Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programja 7000 milliárd forint felhasználását határozza meg a következő hét évben. A programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban költhetők el a lehívható pénzek.
Operatív programok
A regionális programokon keresztül 1600, az ágazati operatív programok keretében 5300 milliárd forintnyi forrás nyílik meg 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) pénzeszközei révén lehet megvalósítani.
Az operatív programokat a kormány tavaly decemberben benyújtotta az Európai Bizottságnak, amely befogadta azokat. Így – bár a projektek elfogadása több hónapot igénylő egyeztetési folyamat – az uniós szabályok szerint 2006. december 20-ától megnyílt a lehetőség az uniós források lehívására és egyes pályázatok januári kiírására.
A benyújtott dokumentumok alapján – a hazai társfinanszírozással együtt – a hét regionális operatív programra (OP) a következő hét évben az alábbi források jutnak:
– Észak-alföldi OP – 269,64 milliárd forint;
– Észak-magyarországi OP – 249,91 milliárd forint;
– Dél-alföldi OP – 207,05 milliárd forint;
– Dél-dunántúli OP – 194,99 milliárd forint;
– Közép-dunántúli OP – 140,46 milliárd forint;
– Nyugat-dunántúli OP – 128,25 milliárd forint;
– Közép-magyarországi OP – 430,29 milliárd forint (ez utóbbi már ágazati forrásokat is tartalmaz).
A programok ismertetésekor Bajnai Gordon kormánybiztos elmondta: a hét regionális operatív programban 1600 milliárd forint áll rendelkezésre a helyi sajátosságoknak megfelelő speciális célokra. A régiók közötti forrásmegosztásnál tekintettel voltak az adott térség fejlettségi szintjére. Ennek jegyében – például – az Észak-Alföld 270 milliárd forintot kap, több mint kétszeresét, mint a Nyugat-Dunántúl, amelynek 127 milliárd forinttal kell beérnie.
A térségi operatív programokban a regionális gazdaság korszerűsítését, a turizmust, a helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztését, a humán infrastruktúrát, valamint a településfejlesztési akciókat lehet főként támogatni.
Források megoszlása
Az ágazati operatív programok forrásai a következőképpen alakulnak 2007-2013 között:
– Gazdaságfejlesztés OP – 674,03 milliárd forint;
– Közlekedés OP – 1721,47 milliárd forint;
– Társadalmi Megújulás OP – 933,29 milliárd forint;
– Társadalmi Infrastruktúra OP – 538,95 milliárd forint;
– Környezet és Energia OP – 1053,56 milliárd forint;
– Államreform OP – 40,61 milliárd forint;
– Elektronikus Közigazgatás OP – 99,49 milliárd forint;
– Végrehajtás OP – 94,88 milliárd forint.
A nemzeti teljesítménytartalékba pedig 98,38 milliárd forint kerül.
Bajnai Gordon a programok ismertetésekor az ágazati OP-k céljai közül kiemelte az olcsóbb, kisebb ügyfélközpontú közigazgatás megteremtését, a versenyképesség növelését, a közszolgáltatások minőségi fejlesztését, az utak állapotának javítását, a munkavállalást segítő tudás és képzettség emelését, valamint a környezet megóvását és az életminőség javítását.
A vállalkozások szempontjából talán az egyik legmeghatározóbb a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), amelynek célja a gazdaság tartós növekedésének elősegítése. Ennek érdekében a program négy specifikus irányt jelöl ki, nevezetesen: a kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés erősítését, a vállalati kapacitások komplex fejlesztését (a program hatására a vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték növelését), az üzleti környezet fejlesztését, valamint a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítését.
Uniós iránymutatás
A GOP az Európai Unió újrafogalmazott Lisszaboni Stratégiájában lefektetett (Integrált Iránymutatások) gazdasági célkitűzései közül hármat (kutatás-fejlesztés, innováció, kis- és középvállalkozások) közvetlenül, négyet (információs társadalom, termelési bázis, fenntartható erőforrás-használat és üzleti környezet), valamint egy foglalkoztatási iránymutatást (humántőke-befektetés) közvetve támogat.
A Brüsszelnek benyújtott program az alábbi bontásban tartalmazza a fenti célokra fordítandó összegeket:
– K+F és innováció a versenyképességért – 227,4 milliárd forint;
– vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése - 194,9 milliárd forint;
– modern üzleti környezet erősítése – 78,0 milliárd forint;
– JEREMIE típusú pénzügyi eszközök – 149,4 milliárd forint;
– technikai segítségnyújtás – 24,3 milliárd forint.
A JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) kezdeményezése; a strukturális alapokhoz való könnyebb hozzáférés érdekében a mikro-, kis- és közepes vállalatok számára kockázati tőke generálására alkalmas eszköz. Célja a kkv-k forráshoz jutásának elősegítése. (A JEREMIE pénzeszközei az ERDF költségvetésének 5 százalékát teszik ki.)
Javuló közlekedés
A Közlekedés Operatív Program a következő hét év uniós támogatással megvalósuló közlekedésfejlesztéseit alapozza meg. Az ágazati programok közül erre jut a legtöbb forrás – 1721,47 milliárd forint. Remények szerint a megvalósuló fejlesztések nagymértékben hozzájárulnak majd a gazdaság versenyképességének javításához.
A Brüsszelnek benyújtott dokumentum szerint a KÖZOP négy prioritása és az azokhoz rendelt pénzeszközök a következők:
– az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása – 968,1 milliárd forint;
– térségi elérhetőség javítása – 263,4 milliárd forint;
– a közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése - 42,1 milliárd forint;
– a városi és az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése – 422,2 milliárd forint. (Technikai segítségnyújtásra a KÖZOP 25,7 milliárdot irányoz elő.)
A KÖZOP-ban tehát 1721 milliárd forintnyi keret nyílik meg, amelyből utakat – például egy-két számjelűeket, gyorsforgalmiakat, nagy teherbírásúakat – lehet építeni, valamint a vasutat, a vízi közlekedést és a logisztikai központokat lehet fejleszteni. Ezenkívül a regionális operatív programokból is mintegy 300 milliárdot fordítanak közlekedésfejlesztésre, például a 3-4-5 számjelű, illetve az elkerülő utakra. A közlekedésfejlesztés teljes büdzséje mintegy 2000 milliárd forint 2007-2013 között.
Társadalmi megújulás
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) az ÚMFT átfogó céljaihoz, a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalát "megmozgató" intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A foglalkoztatás bővítéséhez az aktivitás és a humán erőforrások minőségének javításán keresztül vezet az út. Éppen ezért a TÁMOP célja az aktivitás, azaz a munkaerő-piaci részvétel növelése. Ennek érdekében az Európai Szociális Alap forrásai és a kapcsolódó hazai pénzek azokat a szakpolitikai reformokat és intézkedéseket fogják támogatni, amelyek a munkavállalás, az aktív álláskeresés, az egész életen átívelő tanulás ösztönzésére, valamint a diszkrimináció felszámolására és az esélyegyenlőség megteremtésére irányulnak.
A TÁMOP a foglalkoztathatóság fejlesztésére, a munkavállalás ösztönzésére (munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés, szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések) 150 milliárd forintot irányoz elő 2013-ig. Az alkalmazkodóképesség javítására (a képzéshez való hozzáférés segítése, az alkalmazkodáshoz szükséges munkaerő-piaci intézményrendszer fejlesztése stb.) 184 milliárdot, míg a minőségi oktatásra és a mindenki általi hozzáférés megteremtésére szintén 184 milliárdot szán.
A következő prioritás az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és az innováció területén; ennek kerete 105 milliárd forint. További két prioritás az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése, amelynek tervezete 164 milliárd forint. A TÁMOP főbb célkitűzéseinek elérésére a Közép-magyarországi régióban 114 milliárdot szánnak 2013-ig.
Természet és környezet
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az ágazati projektek közül a második legtöbb forrásra számíthat, összesen 1053,56 milliárd forintra. Ennek megoszlása a különböző prioritások között az alábbiak szerint alakul a Brüsszelnek benyújtott dokumentum szerint:
– egészséges tiszta települések (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, vízbázisvédelem és ivóvízminőség-javítás) – 513,6 milliárd forint;
– vizeink kezelése (hatékony árvízvédelem kialakítása, a vizek védelme, további szennyezésének megakadályozása) – 338,7 milliárd forint;
– természeti értékeink hathatós kezelése (közösségi jelentőségű és védett természeti értékek és területek megőrzése, élőhelymegtartó mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése stb.) – 31,8 milliárd forint;
– megújuló energiaforrás-felhasználás – 45,1 milliárd forint;
– hatékony energiafelhasználás (középületek energiafelhasználásának korszerűsítése, távhőellátó rendszerek fejlesztése, vállalkozói területeken megvalósítandó energetikai beruházások) – 30,5 milliárd forint;
– fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése (közte az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések) - 32,6 milliárd;
– projekt-előkészítés – 45,5 milliárd.
(Technikai segítségnyújtásra a KEOP 15,8 milliárdot irányoz elő).
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Ennek megfelelően magában foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátás, a munkaerő-piaci és a szociális szolgáltatások, valamint a kulturális és a közművelődési intézmények infrastruktúrájának fejlesztését. A TIOP forrása összesen 538,95 milliárd forint, ezen belül 118,9 az oktatási, 269,9 az egészségügyi és 99,5 milliárd forint a munkaerő-piaci részvételt, valamint a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztését szolgálja. A kulturális infrastruktúrára 31,2 milliárd forintot szán az operatív program a következő hét évben.
A kicsik is lehetőséget kérnek
Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) alelnöke, Kassai Róbert elsősorban azt szeretné tudni, vajon a mikro- és kisvállalkozások juthatnak-e támogatáshoz, lesz-e számukra elkülönített pályázati forrás, továbbá egyszerűbb lesz-e a kiírási-ellenőrzési rendszer. Az első NFT tapasztalatai alapján azt szeretnék, ha méltányosabb lenne az elvárt garanciák/biztosítékok mértéke, s a garanciaként feltüntetett eszközöket szükség esetén ki lehetne cserélni. A másik kérdés, hogy a pályázatokat lehet-e e-mail útján beadni, illetve útjukat interneten nyomon követni. A kisvállalkozók azt is tudni szeretnék, hogy megkezdett vállalkozáshoz miért nem lehet támogatást kérni, s hogy az elutasítás okát miért nem közlik az érintett pályázókkal (hiszen ebből is sokat lehetne tanulni); továbbá: elutasítás esetén van-e jogorvoslati lehetőség.
Kassai Róbert úgy véli, az Unió nem vár el tőlünk ilyen bonyolult pályáztatási rendszert – vajon miért tettük azzá? S ha mégis, Magyarország tett-e, tesz-e lépéseket az egyszerűsítés érdekében? A pályázatok megírása és a monitoring a pályázati összeg 6-9 százalékát is felemésztheti. Érdemes lenne ezt is beépíteni a támogatásba, és azt is jó volna eldönteni, hogy ezt ki kapná: a vállalkozó, vagy a pályázatot elkészítő iroda. A családi mikro- és kisvállalkozók mindenképpen azt szeretnék, ha minél kisebb költséggel és adminisztrációval, minél gyorsabban és gördülékenyebben juthatnának hozzá a pályázatokon elnyert összegekhez.
Hatékonyabb közigazgatás
Az Államreform Operatív Program (ÁROP) a közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyintézés minőségi színvonalának emelésére, a kormányzás eredményességének javítására, valamint a közigazgatási, a védelmi és az igazságszolgáltatási szervek, továbbá a közigazgatási funkciót ellátó civil szervezetek vagy gazdasági önkormányzatok működésének hatékonyabbá tételét teszi lehetővé. Az e célokra szánt összes forrás 40,61 milliárd forint, ezen belül a folyamatok megújítására, szervezetfejlesztésre 22,1, az emberi erőforrás minőségének javítására 5,8, a kormányzási és megújulási képesség erősítésére 11,9 milliárd forintot terveznek.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) átfogó célja, hogy a közigazgatás eredményesebbé váljék. A program magában foglalja a közigazgatás és az igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, folyamatainak és szolgáltatásainak – az infokommunikációs technológiát kihasználó – modernizációját. Törekvés továbbá, hogy az ügyfelek azonosítása – a közszolgáltatás közös elemeként - infokommunikációs eszközökkel történjék.
A program a közigazgatás – és szolgáltatásai – belső folyamatainak és szervezetének megújítására (közte nyilvántartási rendszerek, adatbázisok átalakítására, egyszerűsítésére, elektronizálására) 30,4 milliárd forintot szán. A közigazgatási szolgáltatások hozzáférését támogató infrastrukturális fejlesztésekre (valós és virtuális térségi közös szolgáltató központok és elektronikus ügyintézési pontok létrehozása, központi elektronikus infrastruktúra továbbfejlesztése, "Állampolgári közmű", vagyis intelligens állampolgári azonosító rendszer kialakítása) 46,6 milliárd forint jut. A központi, országos fejlesztésekre 21 milliárd lesz elérhető.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) január elején tette közzé az Új Magyarország Fejlesztési Terv első pályázati kiírásainak tervezetét. Ezek véglegesítését kéthetes társadalmi egyeztetés előzte meg, majd a tényleges kiírások ideje január vége volt. A beadványokat február 10-étől fogadják.
Egyszerűbb pályáztatás, gyorsabb kifizetés
Előzetes számítások szerint legalább tíz százalékkal mérsékli majd az uniós támogatások közvetítési költségeit, hogy az idén kiírandó GOP-pályázatokat – négy korábbi szervezet helyett – a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) kezeli. A MAG Zrt. az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) közreműködő szervezete lesz. Az intézményt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., a Magyar Fejlesztési Bank támogatásközvetítési igazgatósága, az IT Információs Társadalom Kht., valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosító Iroda integrálásával hozták létre. A négy korábbi közreműködő szervezetet felváltó társaság nagyobb átláthatóságot és hatékonyságot, alacsonyabb költségeket és ügyfélközpontúságot ígér a támogatásközvetítésben.
Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára a MAG Zrt. megalakulásakor elmondta: egyablakos, költséghatékonyan működő, átlátható közfinanszírozást közvetítő szervezet jön létre. A MAG az idén – a tájékoztatás szerint – 10 százalékkal, 450 millió forinttal kisebb költséggel működik, mint az integrált négy szervezet tavaly együttesen. A MAG Zrt. megalakulásakor jelentették be azt is, hogy a pályázók számára számos könnyítéssel teszik egyszerűbbé és gyorsabbá a pályázás, az elbírálás és a kifizetések folyamatát.
A kis összegű beszerzési pályázatok kiírásakor megnyílik az egyszerűsített eljárási rend alkalmazásának lehetősége, amely drasztikusan csökkenti a mikro- és kisvállalkozások bizonyos pályázatainak átfutási és kifizetési idejét. Ugyanakkor enyhülnek a biztosítékok szabályai: 5-ről 10 millió forintra nő a biztosítékadás alóli általános mentesség, illetve a támogatás 120 százalékáról 100 százalékára mérséklődik a biztosíték értéke. A fenntartási időszakra 50 millió forint alatti támogatásnál nem kell biztosítékot adni, az e fölöttinél 50 százalékára esik vissza a biztosíték értéke, illetve 5-ről 3 évre csökken a biztosíték fenntartásának kötelezettsége.
Mérséklődnek a pályázók adminisztrációs terhei is. Ezek szerint a dokumentumokat csak a szerződéskötéshez kell beadni, így azokat csak a támogatásban részesített pályázóktól kell bekérni. Ez lehetővé teszi az elektronikus pályáztatás szélesebb körű alkalmazását is. Azt is ígérik, hogy egyszerűbbek lesznek az adatlapok. Enyhülnek továbbá a szerződésmódosítás követelményei is, vagyis ritkábban kell a projekt korrigálását támogatási szerződésmódosítással leképezni. Lehetőség nyílik továbbá a kis összegű számlák egyszerűbb elszámolására, illetve az elutasított pályázók panasszal élhetnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél.
Az uniós vállalkozásfejlesztési támogatások tekintetében megvalósult egyablakos rendszer a pályázók számára több kommunikációs csatornán keresztül is elérhető, nevezetesen: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu), az NFÜ központi contact centerén keresztül (06-40/200-494) és a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ központi ügyfélszolgálatán (1139 Budapest, Váci út 81-83.), illetve vidéki hálózati pontjain.
Indulnak a pályázatok
Az ügynökség a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében a "Vállalati technológiafejlesztés" és a "Munkahelyteremtő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben" című témákban, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként a "Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára" elnevezésű pályázati kiírásokat teszi közzé. Emellett ÚMFT-s forrásokból a TÁMOP-ban folytatódik a tavaly indult, a piacképes szakképesítést adó "Lépj egyet előre" elnevezésű központi program.
A "Vállalati technológiafejlesztés" témában három pályázatot írnak ki: a mikro- és kisvállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások számára, illetve egyet tekintet nélkül a vállalkozások méretére.
"A mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztése" című pályázat kerete 6,041 milliárd forint, beadási határideje április 30-a. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás minimum 1, maximum 5 millió forint, nem haladhatja meg a beruházás 30 százalékát. A kiíró előzetesen 1000-1500 támogatott pályázattal számol az idei évben.
"A komplex vállalati technológiafejlesztés kis- és középvállalkozások számára" című kiírásnak ugyancsak 6,041 milliárd forintnyi a kerete, a beadási határideje április 2-a. A kiíró számításai szerint a támogatott pályázatok száma – várhatóan – 150-200 lesz az idén. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás 5-50 millió forint, nem haladhatja meg a beruházás értékének 30 százalékát.
Munkahelyek – beruházással
A "Komplex vállalati technológiafejlesztés" című pályázat forrása 7,623 milliárd forint, beadási határideje szintén április 2. Ennél nem kötik meg a vállalkozás méretét, a vissza nem térítendő támogatás 50-500 millió forint, s a beruházás értékének megfelelően változhat, az alábbiak szerint:
– ha a projekt költsége maximum 1000 millió forint, akkor a támogatás maximum 30 százalék, de legfeljebb 200 millió forint;
– ha a projekt költsége meghaladja az 1000 millió forintot, akkor a támogatás maximum 20 százalék, de legfeljebb 500 millió forint.
(Az egyes projektelemekre vonatkozó maximális korlátok: infokommunikációs korszerűsítésnél a hardverfejlesztés és a piacra jutás támogatása legfeljebb 30 millió forint, a vállalati HR-fejlesztésnél maximum 30 millió. Ingatlanfejlesztések esetében legfeljebb 300 millió; minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésekor maximum 5 millió forint). A kiíró e pályázatnál az idei évben 20-50 támogatott pályázóval számol.
A "Munkahelyteremtő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben" témában két pályázat jelent meg, ezek beadási határideje ugyancsak április 2-a. A kkv-k számára közzétett kiírás forrása 3,875 milliárd forint, a vállalati méret megkötése nélküli pályázaté 5,129 milliárd forint. A kkv-k esetében az elnyerhető támogatás maximum az összes elszámolható költség 40 százaléka, összege 5-50 millió forint lehet. A kiíró előzetesen 100-150 támogatott pályázattal számol.
A cégmérettől független pályázatnál a támogatás szintén a beruházás maximum 40 százalékára rúghat, értéke 50-500 millió forint lehet. A pályázat azonban megkötéseket tartalmaz a beruházás értékétől függően, ezek lényegében megegyeznek a "Komplex vállalati technológiafejlesztés" című kiírásnál rögzített határokkal. Az idei évben 12-40 támogatott pályázat várható.
Képzések támogatása
A Társadalmi Megújulás Operatív Programban a "Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára" című kiírás kerete 1,057 milliárd forint. A támogatásra február 10-e és december 31-e között lehet pályázni. Az elnyerhető forrás minimum 1, maximum 25 millió forint, legfeljebb a projekt elszámolható összes költségének 90 százaléka (a Közép-magyarországi régióban maximum 80 százaléka). A támogatásban részesülő beadványok száma - várhatóan – száz lesz.
Ugyancsak január elején tette közzé az NFÜ az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) két pályázatifelhívás-tervezetét kizárólag a régióban megvalósuló "Vállalati technológiafejlesztés" témakörben. A kkv-k számára a komplex vállalati technológiafejlesztésre kiírt pályázat e célra 1,5 milliárd forintot irányoz elő az idén. A mikro- és kisvállalkozásokat megcélzó, hasonló tartalmú pályázati felhívás tervezetében 800 millió forintot különítenek el 2007-ben új vagy három évnél nem régebbi eszközök beszerzésére. Mindkét tervezet szerint a vissza nem térítendő támogatás mértéke Pest megyében maximum 30, Budapesten maximum 25 százalék lehet. A szakmai egyeztetés után január 30-a a pályázati kiírások megjelenésének dátuma.
A hét magyarországi régió közül Közép-Magyarország az egyetlen, amely a gazdasági fejlettsége okán a "versenyképességi régió" kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a többi hat felzárkózó térséggel szemben nem jogosult a Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatásaira, így saját regionális forrásaiból kell megoldania egyes fejlesztéseit.
A KMOP szakmai vitára bocsátott pályázati tervezetei lényegében megfelelnek a GOP hasonló vállalkozásfejlesztési kiírásainak.
Kérdések és kétségek
A munkaadók véleményezésre felkért érdekképviseletei folyamatosan gyűjtötték tagságuk észrevételeit, előbb az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) fő céljairól és tervezett operatív programjairól, majd az elsőként kiírt pályázatokról. Bodzás Júlia, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ekként összegezte a véleményeket: a fő célok (versenyképesség, foglalkoztatás) mellett túl sok a prioritás, elsősorban a regionális operatív programoknál. A kormány konvergenciaprogramja főként az egyensúly helyreállítására koncentrál, ez viszont a foglalkoztatás csökkentésére ösztönzi/kényszeríti a munkaadókat.
Az ÚMFT forráselosztásával kapcsolatban megjegyezte: a vállalkozók nem értik, miért ilyen kevés (680-690 milliárd forint) a gazdaságfejlesztésre szánt forrás - pedig ezzel lehetne új munkahelyeket teremteni –, és miért kellett ennyi állami/közigazgatási feladatot beemelni a programba. Az operatív programok között kevés az, amely komplex jellegű (ilyennek tekinthető a technológiafejlesztés). A pályázati kiírásoknál sok a formális elem, így például a vállalkozás folyamatosan növekvő árbevétele. A szolgáltatások és a kereskedelem támogatása ugyancsak hiányolható a prioritások közül. Azt sem látják még pontosan, miként történik majd a programok megvalósításának ellenőrzése, s ebbe miként tudnak majd érdemben beleszólni.
