Térkép a forrásokról

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

A fő cél a munkahelyteremtés

Megjelent A Munkaadó Lapja 9. számában (1998. szeptember 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A magyar gazdaság átalakulásának egyik problematikus pontja volt mindig is a tőke hiánya, ami a kis- és középvállalkozások esetében különösképpen gátja a fejlődésnek. A rendszerváltozás óta működő kormányok mindegyike jelentős súlyt fektetett e probléma megoldására, az igazi siker azonban eddig elmaradt. Jelen összeállításunkkal a kisebb vállalkozásoknak adunk segítséget az elérhető pénzforrások és támogatások sikeresebb felkutatásához.

 

A kis- és közepes vállalkozások támogatására fordítható forrás mindig kevés volt, amit lehet azzal magyarázni, hogy a költségvetés soha sem állt úgy, hogy erre a területre hatalmas összegeket tudott volna irányítani. Ugyanakkor a támogatási rendszerek hatékonysága sem a legmegfelelőbb, amiből az következett, hogy a kevés pénz elosztását sem sikerült mindig megnyugtatóan megoldani. Számos visszaélésre és a pénzek egy részének eltűnésére, esetleg nem a legjobb helyre kerülésére találhatunk példát. Ez az egyik oka annak, hogy a támogatási rendszerek egyre bonyolultabbakká válnak, s a vállalkozók egyre nehezebben tudnak eligazodni a rendszerben. Ez pedig oda vezet, hogy a vállalkozások gyakran nem jutnak hozzá az elvileg nekik elkülönített forrásokhoz.

Foglalkoztatási támogatások

A támogatások egyik jelentős köre a foglalkoztatáshoz kapcsolódik, és fő forrása a Munkaerőpiaci Alap. E támogatások felügyelete és kezelése a megszűnt Munkaügyi Minisztériumtól a Szociális és Családvédelmi Minisztériumhoz került, de ez egyelőre nem járt változásokkal a támogatások rendszerében és a közeli jövőben nem is várható változás. A korábban kidolgozott rendszer tovább él.

Az új kormány is a gazdasági növekedés motorjának tekinti a munkahelyteremtést. A foglalkoztatottak számának növelése kiemelkedő fontosságú. Úgy vélik: ha az uniós csatlakozásig az ország nem tudja jelentősen növelni a legálisan foglalkoztatottak létszámát a jelenlegi mintegy 4 millióhoz képest, akkor félő, hogy ez a helyzet a csatlakozás után sem javul az EU rugalmatlan munkaerő-piaci politikája miatt. A kormány ebből azt a következtetést vonja le, hogy a következő években a magyar munkaerőpiac rugalmasságát növelni kell, s ehhez a Szociális és Családügyi Minisztériumon keresztül elérhető támogatásokkal kíván hozzájárulni.

E programok célja: a foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség megelőzése, valamint hátrányos következményeinek enyhítése. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatásra szánt alaprészének nagyobb hányadát a megyék, illetve a főváros között osztják szét. A megyei decentralizált keretek felhasználási elveiről és az egyes támogatások arányairól a megyei munkaügyi tanácsok döntenek.

E fórumok látják el a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét a megyei tripartit rendszerű foglalkoztatási és munkaerő-piaci képzési érdekegyeztetésben.

Mire mehet a pénz?

A foglalkoztatást elősegítő támogatások formái: közhasznú munka támogatása, a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatások, munkahelyteremtés támogatása, munkahelymegőrzés támogatása; foglalkoztatás bővítését elősegítő támogatások; a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása; foglalkoztatást elősegítő képzésben való részvétel támogatása; a fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása; intervenciós támogatások; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás támogatása; az utazási költségek átvállalása; továbbá a foglalkoztatási alaprész központi keretéből működő támogatások.

Közhasznú munka támogatása

A közhasznú munka kizárólag a lakosságot és a települést érintő közfeladatok ellátására szervezhető (ebben az értelemben közfeladatnak minősül az állami vagy önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia).

A foglalkoztatás ideiglenes s határozott idejű. Támogatás annak a munkaadónak adható, aki:

  1. a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében szervez munkát,
  2. vállalja a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását munkaviszony keretében úgy, hogy
  3. ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottjainak a számát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővíti, és
  4. a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.

A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg. Közhasznú társaság részére a fenti támogatás csak akkor nyújtható, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatása nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történik. A támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 70 százalékáig terjedhet, azonban a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok meghatározhatják azokat a feltételeket, valamint a településeknek azt a körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékáig adható.

A közhasznú foglalkoztatás közvetlen költségei között az alábbiak számolhatók el: a munkavállaló munkabére, annak járulékai, a munkaruha és a védőeszköz költségei, a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésről szóló jogszabályok szerint a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkásszállítás költségei, a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján a munkához nélkülözhetetlen munkaeszközök költségei és a többletlétszámból eredően az irányításban adódó költségek. A közvetlen költségek fedezetére - a munkaadó kérésére - előleg folyósítható. Amennyiben olyan munkaadó kéri a közhasznú foglalkoztatás támogatását, aki a benyújtott kérelmét megelőző két évben a foglalkoztatási alaprészből egyszeri beruházáshoz, gép- és eszközvásárláshoz, a munkafeltételek kialakításához támogatásban részesült, újabb támogatás nyújtása esetén a korábbi támogatásnál elszámolt - előbb említett - költségek ismételten nem számolhatók el.

A vállalkozóvá válás segítése

A járadékban részesülő munkanélküliek vállalkozóvá válását segíti e program, abban az esetben, ha a munkaügyi központ nem tud részükre megfelelő munkahelyet felajánlani.

Formái:

  1. vállalkozói tevékenység hatósági igazolásával a munkanélküli-járadék összegének megfelelő támogatás folyósítása, legfeljebb további 6 hónapig,
  2. vállalkozói tevékenység igazolásával igénybe vett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségtérítése, legfeljebb az összeg 50 százalékáig,
  3. vállalkozói tevékenységhez szükséges tanfolyami költség legfeljebb 50 százalékos megtérítése,
  4. hitelfelvételkor a hitelfedezeti biztosítási költség legfeljebb 50 százalékos megtérítése, maximum egy évre.

A felsorolt támogatások iránti kérelemmel a munkanélkülieket nyilvántartó munkaügyi kirendeltségekhez kell fordulni.

A vállalkozóvá válás elősegítése érdekében új lehetőség, hogy pályázati eljárás keretében legfeljebb 500 ezer forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás is elnyerhető, amelynek feltételeit a munkahelyteremtés támogatását bemutató - alább következő - pontban ismertetjük.

A jövő ígérete
Az Orbán-kormány programja is ígéretet tesz a kis- és középvállalkozások finanszírozási és fejlesztési problémáinak enyhítésére. A program szerint a kis- és középvállalkozások rugalmasságuk, teljesíteni akarásuk és a felelősségvállalási hajlandóságuk folytán döntő szerepet játszanak a gazdaság és a társadalom dinamikus fejlődésében. Az új kormány ezért nagy súlyt helyez a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítására annak érdekében, hogy ezek a vállalatok az eddigieknél nagyobb mértékben járulhassanak hozzá az ország gazdasági növekedéséhez. Ehhez szükség van az adórendszer módosításán túl a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek bővítésére, az adminisztráció csökkentésére, valamint az információs és tanácsadói rendszer fejlesztésére. A program szerint különös figyelmet kell fordítani az e vállalkozásoknál folyó kutatás, fejlesztés és innováció támogatására is.

A kormány intézményi hátteret teremt arra, hogy a kisvállalkozások könnyebben férhessenek hozzá a hitelekhez. Ennek elősegítésére a legcélszerűbb módszer nem a piaci szint alatti kamatozású hitelkeretek elkülönítése, ez ugyanis lehetőséget teremt a kivételezésre és a visszaélésekre. A kicsik és a közepesek a hazai nagyvállalatokhoz képest jelentős kamatfelárat kötelesek fizetni, döntően azért, mert nincsenek a nagy adósokhoz fogható biztosítékaik, illetve adósi megbízhatóságukról sincs megbízható nyilvántartás.

A kormány ezért olyan megoldásra törekszik, amely elősegíti, hogy maguk a piaci szereplők, jelen esetben a bankok legyenek hajlandók néhány éven belül a kamatfelár nélkül is hitelt adni a megbízható kis cégeknek. Ehhez olyan adósnyilvántartás kell, amely megfelelő referenciával tud szolgálni hitelkérelem benyújtása esetén a potenciális hitelfelvevőről arra nézve, hogy miként teljesítette a múltban adósi kötelezettségét. A kormány ehhez megteremti a hitelképesség-vizsgálathoz szükséges pontos nyilvántartást, és lehetővé teszi a megítéléséhez szükséges adatok lekérdezhetőségét. A Gazdasági Minisztérium a kormány ennél részletesebb vállalkozásfejlesztési stratégiáját legkorábban októberre ígéri.

Munkahelyteremtés támogatása

E program célja az, hogy elősegítse a foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben levő térségekben a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását és (a bér-, a visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőke, illetve a kamattámogatás révén) ösztönözze a vállalkozókat a munkanélküliséget csökkentő piacképes munkahelyek létrehozására. Ezenkívül a munkanélkülieket is arra ösztökélje, hogy megélhetésükről önfoglalkoztatással, vállalkozással vagy vállalkozáshoz történő csatlakozással gondoskodjanak.

Pályázat alapján támogatás nyújtható:

  1. olyan programok megvalósításához, amelyek új munkahelyek létrehozásával segítik elő a foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben lévő térségekben a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását (a különösen nehéz helyzetben lévő települések körét, valamint a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegeket a megyei munkaügyi tanács határozza meg);
  2. olyan munkanélkülieknek, akik munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodnak önmaguk foglalkoztatásáról, ideértve azokat is, akik vállalkozást alapítanak vagy vállalkozáshoz csatlakoznak. Olyan személyeknek is támogatás adható, akik a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesülnek, és önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatótevékenység keretében, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldják meg.

Feltétel, hogy rendelkezniük kell - néhány kivételtől eltekintve, mint pl. ha a pályázók már működő társas vállalkozásba lépnek be - a vállalkozáshoz szükséges saját forrással, valamint a támogatás visszafizetésére szolgáló biztosítékokkal. A pályázatot meghirdető munkaügyi központok a vállalkozás eredményessége érdekében további feltételeket is előírhatnak a pályázók számára (például vállalkozói ismeretek igazolása, üzleti terv bemutatása).

A jogszabályi feltételek megléte esetén - pályázati rendszerben - legfeljebb 500 ezer forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás nyerhető el, valamint a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges szaktanácsadás költsége is megtéríthető.

  1. A foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben levő térségekben támogatás nyújtható közhasznú foglalkoztatást megvalósító munkahelyek létrehozására. Ezt a támogatást azok a munkaadók kaphatják, akik az általuk tervezett beruházást olyan településen kívánják megvalósítani, amelynek lélekszáma az ötezer főt nem haladja meg, és a beruházás befejezésétől számított két évig vállalják a munkaügyi központ által kiközvetített, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló munkanélküliek foglalkoztatását.
  2. A munkahelyteremtés támogatása kiegészült a következő lehetőséggel: pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható olyan korszerű munkahelyek teremtéséhez, ahol megfelelő piaci háttérrel rendelkező korszerű termékek előállításával, új szakmakultúrák meghonosításával, jelentős számú (minimálisan 300) új munkavállaló alkalmazásával a munkaadó hozzájárul a munkaerő-piaci feszültségek enyhítéséhez.

Munkahelymegőrzés támogatása

A támogatás célja a létszámleépítés elkerülése és a munkahelyek megőrzése. Támogatás azoknak a munkaadóknak nyújtható, akik:

1. Átmeneti likviditási gondokkal küzdenek és vállalják a foglalkoztatottak megtartását. Ebben az esetben:

  1. visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásként legfeljebb egy évig a tervezett létszámleépítéssel érintett munkavállalók részére ténylegesen kifizetett munkabér és járulékainak maximum 50 százaléka folyósítható;
  2. vissza nem térítendő támogatás abban az esetben kérhető, ha a munkaidő rövidítése a teljes munkaidő egynegyedét eléri. Ekkor legfeljebb hat hónapon keresztül megtéríthető a foglalkoztatott munkavállalók kieső munkaidejére járó munkabérének, az azt terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulékának, valamint az egészségügyi hozzájárulás költségének 65 százaléka.

2. A munkanélküliség elkerülése érdekében meghatározott munkavállalói kör részmunkaidős foglalkoztatását segítik elő oly módon, hogy a vissza nem térítendő támogatással a munkavállalók a teljes munkaidő legalább felét vagy legfeljebb háromnegyedét ledolgozzák.

A részmunkaidős foglalkoztatás akkor támogatható, ha a foglalkoztatott munkavállaló:

  1. saját háztartásában egy vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legfiatalabb gyermek a tizedik életévét még nem töltötte be,
  2. legfeljebb öt évvel a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt áll, vagy
  3. a munkaképesség romlása - az Országos Orvosszakértői Intézet véleménye szerint - legalább a negyven százalékot eléri, és nem részesül egyéb ellátásban.

3. A munkahelymegőrzés támogatása kiegészült a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint a munkaadói járuléknak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalhatósága mellett a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás összegének részben vagy egészben átvállalhatóságával, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra.

4. Ezenkívül támogatás adható az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező foglalkoztatása esetén, a jövedelempótló támogatásban már nem részesülő, illetve a kereső foglalkozás miatti szüneteltetése esetén, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy 50 százalékáig.

A támogatási igények elbírálására a megyei munkaügyi központ területileg illetékes munkaügyi kirendeltsége jogosult.

Bértámogatás

A bértámogatás alkalmazásának az a célja, hogy a tartósan munka nélkül levő emberek számára a továbbfoglalkoztatás lehetőségét megteremtse azzal, hogy az őket alkalmazó munkaadó a nekik kifizetett munkabért vagy annak nagyobb hányadát támogatásként megkaphatja. A támogatás mértékét a megyén belüli területi különbségek (rétegek eltérő sajátosságai és a tartósan munkanélküliek aránya) szerint differenciálhatják.

A munkaadónak - a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség - a munkavállaló bérének 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatást nyújthat, legfeljebb egyévi időtartamra, ha vállalja, hogy:

  1. a legalább 6 hónapja - pályakezdők esetében legalább 3 hónapja - munkanélküliek foglalkoztatását legalább a támogatás folyósítása időtartamának kétszeresére úgy, hogy a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg,
  2. kötelezettséget vállal arra, hogy a fentiek szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás igénybevételének idején sem kerül sor.

A munkaadónak támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi kirendeltséghez benyújtani. Az ingázó munkavállalók foglalkoztatásához a bértámogatás mellett utazásiköltség-térítés is igényelhető.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

A támogatásnak az a célja, hogy ösztönözze a munkaadókat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek vagy olyan munkanélküliek legális foglalkoztatására, akiknek a jövedelempótló támogatása folyósítását az időtartam lejárta miatt szüntették meg.

Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulékoknak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható. A támogatás 180 napig folyósítható. Az igények elbírálására a megyei munkaügyi központ területileg illetékes munkaügyi kirendeltsége jogosult.

Intervenciós támogatások

A nagyobb foglalkoztatási feszültségek, illetve a tömeges létszámleépítés elkerülése érdekében intervenciós támogatási kérelemmel lehet fordulni az illetékes miniszterhez.

A támogatást az a gazdálkodó szervezet kérheti, amely vállalja a támogatással érintett munkavállalók tartós továbbfoglalkoztatását. Támogatásként a munkavállalók munkabére és az azt terhelő járulékainak legfeljebb 50 százalékának átvállalása kérhető, legfeljebb egyéves időtartamra. A támogatás visszatérítendő vagy részben visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő formában is nyújtható.

A kis- és középvállalkozások támogatásában kiemelt szerepet játszik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és annak országos hálózata.

Információs források
Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályai (1) 302-2100*
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (1) 388-1270
Gazdasági Minisztérium Ipartner vonala kedd-szerda-csütörtök 14-16 óra között
(hetente változó témakörök)
(1) 269-3703,
(1) 311-8375
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi iparkamarák (1) 353-3333
Magyar Kézműves Kamara, valamint a területi kézműveskamarák (1) 260-5660
Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák (1) 368-6890
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (1) 461-6080,
(1) 342-3717
Munkaügyi központok
Bács-Kiskun Megyei MK (76) 320-266
Baranya Megyei MK (72) 236-833
Békés Megyei MK (66) 444-211
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MK (46) 322-011
Csongrád Megyei MK (62) 485-285
Fejér Megyei MK (22) 327-950
Fővárosi MK (1) 118-7388
Győr-Moson-Sopron Megyei MK (96) 328-588
Hajdú-Bihar Megyei MK (52) 311-464
Heves Megyei MK (36) 321-347
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MK (56) 423-233
Komárom-Esztergom Megyei MK (34) 316-099
Nógrád Megyei MK (32) 311-825
Pest Megyei MK (1) 185-2411
Somogy Megyei MK (82) 420-801
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MK (42) 314-111
Tolna Megyei MK (74) 419-122
Vas Megyei MK (94) 326-475
Veszprém Megyei MK (88) 424-832
Zala Megyei MK (92) 313-697

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.