A kkv-k kiemelt célcsoportjai a fejlesztési tervnek
A következő hét évben – a kötelező hazai önrésszel együtt – 8000 milliárd forint az összes uniós forrás, amely hazánk rendelkezésére áll. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv mintegy 7000 milliárd forintot jelent, amelyből a hazai társfinanszírozás átlagosan 15 százalékot tesz ki – mondta A Munkaadók Lapjának Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos.
Kérdésünkre, miszerint nincs-e ellentmondás a célok között (növekedés és foglalkoztatás, innováció és felzárkózás), illetve teljes-e az összhang a kormányprogram, a konvergenciaprogram és az ÚMFT között, a kormánybiztos kifejtette: nincs ellentmondás, sőt a programok egymással szorosan összehangolva készültek. Az egyensúlyteremtés, a konvergenciaprogram és a fejlesztések kéz a kézben járnak. Az első intézkedések célja a gazdasági egyensúly visszabillentése volt, amely nélkül nem lehetett volna hosszabb távú szerkezeti reformokat kezdeni. Ezek a reformok pedig feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a fejlesztési pénzeket ne rosszul szervezett struktúrákba, feneketlen zsákokba öntsük. Több ilyen lehetősége az országnak mostanában nem lesz, jól kell befektetnünk e forrásokat, olyan célokra és oly módon, hogy ez hosszú távon megalapozza az egész ország fejlődését.
A kormányzatnak az a célja a kétéves akciótervekkel, hogy azokkal javuljon a kiszámíthatóság, tervezhetőség a fejlesztéspolitikában mind a vállalkozások, mind az önkormányzatok és a civil szervezetek számára. A kétéves tervek részletesen tartalmazzák majd a kiírandó pályázatokat és projekteket. E terveket szakmai egyeztetések után véglegesíti a kormány, majd évente, gördülő módon újratervezi azokat. Így garantálható, hogy a támogatáspolitika folyamatosan alkalmazkodni tudjon a valós fejlesztési igényekhez.
A kormánybiztos elmondta: már a január végén megjelent pályázatoknál számos olyan új szabályozási elem lépett életbe, amelyek együttesen egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá teszik az intézményrendszer működését.
Az eddigiekhez képest jóval kevesebb igazolást kérnek be a pályázóktól, az állami közigazgatástól beszerezhetőket pedig nem a kedvezményezetteknek kell összegyűjteniük. Egyszerűsödik a kis összegű támogatásokhoz való hozzáférés: az igénylőknek csupán jogosultságukat kell bizonyítani egy kérdőív kitöltésével. Kedvezőbbek lettek a biztosítéki feltételek is.
A családi, mikro- és kisvállalkozások kiemelt célcsoportjai a fejlesztési tervnek. A most kiírt öt gazdaságfejlesztési pályázat közül négy a mikro-, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak szól. Így az e pályázati körben elérhető 30 milliárd forintból több mint 20 milliárdot e vállalkozások hívhatnak le. Azt, hogy pontosan mennyi pénz juthat e kisméretű cégeknek, nem lehet pontosan megmondani az operatív programok brüsszeli elfogadásáig, de számítások szerint az Új Magyarország Fejlesztési Tervből a vállalkozásoknak közvetlenül, mindent összeadva mintegy 1300 milliárd forint juthat.
Bajnai Gordon elmondta: az Európai Bizottság Magyarországgal foglalkozó igazgatója egy január közepén tartott sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy nyár előtt befejeződhet az a tárgyalássorozat, amely az operatív programok végleges lezárását jelenti. Ez alapján júniust követően kerülhet sor a pályázatok kiírására nagyobb számban, de még addig is több felhívás közzététele várható, például a regionális operatív programok területén.
A pályázás körül sok a nyitott kérdés
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai – kisebb társadalmi vita és a kormánydöntés után – már Brüsszelben várják a jóváhagyást. – Azt vártuk volna, hogy a kétéves akcióterveket is társadalmi vitára bocsátja a kormány már novemberben-decemberben, de a jelen helyzetben már annak is örülni kell, hogy – uniós csatlakozásunk óta első ízben - legalább az elsőként kiírandó pályázatokat megvitathatjuk – vélekedik Tardos János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ellenőrző Bizottságának tagja. – A nemzeti fejlesztési terv szerkezeti problémáival már nem tudunk foglalkozni, mert a fő keretszámokat elfogadták és elküldték Brüsszelbe, vagyis például hiába kérdeznénk, miért csak ekkora összeget szánnak a gazdaságfejlesztésre. Ami még érdekes lehet a számunkra: vajon lehet-e átjárás az egyes operatív programok között? Erre már volt példa 2004-2006 között is, bár ez uniós engedélyezést igényel.
Az első pályázati kiírások már előttünk vannak, és ezekről összegyűjtöttük tagságunk észrevételeit – mondja Tardos János. Többen szóba hozták a vállalkozásokkal kapcsolatos méretproblémákat, mondván: hátrányos megkülönböztetés éri a mikro-, illetve az induló kisvállalkozásokat. Ugyancsak nehezen fogadható el a tagság számára, miért írják elő pályázati feltételként, hogy a vállalkozás növekedési tendenciát mutasson fel, hiszen ez mindig az aktuális piaci viszonyoktól függ, s az elvárt arányok is vitathatók.
A VOSZ szerint az elnyerhető támogatás "intenzitása" (vagyis hogy a beruházás hány százalékát lehet támogatásként elnyerni) ugyancsak vitatható, célszerűbb lenne megnevezni néhány kiemelt beruházási célt, amelyeknél ez az arány 50 százalékra lenne emelhető. A másik fontos kérdés: mikor lehet elkezdeni a beruházási tevékenységet? Fontos lenne deklarálni, hogy a pályázat elküldése után azonnal (korábban saját felelősségére a pályázó megtehette ezt).
A vállalkozók kedvező változásnak tartják, hogy némiképpen egyszerűsödött a beadványok elbírálásának rendszere, de szeretnék tudni: ennek mennyi idő alatt kell megtörténnie? Jó lenne, ha az elbíráló állami szervezetek is vállalnának önmagukra kötelező (minél rövidebb) határidőt. Azt is üdvözlik, hogy elutasítás esetén lehet panasszal élni, de ennek mikéntje nincs pontosan megfogalmazva. Ezenkívül még sok technikai jellegű kérdés tisztázatlan a vállalkozók számára, s ezekre is minél gyorsabb választ remélnek.
Nem világos a foglalkoztatásbővítés mikéntje
A munkavállalói oldal képviseletében a Munkástanácsok Országos Szövetsége véleményezte az Országos Érdekegyeztető Tanács szeptemberi plenáris ülésén az Új Magyarország Fejlesztési Tervet - emlékeztetett Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A munkavállalói oldal egyetértett a stratégiai célokkal, örömmel vette tudomásul, hogy a foglalkoztatás bővítésének célja előbbre került, mint a gazdasági növekedésé, de nem látták az összhangot a kormány- és a konvergenciaprogrammal. Az utóbbi foglalkoztatásbővítési céljait (0,7 százalék 2009-2010-re) nem lehet komolyan venni, hiszen a statisztikai hibahatáron belül van; a Nemzeti Fejlesztési Terv viszont 2013-ra nem tartalmaz ilyen számokat. Az érdekképviselet szerint a fejlesztési terv fő céljai (a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás és a képzés) sincsenek egymással összhangban, mert nem utalnak egyértelműen a foglalkoztatás bővítésének elérésére – hangsúlyozta az elnök –, ráadásul a szociális partnerek részvétele a megvalósítás ellenőrzésében is elhanyagolható. A munkaadók és a munkavállalók egyetértenek abban: aggodalomra ad okot, hogy a kormányzati feladatokra, a bürokráciára a szükségesnél többet kívánnak fordítani, míg a foglalkoztatás szélesítését szolgáló gazdaságfejlesztésre az indokoltnál kevesebbet.
A szakszervezetek nem látják a foglalkoztatás bővítéséhez vezető utat a programban, vélekedésük szerint nincs összhang a foglalkoztatás, a képzés és a gazdaságfejlesztés között. Az innovációs központok munkahelybővítő hatása ugyanis – európai példákat ismerve – nem számottevő, sőt, inkább az ellenkezőjére van példa. Éppen ezért kifejezetten foglalkoztatási célú, szociális jellegű szolgáltatásbővítő programokra lenne szükség, amelyeket az állam nem tud magára vállalni. A skandináv országok sikeres gyakorlata azt mutatja, hogy a képzési, szakképzési programok összehangolásával lehetséges úgy megfelelni a piaci igényeknek, hogy az egyben a foglalkoztatás bővítését is szolgálja, ne csupán a beruházók igényeit. A szakszervezetek véleménye szerint a társadalom nem a piacért létezik, s az államnak mindenkor kötelessége tenni polgárainak megélhetéséért úgy, hogy az ösztönző eszközöket ebbe az irányba tereli. A tervet megismerve azt is szeretnék megtudni, hogy mekkora még a mozgástér, illetve milyen mértékűek a kormány elígérkezései a forrásokhoz viszonyítva.
