×

Vezetők felelőssége

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 12. számában (1998. december 15.)

 

Mit tehet egy vállalat, ha a vezetője jelentős pénzügyi kárt okoz működése során, s ezért az ügyfelek vagy a hitelezők pert indítanak a cég ellen? Ráadásul a bíróság is jogosnak ítéli a kár kifizetését. Kézenfekvőnek tűnik, hogy ilyenkor a társaság leváltja a vezetőt, és esetleg szintén pert indít ellene az okozott kár megtérítéséért. Kérdés azonban, hogy elegendő-e a vezető személyes vagyona a kár kifizetésére. Ilyenkor jöhet jól, ha a társaság a vezető javára felelősségbiztosítást kötött.

 

A jövőben Magyarországon is egyre nagyobb jelentősége lesz a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának, mivel mind gyakoribb, hogy fel kell lépni az olyan vezetőkkel szemben, akik megszegik a törvényeket – vélekedik Makai Katalin, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

A menedzserek felelősségbiztosítása az angolszász országokban, különösen az Amerikai Egyesült Államokban elterjedt dolog. Néhány év óta az európai országokban is rohamosan nő ezen biztosítás népszerűsége, aminek alapvető oka az, hogy a vállalatvezetők felelősséggel tartoznak döntéseikért az általuk irányított vállalatnak, amely szintén felel a tulajdonosoknak és részvényeseknek, illetve a vállalattal kapcsolatba kerülő harmadik személyeknek.

Elmarasztalt vezetők

A vállalatvezetők néha Magyarországon is olyan döntéseket hoznak, amelyek inkább ártanak, semmint használnak a vállalatnak, s ez gyakran tetemes anyagi veszteséget is okoz. Elegendő ezzel kapcsolatban megemlíteni a Postabank vagy a Globex menedzsmentjének legalábbis kétes eredményekkel járó befektetési döntéseit. Ezekben az ügyekben jogerős ítélet még nincs, de témánk szempontjából precedensértékűek.

S ha Magyarországon még nem is, Európában egyre gyakoribb, hogy elmarasztalják, perlik vagy vádolják a vállalat vezetőjét, és egyben személyes kártérítésre is kötelezik az általa okozott kárért. A szakértők szerint különösen akkor áll fenn a hibás döntések lehetősége, ha a vállalat átalakul, öszszeolvad, más vállalatot felvásárol vagy nyilvános részvénykibocsátást végez.

Makai Katalin kifejtette: az elmúlt évtized gazdasági átalakulásának eredményeképpen a helyzet Magyarországon is hasonlóvá vált. A hatályos szabályozás szerint a Munka Törvénykönyve 193. paragrafusa alapján a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő a polgári jog általános szabályai szerint felelős a vezetői minőségében okozott kárért. Ez a rendelkezés kiemeli a vezetőket a kedvezőbb, limitált munkajogi felelősségi rendszerből, és a Polgári Törvénykönyvben szabályozott szerződéses károkozás szerinti szigorúbb felelősséget írja elő. A szerződéses jogviszony alatt a vezető és a munkáltató között létrejött munkaszerződés értendő, s a törvény az ilyen esetekben kizárja a felelősség és a kártérítés mértékének bíróság általi csökkentésének lehetőségét.

Korlátlan felelősség

Az idén júniusban hatályba lépett gazdasági társaságokról szóló új törvény tovább szigorította a vezető tisztségviselők felelősségét. A 29. paragrafus kimondja: „A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, valamint az ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben." Ráadásul az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő, illetve a részvénytársaság igazgatósága esetében az okozott kárért való felelősség egyetemleges.

A főosztályvezető-helyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági társaságok vezetői az e minőségükben elkövetett károkozásért korlátlan felelősséggel tartoznak, azaz a teljes kárt, a kár bekövetkeztétől számított ötéves elévülési időn belül – akár magánvagyonuk terhére is – kötelesek megtéríteni.

A vezető tisztségviselők mellett a felügyelőbizottságok tagjai is – mint a gazdasági társaság ügyvezetésének rendeltetésszerű működését ellenőrző szerv – felelősséggel tartoznak a cégért. Az új törvény e személyekre nézve is kimondja, hogy korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság bírája megerősítette: mivel a vezető tisztségviselők felelőssége korlátlan, érdemes javukra kockázatcsökkentő biztosítást kötni.

Perben és azon kívül

A bíró kifejtette, hogy a tisztségviselők az okozott kárért kizárólag a társaságnak felelősek, s nem egy harmadik személynek, például ügyfélnek, hitelezőnek vagy tulajdonosnak. Előfordulhat azonban, hogy a társaság a károkozás után sem akar pert indítani a vezető, illetve tisztségviselő ellen. Ilyenkor a társaság legalább tízszázalékos tulajdoni hányadával rendelkezők is megindíthatják a bírósági eljárást. Ha pedig harmadik személy – például ügyfél vagy hitelező – véli úgy, hogy a társaság vezető tisztségviselője döntésével kárt okozott neki, akkor ő a társaságot perelheti, mivel a törvények szerint a vezető csak a társaságának tartozik felelősséggel.

Felelősségáthárítás

Wellmann György a tapasztalatokról szólva elmondta: ma még ritka az ilyen per, aminek egyik oka az, hogy sokáig tartanak a bírósági eljárások, s a vállalatok inkább más módon oldják meg az ilyen jellegű problémáikat. Például visszahívják a vezetőt, vagy peren kívüli egyezséget kötnek vele a biztosító hozzájárulásával.

A visszahívás azonban általában csak akkor következik be, ha a vállalat új tulajdonosoké lesz. A vállalatok egyébiránt nem szeretik a(z ilyen) nyilvánosságot, s háromszor is meggondolják valamely funkcióban levő vezető elleni per megindítását. Az már gyakoribb, hogy a vállalat felszámolója indít kártérítési pert, például fedezetlen váltók kibocsátása miatt.

Wellmann György kifejtette: a vezető tisztségviselők a leggyakrabban a versenytilalmi szabályokat szegik meg. Ugyanakkor felhívta a vállalatok figyelmét: a per során nem hivatkozhatnak arra, hogy a vezető nagyobb összegű szerződést írt alá, mint amekkorára jogosult volt. A társaságnak az okozott kárért harmadik személlyel szemben ilyenkor is helyt kell állnia.

A hazai felelősségbiztosítási piacon vezető pozícióval rendelkező AHICO Első Amerikai-Magyar Biztosító Rt. általános biztosítási üzletágának pénzügyi igazgatója, Kállay Benjámin elmondta: eddig néhány tucat felelősségbiztosítási szerződést kötöttek, de az utóbbi időben egyre nagyobb aktivitást tapasztal ezen a területen, s a többi biztosítóval egyetemben a szerződések számának gyors növekedését várja.

Leggyakrabban a milliárdos árbevételű magyar vállalatok, a tőzsdei vagy az oda készülő cégek, az átalakuló, illetve a privatizáción már túljutott társaságok, valamint az összetett, nemzetközi tevékenységet is végző vállalatok kötnek vezetőiknek ilyen biztosítást.

Az igazgató hozzátette: a biztosító mindig a vállalattal köt biztosítást, s a cég jelöli ki a személyt. A felelősségbiztosítás alapján aztán a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Így például, ha kötelességmulasztás, hanyagság, hiba, téves vagy félrevezető nyilatkozat miatt következett be a kár. A biztosítás érvényes minden peres úton érvényesített követelésre is.

A nyilvánosság kerülése

Nem érvényes viszont a biztosítás akkor, ha a kár a vezető személyes haszonszerzése, bűncselekménye, szándékosan hibás döntése miatt következik be. Nem köthető biztosítás sugárzó, radioaktív anyagokhoz kapcsolódóan. Kizáró ok a közvetlen személyi sérüléshez, halálhoz kapcsolódó károkozás is. S nem fizeti ki a biztosító a kárt akkor sem, ha az adótartozás vagy pénzbírság formájában jelentkezik.

Az AB-Aegon Biztosító Rt. szintén köt vezetői felelősségbiztosítást, igaz, csak a kiemelt ügyfelei számára s a vagyonbiztosítás részeként. Rab György, a társaság illetékese a felelősségbiztosítással kapcsolatban elmondta: egyre nagyobb rá az igény, különösen a tőzsdei cégek esetében.

Az AB-Aegon, hasonlóan az AHICO-hoz, feltételekhez köti a biztosítás megkötését. Így például három évre visszamenőleg bekérik a társaság mérlegét, illetve a vezető szakmai és személyi önéletrajzát. Káresetekkel kapcsolatos tapasztalatokról nem tudtak beszámolni a bizosítónál, mivel erre eddig még nem volt példa.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állásfoglalása alapján a felelősségbiztosítás nem szja-köteles.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem