A műszaki fejlődés, új infokommunikációs technológiák bevezetése, a világháló létrejötte nem csupán a termelés folyamatát alakította át Földünk egészén, hanem mindennapi életünket is, így a munka világát sem hagyta érintetlenül.
A korszerű IKT-eszközök lehetővé teszik, hogy az elvégzendő feladatokhoz, valamint az életmódhoz igazodva a dolgozó rugalmasan tervezze meg és végezze munkáját, hiszen ezt gyakorlatilag bárhonnan megteheti, így az időbeosztásban is nagyobb szabadságot, de ugyanakkor nagyobb felelősséget kaphat.
Az elmúlt évtizedekben a fejlettebb országokban a gazdaság struktúrája a szolgáltatások felé tolódott el. A mezőgazdaságban és az ipari termelésben egyre kevesebb dolgozóra van szükség, minthogy ezeket a munkákat viszonylag könnyű gépekkel helyettesíteni. Ezzel szemben a szolgáltatási szektor gyorsan növekszik, mert önmaga is újabb és újabb szolgáltatásokat generál, és így egyre több ember számára teremt munkahelyet. A szolgáltatások folyamatosan növekvő hányada végezhető számítógép segítségével.
Az Európai Unió vezető testületei azzal számolnak, hogy a következő évszázadban a foglalkoztatáson belül a távmunka jelentős, egyes vélemények szerint döntő szerepet fog játszani.
Hazánkban egyre több pályázat, tájékoztató könyv és rendezvény igyekszik a munkaadók segítségére lenni abban, hogy megismerjék az új munkamódszer előnyeit. A legutóbbi, V. Országos Távmunka Konferencián a téma kormányzati és szakmai felelősei, valamint az érdeklődő munkaadók a távmunka eddigi tapasztalatairól, társadalmi megítéléséről és elterjesztésének szükségességéről cseréltek eszmét. E témában számos felmérés és tanulmány született, amelyek lökést adhatnak a munkaadóknak arra, hogy éljenek a munkaszervezés e legújabb eszközével. E tanulmányok és a témában elhangzott előadások összegzésére vállalkozik ez a cikk, amely igyekszik a távmunka előnyeinek, hátrányainak felvázolásával, nemzetközi és a hazai helyzetének értékelésével átfogó képet festeni e téma érdeklődői számára.
Hazánkban a felmérések szerint az alkalmazottak nagyobb része szívesen végezne távmunkát. A munkaadók azonban nem törekszenek az új módszer meghonosítására, mely számukra is rengeteg előnnyel járna. A távmunka egyszerűségét, célszerűségét és költséghatékonyságát külföldön már felismerték a munkaadók.
A távmunka szabályozása
A gyakorlatban régóta létező foglalkoztatási forma az ún. távmunkavégzés, amikor a napi munkavégzés nem a munkáltató székhelyén, telephelyén történik, hanem általában a munkavállaló lakhelyén, a felek közötti kapcsolattartás és maga az ellátandó feladat is informatikai úton, informatikai eszközzel történik. Ebben az esetben is az ellátandó feladat jellege miatt kerül sor a szokásos munkahelyen kívüli munkavégzésre, mint például a gázszerelő vagy gépkocsivezető esetében, de a munkavégzés további jellemzője az informatikai eszköz használata. (Ilyen lehet például az adatrögzítői, adatbeviteli munka, statisztikai számítások elvégzése, összesítése, fordítói munka, sajtóválogatás, újságírás, kiadványok szerkesztői feladatai.)
A foglalkoztatás atipikus jellegére tekintettel a Munka Törvénykönyve (Mt.) az általánostól eltérő szabályokat fogalmaz meg a távmunkavégzésre is (1992. évi XXII. tv. X/A fejezet).
A felek között távmunkavégzés esetén is munkaszerződéssel jön létre a munkaviszony, amelyben a kötelező tartalmai elemeken kívül (ezek: a munkakör, a személyi alapbér, munkavégzés helye) rögzíteni kell azt is, hogy a munkaviszony kifejezetten a távmunkavégzés érdekében jött létre. Előfordulhat, hogy már munkaviszonyban lévő munkavállaló kezdeményezi a munkaszerződés módosítását azért, hogy távmunkásként foglalkoztassák. E munkavállalói kérésre a munkáltató 15 napon belül köteles írásban választ adni.
Tekintettel arra, hogy e munkavégzés során a felek közötti kapcsolattartás nem személyes, a kapcsolattartás módjában is meg kell állapodni. Ebben rögzíthető például, hogy ki, milyen elérhetőséggel, milyen gyakorisággal jogosult utasítást adni a távmunkát végzőnek, a munkavállaló milyen időszakonként köteles, kinek teljesíteni.
Költségek rendezése a szerződésben
A távmunkavégzésre vonatkozó munkaszerződésben fontos rendezni azt, hogy a munkavállalónál felmerült milyen költségek, milyen mértékben számolhatók el. Ezt célszerű nagy körültekintéssel, minél részletesebben szabályozni, mert számos vitára adhat okot az utóbb felmerült költségek elszámolhatóságának jogszerűsége. Abban, hogy ki biztosítja a munka elvégzéséhez, továbbá a kapcsolattartáshoz szükséges informatikai eszközt, a feleknek kell megállapodniuk. Ennek hiányában azt a munkáltatónak kell rendelkezésre bocsátani.
A munkáltatónak a munkaszerződés megkötését követő 30 napon belül írásban tájékoztatnia kell a távmunkát végzőt a munkavégzés ellenőrzéséről, a kártérítési felelősségről és az informatikai eszköz használatának korlátozásáról is.
A munkavállaló az elektronikai elérhetőségéről (pl. telefonszám, e-mail cím) kell, hogy tájékoztassa a munkaadót.
A munkáltató kötelezettsége a távmunkát végzővel szemben
A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amit más munkavállalónak megad.
A munkavégzéssel kapcsolatban a munkáltató köteles a munkavállalót a szükséges munkavégzési, technológiai utasításokkal, tájékoztatással ellátni, ezáltal is javítani a szakszerű munkavégzés feltételeit. Amíg a munkahelyen történő munkavégzés esetén ez a napi kapcsolattartás, a munkavégzés irányítása során közölhető, addig a nagyfokú önállóssággal dolgozó távmunkás esetében e tájékoztatást elektronikus úton kell megadnia a munkáltatónak.
A munkáltató köteles a távmunkát végző munkavállalót a működési rendre vonatkozó szabályok megtartása mellett a területére beengedni.
A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, valamint a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségének adatairól.
A munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
Távmunkavégzés esetén a munkáltató irányítási, utasítási joga korlátozottabb, mint a munkahelyen történő munkavégzés esetén, így a munkavállalót nagyfokú önállóság illeti meg.
A munkavállaló ellenőrzése
A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkát végző munkavállalónak a munkavégzéshez használt információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel össze nem függő adataiba.
A távmunkás ellenőrzése otthonában
A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkás munkavégzését, de ügyelni kell arra, hogy betartsa a belépésre, tartózkodásra, a betekintési jogosultságát korlátozó előírásokra vonatkozó szabályokat, hogy az ellenőrzés a munkavállalónak ne jelentsen aránytalan terhet.
Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a távmunkát végző munkavállaló, valamint a munkavégzési helyként szolgáló ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet, tekintettel személyi, családi és egyéb körülményeire.
A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkáltató a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében léphet be és tartózkodhat.
Ha a távmunkához a munkaeszközt, informatikai eszközt a munkáltató bocsátja rendelkezésre, egyúttal meghatározhatja, hogy azt a munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja.
A munkaidő beosztása
Eltérő megállapodás hiányában a távmunkát végző munkavállaló maga határozza meg a munkaidő-beosztását.
Felelősségi szabályok távmunka esetén
Különös szabályok vonatkoznak a kártérítésre is.
A távmunkát végző kártérítési kötelezettsége
Gondatlan károkozás esetén a törvény háromhavi átlagkeresetben maximálja a kártérítés legmagasabb mértékét, ha az önálló munkavégzés eredményeként okoz kárt a munkavállaló. Erre továbbá csak akkor van lehetőség, ha a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki, és a távmunkát végző munkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta.
A munkáltató felelőssége
A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért, vétkességére tekintettel, teljes mértékében felel, ha a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen nem a munkáltató által juttatott eszközzel történő munkavégzéssel, vagy a távmunkát végző munkavállaló tulajdonában lévő és a munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel áll okozati összefüggésben.
Távmunkára alkalmas munkakörök
Nem minden szakma alkalmas arra, hogy távmunkában végezzék. Általánosan elmondható, hogy minden olyan szellemi és adminisztratív munka, amely nem igényli a személyes jelenlétet, és az infokommunikációs eszközök intenzív használatára épül, megszervezhető, végezhető távmunkában is.
Vezetői, tanácsadói munkakörök
Kereskedelmi, marketing, pénzügyi, PR, minőségügyi, HR-menedzser, projektvezető, műszaki, kivitelezési, tervezést irányító vezető, pénzügyi elemző, tanácsadó, bróker, vezető diszpécser, főszerkesztő, szerkesztő.
Hagyományos irodai munkák
Könyvelés, számvitel, adminisztráció, távügyintézés.
Informatikusok
Rendszerszervező, programozó, tesztelő, technikai támogatásban dolgozó, szoftvermérnök, rendszer-adminisztrátor.
Értékesítési és ügyfélszolgálati munkatársak
Kereskedő, ügynök, mobil üzletkötő, közvetlen értékesítő, kereskedelmi képviselő, értékesítést támogató, marketinges, rendezvényszervező, telefonos diszpécser.
Szellemi közhasznú távmunkák
Fordítás, információs szolgáltatás.
Távoktatás, e-learning
Tananyagkészítés, konzultáció.
Egyszerűbb, betanítható számítógépes munkák
Adatgyűjtés, -rögzítés, -feldolgozás, adatbázis-kezelés, e-kereskedelem.
Webes szakmák
Honlapkészítés.
A távmunka fogalma
A Munka Törvénykönyve értelmezésében távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.
Az Mt. nem magát a távmunkavégzést definiálja, hanem meghatározza, ki minősül távmunkát végző munkavállalónak.
Ennek lényege, hogy a munkavégzés a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen történik, mely lehet a távmunkát végző saját lakhelye, egyéb bérelt helyiség. További kritérium, hogy az ellátandó feladat a munkáltató működési körébe tartozó tevékenység legyen, és azt információtechnológiai, informatikai eszközzel (pl. telefon vagy számítógép használatával) végezzék.
Harmadik feltétel, hogy a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbítsák a munkáltató felé.
A távmunka eredete, fejlődése
Az utóbbi évtizedekben szerte a világon terjednek a rugalmas, atipikus munkavégzési formák. Ezek egyik legjellemzőbb típusa a távmunka vagy e-munka.
Távmunka a tengerentúlon
A távmunka az Egyesült Államokban jelent meg először, még az 1970-80-as években. Akkor – a nagy kiterjedésű országban – a munkahely és a lakóhely közötti ingázás megszűnésében, csökkentésében ragadták meg a távmunka legfőbb erényét. Az IKT-eszközök alkalmazásával számos szakmában megszűnt a munkába járás szükségessége. Egyre többen éltek a távmunka lehetőségével, csökkentve ezzel a munkába járással, az utazással kapcsolatos stresszt, költségeket és időt.
Távmunka Európában
Európában a távmunka a '80-as évek végétől, majd különösen a '90-es években kezdett terjedni. Az 1980-as években a távmunka még szórványszerű jelenség volt, a felgyorsult műszaki fejlődés, a PC-k, az internet és más infokommunikációs eszközök (IKT) széles körű alkalmazása azonban egyre inkább megteremtette a távmunka gyorsabb terjedésének lehetőségét.
Az ezredfordulóra az európai távmunkások száma a különböző felmérések tanúsága szerint megközelítette a 10 milliót.
Az EU-ban magasnak számít az atipikus foglalkoztatási formák aránya.
"Fehér Könyv"
Az Unió a '90-es években tudatosan elkötelezte magát az információs társadalom fejlesztése mellett. Ennek az elkötelezettségnek első jelentős dokumentuma a bizottság által kiadott, 1993-ban írt úgynevezett "Fehér Könyv", amely nyomatékosan kihangsúlyozza az új információs infrastruktúrák fontosságát. Az EU "Fehér Könyve" nyolc, stratégiailag fontos, fejlesztésre méltó területet jelöl meg, amelyek egyike a távmunka. A dokumentum szerint a távmunka javíthat az élet- és munkakörülményeken, hozzájárulhat a lakóhely szabad megválasztásához és enyhítheti a szakemberhiányt.
Hollandia mint "éllovas"
Az európai országok közül Hollandiában a legnagyobb a távmunkások aránya: a lakosság 18 százaléka vett részt valamilyen formában ilyen típusú munkavégzésben.
A távmunka, mint alkalmazási forma, igen eltérő ütemben jelent meg az egyes európai országokban. Például Németországban 5 évvel ezelőtt az intézmények mindössze 29 százalékában alkalmaztak távmunkásokat, míg az elmúlt két évben már 54 százalékukban. Finnországban azonban az ottani vállalatok több mint fele már 5 évvel ezelőtt is alkalmazta ezt a foglalkoztatási formát.
Az Unióhoz három évvel ezelőtt csatlakozott országokban az atipikus foglalkoztatás formái mind részarányukban, mind tartalmukban nagyon eltérnek a régi tagállamok gyakorlatától.
Távmunka Magyarországon
A távmunkáról Magyarországon a kilencvenes évek közepén kezdtek először beszélni a szakemberek. Hazánk az egyetlen tagállam, amelyik törvénykezés útján vette át az európai keretmegállapodást. A 2004. évi XXVIII. törvény módosította a Munka Törvénykönyvét, és beiktatott egy új szakaszt a távmunkavégzésről.
A távmunka foglalkoztatáson belüli aránya az elmúlt három-négy évben duplájára nőtt, ma már 4 százalék. Ez szép eredmény a korábbi évekhez képest, de még mindig sokkal kevesebb az európai átlagnál, ami 13-14 százalék.
Bár a távmunkát végzők száma még mindig szerény, a növekedés a KSH-felmérések szerint egyértelmű.
A távmunka kezdetei Magyarországon
A távmunka előtörténete Magyarországon a teleházakhoz nyúlik vissza. A tényleges távmunkaprogram 1997-ben indult.
1998-ban megalakult a Távmunka Kht., tevékenységét nem kísérte siker.
2002-től működik a Távmunka Programiroda, melynek feladata az általános szervező, terjesztő feladatok mellett a támogató pályázatok és programok szervezése.
2003-ban megalakult a Távmunka Tanács, melynek feladata, hogy a távmunkával kapcsolatos stratégiai feladatok meghatározását segítse.
2004. Létrejött a Magyar Távmunka Szövetség. Feladata, hogy a távmunkával elérhető gazdasági előnyök bemutatásával és üzleti szemléletű modellekkel segítse ennek a foglalkoztatási formának az elterjedését. A szövetség tagja lehet minden cég és szervezet.
A távmunka elterjedésének kulcsa az infokommunikációs eszközökkel való ellátottság.
A távmunka egyes formái, típusai
Otthon végzett távmunka
Az otthoni távmunkát jellemzően otthon kialakított, infokommunikációs eszközökkel felszerelt helyiségben végzik. A munka eredményét IKT-eszközök segítségével bonyolítják.
Az otthoni távmunka intenzitása alapján megkülönböztethetünk állandó, váltakozó és kiegészítő távmunkát. Azokat, akik heti munkaidejük több mint 90 százalékát otthoni távmunkában töltik, az első csoportba, akik legalább heti egy teljes munkanapot, a másodikba, s akik ennél is kevesebbet, a harmadik csoportba sorolhatók.
Mobil távmunka (nomád távmunka)
A mobil távmunkás munkaidejének jelentős részét utazással tölti, a munkavégzés pedig otthonától és a fő munkahelyétől távol (üzleti úton, szállodában, konferencia-központban, ügyfelek telephelyén) történik. A munkáltatóval való összeköttetést itt is IKT-eszközök segítségével biztosítják.
Önfoglalkoztató távmunka
Az önfoglalkoztató távmunkát a foglalkoztatási státus - az alkalmazottétól eltérő munkakapcsolat – különbözteti meg az előzőektől. A munkát jellemzően otthon vagy a lakással egy épületben lévő önálló munkahelyen végzi az önfoglalkoztató távmunkás.
E-lancerek
A távmunkások egy újabb csoportja. Az e-lancer kifejezést azokra a távmunkásokra kezdték az utóbbi években alkalmazni, akik szinte teljes munkájukat "virtuálisan", a neten keresztül végzik, beleértve a megrendelés megszerzését, a munka elvégzését és eredményének továbbítását, valamint a kapcsolattartást.
Távmunka hirdetésre
Bár Magyarországon még kevés cég preferálja a távmunkában történő alkalmazást, lassan, de biztosan bekígyózik hazánkba is az új munkavállalási forma. Egyre több cégvezető ismeri fel a távmunkások alkalmazásának előnyeit, így a hirdetések száma is növekszik. Külföldi munkaadók is felfedezték a hazai munkaerő szaktudását és megbízhatóságát, így egyre több külföldi cég ajánlata szerepel a távmunkás-oldalakon.
Napjainkban legnépszerűbbek a fordítási, adatrögzítői és üzletkötői ajánlatok. A klasszikus munkakörök mellett helyet kapnak a modern technikához kapcsolódó, internettel, grafikával és programozással kapcsolatos feladatok, de a legújabb számítógépes programoknak köszönhetően már a könyvelők és telemarketingesek is dolgozhatnak otthonukban.
A távmunka előnyei és hátrányai
Egy 2004-ben készült tanulmány szerint legtöbben a rugalmas időbeosztást nevezték meg előnyként, másodsorban pedig az időmegtakarítást.
A távmunkával kapcsolatos hátrányok közül a munkaadók legtöbbször a munkavállalók feletti kontroll hiányát és a munkaszervezés gyengeségeit jelölik meg.
Bár az atipikus munkaformák számos, korábban kiharcolt előny elvesztésével járnak, a munkavállaló számára mégis sokszor vonzónak tűnik, ami több okkal magyarázható. A nők gyakran részesítik előnyben a részmunkaidős foglalkoztatást, illetve az otthon dolgozást, mert ez lehetőséget ad arra, hogy több időt töltsenek családjukkal, több időt fordíthatnak gyermekeik nevelésére.
A szellemi dolgozók többnyire azért preferálják ezt a munkaformát, mert függetlenebb munkavégzésre ad módot, illetve több munkaadónak dolgozhatnak, egyidejűleg többféle munkát végezhetnek párhuzamosan, ezáltal többet is kereshetnek, maguk oszthatják be az idejüket, mentesülnek az állandó és közvetlen ellenőrzéstől, és ezért úgy érzik, hogy a munka nem jelent számukra akkora megterhelést, mintha egy kötött munkahelyen, lakhelyüktől távol végeznék azt.
A csökkent munkaképességűek szintén kedvelik az atipikus munkaformákat, mert az otthoni munka számukra előnyösebb. Ez különösen igaz a mozgássérültekre. Így azután a munkaadó és a munkavállaló érdekei találkoznak, és az atipikus foglalkoztatási formák – köztük a távmunka – a világban már egyre több munkavállalónak teremtenek lehetőséget arra, hogy jövedelemhez jussanak.
A távmunka hatásai
Pozitív hatások
A távmunka alkalmazásakor nincs szükség utazásra, elmarad a munkába járással a főnök vagy a munkatársak előtti megfeleléssel, a munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos stressz.
A szabad időbeosztás lehetőséget ad a rugalmas munkaszervezésre, ami jobban szervezett, kielégítőbb kikapcsolódási lehetőséget, harmonikusabb családi életet tesz lehetővé.
A távmunkás jobban koncentráló, kiegyensúlyozottabb alkalmazott.
A távmunkás az otthonában megteremti az igényeinek legjobban megfelelő munkakörülményeket. A rugalmasság megengedi, hogy egyszerre több megbízást is elvállaljon, több irányból tegyen szert tapasztalatokra.
Az otthon dolgozó alkalmazottak szinte soha nem veszik igénybe a betegállományt, ritkán kérnek szabadságot ügyes-bajos dolgaik intézéséhez, sokkal kiegyensúlyozottabbak és minőségibb munkát végeznek.
A munkaadók számára is előnyös bizonyos munkatársakat távmunkásként alkalmazni. Nagymértékű költségcsökkenést eredményez a távmunkások alkalmazása, nincs többé irodai bérleti díj, útiköltség-elszámolás, magas rezsi.
Korszerűsödik a munkakultúra, az emberek találékonysága, innovatív, alkalmazkodóképessége javulhat.
A gazdasági gócpontoktól távolabb fekvő régiók, térségek felzárkóztathatók, a hátrányos helyzetű csoportok számára esély teremtődik a munkavégzésre.
Negatív hatások
A távmunkának a számos pozitív hatása mellett negatív következményei is lehetnek.
Társaság hiánya
A távmunka során a munkavállaló egyedül, magányosan dolgozik. Nincs lehetősége szociális kapcsolatok ápolására, beszélgetésekre. Ugyanakkor nem mindenkire hat a magányosság negatívan. Van, aki kifejezetten szeret önállóan, nyugodt környezetben dolgozni, ahol nem zavarják meg munkavégzés közben.
Hátrányának mondható a külvilágtól való elszigetelődés, a munkába temetkezés, mely egy idő után fizikai és szellemi kimerüléshez vezethet. Megfelelő hozzáállással azonban a távmunka a jövő legsikeresebb munkamódszere lehet.
Munkahelyi bizonytalanság
A személyes kontaktus hiánya munkaadó és munkavállaló között bizalmatlanság légkörét teremtheti, amelyben mindkét félben az a kép alakulhat ki, hogy a távmunkás nem teljes értékű része a szervezetnek. Mindezt erősítheti, hogy a munkavállaló kimarad a vállalati információk vérkeringéséből. A távmunkást félelemmel töltheti el, hogy kimarad bizonyos juttatásokból.
Bizonytalan karrierlehetőségek
A karrier építését megnehezítheti a távmunka, hiszen a szamárlétrán való előrehaladáshoz elengedhetetlen a széles kapcsolatrendszer és a vezetővel való jó kapcsolat. A távmunkás kikerül a látókörből, megvan a veszélye annak, hogy előléptetéskor elfelejtkeznek róla.
Munka és magánélet szétválása
Nehéz meghatározni, hogy meddig tartson a munka, és mikortól kezdődjön a magánélet. Ez gyakran jár azzal a következménnyel, hogy a munka rátelepszik a magánéletre. Ugyanilyen veszély lehet az is, amikor a család nem veszi elég komolyan az otthon végzett munkát, rendszeresen megzavarja a munkavállalót, vagyis a magánélet telepszik rá a munkára.
A távmunka munkahelyi hatásai
A távmunka célja a munkaadó számára a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése. A távmunkás koncentráltabb, hatékonyabb munkavégzésre képes. Az otthonról dolgozó munkatárs elégedettebb, motiváltabb, ebből következően hűségesebb is munkaadójához. A távmunka flexibilisebb munkaszervezést tesz lehetővé.
Konkrét, pénzben kifejezhető nyereséget is realizálhat a munkaadó a távmunkás ingatlan- és irodai rezsiköltségeinek, bútorainak, az irodai infrastruktúra kiépítésének megspórolásával. Igaz, egy távmunkahely kiépítése – megfelelő, általában mobil számítógép, internet, mobiltelefon stb. biztosítása – jelentős, több százezer forintos kezdeti költséget jelent.
A távmunka megvalósítása számos kockázattal és negatív következménnyel is járhat a munkahely számára. Egy régi vágású vezető számára nehézséget jelenthet, hogy alkalmazottaival nem találkozik nap mint nap a munkahelyen. Mindez a beosztottak feletti kontroll, a vezetői kompetencia elvesztésének érzetét okozhatja.
Távmunka alkalmazásakor elengedhetetlen az eredménycentrikus vezetői felfogás, a feladatok céljának, és nem a megoldás módjának meghatározása, amire távmunkában nem lehet hatással a vezető.
Sérülhet, akár meg is szűnhet a vállalati kollektíva, romolhat a csapaton belüli együttműködés. Ezért távmunkában olyan feladatokat érdemes kiadni, amelyek megoldása kevésbé igényli a csapat tagjai közötti szoros együttműködést.
Negatív hatása lehet a nem megfelelő személyek távmunkára való kiválasztásának. Nem mindenki képes önállóan dolgozni, külső motiváció nélkül is motiváltnak maradni.
A fejlett információtechnikai eszközök használata magában rejti az informatikával együtt járó negatív hatások, vírusok, férgek és más külső támadások jelentkezését.
Távmunkások alkalmazásának támogatása
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ évről évre pályázati felhívást tesz közzé távmunkások alkalmazásának támogatására. A távmunka elterjesztésére, a rugalmas munkavégzési formák alkalmazása és a munkakultúra további korszerűsítése céljából, az információs és kommunikációs elektronikus munkavégzés fejlesztését a szaktárca ösztönözni kívánja. Ennek keretében kiegészítő bértámogatást és képzési támogatást nyújt a távmunkahelyeket létesítő vállalkozások és a közfeladatokat ellátó intézmények munkáltatóinak.
A 2007-re vonatkozó részletes pályázati tájékoztató, a pályázathoz kapcsolódó valamennyi dokumentum elektronikus formában elérhető a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ (BMIK) Távmunka Programirodája honlapján: vagy www.bmik.hu/tavmunka.html, vagy www.szmm.gov.hu oldalon.
Fogalmak
Távmunka (e-munka)
Az információs és tudásalapú társadalom infokommunikációs eszközökkel támogatott munkavégzési formája. Alkalmazása egyaránt kedvező lehet a munkavállalóknak, vállalkozásoknak, a közösségi szektor szervezeteinek, az állami szerveknek, önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek.
A távmunka személyi számítógépen végzett olyan szellemi tevékenység, amelyben a munkavállaló otthon vagy egy közelébe kihelyezett munkahelyen (például teleházban, telecenterben) önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából. Munkája eredményét valamilyen távközlési eszközzel továbbítja, többnyire a feladatokat is ugyanígy kapja.
Munkáltatójával és munkatársaival elsősorban elektronikus úton, telekommunikáció révén tartja a kapcsolatot. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként van szükség.
Távingázás (telecommuting)
Ez a kifejezés főleg Amerikában honosodott meg. Ma alapvetően a távmunka szinonimájaként használják.
IKT
Infokommunikációs eszközök (korszerű távközlési eszközök).
E-lancerek
A távmunkások egy újabb csoportja. Az e-lancer kifejezést azokra a távmunkásokra használják, akik teljes munkájukat "virtuálisan", a neten keresztül végzik.
