×

Térkép a forrásokról

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 9. számában (1998. szeptember 15.)

 

A magyar gazdaság átalakulásának egyik problematikus pontja volt mindig is a tőke hiánya, ami a kis- és középvállalkozások esetében különösképpen gátja a fejlődésnek. A rendszerváltozás óta működő kormányok mindegyike jelentős súlyt fektetett e probléma megoldására, az igazi siker azonban eddig elmaradt. Jelen összeállításunkkal a kisebb vállalkozásoknak adunk segítséget az elérhető pénzforrások és támogatások sikeresebb felkutatásához.

 

A kis- és közepes vállalkozások támogatására fordítható forrás mindig kevés volt, amit lehet azzal magyarázni, hogy a költségvetés soha sem állt úgy, hogy erre a területre hatalmas összegeket tudott volna irányítani. Ugyanakkor a támogatási rendszerek hatékonysága sem a legmegfelelőbb, amiből az következett, hogy a kevés pénz elosztását sem sikerült mindig megnyugtatóan megoldani. Számos visszaélésre és a pénzek egy részének eltűnésére, esetleg nem a legjobb helyre kerülésére találhatunk példát. Ez az egyik oka annak, hogy a támogatási rendszerek egyre bonyolultabbakká válnak, s a vállalkozók egyre nehezebben tudnak eligazodni a rendszerben. Ez pedig oda vezet, hogy a vállalkozások gyakran nem jutnak hozzá az elvileg nekik elkülönített forrásokhoz.

Foglalkoztatási támogatások

A támogatások egyik jelentős köre a foglalkoztatáshoz kapcsolódik, és fő forrása a Munkaerőpiaci Alap. E támogatások felügyelete és kezelése a megszűnt Munkaügyi Minisztériumtól a Szociális és Családvédelmi Minisztériumhoz került, de ez egyelőre nem járt változásokkal a támogatások rendszerében és a közeli jövőben nem is várható változás. A korábban kidolgozott rendszer tovább él.

Az új kormány is a gazdasági növekedés motorjának tekinti a munkahelyteremtést. A foglalkoztatottak számának növelése kiemelkedő fontosságú. Úgy vélik: ha az uniós csatlakozásig az ország nem tudja jelentősen növelni a legálisan foglalkoztatottak létszámát a jelenlegi mintegy 4 millióhoz képest, akkor félő, hogy ez a helyzet a csatlakozás után sem javul az EU rugalmatlan munkaerő-piaci politikája miatt. A kormány ebből azt a következtetést vonja le, hogy a következő években a magyar munkaerőpiac rugalmasságát növelni kell, s ehhez a Szociális és Családügyi Minisztériumon keresztül elérhető támogatásokkal kíván hozzájárulni.

E programok célja: a foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség megelőzése, valamint hátrányos következményeinek enyhítése. A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatásra szánt alaprészének nagyobb hányadát a megyék, illetve a főváros között osztják szét. A megyei decentralizált keretek felhasználási elveiről és az egyes támogatások arányairól a megyei munkaügyi tanácsok döntenek.

E fórumok látják el a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét a megyei tripartit rendszerű foglalkoztatási és munkaerő-piaci képzési érdekegyeztetésben.

Mire mehet a pénz?

A foglalkoztatást elősegítő támogatások formái: közhasznú munka támogatása, a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatások, munkahelyteremtés támogatása, munkahelymegőrzés támogatása; foglalkoztatás bővítését elősegítő támogatások; a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása; foglalkoztatást elősegítő képzésben való részvétel támogatása; a fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása; intervenciós támogatások; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás támogatása; az utazási költségek átvállalása; továbbá a foglalkoztatási alaprész központi keretéből működő támogatások.

Közhasznú munka támogatása

A közhasznú munka kizárólag a lakosságot és a települést érintő közfeladatok ellátására szervezhető (ebben az értelemben közfeladatnak minősül az állami vagy önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia).

A foglalkoztatás ideiglenes s határozott idejű. Támogatás annak a munkaadónak adható, aki:

  1. a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat ellátása érdekében szervez munkát,
  2. vállalja a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását munkaviszony keretében úgy, hogy
  3. ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottjainak a számát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bővíti, és
  4. a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.

A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg. Közhasznú társaság részére a fenti támogatás csak akkor nyújtható, ha a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatása nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történik. A támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 70 százalékáig terjedhet, azonban a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok meghatározhatják azokat a feltételeket, valamint a településeknek azt a körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékáig adható.

A közhasznú foglalkoztatás közvetlen költségei között az alábbiak számolhatók el: a munkavállaló munkabére, annak járulékai, a munkaruha és a védőeszköz költségei, a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésről szóló jogszabályok szerint a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkásszállítás költségei, a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján a munkához nélkülözhetetlen munkaeszközök költségei és a többletlétszámból eredően az irányításban adódó költségek. A közvetlen költségek fedezetére – a munkaadó kérésére – előleg folyósítható. Amennyiben olyan munkaadó kéri a közhasznú foglalkoztatás támogatását, aki a benyújtott kérelmét megelőző két évben a foglalkoztatási alaprészből egyszeri beruházáshoz, gép- és eszközvásárláshoz, a munkafeltételek kialakításához támogatásban részesült, újabb támogatás nyújtása esetén a korábbi támogatásnál elszámolt – előbb említett – költségek ismételten nem számolhatók el.

A vállalkozóvá válás segítése

A járadékban részesülő munkanélküliek vállalkozóvá válását segíti e program, abban az esetben, ha a munkaügyi központ nem tud részükre megfelelő munkahelyet felajánlani.

Formái:

  1. vállalkozói tevékenység hatósági igazolásával a munkanélküli-járadék összegének megfelelő támogatás folyósítása, legfeljebb további 6 hónapig,
  2. vállalkozói tevékenység igazolásával igénybe vett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségtérítése, legfeljebb az összeg 50 százalékáig,
  3. vállalkozói tevékenységhez szükséges tanfolyami költség legfeljebb 50 százalékos megtérítése,
  4. hitelfelvételkor a hitelfedezeti biztosítási költség legfeljebb 50 százalékos megtérítése, maximum egy évre.

A felsorolt támogatások iránti kérelemmel a munkanélkülieket nyilvántartó munkaügyi kirendeltségekhez kell fordulni.

A vállalkozóvá válás elősegítése érdekében új lehetőség, hogy pályázati eljárás keretében legfeljebb 500 ezer forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás is elnyerhető, amelynek feltételeit a munkahelyteremtés támogatását bemutató – alább következő – pontban ismertetjük.

A jövő ígérete
Az Orbán-kormány programja is ígéretet tesz a kis- és középvállalkozások finanszírozási és fejlesztési problémáinak enyhítésére. A program szerint a kis- és középvállalkozások rugalmasságuk, teljesíteni akarásuk és a felelősségvállalási hajlandóságuk folytán döntő szerepet játszanak a gazdaság és a társadalom dinamikus fejlődésében. Az új kormány ezért nagy súlyt helyez a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítására annak érdekében, hogy ezek a vállalatok az eddigieknél nagyobb mértékben járulhassanak hozzá az ország gazdasági növekedéséhez. Ehhez szükség van az adórendszer módosításán túl a kis- és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek bővítésére, az adminisztráció csökkentésére, valamint az információs és tanácsadói rendszer fejlesztésére. A program szerint különös figyelmet kell fordítani az e vállalkozásoknál folyó kutatás, fejlesztés és innováció támogatására is.

A kormány intézményi hátteret teremt arra, hogy a kisvállalkozások könnyebben férhessenek hozzá a hitelekhez. Ennek elősegítésére a legcélszerűbb módszer nem a piaci szint alatti kamatozású hitelkeretek elkülönítése, ez ugyanis lehetőséget teremt a kivételezésre és a visszaélésekre. A kicsik és a közepesek a hazai nagyvállalatokhoz képest jelentős kamatfelárat kötelesek fizetni, döntően azért, mert nincsenek a nagy adósokhoz fogható biztosítékaik, illetve adósi megbízhatóságukról sincs megbízható nyilvántartás.

A kormány ezért olyan megoldásra törekszik, amely elősegíti, hogy maguk a piaci szereplők, jelen esetben a bankok legyenek hajlandók néhány éven belül a kamatfelár nélkül is hitelt adni a megbízható kis cégeknek. Ehhez olyan adósnyilvántartás kell, amely megfelelő referenciával tud szolgálni hitelkérelem benyújtása esetén a potenciális hitelfelvevőről arra nézve, hogy miként teljesítette a múltban adósi kötelezettségét. A kormány ehhez megteremti a hitelképesség-vizsgálathoz szükséges pontos nyilvántartást, és lehetővé teszi a megítéléséhez szükséges adatok lekérdezhetőségét. A Gazdasági Minisztérium a kormány ennél részletesebb vállalkozásfejlesztési stratégiáját legkorábban októberre ígéri.

Munkahelyteremtés támogatása

E program célja az, hogy elősegítse a foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben levő térségekben a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását és (a bér-, a visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőke, illetve a kamattámogatás révén) ösztönözze a vállalkozókat a munkanélküliséget csökkentő piacképes munkahelyek létrehozására. Ezenkívül a munkanélkülieket is arra ösztökélje, hogy megélhetésükről önfoglalkoztatással, vállalkozással vagy vállalkozáshoz történő csatlakozással gondoskodjanak.

Pályázat alapján támogatás nyújtható:

  1. olyan programok megvalósításához, amelyek új munkahelyek létrehozásával segítik elő a foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben lévő térségekben a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását (a különösen nehéz helyzetben lévő települések körét, valamint a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegeket a megyei munkaügyi tanács határozza meg);
  2. olyan munkanélkülieknek, akik munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodnak önmaguk foglalkoztatásáról, ideértve azokat is, akik vállalkozást alapítanak vagy vállalkozáshoz csatlakoznak. Olyan személyeknek is támogatás adható, akik a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesülnek, és önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság – a társaság tevékenységében személyesen közreműködő – tagjaként, mezőgazdasági őstermelőként vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatótevékenység keretében, továbbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozási jogviszonyban oldják meg.

Feltétel, hogy rendelkezniük kell – néhány kivételtől eltekintve, mint pl. ha a pályázók már működő társas vállalkozásba lépnek be – a vállalkozáshoz szükséges saját forrással, valamint a támogatás visszafizetésére szolgáló biztosítékokkal. A pályázatot meghirdető munkaügyi központok a vállalkozás eredményessége érdekében további feltételeket is előírhatnak a pályázók számára (például vállalkozói ismeretek igazolása, üzleti terv bemutatása).

A jogszabályi feltételek megléte esetén – pályázati rendszerben – legfeljebb 500 ezer forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes tőkejuttatás nyerhető el, valamint a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges szaktanácsadás költsége is megtéríthető.

  1. A foglalkoztatási szempontból különösen nehéz helyzetben levő térségekben támogatás nyújtható közhasznú foglalkoztatást megvalósító munkahelyek létrehozására. Ezt a támogatást azok a munkaadók kaphatják, akik az általuk tervezett beruházást olyan településen kívánják megvalósítani, amelynek lélekszáma az ötezer főt nem haladja meg, és a beruházás befejezésétől számított két évig vállalják a munkaügyi központ által kiközvetített, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló munkanélküliek foglalkoztatását.
  2. A munkahelyteremtés támogatása kiegészült a következő lehetőséggel: pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható olyan korszerű munkahelyek teremtéséhez, ahol megfelelő piaci háttérrel rendelkező korszerű termékek előállításával, új szakmakultúrák meghonosításával, jelentős számú (minimálisan 300) új munkavállaló alkalmazásával a munkaadó hozzájárul a munkaerő-piaci feszültségek enyhítéséhez.

Munkahelymegőrzés támogatása

A támogatás célja a létszámleépítés elkerülése és a munkahelyek megőrzése. Támogatás azoknak a munkaadóknak nyújtható, akik:

1. Átmeneti likviditási gondokkal küzdenek és vállalják a foglalkoztatottak megtartását. Ebben az esetben:

  1. visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásként legfeljebb egy évig a tervezett létszámleépítéssel érintett munkavállalók részére ténylegesen kifizetett munkabér és járulékainak maximum 50 százaléka folyósítható;
  2. vissza nem térítendő támogatás abban az esetben kérhető, ha a munkaidő rövidítése a teljes munkaidő egynegyedét eléri. Ekkor legfeljebb hat hónapon keresztül megtéríthető a foglalkoztatott munkavállalók kieső munkaidejére járó munkabérének, az azt terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulékának, valamint az egészségügyi hozzájárulás költségének 65 százaléka.

2. A munkanélküliség elkerülése érdekében meghatározott munkavállalói kör részmunkaidős foglalkoztatását segítik elő oly módon, hogy a vissza nem térítendő támogatással a munkavállalók a teljes munkaidő legalább felét vagy legfeljebb háromnegyedét ledolgozzák.

A részmunkaidős foglalkoztatás akkor támogatható, ha a foglalkoztatott munkavállaló:

  1. saját háztartásában egy vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legfiatalabb gyermek a tizedik életévét még nem töltötte be,
  2. legfeljebb öt évvel a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt áll, vagy
  3. a munkaképesség romlása – az Országos Orvosszakértői Intézet véleménye szerint – legalább a negyven százalékot eléri, és nem részesül egyéb ellátásban.

3. A munkahelymegőrzés támogatása kiegészült a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint a munkaadói járuléknak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalhatósága mellett a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás összegének részben vagy egészben átvállalhatóságával, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra.

4. Ezenkívül támogatás adható az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező foglalkoztatása esetén, a jövedelempótló támogatásban már nem részesülő, illetve a kereső foglalkozás miatti szüneteltetése esetén, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy 50 százalékáig.

A támogatási igények elbírálására a megyei munkaügyi központ területileg illetékes munkaügyi kirendeltsége jogosult.

Bértámogatás

A bértámogatás alkalmazásának az a célja, hogy a tartósan munka nélkül levő emberek számára a továbbfoglalkoztatás lehetőségét megteremtse azzal, hogy az őket alkalmazó munkaadó a nekik kifizetett munkabért vagy annak nagyobb hányadát támogatásként megkaphatja. A támogatás mértékét a megyén belüli területi különbségek (rétegek eltérő sajátosságai és a tartósan munkanélküliek aránya) szerint differenciálhatják.

A munkaadónak – a területileg illetékes munkaügyi kirendeltség – a munkavállaló bérének 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatást nyújthat, legfeljebb egyévi időtartamra, ha vállalja, hogy:

  1. a legalább 6 hónapja – pályakezdők esetében legalább 3 hónapja – munkanélküliek foglalkoztatását legalább a támogatás folyósítása időtartamának kétszeresére úgy, hogy a támogatott munkanélküli alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg,
  2. kötelezettséget vállal arra, hogy a fentiek szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás igénybevételének idején sem kerül sor.

A munkaadónak támogatás iránti kérelmét a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi kirendeltséghez benyújtani. Az ingázó munkavállalók foglalkoztatásához a bértámogatás mellett utazásiköltség-térítés is igényelhető.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

A támogatásnak az a célja, hogy ösztönözze a munkaadókat a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek vagy olyan munkanélküliek legális foglalkoztatására, akiknek a jövedelempótló támogatása folyósítását az időtartam lejárta miatt szüntették meg.

Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulékoknak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható. A támogatás 180 napig folyósítható. Az igények elbírálására a megyei munkaügyi központ területileg illetékes munkaügyi kirendeltsége jogosult.

Intervenciós támogatások

A nagyobb foglalkoztatási feszültségek, illetve a tömeges létszámleépítés elkerülése érdekében intervenciós támogatási kérelemmel lehet fordulni az illetékes miniszterhez.

A támogatást az a gazdálkodó szervezet kérheti, amely vállalja a támogatással érintett munkavállalók tartós továbbfoglalkoztatását. Támogatásként a munkavállalók munkabére és az azt terhelő járulékainak legfeljebb 50 százalékának átvállalása kérhető, legfeljebb egyéves időtartamra. A támogatás visszatérítendő vagy részben visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő formában is nyújtható.

A kis- és középvállalkozások támogatásában kiemelt szerepet játszik a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és annak országos hálózata.

Információs források
Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályai (1) 302-2100*
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (1) 388-1270
Gazdasági Minisztérium Ipartner vonala kedd-szerda-csütörtök 14-16 óra között
(hetente változó témakörök)
(1) 269-3703,
(1) 311-8375
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi iparkamarák (1) 353-3333
Magyar Kézműves Kamara, valamint a területi kézműveskamarák (1) 260-5660
Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák (1) 368-6890
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (1) 461-6080,
(1) 342-3717
Munkaügyi központok
Bács-Kiskun Megyei MK (76) 320-266
Baranya Megyei MK (72) 236-833
Békés Megyei MK (66) 444-211
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MK (46) 322-011
Csongrád Megyei MK (62) 485-285
Fejér Megyei MK (22) 327-950
Fővárosi MK (1) 118-7388
Győr-Moson-Sopron Megyei MK (96) 328-588
Hajdú-Bihar Megyei MK (52) 311-464
Heves Megyei MK (36) 321-347
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MK (56) 423-233
Komárom-Esztergom Megyei MK (34) 316-099
Nógrád Megyei MK (32) 311-825
Pest Megyei MK (1) 185-2411
Somogy Megyei MK (82) 420-801
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MK (42) 314-111
Tolna Megyei MK (74) 419-122
Vas Megyei MK (94) 326-475
Veszprém Megyei MK (88) 424-832
Zala Megyei MK (92) 313-697

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem