129 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] rendelet 5. számú melléklete tartalmazza [257/2000. Korm. rendelet 15/A. § (1) bek.]. A szociális ágazati összevont pótlék tételes összegű, amelynek mértéke a közalkalmazott illetményétől teljesen független, kizárólag a közalkalmazott munkakörének besorolása, fizetési osztálya és közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje határozza azt meg. Ebből következően, ha a közalkalmazott illetménye megemelésre kerül, akkor attól függetlenül, továbbra is a munkakör fizetési osztályba történt besorolása és közalkalmazotti jogviszonyban[…]

Részlet a válaszából: […] eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén, továbbá– az eseti helyettesítés egybefüggő időtartama a két hetet meghaladja.Fontos, hogy tartós helyettesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a feladatellátás más munkaszervezési eszközökkel nem oldható meg, és erről kötelező az érintett pedagógus és a munkáltató között írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év végéig szóló megállapodást is létrehozni. Továbbá a Púétv. 101. §-a leszögezi, hogy a pedagógus számára csak tartós helyettesítésért jár többlettanítási óradíj, eseti helyettesítésért nem; ennek részleteit a 401/2023. Korm. rendelet 89. §-a tartalmazza.A felmerült ún. „többlettanítás igények” kapcsán tehát elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a fenntartó kötött-e az óvodaigazgatóval, illetve – a munkáltató nevében – az óvodaigazgató kötött-e a tagintézmény-vezetővel tartós helyettesítésről szóló megállapodást. Ha ilyen megállapodás nincs, a többlettanítás nyilvántartásának csak abból a szempontból van jelentősége, hogy az eseti helyettesítés évi 60 órás korlátja betartását figyelemmel kísérjék. Többlettanítási óradíjra a vezetők ebben az esetben nem jogosultak. Ha tartós helyettesítésre került sor, akkor kell a többlettanítási óradíj szabályait alkalmazni.A kérdésnek az a része, miszerint „a tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult”, nincs jogalapja. Először is, a tagintézmény-vezetőt e minőségére tekintettel órakedvezmény nem illeti meg. Az a 401/2023. Korm. rendelet 30. §-a alapján csak mesterpedagógusok számára jár, ha szakértői, szaktanácsadói feladatot látnak el. Ha az órakedvezményen azt értették, hogy kevesebb a neveléssel lekötött munkaideje, mint egy beosztott óvodapedagógusnak, és ezért a két másik óvónővel hárman nincsenek elegen arra, hogy a tagintézményben felmerülő, neveléssel összefüggő feladatokat ellássák, akkor az lehet az egyik megoldás, hogy annyi kollégát alkalmaznak, amennyivel a feladatot szabályosan meg tudják oldani. Ennek keretében lehetőség van óraadót is foglalkoztatni, óraadóként pedig akár óvodapedagógusi képzést végző utolsó éves főiskolai hallgató is alkalmazható [Púétv. 131. § (4) bek.]. Ha ez nem lehetséges,[…]

Részlet a válaszából: […] éves béremelés mértéke az irányadó. Amint látható, az Mt. 59. §-a a „munkabér” kifejezést használja, így a munkáltató a munkabér módosítására köteles ajánlatot tenni. A munkabér fogalmát az Mt. csak az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben definiálja, ugyanakkor ez a definíció általánosságban nem tekinthető irányadónak [Mt. 12. § (2) bek.]. Az ítélkezési gyakorlat munkabérnek tekint minden olyan ellentételezést, kifizetést, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a munkaviszonyára tekintettel kap akár a munkavégzés ellenértékeként, akár tényleges munkavégzés hiányában. E körben nem az adott bérelem elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van meghatározó jelentősége, vagyis annak, hogy egy adott juttatás a munkavállaló teljesítésének ellentételezésére szolgál-e vagy sem [BH2001. 396., BH2008. 252.]. Ha például egy juttatás a munkavállalónak a munkavégzése fejében a munkaviszonyra tekintettel jár, az elnevezésére figyelem nélkül munkabérnek minősül. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.A kérdésben említett, munkaszerződésben rögzített havi átalány formájában kikötött bérpótlék, mely minden hónapban az alapbérrel együtt kerül kifizetésre, ugyancsak a munkabér fogalma alá tartozik, ezért a fentiekre tekintettel arra is kiterjed az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióra irányadó rendelkezés (nem csupán az alapbérre).A távolléti díjat általános szabály szerinta) az esedékessége időpontjában[…]

Részlet a válaszából: […] létesítsenek egymással.Az Áht. 11/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által ellátott állami vagy önkormányzati feladat, illetve végzett egyéb tevékenység költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az Áht. 9/A. alcímében foglaltakat kell alkalmazni.Amennyiben a vezérigazgató arról nyilatkozik, hogy továbbfoglalkoztatásához a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél nem járul hozzá, vagy a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, illetve nem írja alá a kinevezési okiratot, munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik [Áht. 11/F. § (6) bek.]. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése értelmében az átvevő költségvetési szerv ebben az esetben köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. Az Mt. szerint a végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi (ez lenne a mérték, ha 2022. július 1-je lenne a jogosultsági idő kezdete), legalább tizenöt év esetén négyhavi távolléti díj összege (ez utóbbi az irányadó, ha a munkaviszony kezdete 2008. október 1.) [Mt. 77. § (3) bek. a) és d) pont]. Figyelemmel arra, hogy a vezető állású munkavállaló 2008. október 1-je óta folyamatosan, megszakítás nélkül munkaviszonyban áll a munkáltatóval, és a munkáltató maga is folyamatosnak tekintette a munkaviszonyt azzal, hogy az egyes munkaszerződések lejártakor nem került sor elszámolásra, sem a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén egyébként felmerülő igazolások és egyéb dokumentumok kiállítására, a felek lényegében folytatólagosan több ízben meghosszabbították[…]

Részlet a válaszából: […] közalkalmazottnak, ha a törvényben előírt időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt elérte. Kivételes esetekben rendelkezik a Kjt. a jubileumi jutalom előrehozott kifizetéséről is, ilyenkor, ha csak rövid idő hiányozna a jogosító időből, ez méltányos megoldást jelent a közalkalmazott számára is.Eszerint egyrészt, ha a közalkalmazott jogviszonyát a nyugdíjasnak minősülése miatt szünteti meg a munkáltató felmentéssel, részére a megszüntetés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A felmentésnek a feltétele, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősüljön, így például, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesüljön [Kjt. 78. § (3) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pontja, Mt. 294. § (1) bek. g) pont, gb) alpont].A kérdés szerint az érintett közalkalmazott a felmentési idő leteltével (2027 májusában) fogja csupán elérni a negyven év jogosultsági időt. Amennyiben tehát a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján meg is igényelné az öregségi nyugdíjat, legkorábban 2027 májusában – vagyis a tervezett felmentési idő leteltével – minősülhetne nyugdíjasnak, ezért ez a kivételi esetkör nem vonatkozik rá.Az előrehozott jogszerzés másik esete a legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező közalkalmazottakra vonatkozik [lásd a Kjt. 78. § (4) bekezdését!], így ez az előrehozott kifizetési szabály sem alkalmazható az érintett közalkalmazott tekintetében.Mindebből következően, a jubileumi jutalomra való jogosultsága akkor nyílik meg a kérdés szerinti közalkalmazottnak, ha a Kjt.-ben előírt huszonöt éves közalkalmazotti jogviszony időtartammal ténylegesen rendelkezik, vagyis 2027. augusztus 1-jén.Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közalkalmazott kérheti akár későbbi időpontban is a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti felmentését. Eszerint jogosult a közalkalmazott olyan időponttal is kérni a felmentését, amely alapján 2027. augusztus 1. napján (ekkor válik jogosulttá a huszonöt éves jubileumi jutalomra) még közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ebben az esetben a felmentési idő időtartamára is figyelemmel kell lenni, tekintettel arra, hogy a törvény szerinti minimális hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött huszonöt év után már öt hónappal fog meghosszabbodni [Kjt. 33. § (1) bek. és (2) bek. e) pont].Felmerülhet még egy esetleges további jogviszony-megszüntetési lehetőség is, amelyre a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésénél utaltunk már röviden. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Eszerint nyugdíjasnak minősül, aki például az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A közalkalmazott akkor részesül öregségi nyugdíjban, ha részére az ellátást jogerősen megállapították [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, gb) alpont, (2) bek.]. Ekként lehetőség van arra, hogy az érintett közalkalmazott már a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt igényelje, hogy részére a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját – a nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett – 2027 májusában állapítsák meg. A nyugdíj igénylésének, megállapításának ugyanis nem előfeltétele a jogviszony megszüntetése, ugyanakkor általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától a jogviszony megszűnése[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezik –– egyéb szolgáltató tevékenységet végzőköltségvetési szervekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára. Erre figyelemmel a gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat ellátó önkormányzati fenntartású önkormányzati konyha tekintetében is ezt a rendeletet kell alkalmazni.A 77/1993. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül a költségvetési szerv vezetője és helyettese, illetve helyettesei. Ha ennek a konyhavezető megfelel, és a szóban forgó önkormányzati konyha – mint költségvetési szerv – vezetője vagy egyébként a vezető helyettese, úgy magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 70. §-ának (1) bekezdése értelmében a megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A pótlék mértéke tekintetében a Kjt. csak az alsó és a felső határról rendelkezik, azt a végrehajtási rendeletek konkretizálhatják. A Kjt. 70. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–ötszáz százaléka; vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–kétszázötven százaléka. A 77/1993. Korm. rendelet 10/A. §-ának (1) bekezdése akként konkretizálja a vezetői pótlék mértékét, hogy az nem lehet kevesebb:a) intézményvezetői munkaköröknél a pótlékalap[…]

Részlet a válaszából: […] (együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt is kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet a köztisztviselő, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a beosztás szerinti munkaidejével [Kttv. 85. § (3) bek.]. Mivel a külföldi munkavégzés – bármilyen jogviszonyról is legyen szó – a köztisztviselő munkaidejével azonos időtartamra esik, mindenképpen szükség van a létesítéséhez (és nem csak a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséhez) a jegyző előzetes engedélyére.A Kttv. 52. §-a szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás) [Kttv. 52. § (1) bek.]. A Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít [Kttv. 52. § (2) és (4) bek.]. A helyettesítési díj általános szabály szerint a tartósan – például hosszabb fizetés nélkül szabadság miatt – távol lévő személy helyettesítése esetében is kifizetésre kell, hogy kerüljön. A Kttv. 52. §-a (5) bekezdésének a) pontja azonban előírja, hogy nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a köztisztviselő munkaköri kötelezettsége.Az előbbi kizáró szabály hiányában a helyettesítőnek jár a helyettesítési díj, amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] [Mt. 97. § (2) bek.].Ha a munkáltató szeretne eltérni az áthelyezett munkanapokra vonatkozó szabályozástól, akkor ehhez egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és ehhez kapcsolódóan általában munkaidőkeret – elrendelésére van szükség [Mt. 93. § (1), (4) bek., 97. § (3) bek.]. A munkaidőkeretnek ilyenkor rendeltetésszerűen „le kell fednie” az áthelyezéssel érintett naptári napokat. A kérdés szerinti esetben az október 18-át és október 24-ét. Nem lehet az a cél, hogy mindez csak az október 24-i napot érintse, hogy az áthelyezett munkanapot pedig a munkaidőkereten kívül le lehessen dolgoztatni. Amennyiben a munkáltató a munkaidőkeretet szabályosan elrendelte, akkor a 11/2024. NGM rendelet hatálya erre a foglalkoztatásra nem terjed ki, és az október 24-i nap munkanappá minősíthető. Ebben az esetben emiatt nincs rendkívüli munkavégzés.Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet nem rendelt[…]

Részlet a válaszából: […] speciális rendelkezést a szolgálati idők vonatkozásában. Ugyanis mind az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, mind a régi Hszt., mind pedig a Hszt. speciális, a Kttv.-től eltérően beszámított szolgálati időket is jogszerző időnek tekint bizonyos jogintézmények vonatkozásában.Az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szerint a szolgálati időt a hivatásos állományba vétel napjától kell számítani. Ezen túl – a szolgálatiidő-pótlék, a szabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából – be kell számítani a szolgálati időbe minden olyan időt, amely a munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó szabályok szerint munkaviszonyban töltött időnek számít (így például a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét). Ebből a szempontból továbbá a fegyveres erők és fegyveres testületek főiskoláin töltött időnek kell tekinteni a más főiskola (egyetem) nappali tagozatán töltött tanulmányi időt is [lásd az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 33. § (1) bekezdését és a (2) bekezdés a) pontját és a (4) bekezdést!].Így akár a kérdésben írt teljes főiskolai tanulmányi idő beszámíthatott az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szerinti szolgálati időbe az ott meghatározott jogintézmények tekintetében, figyelemmel arra, hogy az idézett jogszabályhelyek együttes értelmezése szerint az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán töltött tanulmányi időt kell figyelembe venni, vagyis a beszámításnak nem feltétele az iskolai végzettség, illetve az adott szakképzettség megszerzése, csupán a nappali tagozatos felsőfokú iskolai tanulmányok folytatásának ténye.Ez a beszámítás pedig – a rendvédelmi szervek vonatkozásában – a mai napig figyelembe veendő, figyelemmel a régi Hszt. és a Hszt. vonatkozó szabályaira. Eszerint a régi Hszt. 326. §-ának (1) bekezdése – az 1996. szeptember 1-jével, vagyis a régi Hszt. hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezett 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szabályaira visszautalva – szintén úgy rendelkezett, hogy bizonyos jogintézmények, így a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából a régi Hszt. hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt (így a felsőfokú tanulmányok idejét is) szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni.Az itt felsorolt jogintézmények köre az idők során változott, jelentős módosítás volt például, hogy 2012. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt szolgálati nyugdíj megállapítására már nem kerülhetett sor, azóta ún. szolgálati járandóságra lehet jogosult az érintett személy. A „nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke” kifejezések ennek megfelelően ki is kerültek a fenti felsorolásból.A Hszt. 280. §-a (1) bekezdésének g) pontja szintén megőrzi a jogfolytonosságot a fenti beszámítással kapcsolatban, ugyanis úgy szabályoz, hogy ahol ez a törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik (pl. felmentési időnél, végkielégítésnél, pótszabadságnál), szolgálati időként kell figyelembe venni a Hszt. hatálybalépése előtt a régi Hszt. rendelkezései alapján elismert és beszámított időt (így a felsőfokú tanulmányok idejét is). Mindebből következően megállapítható, hogy a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati jogviszonyban álló személyek tekintetében akár a teljes, 1987 és 1990 közötti főiskolai képzési idő szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősülhet a fentebb ismertetett jogszabályokban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Ezek a jogszabályok azonban nem általánosságban, a szolgálati jogviszonyban állók szolgálati jogviszonyba történő besorolása tekintetében írják elő a beszámítási kötelezettséget, hanem csak a jogszabályokban felsorolt jogintézmények tekintetében. Így – megítélésünk szerint – a Kttv. besorolási szabályai tekintetében nem alkalmazhatóak ezek a speciális beszámítási szabályok.A Kttv.[…]

Részlet a válaszából: […] hétfőtől péntekig osztja be [Mt. 97. § (2) bek.]. A kérdés alapján tehát az érintett munkavállalók nem az általános munkarendben dolgoznak, ezért a „munkanap-áthelyezés” hatálya nem is terjed ki rájuk. Így nincs akadálya, hogy számukra a munkáltató december 24-én munkanapot osszon be, vagy ha ez pihenőnapjuk lenne, akkor egy hétfői napon dolgozzanak, ami az esetükben pihenőnap szokott lenni.2. A nem általános munkarendben dolgozóknak is a munkaszerződésben kell meghatározni a munkaidejük mértékét, illetve külön kikötés hiányában úgy kell tekinteni, hogy az általános teljes munkaidőben, tehát napi 8 órában dolgoznak [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. A munkáltató a foglalkoztatási kötelezettsége alapján nemcsak jogosult, de köteles is foglalkoztatni a munkavállalót a szerződés szerinti munkaidőben. Ha ezt megszegi, állásidőről beszélünk, amelyre a munkavállalót alapbére illeti meg – ideértve az adott munkaidő-beosztás szerint járó bérpótlékot is [Mt. 51. § (1) bek. és 147. §]. Ha tehát egy adott héten – a szombati hatórás nyitvatartás miatt – a munkavállaló csak 38 órát dolgozik (nincs több órára beosztva), ez nem érinti a bérigényét, azaz ekkor is a szerződés szerinti 40 órára jár az alapbére. Nem tilos tehát, hogy a munkáltató ne használja fel az összes szerződés szerinti munkaórát, ám a be nem osztott munkaidőre járó alapbért is ki kell fizetnie.3. A felek megállapodása alapján mód van arra, hogy a rendkívüli munkaidőért a munkavállaló ne 50%-os bérpótlékban részesüljön, hanem szabadidőben. A szabadidő nem lehet[…]