Illetménykiegészítés differenciált megállapítása

Kérdés: A Kttv. 234. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében illetménykiegészítés állapítható meg a felsőfokú, illetve a középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére. Esetünkben ennek megállapítása minden évben megtörténik, amellett, hogy köztisztviselőink jelentős százaléka személyi illetménnyel rendelkezik. Általánosságban szeretne átállni hivatalunk a besorolás szerinti illetményre, de különböző illetményalapokkal számítva is túl nagy szakadék keletkezik a felsőfokú és a középfokú végzettséggel rendelkezők illetménye között. Szerintünk a Kttv. fenti rendelkezése megengedi, hogy az illetménykiegészítés csak a középfokú, vagy csak a felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők részére legyen megállapítva. Helyes a fenti gondolatmenet? Megállapítható az adott évben egyedül a középfokú végzettségű köztisztviselőknek a százalékos illetménykiegészítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 234. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményéneka) a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyok eltérő megítélése

Kérdés: Kollégánk az alábbi munkáltatóknál és időszakokban dolgozott: Európai Közgazdasági Szakközépiskola 2000. 03. 02-tól 2001. 12. 31-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de pedagógusdiploma nélkül. Athéné Szakközépiskola 2002. 01. 01-től 2008. 10. 01.-ig, munkaviszonyban pedagógusként, de diplomáját csak 2004. 06. 14. napján szerezte meg. Általános Vállalkozási Főiskola 2011. 09. 01-től 2013. 12. 31-ig, munkaviszonyban tanárként. Ha csak abból indulok ki, hogy mindhárom helyen pedagógusként dolgozott, mindhárom munkaviszony figyelembe vehető a szakmai gyakorlati idő számításánál. De ha hozzátesszük a diplomaszerzés időpontját, akkor az Európai Közgazdasági Szakközépiskolában töltött teljes időtartam és az Athéné Szakközépiskolában 2002. 01. 01. – 2004. 06. 13-ig terjedő időtartam mellőzhető, azaz ezek az évek nem vehetők figyelembe a számításnál. Továbbá az Általános Vállalkozási Főiskola teljes időtartamával sem számolhatunk, mert itt nem folytattak pedagógusképzést, valamint a tanárnő informatikatanár volt a teljes pályafutása alatt, így nem oktatott idegen nyelvet semmilyen jogviszony keretében. Ha a jogszabályokat jól értelmezem, a jogviszonyok közül csupán 4 év 3 hónap és 18 nap vehető figyelembe a szakmai gyakorlati idő számításánál (Athéné Szakközépiskola 2004. 06. 14. – 2008. 10. 01).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,– szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyak, valamint a tizenegyedik–tizenharmadik évfolyamon a szakmai előkészítő ismeretek oktatására, aki a képzés szakirányának megfelelő főiskolai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Munkaidőkeret bevezetése egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi intézményt tart fenn az önkormányzat, és a szakorvoshiány miatt az utóbbi időben előfordul, hogy a szakorvos négy óra után, vagy szombat délelőtt tud rendelési időt vállalni. A biztonságos betegellátás érdekében ez esetben is szerződést kötünk a szakorvossal. A szakdolgozók (orvosírnok, asszisztens, ápoló stb.) az intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban, normál munkarendben dolgoznak, jelenleg 08.00–16.00 óráig. Hogyan oldható meg úgy a szakdolgozók foglalkoztatása szabályszerűen a 16.00 óra utáni, illetve a szombat délelőtti rendelésen, hogy azt ne túlórában kelljen kifizetni (pl. 10.00–18.00 óráig)? Felvetődött az intézményben munkaidőkeret alkalmazása is, lehet-e munkaidőkeretet alkalmazni egészségügyi szolgálati jogviszony esetén? Van-e arra jogi lehetőség, hogy nem minden dolgozóra terjed ki a munkaidőkeret?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaidejét egyenlőtlenül osztja-e be, nem kötelező minden munkavállalót így foglalkoztatni, akár minden munkavállaló beosztása egyedi lehet. Nem szükséges tehát valamennyi munkavállaló teljesítendő munkaidejét munkaidőkeretben meghatározni.(Kéziratzárás: 2026. 10...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Fizetés nélküli szabadságok közötti váltás

Kérdés: Amennyiben anyuka fizetés nélküli szabadságon van GYED folyósítása mellett a gyermekével, és érkezik a kistestvér, de az anyuka nem tért vissza a fizetés nélküli szabadságról, akkor kell-e a CSED igénylésekor fizetés nélküli szabadságot megszüntető kérvényt leadni? Van-e ennek gyakorlati jelentősége, elvárhatja-e a munkáltató, hogy ebben az esetben is 30 nappal korábban tegye meg az anyuka a jognyilatkozatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetben legfeljebb a gyermek születésének napjától számított 168 napig jár [Ebtv. 40. § (1a), (3) bek.]. A gyermekgondozási díj (GYED) legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Pihenő- és munkaszüneti napi munkavégzés munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó művelődési központ egyhavi munkaidőkeretet alkalmaz a különböző rendezvényei miatt. Vannak rendezvényei szombaton vagy vasárnap, illetve munkaszüneti napon is (pl. augusztus 20.) A munkaidő beosztása átlagosan heti 40 óra. Az ilyen rendezvények alkalmával van, hogy 10–12 órát is dolgoznak a munkavállalók. Bérpótlékot nem fizet a munkáltató, az ellentételezést szabadnapként kapják meg a munkavállalók. Ebben az esetben a pihenőnapi és a munkaszüneti napi munkavégzésre tekintettel hány nap szabadnap jár? Erről szükséges-e írásbeli megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között? A munkavállalóknak a rendezvényekről tudomásuk van előzetesen. Hogyan célszerű a munkáltatói tájékoztatóban és a munkaköri leírásban tájékoztatni erről? Jogszerű-e, ha például a munkaszüneti napon (augusztus 20.) ledolgozott órákat szabadnapban kapják meg a munkavállalók, és nem bérpótlék számfejtésével? Hogyan kell vezetni a munkaidőkeretet, a munkavégzés miatt kapott szabadnap beszámítódik a havi ledolgozott munkaórák számába? Ha igen, a ténylegesen ledolgozott munkaórával vagy a szerződés szerinti napi munkaórával számolunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. szerinti bérpótlékok közül egyedül a rendkívüli munkaidőért járó pótlék váltható meg szabadidővel [Mt. 143. §]. Ezért a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlékot pénzben kell rendezni, ennek mértéke az alapbére 100%-a [Mt. 140. § (2) bek.]....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

„Dohányozni tilos” – a tilalom megsértésének munkajogi szankciói

Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottak rendszeresen nem a kijelölt helyen dohányoznak. Értekezleten elhangzottak az erre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok, de a rossz szokás többekben megmaradt. Mit tehet a munkáltató? Az írásbeli figyelmeztetés eredménytelen. Milyen szankciók, eszközök állnak rendelkezésére a munkáltatónak? Milyen sorrendben használhatók? A közalkalmazottak a munkájukat ellátják, de ebben a kérdésben többen nem működnek együtt.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megszegése). Azt, hogy a kötelezettségszegés vagy ezek sorozata kellő alapot szolgáltat-e a felmentés alkalmazására, csak az eset egyedi körülményei alapján lehet megítélni. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni, az indokolásból a felmentés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

További jogviszony-létesítés megtiltása és a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkáltató a munkaszerződésben megtiltja a munkavállaló számára a másik munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését? Amennyiben előzetes engedélykéréséhez köti, úgy mi számít a jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének? Ugyanaz az iparág, esetlegesen ugyanaz a pozíció az Mt. hatálya alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...el teljes bizonyossággal. Még szerződéses kikötés esetén is. Így amennyiben a munkaszerződés tartalmaz is ilyen kikötést, az adott egyedi eset alapján lehet csak eldönteni, hogy egy-egy jogviszony-létesítés veszélyezteti-e a munkáltatói jogos gazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Közalkalmazotti vagy munkaviszonyban – mozgástér a díjazásban

Kérdés: Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért az alkalmazottak maradtak közalkalmazottak. Mivel intézményünk vegyes intézmény, lehetséges-e, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt munkaviszonnyá alakítsuk mind a központban, mind a könyvtárban és a konyhán? Amennyiben igen, akkor annak mi a menete? Ha a munkáltató munkáltatói döntésen alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, annak mi a menete? Van-e meghatározott maximumösszeg, ami adható – akár a jogviszony kezdetekor azonnal?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogviszonyban kell őket foglalkoztatni. Ha tehát jelenleg jogszerű a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás, nincs mód egyedi döntés alapján e jogviszonyokat munkaviszonyokra „cserélni”.Azt feltételezve, hogy jelenleg a Kjt. az irányadó az alkalmazottakra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Felmondási tilalom fennállása és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés

Kérdés: A reprodukciós eljáráshoz kapcsolódó felmondási védelem időtartamának kezdő időpontjával kapcsolatos a kérdésünk. A munkavállaló 2026 februárjában kezdte meg a reprodukciós eljárást IVF-protokoll keretében. A petesejtleszívásra 2026 májusának végén került sor, amelynek eredményeként embriófagyasztás történt. Egészségügyi okok miatt jelenleg egy hosszabb előkészítő kezelés zajlik, ezért a fagyasztott embrió beültetésére várhatóan csak 2026 szeptemberében kerülhet sor. A munkáltatónál ugyanakkor éppen ebben az időszakban várható létszámcsökkentés, amely a munkavállalót is érintheti. A reprodukciós eljáráshoz kapcsolódó, legfeljebb hat hónapig fennálló felmondási védelem kezdő időpontját mi alapján kell meghatározni: a reprodukciós eljárás (IVF-protokoll) megkezdésének időpontjától, a petesejtleszívás napjától, a fagyasztott embrió beültetésére történő felkészítés megkezdésétől vagy más időponttól? A reprodukciós intézet által kiállított igazolásnak mely időpontot kell tartalmaznia ahhoz, hogy a munkavállalót az Mt. szerinti felmondási védelem megillesse? Fagyasztott embrió beültetése esetén a felmondási védelem szempontjából a reprodukciós eljárás folyamatosnak tekintendő a petesejtleszívás és a későbbi embriótranszfer közötti időszakban is, vagy a védelem kezdő időpontját kizárólag a jogszabályban meghatározott konkrét orvosi eseményhez kell kötni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A reprodukciós eljárás a házastársak vagy élettársak együttes, illetve az Eütv. további kizáró nyilatkozata hiányában az egyedülállóvá vált nő és egyedülálló nő írásbeli kérelmére végezhető [Eütv. 168. § (1) bek.]. A reprodukciós eljárás csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése – nincs felmentési védelem

Kérdés: A Kit. 113. §-ának (6) bekezdése értelmében a Kit. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. A Kit. 113. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott védelem pedig nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének e) vagy g) pontjában foglaltak szerint a kormánytisztviselő kérelmezi [Kit. 113. § (7) bek.]. Felmentési védelem nem illeti meg továbbá a kormánytisztviselőt a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, a 107. §-a (1) bekezdésének f) vagy h) pontja, valamint a 107. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján történt felmentése esetén [Kit. 113. § (8) bek.]. A Kit. felmentési jogcímei két csoportba oszthatóak: az egyik, amikor felmenthető a kormánytisztviselő, a másik, amikor kötelezően fel kell menteni a kormánytisztviselőt. Mindkét csoportból néhányat kiemelt a jogalkotó, amelyeknél felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt (illetve két esetben jogcímtől függetlenül is). A Kit. 113. §-ának (6)–(8) bekezdéseit úgy kell-e értelmezni (ellentétes következtetésen alapuló jogértelmezés), hogy minden más esetben megilleti a kormánytisztviselőt a felmentési védelem? Az Vnytv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. Amennyiben a Vnytv. fenti bekezdése alapján fel kellene menteni a kormánytisztviselőt, megilleti-e felmentési védelem?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§-ának (1) bekezdésében előírt megszüntetési jogcím azonban nem felmentés, hanem – amint erre maga a törvényhely is utal – egy egyedi, Kit. rendszerén kívüli kötelező megszüntetési eset. A Vnytv. ugyanis nem „felmentésről” ír, hanem a jogviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
1
2
3
…
45