413 cikk rendezése:
11. cikk / 413 Művelődési ház vezetője – a képesítési feltételek
Kérdés: Önkormányzati fenntartású kulturális intézményben (művelődési ház) vezető állású munkavállaló (közművelődési intézmény vezetője) esetében, amennyiben a pályázó nem szakirányú felsőfokú végzettséggel, hanem pedagógusdiplomával rendelkezik, és nincs felsőfokú szakirányú szakképesítése, van-e arra lehetőség, hogy a munkakör betöltését követő két éven belül szerezze meg a felsőfokú szakirányú szakképesítést, figyelemmel a 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseire, amely alapján: az állami vagy önkormányzati fenntartású kulturális intézményben a vezető állású munkavállaló esetében a munkakör betöltésének feltétele államháztartási és vezetési ismereteket nyújtó, legalább 120 órás képzés (képzés) igazolt elvégzése? Ennek hiányában a vezető állású munkavállalói munkakör betöltését követő két éven belül köteles a képzést elvégezni, és az azt igazoló okiratot be kell mutatni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Aki a képzést határidőben nem végzi el, és a képzés elvégzését igazoló okiratot nem mutatja be, a munkakörben nem foglalkoztatható tovább.
12. cikk / 413 Visszatérés után újbóli gyermekgondozási szabadság igénylése
Kérdés: Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok kivétele után munkába szeretne állni, de ezután meggondolja magát, akkor van lehetősége visszatérni a „GYES-állományba”? Változtat a kérdésre adott válaszon, hogy mikor gondolja meg magát (még az aktív állományba való visszatérése előtt, vagy a felgyülemlett szabadság kiadása során, vagy csak ezt követően), feltéve mindhárom esetben, hogy legfiatalabb gyermeke még nem érte el a hároméves kort?
13. cikk / 413 Gyermekgondozási szabadság – a visszatérés munkáltatói akadályozása
Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő pedagógusok esetében gyakori az a munkáltatói hozzáállás, miszerint nem engedélyezik a fizetés nélküli szabadság megszakítását, mert éppen más pedagógus tölti be a helyet, vagy nem tudják jelenleg kiadni (kifizetni) a felhalmozott szabadságokat. Jól gondoljuk, hogy ezen indokok nem állják meg a helyüket, a fenti problémák megoldásáról pedig a munkáltató gondoskodni köteles?
14. cikk / 413 Munkába járás költségtérítése – ha a határon túlról ingáznak
Kérdés: A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel rendelkező munkavállaló esetében?
15. cikk / 413 Vezető állású munkavállaló munkaszerződése és a taggyűlési jóváhagyás
Kérdés: A korlátolt felelősségű társaságok kapcsán a Ptk. 3:188. §-ának (2) bekezdése rögzíti, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt. Ezen rendelkezés alkalmazandó a munkaviszonyra is? Másképpen: a szerződés alatt csak polgári jogi szerződést kell érteni, vagy pedig kiterjesztően, bármely szerződést is érteni kell alatta? Utóbbi értelmezés esetén például a vezető állású munkavállalók munkaszerződése kapcsán is alkalmazni kell ezt a rendelkezést? Ha igen, mi a jogkövetkezménye a jóváhagyás elmaradásának?
16. cikk / 413 Kötetlen munkarend visszavonása
Kérdés: Munkáltatóként rendelkezhetek úgy egy külön nyilatkozatban, hogy átadom a munkavállalónak a munkaidő beosztásának a jogát (kötetlen munkarend), azonban ezen nyilatkozatomat bármikor indokolás nélkül visszavonhatom?
17. cikk / 413 Felmondási idő – nem határidő
Kérdés: Az Mt. 25–26. §-a értelmében a felmondási idő határidőnek számít-e? Az Mt. 25. §-ának (5) bekezdése alapján a határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap – így, amennyiben határidőnek minősülne, és a felmondási idő heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapon járna csak le a felmondási idő? Amennyiben a felmondási időben van ún. „ledolgozós” szombat, azt bele kell számítani a felmondási időbe?
18. cikk / 413 Munkába járási költségtérítés – a kifizetés határideje
Kérdés: Amennyiben egy munkáltató engedélyezi egy munkavállaló részére a munkába járási költségtérítést, van-e olyan lehetősége, hogy belső szabályzatban előírja azt, hogy a munkavállalónak meddig kell leadnia az elszámolás alapját képező bizonylatokat, illetve azt is előírhatja-e, hogy ha a határidőig nem kerül leadásra, akkor nem kerül kifizetésre a költségtérítés? Ha nem írhatja elő, meddig lehet visszamenőleg kifizetnie a költségtérítést? Tárgyéven belül?
19. cikk / 413 Bérkorrekcióra vonatkozó jog elévülése
Kérdés: Egy kismama 2020-ban gyermek gondozásának céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérve nem kapott bérkorrekciót, ezért akkor a bent lévő szabadságai az alacsonyabb bérrel lettek kifizetve. Időközben született még egy gyermek, így munkába visszatérve újra aktuális a bérkorrekció. A HR szerint utólag már nem tudják korrigálni a hibát, mert elévült az „ügy”, ezért nem is foglalkoznak vele. Van-e lehetőség még arra, hogy megkapja a 2020-ban kifizetett összeg különbözetét akkori korrigált bérrel?
20. cikk / 413 „GYES-ről” visszatérő köztisztviselő felmentése
Kérdés: A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?
