Előtérben a versenyképesség erősítése
A novemberi zárószavazással a parlament elfogadta a következő évi adómódosításokról beterjesztett törvénycsomagot. A javaslatok kidolgozása során az volt a cél, hogy növekedjék a magyar gazdaság versenyképessége, fehéredjen a gazdaság, eredményesen álljunk helyt a térségünkben kétségtelenül létező adóversenyben, s az ország pénzügyi egyensúlyának javítására vállalt feladatainknak is eleget tegyünk – mondta lapunknak Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium adóügyi szakállamtitkára.
Ami a magánszemélyek adózását érinti: az adójóváírás rendszerének átalakítása az alacsony keresetűek jövedelmének emelkedésével jár. Az egységes adójóváírást kialakító változás azt jelenti, hogy egyes jövedelmi kategóriákban megnő a havonta igénybe vehető adójóváírás mértéke.
A magánszemélyek számára kedvező, hogy emelkedik a természetbeni juttatások adómentes határa. Növekszik a hideg- és a melegétkezési utalványok havonta adható összege, s nő az iskolakezdési támogatás is, ez utóbbi 2008-tól a minimálbér harminc százalékáig adható adómentesen.
Az adóváltozások másik nagy szelete a vállalkozásokat érinti. Jelentős lépés, hogy januártól a társasági adó 10 százalékos kedvezményes mértéke 50 millió forintos adóalapig vehető igénybe.
A vállalati fejlesztések felfutásához adott jogszabályi segítségként 2008-tól a társas vállalkozások az adózás előtti nyereségük eddigi 25 százaléka helyett az ötven százalékát különíthetik el fejlesztési tartalékként, adómentesen. A kis- és középvállalkozásoknak segítség, hogy az 50 millió forintot meg nem haladó árbevételű társas vállalkozások mentesülnek a különadó-feltöltési kötelezettség alól. Ez az új szabály először a 2008. évi feltöltésnél lesz alkalmazható.
Másik oldalról csökkennek az adminisztrációs terhek: megszűnik az egyéni vállalkozók soron kívüli bevallása, egyes dokumentumok csatolásának kötelezettsége, egyszerűsödik a két év alatt leírható tárgyi eszközök, valamint az internethasználat költségeinek elszámolása.
További lényeges változás, hogy a helyi építmény- és telekadóban eddig alkalmazott kétféle adóalap helyett 2009-től a számított érték lesz az adó alapja, abban viszont nincs változás, hogy az adó bevezetéséről és mértékéről továbbra is az önkormányzat dönt.
Az illetéktörvény változásai közül kiemelendő, hogy a megvásárolt építési telek 4 éven belüli beépítéséhez kapcsolódó illetékmentesség feltételekhez kötötté válik, meghatároztunk bizonyos épületnagyságot, ami az illetékmentesség igénybevételéhez szükséges lesz.
Az Országgyűlés elfogadta, hogy a luxusadót nem csak a magánszemély tulajdonában álló, 100 millió forintot meghaladó értékű lakás és üdülő után kell megfizetni, ez a kötelezettség a nem magánszemély tulajdonosra is ki fog terjedni.
Az adóigazgatásban folytatódik a feketegazdaság elleni fellépéssel kapcsolatos szabályok szigorítása: bővül az adóhatóság ellenőrzési eszköztára az adózás alól kivont, eltitkolt jövedelmek területén. Fontos szerep hárul az ellenőrzésre is, hatékonyságát tovább javítja az adóhatóság most biztosított jogköre az induló vállalkozások fokozott ellenőrzésére.
– Az ellenőrzések mellett az önkéntes jogkövetést is ösztönözni kívánjuk; a szankciórendszer szigorítása ezt a célt szolgálja – mondta a szakállamtitkár. A számla-, illetve nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén emelt összegű bírság lesz kiszabható, a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásakor pedig lehetőség lesz az adózó mellett az alkalmazott felelősségének megállapítására is.
Végezetül lényeges, hogy az üzleti élet átláthatóbbá tétele érdekében bővül az állami adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatok köre a szankciós törléssel érintett adószámokkal és azon adózók adataival, amelyekkel szemben az adóhatóság végrehajtási eljárást folytat.
Az atipikus munkaformákat támogatni kellene
2008-ban nem várható tömeges létszámbővülés a munkaerőpiacon – vélekedik Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. A konvergenciaprogramban kitűzött célok minden más feladatot háttérbe szorítottak. A vállalkozásoknak egyszerre kell megküzdeniük a megszorítások miatt visszaeső fogyasztással és kereslettel, s az emelkedő bérminimumokkal és járulékterhekkel.
Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzete nem irigylésre méltó. Az uniós csatlakozást megelőzően, már 2000-től a kkv-szektor intenzív fejlesztésekbe (például HACCP) fogott, hogy megfeleljen az EU követelményeinek. Emiatt sok vállalkozás el is adósodott, noha a sikeres piaci csatlakozás nem történt meg.
Abban reménykedünk, hogy 2008-ban javulni kezd a versenyképesség, és a mostani 1,2 százalékra lassult GDP-növekedés várhatóan 2,8 százalékra gyorsul. Az elnök optimizmusát elsősorban az uniós forrásokra alapozza: a következő években sok százmilliárd forint áll rendelkezésre a kkv-k versenyképességének erősítésére. Az Új Magyarország Vállalkozási Program a kormányzat elképzelései szerint komplex fejlesztési eszközrendszert ad valamennyi mikro-, kis- és középvállalkozás számára. A stratégia négy területet érint: a támogató szabályozási környezetet, a finanszírozási források bővülését, a vállalkozói tudás, illetve az üzleti infrastruktúra fejlesztését.
Szűcs György szerint a foglalkoztatás bővítését segítő programok közül leginkább a Start bizonyult hatékonynak. Ez az IPOSZ tagsága körében nagyon népszerűnek bizonyult, hiszen a programok jelentős járulékkedvezményeket adnak a munkaadóknak. Szerencsére a következő három évben is folytatódnak a Start programok, amelyek a TÁMOP keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulnak meg 2007 és 2010 között.
Ugyancsak fontos lenne, ha nem csak a nyolcórás, teljes munkaidőt támogatnák, hiszen a cégek gyakran pénzhiányban szenvednek, így csak részmunkaidőben, távmunkában vagy esetleg alkalmi munkában tudnának embereket alkalmazni. Ennek megfelelően változtatni kellene az állami szervezetek hozzáállásán is, hiszen ha egy cég részmunkaidőben alkalmaz valakit, akkor gyakorta csalásra gondolnak. Márpedig el kellene hinniük, hogy a vállalatoknak is érdekük, hogy "tisztán" dolgozhassanak, csak nem biztos, hogy főállású alkalmazottra telik a kis cégek költségvetéséből.
Nem várható a foglalkoztatás bővülése
A munkavállalók számára a legjelentősebb változás az szja adójóváírási szabályának módosítása, aminek következtében az átlagkeresetek szintjén csökken az adóterhelés, s nettó keresetemelkedés következik be – mondja Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Ez a lépés fontos elmozdulás egy igazságosabb adótábla felé. Kedvező változás az étkezési utalványok adómentes határának megemelése, valamint az iskolakezdési támogatás adómentesen adható értékhatárának normatívvá tétele is.
A jelenlegi adószabályok csak nagyon kis mértékben vannak hatással a foglalkoztatásra. A munkaadók visszatérő panasza, hogy nagyon magasak a bérre rakódó terhek. Ez igaz is, ám a bérjárulékok csökkentésével két baj is van: egyrészt akkor máshonnan (de honnan?) kell előteremteni a társadalombiztosítási alapok bevételét, másrészt a járulékcsökkentés nem teremt új munkahelyeket. Új állásokat a bővülő piaci kereslet, új piacok megtalálása, a beruházások élénkülése teremt.
2008-ban nem várható a foglalkoztatás bővülése. A konvergenciaprogram megszorításai, a növekedés lassulása továbbra is kedvezőtlen környezet a munkahelyteremtésre. Pataky Péter szerint évek óta tüneti és nem oki kezelésre tesz kísérleteket a kormány a foglalkoztatás terén. Pedig érdemi lépések szükségesek a vállalkozások versenyképességének növelésére egyik oldalon, s a foglalkoztathatóság megteremtésére a másik oldalon. Ma ugyanis mindkét elemmel baj van. Egyrészt nagyon kevés az újmunkahely-teremtő beruházás, fejlesztés, másrészt ahol mégis megjelenik, ott sokszor nincs foglalkoztatható munkaerő.
Több problémát kell párhuzamosan kezelni, illetve felszámolni. A szakképzés romokban van Magyarországon, fel kell tehát gyorsítani a megkezdett átalakulást. A mai munkanélküliség legsúlyosabb problémája az, hogy sok százezres a foglalkoztathatatlanok száma. Ők ma az országban a leghátrányosabb helyzetűek, halmozottan hátrányos térségekben élnek. Visszahozásuk a munkaerőpiacra komplex programokkal hosszú idő alatt lehetséges. Ezek elkezdésével már késésben vagyunk, pedig folytatni kell, annak ellenére, hogy sok forrást igényel, és lassan (nem egy választási ciklus alatt) hoz eredményeket.
