Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a 7-es Magyar Közlönyben közzétette a február 1-je és február 28-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
Az árak a következők: a 95-ös benzinnél 259 Ft, a 98-asnál 269 Ft, a gázolajnál 265 Ft, míg a keveréknél 279 Ft literenként.
Elektronikus adózás
Az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének feltétele, hogy az adózó, illetőleg az Art. alapján képviseleti joggal rendelkező személy az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosítóval és titkos jelszóval, továbbá - választása szerint – 2007. január 1-jétől a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással is rendelkezzen.
A bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályait módosító 32/2006. (XII. 25.) PM-MeHVM együttes rendelet arról is rendelkezik, hogy az első írásos bejelentést követően a képviselőnek az azonosítás után az állami adóhatóság portálján közvetlenül elérhető elektronikus űrlapon be kell jelentenie, hogy képviseleti jogosultsága az általa képviselt adózók tekintetében mely adókötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésére terjed ki, illetőleg képviseleti jogosultsága mely adóbevallások, adatszolgáltatások, bejelentési kötelezettségek tekintetében változott vagy szűnt meg.
Fejlesztési adókedvezmény
A 315/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendeletet, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletet.
Fejlesztési adókedvezmény igénybevétele esetén nem elszámolható költség a rendeletben felsoroltakon túl
– a szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke,
– munkahelyteremtő beruházás esetén a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § 2. pont b) alpont alapján meghatározott személyi jellegű ráfordításnak az adózó adóévi számított átlagos állományi létszámának a tényleges adóévi átlagos állományi létszámot meghaladó részére arányosan számított összege, ahol az adóévi számított átlagos állományi létszámot a beruházás megkezdését megelőző adóévi átlagos állományi létszámnak és az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámának az összegeként kell meghatározni.
A módosítás szerint, ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózók a Tao-tv.-ben, az e rendeletben és - kérelemre hozott határozat esetén – a határozatban foglalt bármely feltételt külön-külön is teljesítik. Ha az egyik adózó nem teljesíti az említett bármely feltételt, akkor a másik adózó sem jogosult adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.
Szakképzési, felnőttképzési törvények
A 2006. évi CXIV. törvény több szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvényt módosít.
Elsőként a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt. E módosítás nyomán egyebek mellett a szakmai vizsgát szervező intézménynek a szakmai vizsga jogszabályban meghatározott dokumentumait meg kell küldenie a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője, illetve az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére.
Felnőttképzés
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása felnőttképzési tevékenységnek tekinti azt az iskolarendszeren kívüli képzést, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés.
Nyilvántartás
A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – másolatot készíthet.
Felnőttképzési szerződés
A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:
– a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
– a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,
– az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket,
– a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
– a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
– a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
– állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
– a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,
– mindazt, amit más kormányrendelet előír.
Szakképzési hozzájárulás, képzésfejlesztés
Változott a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény is, mely szerint az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a 2003. évi LXXXVI. törvény (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát.
A kötelezettség csökkentése
A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig csökkentheti az alábbiakkal :
– szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet,
– a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig.
A szakképzési hozzájárulást csökkentő lehetőségek
Az őket terhelő szakképzési hozzájárulást csökkenthetik azok a vállalkozások, amelyek saját munkavállalóik részére szerveznek képzést. Erre az esetre állapít meg költségelszámolási szabályokat a 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet.
A szakképzési hozzájárulás csökkentésének feltételei
A hozzájárulásra kötelezett az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel akkor csökkentheti – mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében legfeljebb 33 százaléka mértékéig – az Szht. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bruttó kötelezettségét, ha a következő feltételeknek együttesen megfelel:
– a képzés az Fktv.-ben, illetve a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 1-4. §-ában foglaltak szerint történik,
– a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-a (1) bekezdésének c)-e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak, vagy nyelvi képzés,
– a képzés minimális időtartama 20 óra,
– a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás, vagy a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetőleg a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás,
– a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor,
– a hozzájárulásra kötelezett a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.
Adatszolgáltatási kötelezettség
A hozzájárulásra kötelezett az elszámolt képzésre vonatkozóan a képzés megkezdésének tárgyévét követő év február hó 15. napjáig köteles az elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatást benyújtani a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható.
Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenőrzi. A hozzájárulásra kötelezettnek a meghatározott dokumentumokat 5 évig meg kell őriznie.
Elszámolható költségek
Az elszámolható költségek körét a jogszabály 4. számú melléklete tartalmazza. Az elszámolható költségek mértéke képzésben részt vevőnként és képzési óránként nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére – külön jogszabály alapján – megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 12 százalékát.
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet
A kormány állami szakképzési és felnőttképzési intézetként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet jelöli ki. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben az állami szakképzési és felnőttképzési intézet számára meghatározott feladatokat január 1-je óta a 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően az Intézet látja el.
Január 1-jétől az Intézet a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja által ellátott feladatok tekintetében a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet általános jogutódja.
Az Intézet a szakképzési hozzájárulás kezelésével és – bizonyos kivételekkel – a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatásokkal összefüggő feladatok ellátása tekintetében az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának jogutódja.
Foglalkoztatási törvény
Munkaközvetítés
Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) belföldi székhellyel, illetőleg fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, feltéve ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, és az illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. A magán-munkaközvetítés új meghatározását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása tartalmazza.
Engedély magyarországi munkavégzéshez
A többségében év elejétől hatályos 2006. évi CXIII. törvény szerint ezentúl az EGT vagy az Európai Unió állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez nincs szükség engedélyre.
Munkaadói oldal az OÉT-ben
Változott az OÉT összetételét szabályozó rendelkezés is: a munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagokból álló munkaadói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviseletét ellátó tagokból álló munkavállalói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkavállalói szövetségek egy-egy tagot jelölnek, illetve vonják vissza a jelölést.
A tagokat – jelölés, illetőleg annak visszavonása alapján – az állami foglalkoztatási szerv vezetője bízza meg a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy-egy tagját a működési területén működő megyékben és a fővárosban lévő többcélú kistérségi társulások elnöksége, valamint megyei jogú város(ok) képviselő-testülete választja, illetőleg hívja vissza. A Regionális Területfejlesztési Tanácsok egy főt delegálnak a munkaügyi tanácsokba. A választás, illetve visszahívás alapján a tagok részére a megbízólevelet az állami foglalkoztatási szerv vezetője adja át, illetve vonja vissza.
Támogatás hátrányos helyzetű foglalkoztatásáért
A munkaadó részére nyújtható támogatás odaítélésének feltétele szintén részben módosult: a munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható egyévi időtartamra, ha a munkaadó
– a foglalkoztatást legalább 12 hónap időtartamban vállalja, és
– a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és
– kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt az előző pontban meghatározott okból nem szünteti meg.
Ezen túl a munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.
Ki minősül álláskeresőnek?
Az Flt.-t módosító törvény az álláskereső fogalmát is újraszabályozza: álláskereső az a személy, aki
– a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
– oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
– öregségi nyugdíjra nem jogosult, és
– az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
– elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
– az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Regionális munkaügyi központok illetékessége
Az év elejétől változott a regionális munkaügyi központok illetékessége. Az új illetékességi szabályokat a 14/2006. (XII. 28.) SZMM rendelet fogalmazza meg.
Állami Foglalkoztatási Szolgálat
Január 1-jétől a kormány állami foglalkoztatási szerveiként a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (regionális munkaügyi központok) működnek. Ezek feladatát, hatáskörét, irányítását a 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet fogalmazza meg.
Munkavédelem
A munkavédelemről szóló rendelkezések legújabb módosítása - 2006. évi CXXIX. törvény – egyebek mellett a munkaeszköz üzembe helyezésének, illetve az egyéni védőeszköz forgalomba hozatalának, használatának szabályait módosítja.
Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal.
Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.
Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.
Pályázat munkavédelmi jellegű bírságok felhasználására
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség pályázatot hirdet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, melynek eredményeképpen javulhatnak a munkakörülmények és csökkenthetők a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések.
A pályázatot az OMMF-hez (1024 Budapest, Margit krt. 85.; 1399 Budapest, Pf. 639) hat példányban (1 pld. eredeti + 5 pld. másolat) kell benyújtani.
A pályázatok benyújtásának határideje: 2007. február 28.
Támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó vagy költségvetési szerv kaphat.
Nem támogatható az olyan pályázat, amely olyan alapvető munkavédelmi követelmények megvalósításának támogatását igényli, amelyek teljesítésére a pályázó a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak alapján egyébként is köteles.
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, akit a pályázat benyújtása előtti két évben a munkavédelmi jogszabályok (például a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény) megsértése miatt jogerősen legalább 300 000 forint munkavédelmi bírság megfizetésére köteleztek.
A pályázaton felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló, illetve köztartozással bíró gazdálkodó szervezet nem vehet részt.
A támogatás olyan pályaműre nyújtható (legyen az technikai vagy módszert kidolgozó), amelynek megvalósítása a benyújtás időpontjában még nem kezdődött meg.
Kiemelten támogatható célok:
– A munkavédelmi szakemberek emelt szintű továbbképzése, különös tekintettel a munkaegészségügy integrációjára és a jelentős mértékben módosult jogi szabályozásra. A feladat ellátásának érdekében oktatási, képzési programok szervezése. A további rendszeres továbbképzéseket megalapozó tematika és továbbképzési rendszer kidolgozása.
– A Munkavédelem Országos Programjához kapcsolódva a bejelentendő foglalkozási betegségekkel kapcsolatos változásokból adódóan a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, a munkáltatók, munkavállalók részletes tájékoztatása az új feladatokról.
– A nyilvánosság szerepének erősítése a munkavédelem területén. A munkavédelem és a média kapcsolatában rejlő megoldási lehetőségek végrehajtható kidolgozása, ideértve egy akcióprogram megfogalmazását is, amely a munkavédelem országos ismertségét javítaná, megteremtené a közgondolkodásban a munkavédelem arculatát, kiemelné értékeit. A feladat végrehajtásába be kell vonni az érintett hatóságokat és érdekképviseleteket.
– Egészségügyi, szociális létesítményekben – különös tekintettel a mozgáskorlátozottak, fogyatékosok és az időskorúak ellátása és kezelése során – a betegmozgatás kockázati tényezőinek, valamint az ápolószemélyzetet érő fertőzésveszély kockázati tényezőinek csökkentése.
– Az Európai Unió 2007. évi munkavédelmi akcióprogramja hazai megvalósításának támogatása, beleértve az "Európai munkavédelmi hetet", a váz- és izomrendszeri megbetegedések középpontba állításával.
– A fokozott kockázati csoportokkal kapcsolatos oktató, képző előadások, tanfolyamok, rendezvények szervezése, ismeretterjesztő filmek készítése, munkavédelmi jellegű kutatások végzése.
– A munkavédelmi képviselők és paritásos testületek részére módszertani anyagok készítése munkájuk segítésére.
– A különös munkabiztonsági és egészségügyi kockázatoknak kitett (pl. építőipari, erdészeti, mezőgazdasági, bányászati) munkavállalók egészségügyi alkalmassági és szakmai felkészültségi követelményeinek kutatás alapján történő meghatározása, és a munkabalesetek megelőzését, a kockázatok mérséklését szolgáló javaslat kidolgozása.
– Az Európai Unió új vegyianyag-rendeletének (REACH) végrehajtását segítő tanfolyamok szervezése, tájékoztató.
– A munkáltatók munkavédelmi feladatainak hatékonyságát segítő minőségirányítási rendszer bevezetése.
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség neve január 1-je óta Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség lett. A szervezet felügyelőségei útján ellátja az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A változásokat tartalmazó 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a munkavédelmi feladatok ellátása kiterjed a munkabiztonság és a munkaegészségügy hatósági feladataira, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat Mvt.-ben és külön jogszabályban előírt munkavédelmi feladatainak szakmai irányítását is.
