Mit tehet egy vállalat, ha a vezetője jelentős pénzügyi kárt okoz működése során, s ezért az ügyfelek vagy a hitelezők pert indítanak a cég ellen? Ráadásul a bíróság is jogosnak ítéli a kár kifizetését. Kézenfekvőnek tűnik, hogy ilyenkor a társaság leváltja a vezetőt, és esetleg szintén pert indít ellene az okozott kár megtérítéséért. Kérdés azonban, hogy elegendő-e a vezető személyes vagyona a kár kifizetésére. Ilyenkor jöhet jól, ha a társaság a vezető javára felelősségbiztosítást kötött.
A jövőben Magyarországon is egyre nagyobb jelentősége lesz a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának, mivel mind gyakoribb, hogy fel kell lépni az olyan vezetőkkel szemben, akik megszegik a törvényeket – vélekedik Makai Katalin, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A menedzserek felelősségbiztosítása az angolszász országokban, különösen az Amerikai Egyesült Államokban elterjedt dolog. Néhány év óta az európai országokban is rohamosan nő ezen biztosítás népszerűsége, aminek alapvető oka az, hogy a vállalatvezetők felelősséggel tartoznak döntéseikért az általuk irányított vállalatnak, amely szintén felel a tulajdonosoknak és részvényeseknek, illetve a vállalattal kapcsolatba kerülő harmadik személyeknek.
Elmarasztalt vezetők
A vállalatvezetők néha Magyarországon is olyan döntéseket hoznak, amelyek inkább ártanak, semmint használnak a vállalatnak, s ez gyakran tetemes anyagi veszteséget is okoz. Elegendő ezzel kapcsolatban megemlíteni a Postabank vagy a Globex menedzsmentjének legalábbis kétes eredményekkel járó befektetési döntéseit. Ezekben az ügyekben jogerős ítélet még nincs, de témánk szempontjából precedensértékűek.
S ha Magyarországon még nem is, Európában egyre gyakoribb, hogy elmarasztalják, perlik vagy vádolják a vállalat vezetőjét, és egyben személyes kártérítésre is kötelezik az általa okozott kárért. A szakértők szerint különösen akkor áll fenn a hibás döntések lehetősége, ha a vállalat átalakul, öszszeolvad, más vállalatot felvásárol vagy nyilvános részvénykibocsátást végez.
Makai Katalin kifejtette: az elmúlt évtized gazdasági átalakulásának eredményeképpen a helyzet Magyarországon is hasonlóvá vált. A hatályos szabályozás szerint a Munka Törvénykönyve 193. paragrafusa alapján a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő a polgári jog általános szabályai szerint felelős a vezetői minőségében okozott kárért. Ez a rendelkezés kiemeli a vezetőket a kedvezőbb, limitált munkajogi felelősségi rendszerből, és a Polgári Törvénykönyvben szabályozott szerződéses károkozás szerinti szigorúbb felelősséget írja elő. A szerződéses jogviszony alatt a vezető és a munkáltató között létrejött munkaszerződés értendő, s a törvény az ilyen esetekben kizárja a felelősség és a kártérítés mértékének bíróság általi csökkentésének lehetőségét.
Korlátlan felelősség
Az idén júniusban hatályba lépett gazdasági társaságokról szóló új törvény tovább szigorította a vezető tisztségviselők felelősségét. A 29. paragrafus kimondja: A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, valamint az ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben." Ráadásul az együttes cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő, illetve a részvénytársaság igazgatósága esetében az okozott kárért való felelősség egyetemleges.
A főosztályvezető-helyettes felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági társaságok vezetői az e minőségükben elkövetett károkozásért korlátlan felelősséggel tartoznak, azaz a teljes kárt, a kár bekövetkeztétől számított ötéves elévülési időn belül – akár magánvagyonuk terhére is – kötelesek megtéríteni.
A vezető tisztségviselők mellett a felügyelőbizottságok tagjai is – mint a gazdasági társaság ügyvezetésének rendeltetésszerű működését ellenőrző szerv – felelősséggel tartoznak a cégért. Az új törvény e személyekre nézve is kimondja, hogy korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság bírája megerősítette: mivel a vezető tisztségviselők felelőssége korlátlan, érdemes javukra kockázatcsökkentő biztosítást kötni.
Perben és azon kívül
A bíró kifejtette, hogy a tisztségviselők az okozott kárért kizárólag a társaságnak felelősek, s nem egy harmadik személynek, például ügyfélnek, hitelezőnek vagy tulajdonosnak. Előfordulhat azonban, hogy a társaság a károkozás után sem akar pert indítani a vezető, illetve tisztségviselő ellen. Ilyenkor a társaság legalább tízszázalékos tulajdoni hányadával rendelkezők is megindíthatják a bírósági eljárást. Ha pedig harmadik személy – például ügyfél vagy hitelező – véli úgy, hogy a társaság vezető tisztségviselője döntésével kárt okozott neki, akkor ő a társaságot perelheti, mivel a törvények szerint a vezető csak a társaságának tartozik felelősséggel.
Felelősségáthárítás
Wellmann György a tapasztalatokról szólva elmondta: ma még ritka az ilyen per, aminek egyik oka az, hogy sokáig tartanak a bírósági eljárások, s a vállalatok inkább más módon oldják meg az ilyen jellegű problémáikat. Például visszahívják a vezetőt, vagy peren kívüli egyezséget kötnek vele a biztosító hozzájárulásával.
A visszahívás azonban általában csak akkor következik be, ha a vállalat új tulajdonosoké lesz. A vállalatok egyébiránt nem szeretik a(z ilyen) nyilvánosságot, s háromszor is meggondolják valamely funkcióban levő vezető elleni per megindítását. Az már gyakoribb, hogy a vállalat felszámolója indít kártérítési pert, például fedezetlen váltók kibocsátása miatt.
Wellmann György kifejtette: a vezető tisztségviselők a leggyakrabban a versenytilalmi szabályokat szegik meg. Ugyanakkor felhívta a vállalatok figyelmét: a per során nem hivatkozhatnak arra, hogy a vezető nagyobb összegű szerződést írt alá, mint amekkorára jogosult volt. A társaságnak az okozott kárért harmadik személlyel szemben ilyenkor is helyt kell állnia.
A hazai felelősségbiztosítási piacon vezető pozícióval rendelkező AHICO Első Amerikai-Magyar Biztosító Rt. általános biztosítási üzletágának pénzügyi igazgatója, Kállay Benjámin elmondta: eddig néhány tucat felelősségbiztosítási szerződést kötöttek, de az utóbbi időben egyre nagyobb aktivitást tapasztal ezen a területen, s a többi biztosítóval egyetemben a szerződések számának gyors növekedését várja.
Leggyakrabban a milliárdos árbevételű magyar vállalatok, a tőzsdei vagy az oda készülő cégek, az átalakuló, illetve a privatizáción már túljutott társaságok, valamint az összetett, nemzetközi tevékenységet is végző vállalatok kötnek vezetőiknek ilyen biztosítást.
Az igazgató hozzátette: a biztosító mindig a vállalattal köt biztosítást, s a cég jelöli ki a személyt. A felelősségbiztosítás alapján aztán a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Így például, ha kötelességmulasztás, hanyagság, hiba, téves vagy félrevezető nyilatkozat miatt következett be a kár. A biztosítás érvényes minden peres úton érvényesített követelésre is.
A nyilvánosság kerülése
Nem érvényes viszont a biztosítás akkor, ha a kár a vezető személyes haszonszerzése, bűncselekménye, szándékosan hibás döntése miatt következik be. Nem köthető biztosítás sugárzó, radioaktív anyagokhoz kapcsolódóan. Kizáró ok a közvetlen személyi sérüléshez, halálhoz kapcsolódó károkozás is. S nem fizeti ki a biztosító a kárt akkor sem, ha az adótartozás vagy pénzbírság formájában jelentkezik.
Az AB-Aegon Biztosító Rt. szintén köt vezetői felelősségbiztosítást, igaz, csak a kiemelt ügyfelei számára s a vagyonbiztosítás részeként. Rab György, a társaság illetékese a felelősségbiztosítással kapcsolatban elmondta: egyre nagyobb rá az igény, különösen a tőzsdei cégek esetében.
Az AB-Aegon, hasonlóan az AHICO-hoz, feltételekhez köti a biztosítás megkötését. Így például három évre visszamenőleg bekérik a társaság mérlegét, illetve a vezető szakmai és személyi önéletrajzát. Káresetekkel kapcsolatos tapasztalatokról nem tudtak beszámolni a bizosítónál, mivel erre eddig még nem volt példa.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal állásfoglalása alapján a felelősségbiztosítás nem szja-köteles.