A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. A bírósági végrehajtás szabályait az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) tartalmazza.
Első a munkabér
A munkabér kiemelt helyet foglal el a bírósági végrehajtás során, hiszen a Vht. szerint a pénzkövetelést elsősorban a pénzintézetnél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a törvény mindezt gyűjtőfogalomként a munkabér megnevezéssel illeti) kell behajtani.
A fokozatosság és a sorrendiség abból is kitűnik, hogy amennyiben előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
A végrehajtható követelés fedezete tehát elsősorban az adós munkabére.
Hogyan indulhat végrehajtás a munkabérre?
Ahhoz, hogy valakinek végrehajtás alá vonják a munkabérét, természetesen az szükséges, hogy megfelelő módon meginduljon a végrehajtási eljárás. Ennek alapja az úgynevezett végrehajtható okirat. A bírósági végrehajtást ugyanis végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni.
Végrehajtható okiratok
A végrehajtható okiratok a következők:
– a bíróság által kiállított végrehajtási lap,
– az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el,
– a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,
– a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint
– a bíróság bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,
– a bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.
A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat
– kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
– jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és
– a teljesítési határidő letelt.
Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy
– a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
– annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.
Nincs helye közvetlen letiltásnak és felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki. A közvetlen letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ha a közvetlen letiltást, felhívást követően az ügyben további intézkedés szükséges, ez az ügyben eljáró elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.
Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) bejelentette, hogy a közvetlen letiltás, felhívás nem vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot.
Végrehajtható okirat adóigazgatásban
A 2003. évi XCII. törvény szerint az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:
– a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),
– önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,
– a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,
– az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás.
Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség. Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.
Végrehajtási záradék
A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a Munka Törvénykönyve alapján
– a munkavállalóhoz intézett olyan – keresettel meg nem támadott – írásbeli felszólítását, amely a munkavállaló részére jogalap nélkül kifizetett munkabérnek, vagy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő más tartozásának a megtérítésére irányul,
– a munkavállalót kártérítésre kötelező – jogerős és végrehajtható – határozatát,
– a munkavállalóval a békéltető eljárás során kötött egyezségét.
A fentiekben említett írásbeli felszólítás, határozat és egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha nincs lehetőség arra, hogy a tartozást közvetlenül levonják a munkabérből, illetőleg az nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.
Közvetlen bírósági letiltás
A munkabérre vezetett végrehajtás gyakori formája a közvetlen bírósági letiltás. Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha
– ezt kívánta a végrehajtást kérő,
– a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.
Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha
– a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (magyarul a főkövetelés) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét, vagy
– a bíróság a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.
Letiltás végrehajtási lap helyett
A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság a végrehajtási lap kiállítása helyett közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (mindezeket a Vht. együttesen munkáltatónak nevezi) arra hívja fel, hogy – a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.
Letiltás végrehajtási záradék helyett
Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett – közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és – ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést – a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
A bíróság a letiltó végzést ilyenkor is a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. Fontos különbség ugyanakkor a végrehajtási lap helyett kiadott letiltáshoz képest, hogy ilyenkor a bíróság haladéktalanul értesíti a munkáltatót a letiltó végzés elleni fellebbezésről, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.
Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helybenhagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén – a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
A munkáltató köteles a fentiekben írt – a kifizetés felfüggesztésére vonatkozó – felhívás, illetőleg a másodfokú határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.
Látjuk tehát, hogy a végrehajtási záradék helyett kiadott letiltásnál a fellebbezésnek egyfajta halasztó hatálya van a végrehajtásra, mert a levonás ugyan megtörténik, de a levont összeg a munkáltatónál marad mindaddig, amíg nem bírálják el a letiltás elleni fellebbezést.
Korlátozott mentesség
A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, a mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.
Közvetlen bírósági felhívás
Az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a bíróság egyúttal közvetlenül felhívja a munkáltatót arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. (Ez megfelelően irányadó a Legfelsőbb Bíróságra is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.)
Közvetlen bírósági felhívásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. (E kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.)
Kérelem a végrehajtás iránt
A végrehajtható okiratot a bíróság állítja ki, mégpedig a végrehajtást kérő kérelmére. A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor
– az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá
– az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell. (Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlan-nyilvántartási adatokat is.)
Végrehajtói letiltás
A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós munkahelyére, jövedelmére vonatkozó adatokat.
Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó letiltja az adós munkabérét, és ilyen módon lefoglalja.
A tartásdíj behajtására irányuló letiltást a fenti határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani.
A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.
Felhívás a munkáltatóhoz
A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy a letiltásban feltüntetett összeget vonja le az adós munkabéréből, és – a felhívásnak megfelelően – fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
A letiltás hatálya
A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós – a munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap.
Ellenőrzés a munkáltatónál
A végrehajtó a munkáltatónál a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkáltató megtartja-e a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait.
A munkáltató az ilyen ellenőrzés során köteles biztosítani, hogy a végrehajtó beléphessen a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére, illetve hogy betekinthessen a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba.
Itt említjük meg, hogy a végrehajtási cselekményeket – vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni. A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.
A munkabér védelme
A munkabérre vezetett végrehajtáshoz kapcsolódóan érdemes néhány szót ejteni a munkabér védelmére vonatkozó munkajogi szabályokról is.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja. Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók. E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.
A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.
Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
A munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át. Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jövőben esedékessé váló munkabérigény átruházását megtilthatja. A munkáltató nem élhet beszámítással a levonásmentes munkabér-követeléssel szemben vagy egyébként, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály tiltja.
Levonás a járandóságból
A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett összegből általában legfeljebb 33 százalékot, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni.
Levonás a munkavállalói munkabérből
A munkaviszony alapján kapott munkabérből (ezt a Vht. munkavállalói munkabérnek nevezi) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.
A munkavállalói munkabérhez tartoznak a következő összegek is:
– a munkáltató által a munkavállaló részére a betegszabadságának idejére kifizetett összeg,
– a végkielégítés,
– a jutalom.
A munkavállalói munkabérrel esik egy tekintet alá:
– a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,
– a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,
– az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,
– a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,
– bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:
– tartásdíj,
– az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés,
– jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.
Levonás a nyugdíjból
Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:
– gyermektartásdíj,
– jogalap nélkül felvett nyugellátás.
Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.
Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból
A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
– gyermektartásdíj,
– jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.
Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból
A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.
A családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék, iskoláztatási támogatás és anyasági támogatás fejében.
Levonás egyéb járandóságból
A munkanélküli-ellátásból (idetartozik a munkanélküli-járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a keresetkiegészítés és a keresetpótló juttatás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni az alábbi követelések fejében:
– tartásdíj,
– jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás.
Levonás alól mentes juttatások
Mentes a végrehajtás alól
– a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
– az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,
– az anyasági segély,
– a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
– a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),
– a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
– a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
– az ösztöndíj (a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével),
– a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
– a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
– a fogyatékossági támogatás.
A letiltással kapcsolatos munkáltatói kötelmek
A munkáltató alapvető kötelessége, hogy levonja az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget, és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizesse a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalja a végrehajtói letéti vagy más számlára.
A munkáltatónak legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesítenie kell az adóst a letiltásról, ezzel egy időben köteles intézkedni, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetés napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
A munkáltatónak értesítenie kell a letiltást kibocsátó szervet a letiltás foganatosításának akadályáról. Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges. Ugyanez a szabály az irányadó az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.
A levonást korlátozó rendelkezéseket természetesen a munkáltatónak is maradéktalanul be kell tartania.
Tartozásigazolás
A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs ilyen tartozása.
Ha az adós munkavállaló újabb munkaviszonyt létesít, köteles a munkába lépése előtt átadni a tartozásigazolást az új munkáltatójának. Az új munkáltatónak be kell kérnie a tartozásigazolást az adóstól, és folytatnia kell a végrehajtást.
Készfizető kezesség
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
A kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, úgy helyette a kezes köteles teljesíteni a jogosultnak. A kezes kötelezettsége ahhoz az eredeti kötelezettséghez igazodik. A kezes érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították.
Megkülönböztetünk úgynevezett sortartó, illetve készfizető kezességet. A sortartó kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. (Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.) Készfizető kezességnél (esetünkben erről van szó) a kezes nem igényelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. Ilyenkor a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat.
Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
Alkalmazotti felelősség
Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
Felelősség adótartozásért
A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy adótartozásnál, ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot (kifizetést) vonja végrehajtás alá az adóigazgatási eljárás során, és a munkáltató, kifizető az adóhatóság felhívása ellenére elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti a levonást, átutalást, megfizetést, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság az adó-végrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt.
Felelősség közigazgatási ügyben
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó munkáltatói kötelesség megszegése esetén a végrehajtást foganatosító szerv végzéssel kötelezheti a munkáltatót a kérdéses összeg megfizetésére. E végzésben a végrehajtást foganatosító szerv a munkáltató felelős munkatársát, vagy ha az nem állapítható meg, a munkáltató vezetőjét eljárási bírsággal is sújthatja.
Levonási, kielégítési sorrend
Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a Vht.-nak a kielégítési sorrendre vonatkozó szabályai szerint kell levonni. A kielégítési sorrendben azonos helyen szereplő több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.
A kielégítési sorrend a következő:
– gyermektartásdíj,
– egyéb tartásdíj,
– munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
– a büntető, és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
– adó-, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
– egyéb követelés,
– a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A bíróság elrendelheti, hogy az első öt bekezdésben írtak alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.
Végrehajtás a közigazgatási eljárásban
A 2004. évi CXL. törvény szerint a hatóság döntése végrehajtható, ha
– pénzfizetésre, valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg, jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap eredménytelenül telt el;
– a fenti kötelezettséget megállapító döntés fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el.
A közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzügyi intézménynél kezelt összeget, vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni.
Ha a kötelezett munkabérére kell végrehajtást vezetni, a végrehajtást foganatosító szerv végzésben rendeli el a munkáltatónál a kötelezettség összegének a munkabérből történő letiltását. A munkáltató köteles a végzésben foglaltaknak eleget tenni. A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon
– értesítse a kötelezettet a letiltásról,
– intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetve utalják át a felhívásban megjelölt számlára,
– értesítse a letiltást kibocsátó szervet a letiltás foganatosításának akadályáról, illetve a kötelezett általa ismert új munkáltatójáról.
