban kell növekednie, mert hiszen azt a foglalkoztatott réteget érinti, akik a legképzetlenebbek és legkevesebb gyakorlatuk van.

Az 1999. évi megállapodás nagyon messziről indult a két szociális partner részéről. A havi 3000 forintos növelés több mint 4 milliárd forint bérköltséget jelent a munkáltatóknál. Ebben az összegben csak a "ráállást" vették figyelembe, a közterhek és a továbbgyűrűző hatások nélkül.

A megállapodást ennek ellenére csak azon az áron lehetett megkötni, hogy a szociális partnerek és a kormány vállalják, hogy a gazdasági folyamatok ismeretében 1999. év májusában készek tárgyalni a minimálbér emelésének lehetőségéről.

Kötelező minimálbér Magyarországon
Év Bevezetés időpontja Minimálbér összege Ft/fő/hó Minimálbér növekedése előző évhez képest % Tényleges bruttó átlagkereset növekedése az előző évhez képest %
1992 január 1. 8 000 119,4 126,6
1993 február 1. 9 000 114,6 125,1
1994 február 1. 10 500 116,7 123,4
1995 február 1. 12 200 116,2 119,7
1996 február 1. 14 000 118,8 123,2
1997 január 1. 17 000 118,8 121,8
1998 január 1. 19 500 114,7 118,9, 1-10. hó
1999 január 1. 22 500 115,4 terv: 112-115
Megjegyzés:
  • A mezőgazdaságban a minimálbér bevezetése eltér az általánostól, ezt a táblázat nem tartalmazza.
  • A minimálbér növekedési indexét az éves átlag minimálbérösszegére számítottuk.

Forrás: ÉT

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. január 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.