Jogviszony-megszüntetés – közös megegyezéssel nyugdíjazás miatt

Kérdés: Egy egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő dolgozónk 2024. 12. 20-án betöltötte a 65. életévét. Jogviszonya megmaradt változatlanul, mivel ekkor tartós távolléten volt. A nyugdíja folyósítása szünetel jelenleg a jogviszony fennállása miatt. A dolgozónak szeretnék megszüntetni a jogviszonyát közös megegyezéssel, ebben az esetben a felmondási és felmentési idő szabályai ugyanúgy vonatkoznak rá? A 20 év szolgálati ideje megvan a dolgozónak.
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóra, valamint munkáltatójára az Mt.-t az Eszjtv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Eszjtv. 1. § (9) bek.]. A nyugdíjasnak minősülésre, illetve a nyugdíjas munkavállaló jogviszonyának megszüntetésére az Eszjtv. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Lemondás a távollétre járó szabadságról

Kérdés: Lemondhat-e közös megegyezésben a munkavállaló a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadságának letöltéséről, illetve pénzben történő megváltásáról? Amennyiben igen, az később támadható-e, a munkáltató számíthat-e esetleg bírságra egy hatósági ellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le [Mt. 163. § (1) bek.]. A szabadság pénzben kizárólag a munkaviszony megszűnésekor váltható meg [Mt. 122. § (5) bek., 125. §]. A jogról lemondó vagy abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Cafeteriajogosultság és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Jogszerű-e a munkáltató cafeteriaszabályzatában az a kikötés (és e kikötésre hivatkozással a tárgyévi cafeteriajuttatás teljes megvonása), miszerint a munkavállaló nem jogosult a szabályzat szerinti juttatások igénybevételére, „ha a munkavállaló munkaviszonya a kifizetés napján megszüntetés alatt áll, azaz a munkavállaló munkaviszonyának felmondással vagy közös megegyezéssel való megszüntetéséről a felek a kifizetés napját megelőzően döntöttek”?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az egyoldalú kötelezettségvállalást általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (azaz munkáltatói szabályzatban) is megteheti [Mt. 17. § (1) bek.].A szabályzat a munkáltató mérlegelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Téves besorolás korrekciója a közegészségügyben

Kérdés: A munkáltató téves besorolásra hivatkozva egyoldalúan csökkentette az egészségügyi dolgozók illetményét annak ellenére, hogy a munkavállalók jelezték, a munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható, még ha a téves besorolást korrigálják is. Önök szerint az illetmény munkáltató általi csökkentése ilyen esetben jogszerű?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati munkaszerződés kötelező tartalmi eleme az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye, illetve az illetményen felüli egyéb juttatásai [528/2020. Korm. rendelet 6. § f) pont]. Ez tartalmazhat a jogszabályi minimumnál magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kisgyermekes édesanya éjszakai munkavégzése – a megállapodás lehetősége

Kérdés: Az Mt. hatálya alatt dolgozó anyukák esetében a három év alatti gyermeket nevelőknél mi történik, ha az édesanya munkahelye legfőképp éjszaka üzemel? Ilyenkor hogyan tud dolgozni éjszaka, ha elvileg még a hozzájárulása esetén sem osztható be?
Részlet a válaszából: […] Az éjszakai munka kapcsán – munkavédelmi célból – az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló számára várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kiadatlan szabadság kezelése közszolgálati jogviszonyban

Kérdés: A közszolgálati tisztviselő 2025. február 5-én írásbeli bejelentésében jogviszonyának lemondással történő megszüntetését kérte, amelyet a munkáltató elfogadott. Lemondási ideje – jogviszonyának 2025. április 5. napjával történő megszüntetésére figyelemmel – 2025. február 6-tól 2025. április 5-ig lett meghatározva, amely időszakban a munkáltató a közszolgálati tisztviselőt jogviszonya megszűnéséig megillető összesen 30 munkanap szabadságából 12 munkanapot adott ki, így a ki nem adott szabadsága a jogviszony megszűnésére figyelemmel 18 munkanap. A 98/2018. Korm. rendeletben előírt kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében 2025. május 12-én írásban tájékoztatást kértünk a közszolgálati tisztviselőtől, a Kttv. 107. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint, a minket, mint korábbi munkáltatót terhelő szabadságmegváltási kötelezettség teljesítése érdekében. 2025. május 13-án kelt válaszában arról tájékoztatott, hogy 2025. április 6-tól kormányzati szolgálati jogviszonyt létesített. Fentiekre figyelemmel, a Kttv. 62/A. §-ában, valamint a Kit. 104. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Tájékoztatására hivatkozással 2025. május 15-én levélben megkerestük a közszolgálati tisztviselő által megnevezett új (Kit. hatálya alá tartozó) munkáltatót, amely véleménye szerint a ki nem adott szabadság tekintetében a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdését kell alkalmazni. Ezzel nem értünk egyet, mivel a közszolgálati tisztviselő jogviszonya lemondással került megszüntetésre. Álláspontunk szerint, figyelemmel a Kttv. 107. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, a fennmaradó szabadságot az új kormányzati szolgálati jogviszonyban a kormánytisztviselőt megillető szabadsághoz hozzá kell számítani. Tekintettel arra, hogy közszolgálati tisztviselő jogviszonya nem azért került megszüntetésre, mert a Kit. hatálya alá tartozó szervvel kívánt kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni, a Kttv. 107. §-ának (2a) bekezdése nem alkalmazható, sőt jelen esetben a szabadság megváltása jogalap nélküli kötelezettségvállalás lenne. Helyesen gondoljuk, hogy a szolgálati jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezáltal a ki nem adott szabadságot az új szolgálati jogviszony alapján megállapított szabadsághoz hozzá kell számítani?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot általános szabály szerint pénzben megváltani nem lehet [Kttv. 107. § (1) bek.]. Kivételt képez az az eset, amikor a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Keresőképtelenség, megváltozott munkaképesség, felmondás

Kérdés: Munkavállalónk táppénzre való jogosultsága 2024. október 31. napjával lejárt, 2024. november 1-jétől ellátás nélküli keresőképtelen állományban van. Minden hónapban, jelenleg is, a háziorvosától kap igazolást, hogy továbbra is keresőképtelen, a munkáját nem tudja ellátni. A munkáltató a NAV-nak jelentette a biztosítási jogviszony szünetelését. A munkavállaló 2023 novemberétől megváltozott munkaképességűnek minősül (össz-szervezeti egészségkárosodása: 52%). A munkáltató, mivel a munkavállaló keresőképtelen állományban van, nem tudja elküldeni foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra. A munkavállaló a közvetlen vezetőjének már többször is akként nyilatkozott, hogy nem tudja ellátni a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató felajánlott többször is könnyebb munkát, részmunkaidőben, amit a munkavállaló mindig elutasított. Most kaptunk egy levelet a munkavállalótól, hogy a munkáltató nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, mert olyan munkakört ajánlottunk fel, amit nem tud ellátni. Azt szeretné, hogy mondjon fel neki a munkáltató, és fizesse meg a végkielégítést. Hivatkozik az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) számú határozatára, mely az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését Alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Kötelező-e a munkáltatónak felmondani a munkavállaló munkaviszonyát, és megfizetnie a végkielégítést annak ellenére, hogy tudnánk neki könnyebb munkát biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Alkotmánybíróság 1/2025. (II. 27.) számú határozata kimondta, hogy az Mt. 146. § (2) bekezdése második mondatának utolsó fordulata („…vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan”) az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Két e-mail – egy munkaszerződés

Kérdés: Mi a munkajogi megítélése annak, ha a munkáltató elektronikus levélben közli a munkavállalóval a leendő munkakörét és alapbérét, majd pedig erre válaszul a munkavállaló – szintén elektronikus levélben – tesz egy, az „ajánlatot” elfogadó nyilatkozatot? Ebben az esetben létrejött a felek között a munkaviszony? Az ilyen esetben milyen kockázat rejlik a munkáltató számára, és hogyan tudja az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni? Ha az a helyes megítélése a felvázolt esetnek, hogy létrejött a munkaviszony, akkor a felek köthetnek még – a jogviszonyuk tartalmát részleteibe menően meghatározó – munkaszerződést, illetve a „formális” munkaszerződés megkötését a munkavállaló megtagadhatja?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkaszerződést írásba kell foglalni [44. §]. Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére az abban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Munkaszerződés és módosításai – egységes szerkezetben

Kérdés: Egy gazdasági társaság jelentős emberi erőforrást alkalmaz a tevékenységébe tartozó feladatok ellátásához. Ennek során az átlagosnál magasabb a fluktuáció, és a foglalkoztatási hely gyakori változásával is számolni kell. A jelenlegi gyakorlat szerint a munkavállalók nagy számát érinti a munkaszerződések módosítása. A munkáltató a reá nehezedő ezzel összefüggő adminisztrációt azzal kívánja csökkenteni, hogy elvárja az egységes szerkezetű munkaszerződés készítését akkor, ha a szerződést három-öt esetben kell különböző okok miatt módosítani. A szándéka megítélésünk szerint aggályos, mivel ilyen megközelítésű igénnyel nem találkoztunk még. Az Mt. alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkaszerződést és annak módosításait egységes szerkezetbe foglalva kezelje a munkáltató, valamint aláírható-e ilyen szerkezetben a munkavállaló részéről ez a dokumentum? Ha igen, kiválthatja-e joghatásában az alapul szolgáló munkaszerződést és módosításait?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 58. §-a értelmében a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így azt írásba kell foglalni [Mt. 44. §]. A gyakorlatban elfogadott és nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

„Nők 40” és a közszolgálati jogviszony megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a Kttv. hatálya alatt foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonya, ha a nők kedvezményes, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjához szükséges jogosító időt augusztusban megszerzi? Mit írjon a megszüntető kérelmébe: felmentéssel, közös megegyezéssel vagy lemondással?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A Kttv. 63. §-ának (6) bekezdése értelmében a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
1
2
3
47