466 cikk rendezése:
1. cikk / 466 Jogviszony-megszüntetés – közös megegyezéssel nyugdíjazás miatt
Kérdés: Egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozónk 2024. 12. 20-án betöltötte a 65. életévét. Jogviszonya megmaradt változatlanul, mivel ekkor tartós távolléten volt. A nyugdíja folyósítása szünetel jelenleg a jogviszony fennállása miatt. A dolgozónak szeretnék megszüntetni a jogviszonyát közös megegyezéssel, ebben az esetben a felmondási és felmentési idő szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá? A 20 év szolgálati ideje megvan a dolgozónak.
2. cikk / 466 Lemondás a távollétre járó szabadságról
Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?
3. cikk / 466 Cafeteriajogosultság és a munkaviszony megszűnése
Kérdés: Jogszerű-e a munkáltató cafeteriaszabályzatában az a kikötés (és e kikötésre hivatkozással a tárgyévi cafeteriajuttatás teljes megvonása), miszerint a munkavállaló nem jogosult a szabályzat szerinti juttatások igénybevételére, „ha a munkavállaló munkaviszonya a kifizetés napján megszüntetés alatt áll, azaz a munkavállaló munkaviszonyának felmondással vagy közös megegyezéssel való megszüntetéséről a felek a kifizetés napját megelőzően döntöttek”?
4. cikk / 466 Téves besorolás korrekciója a közegészségügyben
Kérdés: A munkáltató téves besorolásra hivatkozva egyoldalúan csökkentette az egészségügyi dolgozók illetményét annak ellenére, hogy a munkavállalók jelezték, a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható, még ha a téves besorolást korrigálják is. Önök szerint az illetmény munkáltató általi csökkentése ilyen esetben jogszerű?
5. cikk / 466 Kisgyermekes édesanya éjszakai munkavégzése – a megállapodás lehetősége
Kérdés: Az Mt. hatálya alatt dolgozó anyukák esetében a három év alatti gyermeket nevelőknél mi történik, ha az édesanya munkahelye legfőképp éjszaka üzemel? Ilyenkor hogyan tud dolgozni éjszaka, ha elvileg még a hozzájárulása esetén sem osztható be?
6. cikk / 466 Kiadatlan szabadság kezelése közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: A közszolgálati tisztviselő 2025. február 5-én írásbeli bejelentésében jogviszonyának lemondással történő megszüntetését kérte, amelyet a munkáltató elfogadott. Lemondási ideje – jogviszonyának 2025. április 5. napjával történő megszüntetésére figyelemmel – 2025. február 6-tól 2025. április 5-ig lett meghatározva, amely időszakban a munkáltató a közszolgálati tisztviselőt jogviszonya megszűnéséig megillető összesen 30 munkanap szabadságából 12 munkanapot adott ki, így a ki nem adott szabadsága a jogviszony megszűnésére figyelemmel 18 munkanap. A 98/2018. Korm. rendeletben előírt kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében 2025. május 12-én írásban tájékoztatást kértünk a közszolgálati tisztviselőtől, a Kttv. 107. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint, a minket, mint korábbi munkáltatót terhelő szabadságmegváltási kötelezettség teljesítése érdekében. 2025. május 13-án kelt válaszában arról tájékoztatott, hogy 2025. április 6-tól kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített. Fentiekre figyelemmel, a Kttv. 62/A. §-ában, valamint a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Tájékoztatására hivatkozással 2025. május 15-én levélben megkerestük a közszolgálati tisztviselő által megnevezett új (Kit. hatálya alá tartozó) munkáltatót, amely véleménye szerint a ki nem adott szabadság tekintetében a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdését kell alkalmazni. Ezzel nem értünk egyet, mivel a közszolgálati tisztviselő jogviszonya lemondással került megszüntetésre. Álláspontunk szerint, figyelemmel a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, a fennmaradó szabadságot az új kormányzati szolgálati jogviszonyban a kormánytisztviselőt megillető szabadsághoz hozzá kell számítani. Tekintettel arra, hogy közszolgálati tisztviselő jogviszonya nem azért került megszüntetésre, mert a Kit. hatálya alá tartozó szervvel kívánt kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdése nem alkalmazható, sőt jelen esetben a szabadság megváltása jogalap nélküli kötelezettségvállalás lenne. Helyesen gondoljuk, hogy a szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezáltal a ki nem adott szabadságot az új szolgálati jogviszony alapján megállapított szabadsághoz hozzá kell számítani?
7. cikk / 466 Keresőképtelenség, megváltozott munkaképesség, felmondás
Kérdés: Munkavállalónk táppénzre való jogosultsága 2024. október 31. napjával lejárt, 2024. november 1-jétől ellátás nélküli keresőképtelen állományban van. Minden hónapban, jelenleg is, a háziorvosától kap igazolást, hogy továbbra is keresőképtelen, a munkáját nem tudja ellátni. A munkáltató a NAV-nak jelentette a biztosítási jogviszony szünetelését. A munkavállaló 2023 novemberétől megváltozott munkaképességűnek minősül (össz-szervezeti egészségkárosodása: 52%). A munkáltató, mivel a munkavállaló keresőképtelen állományban van, nem tudja elküldeni foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra. A munkavállaló a közvetlen vezetőjének már többször is akként nyilatkozott, hogy nem tudja ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató felajánlott többször is könnyebb munkát, részmunkaidőben, amit a munkavállaló mindig elutasított. Most kaptunk egy levelet a munkavállalótól, hogy a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, mert olyan munkakört ajánlottunk fel, amit nem tud ellátni. Azt szeretné, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse meg a végkielégítést. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) számú határozatára, mely az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését Alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Kötelező-e a munkáltatónak felmondani a munkavállaló munkaviszonyát, és megfizetnie a végkielégítést annak ellenére, hogy tudnánk neki könnyebb munkát biztosítani?
8. cikk / 466 Két e-mail – egy munkaszerződés
Kérdés: Mi a munkajogi megítélése annak, ha a munkáltató elektronikus levélben közli a munkavállalóval a leendő munkakörét és alapbérét, majd pedig erre válaszul a munkavállaló – szintén elektronikus levélben – tesz egy, az „ajánlatot” elfogadó nyilatkozatot? Ebben az esetben létrejött a felek között a munkaviszony? Az ilyen esetben milyen kockázat rejlik a munkáltató számára, és hogyan tudja az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni? Ha az a helyes megítélése a felvázolt esetnek, hogy létrejött a munkaviszony, akkor a felek köthetnek még – a jogviszonyuk tartalmát részleteibe menően meghatározó – munkaszerződést, illetve a „formális” munkaszerződés megkötését a munkavállaló megtagadhatja?
9. cikk / 466 Munkaszerződés és módosításai – egységes szerkezetben
Kérdés: Egy gazdasági társaság jelentős emberi erőforrást alkalmaz a tevékenységébe tartozó feladatok ellátásához. Ennek során az átlagosnál magasabb a fluktuáció, és a foglalkoztatási hely gyakori változásával is számolni kell. A jelenlegi gyakorlat szerint a munkavállalók nagy számát érinti a munkaszerződések módosítása. A munkáltató a reá nehezedő ezzel összefüggő adminisztrációt azzal kívánja csökkenteni, hogy elvárja az egységes szerkezetű munkaszerződés készítését akkor, ha a szerződést három-öt esetben kell különböző okok miatt módosítani. A szándéka megítélésünk szerint aggályos, mivel ilyen megközelítésű igénnyel nem találkoztunk még. Az Mt. alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkaszerződést és annak módosításait egységes szerkezetbe foglalva kezelje a munkáltató, valamint aláírható-e ilyen szerkezetben a munkavállaló részéről ez a dokumentum? Ha igen, kiválthatja-e joghatásában az alapul szolgáló munkaszerződést és módosításait?
10. cikk / 466 „Nők 40” és a közszolgálati jogviszony megszüntetése
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a Kttv. hatálya alatt foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonya, ha a nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjához szükséges jogosító időt augusztusban megszerzi? Mit írjon a megszüntető kérelmébe: felmentéssel, közös megegyezéssel vagy lemondással?