×

A büdzsé és a növekedés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 12. számában (1998. december 15.)

 

A parlamentben – érthetően – rendre kiemelkedő érdeklődés kíséri az állam következő évi költségvetéséről szóló törvénytervezetet. Különösen így van ez a választásokat követően, amikor az új kormány gazdaságpolitikai szándékai először jelennek meg egzakt formában, mellébeszélést, homályos magyarázatokat nélkülözni kényszerülő szigorú tényszámokban.

 

Az 1999-es költségvetés érdekegyeztető tárgyalásai a szokásosnál vontatottabban kezdődtek meg. Mint arról korábban már beszámoltunk, az Érdekegyeztető Tanácsban csak augusztusban került sor a költségvetési irányelvek vitájára. A szociális partnerek fő problémája azonban nem a tárgyalás késői időpontja volt (amire elfogadható magyarázat lehetett a bekövetkezett kormányváltás), hanem az, hogy a költségvetési irányelvek címen átadott kormányzati anyagból vajmi kevés konkrétumot lehetett megismerni a kormány 1999-es gazdaságpolitikai szándékairól. Így nem kerülhetett sor az ezekkel kapcsolatos szokásos érdekegyeztetésre a költségvetés alapját képező gazdaságpolitika irányáról, fő törekvéseiről.

Politikai büdzsé

A szociális partnerek aztán a kormányzat által beígért szeptemberi határidő helyett novemberben kapták meg a költségvetés tervezetét, már kész, a parlamentnek benyújtott formában. Az ÉT e témában illetékes Gazdasági Bizottságában és plenáris ülésén pedig akkorra tűzték ki a tárgyalást, amikor a Házban már lezárult a költségvetés általános vitája, lejárt a módosító indítványok beadási határideje és mindöszsze egyetlen munkanap maradt a részletes vita lezárásáig.

Ilyen feltételek mellett a szociális partnereknek kevés reményük lehetett arra, hogy észrevételeik nyomán bármi változást is el lehet érni. Fontosnak tartották azonban, hogy véleményüknek hangot adjanak, azzal a halvány eséllyel, hogy a költségvetéshez benyújtott – a munkáltatók javaslataival egybecsengő – módosító indítványokról történő szavazásra még hatással lehetnek.

A munkáltatók legfontosabb igénye a mindenkori költségvetéssel szemben, hogy megfelelő kereteket adjon a gazdaság kiegyensúlyozott növekedéséhez, hogy a költségvetés a maga eszközeivel – mind a bevételi, mind a kiadási oldalon – segítse elő a gazdasági teljesítmény javulását.

Az idén azonban a költségvetés konkrét előirányzatainak megismerése után sem lehetett a kormányzat gazdaságpolitikai szándékaira, preferenciáira egyértelműen következtetni. Ami a számokból biztosan kirajzolódik, az a központi államapparátus megerősítésének a szándéka, vagyis politikai preferencia. A tervezet tehát nem teljesíti be a gazdálkodóknak a takarékosabb, olcsóbb állammal kapcsolatos reményeit. A munkáltatók túlpolitizáltnak tartják a költségvetést, és hiányolják a gazdasági preferenciák megjelenését, így a kormány által korábban meghirdetett célok – az infrastruktúra kiemelt fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése, a kis- és középvállalkozások támogatása stb. – költségvetési alátámasztását.

A költségvetés politikai meghatározottságával kapcsolatban nyilatkozta a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkára: "A költségvetés létrejötte, kialakulása alapvetően politikai döntések sorozata. A politika bármit is akar megvalósítani – a szélsőséges eseteket kivéve -, pénz nélkül cselekvőképtelen. Vagyis minden forint mögött (nem rossz értelemben) politikai szándék húzódik meg, s ezt nem rossz értelemben mondom." Önmagában ezt a munkáltatók sem kifogásolhatnák, a baj azonban az, hogy amíg a politikai célok forrásoldali alátámasztása megtörtént, a gazdasági céloké nem.

A realitás

A munkáltatók másik alapvető igénye a költségvetéssel szemben, hogy reális legyen, mert csak teljesíthető költségvetés teremthet kiszámítható feltételeket a gazdálkodás számára. A vállalkozások elemi érdeke gazdálkodásuk biztonsága, az, hogy ne kelljen tartaniuk váratlan évközi intézkedésektől, gazdálkodási feltételeikben kiszámíthatatlan módosulásoktól. Az 1999-es költségvetésben nagyon sok a bizonytalanság, ami elsősorban abból adódik, hogy a kormány által is elismerten bizonytalan a gazdasági növekedés várható üteme.

Csökkenjen a költségvetés, illetve az államháztartás hiánya, hiszen a hiány finanszírozása a gazdaságtól vonja el a megtakarításokat. A törvénytervezetben – és ezt a költségvetés összeállításánál mindenképpen betartandó kiindulási feltételként kezelték – az államháztartás hiánya a GDP 4 százaléka. A hiány ilyetén aránya csak úgy lenne elérhető, ha a kormány a társadalombiztosítási alapok hiányának egy részét, nevezetesen 55 milliárd forintot a tb-vagyon eladásából képes fedezni. A munkáltatók szóvá tették a privatizációs bevétel folyó bevételként történő kezelését, és azt is, hogy a kormányzat ezt az egyszeri bevételt folyó költségek fedezésére kívánja fordítani. Ezzel az 55 milliárd forinttal a hiány már meghaladja a 4 százalékot. Emellett, miközben már a parlamentben zajlott a költségvetés általános vitája, kiderült, hogy az 1998. évi hiányt meg kell növelni a Postabank konszolidálására szánt 152 milliárd forinttal, a Magyar Fejlesztési Bank 40 milliárd forintos tőkejuttatásával és az önkormányzatoknak átadandó gázművagyon 50 milliárd forintjával. Ebből a költségvetésnek csak jövőre 25 milliárdra becsült kamatfizetési kötelezettsége származik, aminek fedezetét nagyon nehéz lesz megtalálni a már jelenleg is erősen feszített költségvetésben. Ha nem sikerül, ezzel az összeggel is nő a jövő évi hiány. Arra tehát semmiképpen sem lehet számítani, hogy a megtakarításokból az államháztartási hiány finanszírozására fordított arány csökken.

A számok eltérései

A vállalkozások költségvetéssel kapcsolatos legközvetlenebb érdekeltsége a vállalkozói közterhek alakulásához kötődik. Ez ugyan már a költségvetést megelőzően, az adó- és a társadalombiztosítási, illetve egészségügyi járulékokat szabályozó törvények elfogadásával nagyrészt eldőlt, együttes hatásuk azonban a költségvetésben jelenik meg. Pozitív változás a társadalombiztosítási járulékok 39 százalékról 33 százalékra történt mérséklése, valamint a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkáltatói járulék mérséklése 4 százalékról 3 százalékra. A bérre rakódó terheket csökkentő intézkedésekkel egyidejűleg a bérterheket növelő intézkedések is életbe lépnek: a tételes egészségügyi hozzájárulás 2100 forintról 3600 forintra emelkedik, és bevezetik az új, jövedelemarányos egészségügyi hozzájárulást is, amely 11 százalékos befizetési kötelezettséget ró az eddig nem járulékköteles természetbeni juttatások élvezőire. Növekszik a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő rehabilitációs hozzájárulás a jelenlegi 11 000 forintról 20 257 forintra. Azt, hogy a fenti intézkedések összhatásaként hogyan alakulnak a vállalkozók élőmunkaköltségei, az érdekegyeztető tárgyalásokon a kormányzati és a munkáltatói oldal eltérően ítélte meg. Az eltérő megítélés alapja kétféle számítási megközelítés. A kormányzat szerint a vállalkozói szféra több mint 150 milliárd forintot takarít meg azzal, hogy a kormány által 1999-ben feltételezett 13 százalékkal felemelt bérek után összességében 7 százalékponttal kevesebb járulékot kell fizetni. A munkáltatók az 1998. évi várható és az 1999 évi tervezett befizetéseket összehasonlítva jutottak arra a következtetésre, hogy a munkáltatók béreket terhelő közterhei összességében mintegy 50 milliárd forinttal emelkednek, miközben a kormány számításaiban szereplő 13 százalékos béremelés forrásait is nekik kell megteremteniük.

Kompenzációs keret

A bérterheket érintő változások – a kormány által is elismerten – differenciáltan érintik a vállalkozásokat: az alacsony átlagbérű vállalkozásoknál abszolút tehernövekedés is bekövetkezhet, a magas átlagfizetést nyújtani képes vállalkozásoknál jelentős lehet a megtakarítás. A munkáltatók szükségesnek tartották ennek a polarizáló hatásnak a mérséklését, azt, hogy a költségvetés a legkedvezőtlenebbül érintett – leginkább a könnyűiparban, a kereskedelemben, az agrárgazdaságban tevékenykedő – cégek számára a Munkaerőpiaci Alapban elkülönítetten 4 milliárd forint kompenzációs keretet különítsen el, ami havi 40 000 forintos bérig teszi lehetővé a bérterhek egy részének kompenzálását.

A költségvetés érdekegyeztető tárgyalásain a munkáltatók – megismételve az adótörvények vitája során elmondottakat – ismét nyomatékosan hangsúlyozták, hogy 1999-ben a vállalkozások költségeinek alakulására nagyon kedvezőtlenül hat az új személyijövedelemadó-tábla. Ez ugyanis különösen az alacsonyabb bérkategóriákban nyitja az ollót a bruttó és a nettó bérek között, aminek következtében a munkáltató hiába emeli meg a béreket – akár a kormány által javasolt 13 százalékkal -, a nettó bér reálértéke csökken. Ez a munkavállalók részéről minden bizonnyal erős béremelési törekvéseket fog kiváltani, aminek a vállalkozások egy része – például a munkaerő-piaci helyzet miatt – nem tud majd ellenállni.

Az alapok ügye

A munkáltatói közterhek jelentős tétele jutott az elkülönített állami pénzalapokba. Ezért a munkáltatók mindig külön figyelmet szenteltek az alapokat érintő változásoknak. Érthető a kiemelt figyelem: miután százmilliárdos nagyságrendű (1998-ban csaknem 300 milliárd forint), döntő többségében a vállalkozások befizetéseiből származó, és az alapokról szóló törvények szerint meghatározott célokra felhasználható pénzekről van szó, a munkáltatókat mind a kötelező befizetések nagyságának alakulása, mind az alapokba befolyt pénzek felhasználása közvetlenül érinti. A költségvetési törvényjavaslat szerint 1999-től a jelenleg működő hat elkülönített központi pénzalap közül négy – az Útalap, a Környezetvédelmi Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és a Vízügyi Alap – megszűnik.

A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert így áttekinthetőbbé, hatékonyabbá válik a pénz felhasználása. A munkáltatók szerint nem világos, hogy önmagában ettől az intézkedéstől miért kellene elvárni a támogatási rendszer jobb áttekinthetőségét, hiszen ezeket az alapokat eddig is a minisztériumok kezelték. Az biztosan igaz, hogy az alapok beemelése a költségvetésbe a kormányzat számára megkönynyíti az alapokba befolyt pénzek felhasználását az általa támogatandónak ítélt célokra. A baj csak az, hogy az elkülönített alapoknak – legalábbis az érvényes törvények szerint – nem ez a rendeltetésük. Így például a Környezetvédelmi Alap kiadásait már eddig is szinte teljes egészében a környezetvédelmi termékdíjak fedezték, amelyek eredeti rendeltetése a termékdíjas kör által okozott környezetszennyezés csökkentése. S miközben a vállalkozásokat terhelő termékdíjak évről évre emelkednek, a befolyt összegek nagyobb részét nem ezekre a célokra fordítják. (A csomagolóeszközökre befizetett termékdíjak kevesebb mint felét, a gumiabroncs-termékdíjak kevesebb mint 10 százalékát használták fel az elmúlt években eredeti rendeltetésére.)

Teljes beolvasztás

A négy alap beemelése a költségvetésbe ezt a helyzetet szentesíti azzal, hogy a befizetéseket egyértelműen adóvá változtatja. A kormányzat szerint megmarad az alapokba befolyt pénzek elkülönített kezelése, a munkáltatók azonban – ismerve a korábban költségvetésbe emelt alapok sorsát – biztosra veszik, hogy az alapok integrálása a költségvetésbe rövid időn belül teljes beolvasztásukhoz vezet. Ezért tiltakoztak a négy alap – különösen a Környezetvédelmi Alap – megszüntetése ellen, hivatkozva arra is, hogy ez a lépés ellentétes az Európai Unió országainak gyakorlatával.

A munkaadók közterheinek alakulására várhatóan kedvezőtlenül hatnak a helyi önkormányzatok finanszírozásában a költségvetési törvényjavaslat szerint bekövetkező változások. Az önkormányzatok részesedése a személyi jövedelemadóból, illetve a normatív támogatások növekedése nem tart lépést a feltételezett inflációval, nulla szaldós költségvetésük jelentős – 70 milliárd forintnyi – vagyonértékesítést feltételez, ami meglehetősen bizonytalan bevételi forrás. Ilyen feltételek mellett erős kényszer lesz a vállalkozásokat terhelő helyi adók növelésére.

Az agrárszférát képviselő munkáltatói szervezetek az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben előírt támogatási előirányzatok betartását kérték számon. A költségvetési törvénytervezet szerinti támogatásnövekedés (14,3 százalék) ugyanis nem éri el a törvényben meghatározott minimumot. Bírálták, hogy emellett a tervezett támogatási rendszer diszkriminálja a foglalkoztató mezőgazdaságot, és e két tényező együttes következményeként tovább gyengülhet a mezőgazdaság népességmegtartó képessége. Ez pedig ellentétes a kormány meghirdetett foglalkoztatáspolitikai céljaival.

Lehetőségek nélkül

A költségvetésről lefolytatott érdekegyeztető tárgyalások eredménytelenül zárultak. A munkáltatók javaslatait (és a szakszervezeti oldal javaslatait is) a kormányzati oldal elutasította. Az Érdekegyeztető Tanácsnak – érvényes alapszabálya szerint – a költségvetésre vonatkozóan csak konzultációs szerepe van, ami azonban nem zárja ki megállapodások létrejöttét. Erre az ÉT működésének elmúlt tíz évében számos példa volt. A mostani tárgyalásokon érdemi megállapodások megkötésének még a lehetősége sem merült fel. A munkáltatók így azzal zárták a tárgyalást, hogy hangot adtak aggályuknak: ennek a költségvetésnek nem lesz pozitív hatása a gazdaság fejlődésére.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem