Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott ráutaló magatartás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszból: […]megállapítható: a felek a munkáltató kezdeményezésére anélkül módosították a munkaszerződés díjazásra vonatkozó rendelkezéseit, hogy azt írásba foglalták volna. Ajognyilatkozatokat a Ptk. 6:4. §-ának (2) bekezdése értelmében ráutaló magatartással is meg lehet tenni, e rendelkezés az Mt. 31. §-a értelmében a munkaviszonyra is irányadó. Noha a munkaszerződést általános szabály szerint csak írásban lehetséges módosítani [Mt. 22. § (3) bek., 44. §], az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható abban az esetben, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. 22. § (4) bek.]. Mivel az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés módosításának érvénytelenségére egyedül a munkavállaló - a módosítás hatálybalépését követő harminc napon belül - hivatkozhat (figyelemmel az Mt. 58. §-ára, amelynek értelmében a munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat - így az Mt. 44. §-át is - kell megfelelően alkalmazni), a munkavállaló több mint másfél évvel ezt követően nem hivatkozhat az alaki kötöttség megsértésére. Ezen túlmenően a tényállásból az tűnik ki, hogy a munkavállaló a munkáltató munkaszerződés módosítására irányuló közlését (ajánlatát) nem kifogásolta, ráutaló magatartásával tudomásul vette a módosult helyzetet, és huzamos időn - másfél éven - keresztül azt magára nézve kötelezőnek ismerte el. Ezt erősíti az is, hogy amennyiben a munkavállaló a munkáltató magatartását egyoldalú munkaszerződés-módosításnak értékelte volna, a keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kellett volna előterjesztenie [Mt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4129

2. találat: Elmaradt jövedelem követelhetősége

Kérdés: Társasháznál gondnoki munkakörben dolgoztam 2011. június 1-jétől 2014. július 26-ig, de csak 2014. január 1. és 2014. május 26. között voltam bejelentve. A 2014-es közgyűlésen leváltottuk a közös képviselőt, aki - amiért én is ellene szavaztam - felmondott, de én tovább végeztem a munkát még két hónapig a többségi tulajdonosok kérésére. Erre az időre azonban a mai napig nem fizették ki a béremet. Fordulhatok még a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszból: […]fennállt a kérdéses két hónapban. Mindenekelőtt tehát azt kell megvizsgálni, hogy munkaügyi per esetén bizonyítható-e a felek között ezen időszakban is fennállt munkaviszony. Tanúkkal, okirattal azt kell alátámasztani, hogy a munkáltató - esetünkben a munkáltatói jogokat gyakorló közös képviselő - tudott arról, hogy a munkaviszony megszűnését követően Ön folytatta a korábbi munkát, ez ellen a munkáltató nem tiltakozott, hanem azt jóváhagyólag tudomásul vette. Amennyiben igazolható,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2643

3. találat: Határozott idejű munkaviszony módosítása ráutaló magatartással

Kérdés: Egyik munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyban áll. A határozott idő letelte után változatlanul tovább dolgozik. Mi lesz a munkaviszonya sorsa?
Részlet a válaszból: […]amennyiben a felek a munkaviszony megszűnését megelőzően nem módosítják azt. Általános szabály szerint a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (Mt. 58. §). Ennek értelmében a munkaszerződést és annak módosítását is írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat (Mt. 44. §).Mindezek alapján, amennyiben a határozott idő letelik, ugyanakkor a munkavállaló a munkáltató tudtával és beleegyezésével tovább dolgozik - úgy, mint a határozott idő letelte előtt -, akkor a felek egybehangzó akarata szerint, ráutaló magatartásukkal a határozott idejű munkaszerződés módosításra kerül. A szerződésmódosítás írásba foglalása miatti érvénytelenségre pedig csak a munkavállaló hivatkozhat a továbbiakban, és csak a határozott idő leteltétől számított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2414