×

Derűlátás és szigorú kritika

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 12. számában (1998. december 15.)

 

Magyarország hamarosan a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága lesz, ahová az eddiginél is több tőke áramlik majd be – vélekedik Demján Sándor. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, vagyis a megújult VOSZ társelnökét a jövő évi gazdasági kilátásokról, a vállalkozók lehetőségeiről, a kormányzati intézkedések hatásairól kérdeztük.

 

– Nagyon optimistán ítélem meg a magyar gazdaság helyzetét. Biztos vagyok abban, hogy ha nem következett volna be az orosz – illetve tulajdonképpen nemzetközi – válság, lett volna esély a 7-9 százalékos gazdasági növekedésre.

A válság nyomán azonban mára az Európai Unió országai is módosították korábbi gazdasági prognózisukat, s csak 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak. Ennek ellenére megmaradt az optimizmusa?

– Amikor a pénz ilyen nagy tömegben visszahúzódik, akkor tőkefelesleg keletkezik, aminek hatására zuhanni fognak a kamatok. A világ nagy befektetői – például a nyugdíjalapok, amelyeknek folyó bevételre van szüksége – keresni fogják azokat a biztonságos helyeket, ahol a betéti kamatoknál magasabb hozamra tehetnek szert. A leendő uniós országok mindenképpen vonzani fogják a tőkét, s véleményem szerint közülük is kiemelkedik Magyarország. Az a kérdés, hogy erre milyen stratégiát dolgoz ki az állam, felkészül-e kellőképpen? Én ma úgy látom, hogy az állam felkészült, ahogyan a vállalkozók is.

Kétségtelen, hogy a vállalkozók egy részét előnyösen érinti a tőkebeáramlás, mások, elsősorban a kisebbek viszont sokkal inkább függnek a kormányzati politikától. A rendszerváltás óta minden kabinet zászlajára tűzte a vállalkozásbarát gazdaságpolitikát, az ígéretek azonban rendre meghiúsultak. Fél év után hogyan értékeli a kormányzat lépéseit?

– A vállalkozók, ahogyan én is, általában elkerülik a politikát. A gazdaság mindig a választások idején értékel, s az eddigi kormányokat éppen a be nem váltott ígéretek miatt nem emelték újra hatalomra. Ezt az okos politikusoknak látniuk kell. Most legalább a törekvés látszik. Úgy gondolom, hogy a kormány megtett mindent, amit ilyen világméretű recesszió mellett lehetséges. Kifejezetten pozitívan értékelem a 6 százalékpontos járulékcsökkentést, a nyereségadó pedig európai szintű, bár ezzel sajnos szemben állnak az igen magas helyi adók. Mindennél sokkal fontosabbnak tartom az infláció csökkenését. A vállalkozások ugyanis zömmel hitelekkel működnek, ezért a hitelkamatok csökkenése sokkal nagyobb hatást gyakorol az eredményre, mint a többi intézkedés.

Ezzel együtt nem szabad megfeledkezni arról, hogy az adórendszer számos hibát rejt.

Konkrétan mire gondol?

– A béreket terhelő adókra. Nem engedhető meg, hogy ha valaki kap 100 ezer forint bért, ahhoz a munkáltató 50 ezer forint állami befizetést eszközöl, a munkavállaló kifizet 40 ezer forint adót, a megkapott 60 ezer forintját elköltve pedig további 25 százalék áfát, vagyis a teljes bérköltségnek csak 30 százaléka jut el ahhoz, aki dolgozik. Amikor a munkaadó bért emel, akkor a dolgozónál kétszer jobban jár az állam. Olyan rendszert kell kidolgozni, amelyben érdemes bért fejleszteni, vagyis ha eredményjavulás van, a munkavállaló is keressen többet!

Bizonyos társadalmi csoportok jövőre kevesebb adót fizetnek, mint eddig. Ezt kevesli?

– Igen! Az adórendszer szerkezetével továbbra is komoly baj van. Egyébként a magas adók okát én abban látom, hogy borzasztóan magas az állam által eltartottak aránya. Félreértés ne essék, nem a nyugdíjasokra gondolok. Ôket nem eltartja az állam, hanem tartozik nekik, hiszen utánuk már befizették a járulékokat. Meg kellene már végre vizsgálni, hogy a költségvetésben és az önkormányzatoknál foglalkoztatottak száma hogyan aránylik az európai átlaghoz. Úgy vélem, hogy elsősorban az önkormányzatok létszáma nőtt dinamikusan az elmúlt években. Anélkül, hogy ezzel arányban állnának az általuk nyújtott szolgáltatások.

A VOSZ új vezetése bemutatkozásakor is ostorozta az önkormányzati adópolitikát. Valóban ilyen súlyos a helyzet a településeken?

– Az ország egyes részein a helyi adók több száz százalékkal nőttek. Tarthatatlan az a gyakorlat, hogy amikor az önkormányzat akar valamit, akkor adót emel. A VOSZ új felépítésében ezért is kap külön hangsúlyt a területi jelleg. Célunk, hogy minden megyében, később minden városban megtalálható legyen a VOSZ helyi képviselője, aki a gazdaság érdekében lobbizik az önkormányzatoknál.

Nemde, ez aligha arat majd osztatlan sikert a települések vezető köreiben?

– Azt az önkormányzatot, amelyik rossz stratégiát folytat és nem működik együtt a gazdasági élet szereplőivel, a cégek előbb-utóbb ott fogják hagyni. Ráadásul négy év múlva újra választások lesznek... Minden szereplőnek az az érdeke, hogy harmónia alakuljon ki.

Egyébként szerintem elemi igazság, hogy az adófizetőnek joga van látni, mire és hogyan költik a pénzét. A közszféra még mindig pazarló.

A kis- és középvállalkozók közül sokan a mindennapi fennmaradásért harcolnak. Sérelmezik, hogy roppant nehéz hitelhez jutni, a bankok nem szívesen vállalják a kockázatos kihelyezéseket. E dilemma feloldására több elképzelés volt. Ön melyiket tartja elfogadhatónak?

– Semmiképpen nem azt, hogy a kis- és középvállalkozások finanszírozásával külön bank foglalkozzon, de még azt sem, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vállalja ezt a szerepet. Sokkal helyesebb lenne pozitív ösztönzési rendszerrel ebbe a kereskedelmi bankokat bevonni. A világ több országában van erre példa, én a délkelet-ázsiait ismerem jobban. Ott ha egy bank bizonyos százalékban kis- és középvállalkozásokat finanszíroz, akkor csökkentik kötelező tartalékát vagy adókedvezményekben részesítik. Ha egy banknak elég széles a portfóliója, akkor elbírja, hogy – különösen ilyen kedvezmények fejében – kockázatosabb cégeket, ágazatokat is finanszírozzon.

Kell-e az államnak ezenfelül is szerepet vállalnia a kis- és középvállalkozói szektor támogatásában?

– Mindenképpen. Malajziától Olaszországig az állam mindenhol vállal valamiféle szerepet. De hogy ezt mi módon teszi, arra nem kell feltalálni külön magyar módszert. Szét kell nézni a világban, és adaptálni kell azokat a megoldásokat, amelyek eredményre vezetnek. Tajvanon például az állam megveszi a zoknikötő gépet és nagyon kedvezően, szinte ingyen odaadja a vállalkozónak. Ez persze nem elég, ezért létrehoztak egy nonprofit szervezetet, amely beszerzi az alapanyagot, kiképezi a vállalkozót, sőt segít a termékét eladni a világpiacon. A vállalkozó tulajdonképpen a befizetett adójával törleszt az államnak. Ha pedig nem működik elég hatékonyan, akkor a gépét átadják egy másik jelentkezőnek. Ez rém egyszerű, ámde eredményes módszer.

A másik módszer, aminek alkalmazására már részben Magyarországon is van példa, a nagy multinacionális vállalatok köré épülő szatellitvállalkozások kiépítése. A beszállítói hálózat révén ugyanis a mondjuk 400 főt alkalmazó nagyvállalat akár ezrek foglalkoztatásában segíthet. A VOSZ ebben koordinációs szerepet vállalhat, hiszen tagjaink között egyaránt ott vannak a nagyobb és a legkisebb cégek. A nagy- és kisvállalkozásoknak mindenképpen egészséges szimbiózisban kell élniük.

A beszállítóknak azonban igen magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. A magyar kis- és középvállalkozások képesek ezeknek eleget tenni?

– Ahhoz, hogy minden igénynek megfeleljenek, képzés kell. Nem véletlenül beszéltem a tajvani példáról, ahol az állami pénzen létrehozott nonprofit szervezetnek komoly oktatási feladatai vannak. És ne feledkezzünk meg arról, hogy Magyarországon mások az adottságok. A magyar munkaerő lényegesen magasabb szellemi minőséget képvisel, mint mondjuk a délkelet-ázsiai, sőt – sok tekintetben – mint az amerikai.

Az uniós csatlakozás nyomán a vállalkozók a mainál sokkal élesebb versenyhelyzetbe kényszerülnek. Érettek-e erre, vagy – ahogyan attól sokan tartanak – nagymértékű lemorzsolódásra kell számítani?

– Szerintem a magyar vállalkozó roppant kreatív, és felmérések igazolják, hogy 50 százalékkal többet dolgozik, mint egy nyugat-európai. Én nem féltem őket. Sokkal inkább féltem az országot attól, hogy – amennyiben nem változik meg az adórendszer – a tehetséges emberek, vállalkozók és nem vállalkozók máshol keresik majd a boldogulást.

A szükséges változások elérésében milyen szerepet szán az új vezetés a VOSZ-nak?

– Az uniós felkészülés során látni kell, hogy a csatlakozást követően felértékelődik a régiók jelentősége. Ezért, ahogyan már említettem, határozottan lobbizni kívánunk a helyi önkormányzatokban.

Gazdasági érdekvédelmi lobbizásra persze Brüsszelben is szükség van. Ha a vállalkozók ügyesek, az Unió központjából szubvenciók, fejlesztési támogatások formájában minden évben el tudnak hozni a nyugdíjasoknak kifizetett bruttó összegnek megfelelő támogatást.

A hatékony érdekvédelmi munkát szolgálja, hogy a VOSZ összességében az egész gazdaságot átfogó 19 szakmai, valamint egy ifjúsági szekcióban dolgozik majd. A szekciók elnökei tagjai a szervezet elnökségének. Az elnökség tagjai a társelnökök is, akik 6 havi rotációban váltják egymást a soros elnöki tisztben. A vezetésben egyaránt helyet kaptak a kis és a nagy cégek képviselői. Úgy gondolom, a VOSZ mögé komoly szellemi potenciált sikerült felsorakoztatnunk, ami garancia arra, hogy hatékonyan dolgozzunk.

Való igaz, hogy a régiók szerepe a csatlakozást követően felértékelődik, de addig, s valószínűleg azt követően is komoly jelentősége van annak, hogyan működik az országos érdekegyeztetés. Az ÉT munkáját mindhárom oldalról sok kritika éri. A munkaadói oldalt sokszor azért bírálják, mert nem képes saját sorait rendezni...

– A munkaadói oldalon több egyenrangú szervezet működik, vétójoggal. Nehezen működik, ahogyan maga az ÉT is. De a konfliktusok rendezéséhez idő kell. Nincs még kellően tisztázva a munkaadói szervezetek és a kamara viszonya sem. Mi ebben is megállapodásra törekszünk a kamarákkal. Ezt azonban hosszú tárgyalások fogják megelőzni.

Az egyik szakszervezeti konföderációval viszont már a napokban együttműködési megállapodást írtak alá...

– Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségével december 3-án írtuk alá a megállapodást. A versenyszféra többi szakszervezetével is erre törekszünk. Az államnak pedig, mint a legnagyobb munkáltatónak, meg kell vívnia a harcait a saját szakszervezeteivel. Az ilyen megállapodásokra mindenképpen szükség van. Ahhoz ugyanis, hogy a gazdaság valóban fejlődőképes legyen, kell a társadalmi konszenzus.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem