×

Kisvállalkozói konjunktúra

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 9. számában (1998. szeptember 15.)

 

Áttekintve a kisvállalkozások különböző támogatási formáit, megállapíthatjuk, hogy számos lehetőség közül választhatnak a cégek. A baj azonban az, hogy a gazdagon burjánzó támogatási formák a megcélzott kört mégsem érik el igazán. A támogatások, kedvezményes hitelek, garanciavállalások igénybevételéről nincs teljes áttekintésünk. A rendelkezésünkre álló adatok alapján azonban megkockáztatható, hogy a kisvállalkozásoknak csak egy igen kis hányada, mondhatni töredéke részesült valamilyen címen kedvezményben. Ha ezeket a kisvállalkozások több százezres számához viszonyítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a növekvő számú támogatási formáknak a kisvállalkozások fejlődésére csak marginális hatásuk van.

Nem becsülhetők túl a kisvállalkozások fejlődése szempontjából a beszállítói programok sem. Szemben a támogatási programokkal, amelyek összességükben nyitottak valamennyi mikro- és kisvállalkozás előtt, a beszállítói programok a vállalkozásoknak eleve csak egy szűkebb csoportját célozhatják meg. Azokat, amelyek a feldolgozóiparban tevékenykednek, és végtermékek előállítása mellett alkatrészeket, részegységeket is gyártanak, vagyis beszállítói tevékenységet végeznek. Ha meggondoljuk, hogy 1997-ben a feldolgozóiparban a mikro- és kisvállalkozásoknak csak 14 százaléka működött, és ezeknek csak egy része képes vagy hajlandó beszállítói tevékenységre, akkor beláthatjuk, hogy e programok, bár nagyon fontosak a gazdaság szempontjából, a kisvállalkozói szféra egésze szempontjából azonban mérsékelt jelentőségűek.

Valódi vállalkozóvá válás

A kisvállalkozások támogatási formáinak a kisvállalkozások fejlődésére gyakorolt csekély hatásának az az oka, hogy a szektor kiterjedtsége ellenére viszonylag kevés a vállalkozói tevékenységet teljes munkaidőben végző, a vállalkozói jövedelmet fő keresetnek tekintő, bérmunkásokat foglalkoztató és tőkét kockáztató, felhalmozás-, nem pedig fogyasztásorientált vállalkozó és kisvállalkozás. A mellékfoglalkozású vállalkozások aránya a szektor több mint harmadára tehető (36 százalék). A főfoglalkozású, de alkalmazott nélkül működők aránya pedig 27 százalék. A definíció szerint 10 főnél kevesebbet, gyakorlatilag nagyrészt 2-3 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya 34 százalék és mindössze 3 százalék a 10 főnél többet foglalkoztató kisvállalkozások aránya. Vagyis viszonylag kevés az igazi vállalkozás és sok az olyan, jogilag vállalkozásként nyilvántartott alakulat, amely valójában nem az. Van-e esély arra, hogy ezek is vállalkozássá váljanak?

Jávor István részletesen elemezte azokat a szakaszokat, amelyek a vállalkozások növekedését kísérik a vállalkozás megkezdése előtti helyzettől a szervezeti és politikai hálózatépítésig, a vállalatbirodalmak létrejöttéig bezárólag. Egy-egy növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési problémák jellemeznek, de a szakaszok minőségileg mások. Elemezte azokat a kritikus döntéseket is, amelyek az egyes szakaszok elhagyásához szükségesek. Ezek tartalma, hogy a vállalkozó vállalja-e a növekedést, vagy inkább megakasztja azt, és tevékenységét alacsonyabb szinten állandósítja. A vállalkozás növekedése ugyanis nemcsak a megbízható munkaerő és a működéshez szükséges tőkemennyiség, valamint a vállalkozás infrastruktúrája tekintetében támaszt többletigényeket, hanem a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakismeretekben, a felmerülő kockázatokban, a szervezeti működés áttekinthetőségében, a vezetési szintek számában, a vezetői munka megosztásában stb. is. Egyáltalán nem nyilvánvaló tehát, hogy a vállalkozó a növekedés mellett dönt, új munkaerőt alkalmaz, tőkét fektet a vállalkozásába. Sőt. Laky Teréz szerint egyenesen illúzió abban reménykedni, hogy a mikrovállalkozások tömegesen kis- és középvállalatokká növekszenek, megoldva a munkanélküliség és a gazdasági növekedés problémáit. Szerinte a mikro- és kisvállalkozások, valamint a közepes vállalkozások másként születnek. Más méretű piacon működnek és másfajta törvényszerűségeknek alávetve növekednek. A mikrovállalkozásoknál nagyobb vállalkozások létrehozásához tőke kell. A hazai kis- és középvállalatok zöme azonban nem új tőkebefektetés, hanem az állami és szövetkezeti szektor széthullásának eredménye. A létrejött új vállalkozások zömét pedig tőke nélkül alapították. Ezek a vállalkozók emellett többnyire egyedül, legfeljebb családi segítséggel dolgoznak. Jellemzőjük az is, hogy tradicionális életviteli mintákat követnek, amikor nem fejlesztésre, hanem megélhetésre és családi felhalmozásra törekszenek. Alapvető sajátosságuk a háztartás és a vállalkozás egymásra épülése. Mindezek az alkalmazott nélküli, mikrovállalkozói státus tömeges megváltoztatása, a növekedés ellen szólnak.

Kétezer vélemény

A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet idén is egy kétezer kis- és középvállalkozásra kiterjedő, reprezentatív, Budapesten és négy megyében felvett konjunktúravizsgálatot végzett. A vizsgálat szerint az alkalmazott nélküli vállalkozások mindössze 1, a mikrovállalkozások 10 százaléka növekvő, és 66, illetve 44 százaléka nem növekvő. Ez kevésnek tűnik a növekvők, soknak a nem növekvők arányát tekintve. A nem növekvők értékesítési lehetőségeinek, kapacitáskihasználtságának, várható árbevételének, fizetőképességének, a vállalkozásból bármilyen címen, tehát költségágon is kivehető jövedelmének stb. értékelése egyaránt negatív, vagyis ezek a vállalkozások nemcsak nem növekednek, hanem egyenesen zsugorodni látszanak, mindenesetre válságban lehetnek. A növekvők helyzete ezzel ellentétesen alakult.

Tudjuk, hogy a kisvállalkozások fejlődésének nem kedvez az a gazdasági közeg, amelyben jelenleg működnek. Ennek alapvető meghatározója a kisvállalkozások számának mind a mai napig tartó növekedése, és e vállalkozások piacainak legalábbis a közelmúltig tartó zsugorodása a kereslet visszahúzódása, a lakossági fogyasztás csökkenése miatt. A kisvállalkozások ugyanis elsősorban a lakossági piacokon működnek, csak kisebb részük exportál és a gazdasági munkamegosztásban, a beszállítói kapcsolatokban sem fajsúlyos a jelenlétük. A gazdaságpolitika pedig ez utóbbi tevékenységeket preferálta a nagyobb vállalkozások beruházásainak ösztönzése mellett. Még két fontos, a kisvállalkozások fejlődését befolyásoló körülményt kell mérlegelni az elmondottak kapcsán. Az elmúlt néhány évben a támogatások inkább a nagyobb, az elvonások inkább a kisebb vállalkozásoknál emelkedtek, vagyis a kisvállalkozások folyó és fejlesztési forrásai csökkentek. Emellett csökkentek külső forrásaik is: a kisvállalkozások összes bankhiteleinek nagysága és részesedésük az összes kihelyezett vállalkozói hitelből csökkenő irányzatú.

A gazdaságpolitika három területen tehetne sokat azért, hogy ez a kedvezőtlen helyzet változzon, a kisvállalkozások működési feltételei javuljanak.

A gazdaságpolitika lehetősége

Az első terület a befektetésekhez kapcsolódó adókedvezmények olyan bővítése, amelyet a kisvállalkozások is nagyobb mértékben igénybe tudnak venni. Másodszor fontos volna azoknak a spontán folyamatoknak a szabályozott mederbe terelése, amelyek során a kisvállalkozások hátrányos helyzetbe kerülnek a nagyobb vállalatokkal szemben. Ez a vállalkozásfejlesztési célokat szolgáló alapok és célelőirányzatok elosztását, illetve a közbeszerzési eljárásokat érinti. A kisvállalati törvénytervezet rendelkezik arról, hogy a vállalkozásfejlesztési célokat szolgáló alapok és célelőirányzatok esetében a költségvetési törvényben évente alaponként és célelőirányzatonként meg kell határozni a kis- és középvállalatok részére elkülönítendő pénzforrások mértékét. E kvótákat szükséges volna a közbeszerzésekre is kiterjeszteni. A közbeszerzési eljárásokból a kisvállalkozások akkor is kiszorulnak, ha egyébként a pályázat feltételeinek megfelelnének. Ezért a kisvállalkozói szektor előnyben részesítését egyébként azonos értékű pályázatok között a közbeszerzési törvénynek meg kell fogalmaznia. Végül a kisvállalkozások legnagyobb csoportjait érintően szükséges volna a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amit a kormányok sokat emlegetnek, de aminek érdekében keveset tesznek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem