×

Kisvállalkozói konjunktúra

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 9. számában (1998. szeptember 15.)

 

Áttekintve a kisvállalkozások különböző támogatási formáit, megállapíthatjuk, hogy számos lehetőség közül választhatnak a cégek. A baj azonban az, hogy a gazdagon burjánzó támogatási formák a megcélzott kört mégsem érik el igazán. A támogatások, kedvezményes hitelek, garanciavállalások igénybevételéről nincs teljes áttekintésünk. A rendelkezésünkre álló adatok alapján azonban megkockáztatható, hogy a kisvállalkozásoknak csak egy igen kis hányada, mondhatni töredéke részesült valamilyen címen kedvezményben. Ha ezeket a kisvállalkozások több százezres számához viszonyítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a növekvő számú támogatási formáknak a kisvállalkozások fejlődésére csak marginális hatásuk van.

Nem becsülhetők túl a kisvállalkozások fejlődése szempontjából a beszállítói programok sem. Szemben a támogatási programokkal, amelyek összességükben nyitottak valamennyi mikro- és kisvállalkozás előtt, a beszállítói programok a vállalkozásoknak eleve csak egy szűkebb csoportját célozhatják meg. Azokat, amelyek a feldolgozóiparban tevékenykednek, és végtermékek előállítása mellett alkatrészeket, részegységeket is gyártanak, vagyis beszállítói tevékenységet végeznek. Ha meggondoljuk, hogy 1997-ben a feldolgozóiparban a mikro- és kisvállalkozásoknak csak 14 százaléka működött, és ezeknek csak egy része képes vagy hajlandó beszállítói tevékenységre, akkor beláthatjuk, hogy e programok, bár nagyon fontosak a gazdaság szempontjából, a kisvállalkozói szféra egésze szempontjából azonban mérsékelt jelentőségűek.

Valódi vállalkozóvá válás

A kisvállalkozások támogatási formáinak a kisvállalkozások fejlődésére gyakorolt csekély hatásának az az oka, hogy a szektor kiterjedtsége ellenére viszonylag kevés a vállalkozói tevékenységet teljes munkaidőben végző, a vállalkozói jövedelmet fő keresetnek tekintő, bérmunkásokat foglalkoztató és tőkét kockáztató, felhalmozás-, nem pedig fogyasztásorientált vállalkozó és kisvállalkozás. A mellékfoglalkozású vállalkozások aránya a szektor több mint harmadára tehető (36 százalék). A főfoglalkozású, de alkalmazott nélkül működők aránya pedig 27 százalék. A definíció szerint 10 főnél kevesebbet, gyakorlatilag nagyrészt 2-3 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya 34 százalék és mindössze 3 százalék a 10 főnél többet foglalkoztató kisvállalkozások aránya. Vagyis viszonylag kevés az igazi vállalkozás és sok az olyan, jogilag vállalkozásként nyilvántartott alakulat, amely valójában nem az. Van-e esély arra, hogy ezek is vállalkozássá váljanak?

Jávor István részletesen elemezte azokat a szakaszokat, amelyek a vállalkozások növekedését kísérik a vállalkozás megkezdése előtti helyzettől a szervezeti és politikai hálózatépítésig, a vállalatbirodalmak létrejöttéig bezárólag. Egy-egy növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési problémák jellemeznek, de a szakaszok minőségileg mások. Elemezte azokat a kritikus döntéseket is, amelyek az egyes szakaszok elhagyásához szükségesek. Ezek tartalma, hogy a vállalkozó vállalja-e a növekedést, vagy inkább megakasztja azt, és tevékenységét alacsonyabb szinten állandósítja. A vállalkozás növekedése ugyanis nemcsak a megbízható munkaerő és a működéshez szükséges tőkemennyiség, valamint a vállalkozás infrastruktúrája tekintetében támaszt többletigényeket, hanem a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakismeretekben, a felmerülő kockázatokban, a szervezeti működés áttekinthetőségében, a vezetési szintek számában, a vezetői munka megosztásában stb. is. Egyáltalán nem nyilvánvaló tehát, hogy a vállalkozó a növekedés mellett dönt, új munkaerőt alkalmaz, tőkét fektet a vállalkozásába. Sőt. Laky Teréz szerint egyenesen illúzió abban reménykedni, hogy a mikrovállalkozások tömegesen kis- és középvállalatokká növekszenek, megoldva a munkanélküliség és a gazdasági növekedés problémáit. Szerinte a mikro- és kisvállalkozások, valamint a közepes vállalkozások másként születnek. Más méretű piacon működnek és másfajta törvényszerűségeknek alávetve növekednek. A mikrovállalkozásoknál nagyobb vállalkozások létrehozásához tőke kell. A hazai kis- és középvállalatok zöme azonban nem új tőkebefektetés, hanem az állami és szövetkezeti szektor széthullásának eredménye. A létrejött új vállalkozások zömét pedig tőke nélkül alapították. Ezek a vállalkozók emellett többnyire egyedül, legfeljebb családi segítséggel dolgoznak. Jellemzőjük az is, hogy tradicionális életviteli mintákat követnek, amikor nem fejlesztésre, hanem megélhetésre és családi felhalmozásra törekszenek. Alapvető sajátosságuk a háztartás és a vállalkozás egymásra épülése. Mindezek az alkalmazott nélküli, mikrovállalkozói státus tömeges megváltoztatása, a növekedés ellen szólnak.

Kétezer vélemény

A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet idén is egy kétezer kis- és középvállalkozásra kiterjedő, reprezentatív, Budapesten és négy megyében felvett konjunktúravizsgálatot végzett. A vizsgálat szerint az alkalmazott nélküli vállalkozások mindössze 1, a mikrovállalkozások 10 százaléka növekvő, és 66, illetve 44 százaléka nem növekvő. Ez kevésnek tűnik a növekvők, soknak a nem növekvők arányát tekintve. A nem növekvők értékesítési lehetőségeinek, kapacitáskihasználtságának, várható árbevételének, fizetőképességének, a vállalkozásból bármilyen címen, tehát költségágon is kivehető jövedelmének stb. értékelése egyaránt negatív, vagyis ezek a vállalkozások nemcsak nem növekednek, hanem egyenesen zsugorodni látszanak, mindenesetre válságban lehetnek. A növekvők helyzete ezzel ellentétesen alakult.

Tudjuk, hogy a kisvállalkozások fejlődésének nem kedvez az a gazdasági közeg, amelyben jelenleg működnek. Ennek alapvető meghatározója a kisvállalkozások számának mind a mai napig tartó növekedése, és e vállalkozások piacainak legalábbis a közelmúltig tartó zsugorodása a kereslet visszahúzódása, a lakossági fogyasztás csökkenése miatt. A kisvállalkozások ugyanis elsősorban a lakossági piacokon működnek, csak kisebb részük exportál és a gazdasági munkamegosztásban, a beszállítói kapcsolatokban sem fajsúlyos a jelenlétük. A gazdaságpolitika pedig ez utóbbi tevékenységeket preferálta a nagyobb vállalkozások beruházásainak ösztönzése mellett. Még két fontos, a kisvállalkozások fejlődését befolyásoló körülményt kell mérlegelni az elmondottak kapcsán. Az elmúlt néhány évben a támogatások inkább a nagyobb, az elvonások inkább a kisebb vállalkozásoknál emelkedtek, vagyis a kisvállalkozások folyó és fejlesztési forrásai csökkentek. Emellett csökkentek külső forrásaik is: a kisvállalkozások összes bankhiteleinek nagysága és részesedésük az összes kihelyezett vállalkozói hitelből csökkenő irányzatú.

A gazdaságpolitika három területen tehetne sokat azért, hogy ez a kedvezőtlen helyzet változzon, a kisvállalkozások működési feltételei javuljanak.

A gazdaságpolitika lehetősége

Az első terület a befektetésekhez kapcsolódó adókedvezmények olyan bővítése, amelyet a kisvállalkozások is nagyobb mértékben igénybe tudnak venni. Másodszor fontos volna azoknak a spontán folyamatoknak a szabályozott mederbe terelése, amelyek során a kisvállalkozások hátrányos helyzetbe kerülnek a nagyobb vállalatokkal szemben. Ez a vállalkozásfejlesztési célokat szolgáló alapok és célelőirányzatok elosztását, illetve a közbeszerzési eljárásokat érinti. A kisvállalati törvénytervezet rendelkezik arról, hogy a vállalkozásfejlesztési célokat szolgáló alapok és célelőirányzatok esetében a költségvetési törvényben évente alaponként és célelőirányzatonként meg kell határozni a kis- és középvállalatok részére elkülönítendő pénzforrások mértékét. E kvótákat szükséges volna a közbeszerzésekre is kiterjeszteni. A közbeszerzési eljárásokból a kisvállalkozások akkor is kiszorulnak, ha egyébként a pályázat feltételeinek megfelelnének. Ezért a kisvállalkozói szektor előnyben részesítését egyébként azonos értékű pályázatok között a közbeszerzési törvénynek meg kell fogalmaznia. Végül a kisvállalkozások legnagyobb csoportjait érintően szükséges volna a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amit a kormányok sokat emlegetnek, de aminek érdekében keveset tesznek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1998. szeptember 15.) vegye figyelembe!

előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Biztosítás, járulékok, ellátások – a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
2026. december 2. (szerda) 10.00–12.00
A mindennapi ügyekben sokszor egyetlen körülményen múlik a helyes válasz, a társadalombiztosítás aktuális szabályai és várható változásai
előfizetőinknek 50% kedvezménnyel
Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
2026. november 3.
Az EU bértranszparencia irányelve okán milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók?
Közbeszerzési Levelek Workshop
A felvétel időpontja 2026. október 1.
Közbeszerzés 2026: változások, aktualitások és szakértői válaszok
2026-os TB és szocho változások
A felvétel időpontja 2026. február 6.
A 3 videó előadás átfogó képet ad a 2026-os tb és szocho változásokról
dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szakértő állásfoglalást ad” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

10 194 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 10 194 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 6053 olvasói kérdésre 6053 állásfoglalást adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

10 194 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik az állásfoglalásokat – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos állásfoglalásadási garancia

Még a 10 194 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára állásfoglalást találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül állásfoglalást adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink az állásfoglalásadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 6053 olvasói kérdéssel.

Pedagógusok – a visszamenőleges hatályú béremelés és az utóhatások

A 96/2026. Korm. rendelet szerinti visszamenőleges béremelésre/korrekcióra csak azok a pedagógusok jogosultak, akiknek a rendelet hatálybalépésekor (2026. július 1.) fennáll a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Polgármester utazással kapcsolatos költségtérítése

A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Közigazgatási szakvizsga hiánya és a személyi illetményre való jogosultság

Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Illetmény összegének kerekítése és a bérszámfejtő programok problémája

A Púétv. 98. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a havi illetmény száz forintra történő kerekítésének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretném állásfoglalásukat...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Előző évi SZÉP-kártya-juttatás utalása januárban

Amennyiben megszűnik egy munkaviszony decemberben, és következő év januárjában még kiutalásra kerül SZÉP-kártya a volt dolgozó részére, akkor azt lehet béren kívüli juttatásként...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (I.) – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Hogyan vehetjük figyelembe a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (óvodában) a jubileumi jutalomhoz egy külföldön 2000. 09. 01-től 2002. 08. 31-ig óvodában szerzett (hitelesített...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság (II.) – különböző jogviszonyok eltérő megítélése

Egyik pedagógusunk több olyan szakközépiskolában tanított, ami alapítványi vagy magánfenntartású intézmény volt. A Púétv. 105. §-át, valamint a 401/2023. Korm. rendelet 42. és 93....

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása...

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Tovább a teljes állásfoglaláshoz

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli állásfoglalásadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad szerkezetben találhatók az állásfoglalások, jelenleg összesen 6053 állásfoglalás (kérdés-állásfoglalás). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség állásfoglalást ad logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 300-ik lapszám, amely az 6053-ik állásfoglalással zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi állásfoglalást, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli állásfoglalásadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos állásfoglalást kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Az EU bértranszparencia irányelve a férfiak és a nők egyenlő díjazásáért – Milyen új munkáltatói kötelezettségek és munkavállalói jogok várhatók? Megnézem

Közbeszerzési Levelek Workshop Megnézem

2026-os TB és szocho változások Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem