Jubileumi jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyban töltött idő

Kérdés: Egy közalkalmazott BM-i Költségvetési Elszámoló Hivatal Pécs foglalkoztatónál 1977. szeptember 7. és 1986. június 15. között megszakítás nélkül munkaviszonyban segédápolóként került foglalkoztatásra. A jubileumi jutalomnál figyelembe vehető-e ez a jogviszony, tekintettel a Kjt. 87/A. §-ára?
Részlet a válaszából: […] ...feleltethető meg, feladatkörébe pedig közszolgáltatások ellátása tartozott (ez utóbbira utal a szóban forgó személy segédápoló munkaköre is). Erre tekintettel – megítélésünk szerint – a BM-i Költségvetési Elszámoló Hivatal Pécs munkáltatónál 1977....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a nyugdíj melletti foglalkoztatás és az otthongondozási díjra való jogosultság

Kérdés: Egy közalkalmazottunk 2022. december 30-án a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételével nyugdíjba ment. 2023. február 16-tól újra dolgozik a korábbi munkakörében. A nyugdíj melletti foglalkoztatás ideje beleszámít-e a jubileumi jutalomba, mert ha igen, akkor 2026 februárjában jogosult lenne a harmincéves jutalomra? A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság ideje is beszámítható a jubileumi jutalom éveibe?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott háromhavi illetményének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Pedagógus besorolása és az illetmény megállapítása

Kérdés: 2025. 08. 18-tól áthelyezési megállapodás alapján alkalmazott óvodapedagógus 2024. 06. 19-én szerezte meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget. Az átadó munkáltatónál 2018. 08. 21. – 2025. 08. 17. között dajka és pedagógiai asszisztens munkakörben, majd a diploma megszerzésétől kezdve óvodapedagógus-munkakörben volt jogviszonyban, mely idő alatt érte el és haladta meg a legalább 6 év szakmai gyakorlatnak nem vagy teljes egészében elismerhető jogviszonyidőt. Az áthelyezési megállapodás szerint a dolgozó Gyakornok fokozatba volt besorolva. Átvevő új munkáltatóként hogyan járunk el jogszerűen:
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozat helyett a dolgozót a 6 év elismerhető jogviszonyidőt figyelembe véve, minősítési eljárás nélkül Pedagógus I. fokozatba soroljuk, és az annak megfelelő illetmény összegével + 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk? Vagy
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozatnak megfelelő illetmény összegével, illetve 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...A Púétv. 48. §-a alapján a két munkáltató és a foglalkoztatott egymással háromoldalú megállapodást köt, amely tartalmazza az új munkakört, a munkahelyet, a havi illetményt és az áthelyezés időpontját. Továbbá az áthelyezett köznevelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Pedagógus-előmenetel szerinti besorolás

Kérdés: Tanító végzettségű kolléganőnk jelenleg óvodában dolgozik pedagógiai asszisztens munkakörben. Illetményét a pedagógus-előmenetel alapján kell megállapítanunk, vagy ebben a munkakörben a fent említett végzettség nem vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...Púétv. 96. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőa) pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik, az (1) bekezdés (azaz a pedagógus-előmenetel) szerint,b) nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szállásjuttatás harmadik országbeli munkavállalóknak

Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik pedig harmadik országbeli állampolgár. A harmadik országbeli állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is munkásszállás formájában, amelynek biztosítását törvény írja elő a munkáltató számára. Ugyanakkor a magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást. Értelmezésünkben arra jutottunk, hogy a Magyarországon a harmadik országbeli vendégmunkásokat foglalkoztató cégeknek bizonyos esetekben kötelező biztosítaniuk a munkavállalók szállását. Ez a kötelezettség a munkavállalási engedély megszerzésének és fenntartásának feltétele. A magyar munkavállalók esetében ilyen jellegű jogszabályi kötelezettség a munkáltatókra nem vonatkozik. A szállás biztosítására vonatkozó kötelezettség nem diszkriminatív jellegű, hanem a munkavállalás feltételeihez kapcsolódó, a munkavállaló jogi helyzetét (tartózkodási engedély megszerzése és fenntartása) segítő intézkedés. A magyar jogszabályok által előírt, harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó, kötelező szállásjuttatás nem sérti az ekvivalencia elvét a magyar munkavállalókkal szemben. Ennek oka, hogy a két csoport jogi helyzete alapvetően eltérő: A harmadik országbeli munkavállalók számára a szállás biztosítása a tartózkodási engedély megszerzésének egyik feltétele. A magyar munkavállalókra nem vonatkoznak ilyen jogi feltételek, így esetükben a szállásjuttatás „extra” juttatásnak, béren kívüli juttatásnak minősül, amelynek az adózása a jogszabályok által meghatározott feltételekhez kötött. A két helyzet tehát nem összehasonlítható az ekvivalencia elvének szempontjából, mivel az alapul szolgáló jogi helyzetük különbözik.
Részlet a válaszából: […] ...juttatás. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Sikeres minősítés és előre sorolás

Kérdés: A munkavállalónak hat hónap gyakornoki időt kötöttünk ki (2025. szeptember 1. napján került kinevezésre). A rendelet szerint a gyakornoki idő lejártának hónapjában minősítő vizsgát kell tennie a Pedagógus I. fokozatba történő besoroláshoz. A minősítő vizsga után egyből (március hónaptól) átsorolható, vagy meg kell várni a Púétv. 97. §-ának (8) bekezdése szerint előírt határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...a pedagógust, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat a sikeres minősítésről kiállított okirat dátumát követő január 1-jén vagy szeptember 1-jén kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Üzemorvosi vélemény – szerződéses kapcsolat nélkül

Kérdés: Elfogadhatja-e a munkáltató annak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak (üzemorvosnak) a munkaköri alkalmassági véleményét az egészségügyi alkalmasságot illetően, akivel nem áll szerződéses kapcsolatban? Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy bár szerződéses jogviszonyban áll egy foglalkozás-egészségügyi alapellátást biztosító orvossal, de bizonyos munkavállalók esetében nem az általa kiadott egészségügyi alkalmasságról szóló szakvéleményt fogadja el, hanem lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy másik üzemorvosnál végeztesse el a vizsgálatot, és azt a szakvéleményt fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján [Mvt. 58. § (1) bek.].A foglalkozás-egészségügyi szolgálat ugyanis nemcsak a munkaköri alkalmassági véleményeket adja ki, hanem közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat – aktuális kérdések

Kérdés: A 33/1998. NM rendelet szerint a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró vizsgálata és véleményezése szabályai irányadók az olyan munkáltatók vonatkozásában, amelyek szervezett munkavégzés keretében az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott expozíció (pl. veszélyes anyag, fokozott baleseti kockázat) alá tartozó munkakörben foglalkoztatnak munkavállalót, illetve az olyan munkáltatók vonatkozásában is, amelyek munkavállalói vonatkozásában jogszabály nem teszi kötelezővé az alkalmasság orvosi vizsgálatát, de saját döntésük alapján elrendelik azt. A kötelező orvosi vizsgálatot indokló expozíciókat miniszeri rendeletekben határozták meg. Mely munkáltató mely rendelet hatálya alá tartozik? Jelen pillanatban valamennyi miniszteri rendelet tartalma azonos e tekintetben, így ez a jogalkalmazás tekintetében egyelőre várhatóan nem fog problémát okozni, ennek ellenére szeretnénk munkáltatóként tisztán látni. Milyen szabályok vonatkoznak a foglalkoztathatóság orvosi szakvéleményezésére egyszerűsített foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kezdeményezheti, de a leendő munkavállaló is, illetve általában nem előfeltétele a foglalkoztatásnak. Maga a vizsgálat nem konkrét munkakörre szól, hanem általában állapítja meg, hogy vannak-e olyan foglalkoztatási korlátozások, amelyekre tekintettel kell lenni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Munkáltatói költségek „átterhelhetősége” a munkavállalóra

Kérdés: A munkaszerződésben rögzíthető-e a munkavállaló egyetértésével, hogy „…a próbaidő alatti munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálata díját és a részére kiadott munkaruha ellenértékét a munkáltató levonhatja a kifizetendő munkabérből…”?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát [Mt. 51. § (4) bek.]. Ezen előírásoktól nem is lehet érvényesen eltérni [Mt. 57. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Tanulási célok és a szükséges idő

Kérdés: Közös hivatalunknál több kolléga jelezte továbbtanulási szándékát, és tájékoztatott arról, hogy felvételt nyert felsőfokú oktatási intézménybe. Akiknél a munkakörükhöz szükséges iskolai végzettség megszerzésére irányul a továbbtanulás, tanulmányi szerződést köt a hivatal, és biztosítja az éves szabadságon felül a képzés napjára, a vizsgákra és az államvizsgára a szükséges szabadságot. Akik pedig olyan felsőfokú intézményben tanulnak tovább, amelyben megszerzett végzettségre a közös hivatalnak semmilyen szüksége nincs, mi az, amit kötelezően biztosítani kell a munkavállaló részére? Biztosítani kell-e az éves szabadságon felül a képzési és vizsganapokra a pluszszabadságot, szabadnapot abban az esetben is, ha nem kötünk vele tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés közös hivatalt említ, de egyben „munkavállalóról” és nem köztisztviselőről tesz említést, a teljes körű válasz érdekében a kérdést a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők és az Mt. hatálya alá tartozó, közigazgatási szervnél foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
4
5
6
183