A cégek és a felsőoktatás

Különböző felmérések és tudományos publikációk szerint a cégek és a felsőoktatás érdekei alapvetően két fő területen, a szakemberképzésben és -továbbképzésben, valamint a kutatásfejlesztésben találkoznak. A vállalatok mindenekelőtt azt várják el az egyetemektől, hogy elméletileg felkészült, műszakilag képzett és a gyakorlatban jártas szakembereket bocsássanak ki, amihez adott esetben készek segítséget is nyújtani. A másik szegmensben, a kutatás-fejlesztésben zajló együttműködésnek is komoly haszna van. Az intézményeknek jól jön a szűkös források kiegészítése, míg a cégek hatalmas szellemi kapacitásra támaszkodhatnak.

Hagyományok a Műegyetemen

Az együttműködésnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen évszázados, a kor követelményeinek megfelelő hagyományai vannak. Jóllehet, e kapcsolatok az ipar '90-es évek elején bekövetkezett válsága következtében meglazultak, de új alapokon viszonylag hamar sikerült újraépítésük. Ma 24 átfogó – teljes intézményi – együttműködést tartanak nyilván, s 200 felé közelít azok száma, amelyek a karok, a tanszékek, valamint a vállalatok között jöttek létre.

Dr. Sallai Gyula stratégiai rektorhelyettes szerint a kapcsolatok értékét növeli, hogy ezek többnyire tartósak és megújulók, miközben a régi partnerek mellé újak társulnak. Sokrétűek a célok is. Az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb oktatási fejlesztése keretében született például megállapodás a Mentor Graphicsszel arról, hogy a cég egy mikroelektronikai, tervező szoftverekkel felszerelt labort ad át az egyetemnek. A labor egyetlen munkaállomásának piaci értéke 110 millió forint, s ebből 24-et telepítettek, azaz ennyi új "munkahely" jött létre.

A közös kutatás-fejlesztésben az utóbbi időben ugrásszerű fejlődés következett be, nem kis részt az Audi-Ericsson-Siemens hármashoz fűződő kapcsolatoknak köszönhetően. Az Ericsson az egyik legrégebbi partnere az egyetemnek, s az együttműködés a svéd anyacég kutatóbázisának Magyarországra telepítésével vált meghatározóvá. A szakmailag és erkölcsileg nagy jelentőségű döntésben az egyetem magas szellemi bázisa mellett szerepet játszott, hogy itt álltak rendelkezésre a képzett mérnökök, akiknek nagy hányada doktori fokozattal is rendelkezik.

Ugyancsak régi hagyománya van az egyetem és a Siemens együttműködésének, míg az Audi Hungária Motor Kft.-vel a kapcsolat újabb keletű. A tavaly nyáron megkötött megállapodás fő célja, hogy a kölcsönös előnyök alapján teljesedjék ki a nagy hírű cég magyarországi továbbképzési és kutatás-fejlesztési tevékenysége. A vállalat "Audi professzori és hallgatói ösztöndíj" létesítéséről is döntött, s kutatóhelyet szándékozik létrehozni a BMGE infrastruktúráján belül.

Az idei esztendő a vállalati kapcsolatokban újabb eredményeket ígér. A SAP Hungary Kft.-vel, a világ vezető vállalatirányítási rendszereket fejlesztő cégének magyar leányvállalatával első ízben nemrég kötött szerződés a termelés-, illetve gazdasági informatikai jellegű irányítási szoftverrendszerek fejlesztését szolgálja, s kialakulóban van a szorosabb kutatás-fejlesztési kapcsolat a General Electrickel is.

Ígéretes eredmények

Az ország hat vezető egyetemének a MOL-lal az ősszel kötött, három évre szóló megállapodása mások mellett a vállalatok szakemberigényének a feltérképezését szolgálja. A BMGE ennek az együttműködésnek is részese, s a kapcsolattól a vegyészmérnökképzés támogatását, a gyakorlati oktatás megerősítését, a pályakezdő szakemberek zökkenőmentes elhelyezkedését is reméli.

Az idén a 225. évét ünneplő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keresett a gazdálkodó szervezetek körében, s nem véletlenül. Dr. Sallai Gyula kifejezésével élve, van mit kínálnia, van mivel kereskednie. "Termékei" között bizonyosan az elsők között lehet említeni végzett diplomásait, a publikációkban, a találmányokban, az innovációkban és más formákban megnyilvánuló, a gazdaságban hasznosítható tudományos eredményeit, s azt a tudástranszfert, amelynek révén a szellemi értékek eljutnak a felhasználókhoz.

Az egyetemi támogatási formák között a fő helyet a szakképzési hozzájárulás foglalja el, melynek összege 2006-ban elérte a 800 millió forintot. Rendre ennek köszönhető, hogy sikerül szinten tartani, illetve fejleszteni a BMGE műszaki és számítógépes parkját. Komoly tétel az éves költségvetésben az innovációs hozzájárulás, és betölti funkcióját a Pro Progressio Alapítvány, amely az "örökös forráshiánnyal küszködő műszaki felsőoktatás" megsegítésére a rendszerváltást követően jött létre.

Mindent összevetve: a vállalatoktól befolyó közvetlen és közvetett támogatások értéke számottevő - a központi költségvetéshez mérve is az –, e nélkül a patinás intézmény aligha tudna alapvető feladatainak a hagyományaihoz méltón megfelelni.

Öregdiákok a "Közgázon"

A hazai közgazdászképzés nemzetközileg elismert fellegvárában, a Budapesti Corvinus Egyetemen is kiemelkedő jelentőségűnek ítélik az üzleti szféra vezető vállalataival való együttműködést.

Örvendetes lenne - miként Mészáros Tamás rektor több fórumon is kifejtette –, ha Magyarországon is bevett formává válna, ami például a Harvardon vagy Oxfordban létezik, nevezetesen, hogy a végzett hallgatók sikereket elért üzletemberekként kötelességüknek érezzék anyaintézményük felkarolását. Ott a támogatások mintegy 10 százaléka tőlük érkezik, a címzett pedig az Alma Mater, míg Magyarországon az együttműködés jobbára a cégek és a karok, illetve a tanszékek közötti kapcsolatokra korlátozódik. Az egyetemen a támogatások megoszlását is követendőnek tartanák, ami azt jelentené, hogy a Corvinus költségvetése fele-fele arányban származna az állami központi kasszából, illetve vállalati támogatásokból. Ma ettől még messze vannak, de az üzleti szféra közreműködése így is jelentős, 2005-ben például elérte a 675 millió forintot.

A közgazdasági egyetemen a kapcsolatok mindinkább jellemző formájává a keretszerződések válnak. A megállapodások többnyire 3 vagy 5 évre szólnak; a vezető cégek száma 10-15-re tehető. A támogatók között található az Alcoa Köfém Kft., a Citibank Zrt., az Ernst & Young Tanácsadó Kft., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a MOL Nyrt., az OTP Bank Nyrt., a Siemens Nemzeti Vállalat, a System Consulting Zrt., a Paksi Atomerőmű Zrt. A leggyakoribb formák az oktatóknak és hallgatóknak szánt ösztöndíjak, a vendégelőadások, a közösen végzett tudományos kutatások és műszaki fejlesztések, illetve a szakmai gyakorlatok és a gyakornoki programok.

Magyarországon elsőként a Budapesti Corvinus Egyetemen vezették be a Chair vállalati professzori rendszert, amely stabil, hosszú távú, piaci elemeken és személyes érdekeltségeken alapuló együttműködést tesz lehetővé a támogatók és az egyetem között. Ennek keretében – jelentős összeggel – neves cégek támogatnak egy-egy meghatározott témát, a vállalati professzori címet elnyert oktatók pedig részt vesznek a cég oktatási-kutatási tevékenységében. Az első hét ilyen megállapodást 2000 novemberében írták alá. Jelenleg nyolcat tartanak nyilván, olyan tekintélyes cégekkel, mint az Alcoa-Köfém Kft., a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a MOL Nyrt., a Paksi Atomerőmű Zrt., a Sanofi-Synthelabo Rt., a Siemens Nemzeti Vállalat, a System Consulting Zrt.

Kutatóprogram

A professzori rendszer eredményes működése nyomán jött létre a másik hasonló új forma, a Ph.D. Chair vállalati kutatóprogram: az egyetemi oktatói-kutatói társadalom pályakezdő rétegét, illetve a vállalati partnerek közül elsősorban a középvállalatokat vonva be az együttműködésbe. Ez másfél éve indult, s elsődleges célja, hogy az egyetem megtarthassa azon tehetséges pályakezdő kutatóit, végzett doktorandus hallgatóit, akik a PhD-programban eredményesen szerepelnek, azonban az egyetemi karok, tanszékek létszámkorlátai miatt képtelenek oktatói státusba kerülni.

Jávorffy-Lázok Andrea, az egyetem vállalati kapcsolatokkal foglalkozó referense szerint az együttműködések foglalkoztatásbővítést is szolgálnak, megkönnyítik a cégek munkaerő-utánpótlását. E két újkeletű program pedig közvetlenül teremt, ha nem is nagyszámú, de fontos munkahelyeket. E projektekbe eddig a Depozit-2000 Kft., a Varpex Építőipari Kft. és a Viadom Rt. kapcsolódott be.

A Corvinus Egyetem ebben az évben mintegy 278 millió forintnyi szakképzési támogatásban részesül, mindenekelőtt az Alcoa Köfém Kft., az Allianz Hungária Biztosító Zrt., a Budapesti Közlekedési Zrt., a CIB Bank Zrt., a Citibank Zrt., a LIDL Magyarország Kereskedelmi Bt., a Magyar Posta Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a MOL Nyrt. és még számos cég jóvoltából. E tekintélyes pénzt a törvényi előírásnak megfelelően a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működéséhez szükséges szoftverek beszerzésére fordítják.

Az alapítványok ugyancsak segítik az egyetemi oktatást, a gyakorlati képzést és a kutatást. Az egyetem közhasznú alapítványa a többi között a kutatás, valamint a hallgatók szakmai gyakorlatának és nyelvi képzésének támogatására létesült, a "Peregrinatio" elnevezésű alapítványt pedig a rendszerváltozáskor a MOL hozta létre a fiatalok külföldi tapasztalatszerzésére. Fennállása óta eddig több mint 320 diák külföldi tanulmányútját segítette, tette lehetővé.

Siemens-díjas mérnökhallgatók

A Siemens alapelve, hogy számos olyan nonprofit jellegű tevékenységet és szervezetet támogat, amely fontos társadalmi igényt elégít ki, segítségre szorul és arra érdemes. Véleményük szerint a felsőfokú oktatás ilyen. Ennek szellemében épített ki a Siemens csoport vezető cége, a Siemens Zrt. hosszú távú együttműködést az egyetemekkel, mindenekelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. Ezt 1999-ben hosszú távú támogatási szerződésben is rögzítették, amelyet évenként együttműködési megállapodásban töltenek ki konkrét tartalommal.

Az együttműködés változatos formáit alkalmazzák; eszközök átadásától díjak, ösztöndíjak alapításáig, kutatási, kulturális és sporttevékenységek, rendezvények támogatásáig, illetve közös konferenciák szervezéséig. A kapcsolatok döntően tanszékek, illetve a hazai Siemens csoport vállalatai között teljesednek ki, de van példa a Siemens anyavállalattal való közvetlen kapcsolatra is. A BME Atomfizikai Tanszéke és a Siemens központi kutatásfejlesztési részlege például a '90-es évektől kooperál a cég egyik több szabadalommal védett készülékének fejlesztésében – a kutatástól a gyártás bevezetéséig.

Néhány éve a Siemens Zrt. döntő mértékben a Műegyetemnek juttatja szakképzési hozzájárulási alapjának a felsőoktatás támogatására fordítható részének zömét – természetben vagy pénzbeli formában –, megjelölve a felhasználási célokat és a projekteket, de ezenfelül is jelentős értékű természetbeni juttatásokat nyújt. 2005-ben például a Siemens kommunikációs (COM) ágazata előzetes konzultáció után úgy döntött, hogy a Műegyetem Villamosmérnöki Karán a távközlési és médiainformatikai tanszék laboratóriumának szélessávú előfizetői csatlakozásokat szolgáló kutatásait korszerű eszközök átadásával segíti, míg az Automatizálás és Hajtások (A&D) ágazat a BMGE Gépészmérnöki Kar gépgyártás-technológia tanszékének CNC gépek vezérléséhez szükséges hardvereket és oktató szoftvereket adott át. A Siemens energiaátvitel és -elosztás (PTD) ágazata a Villamosmérnöki és Informatikai Kar energetika tanszékével működik együtt, s 2006 végén juttatott korszerű eszközökkel vesz részt a tanszék oktatási és labormérési programjában.

Közvetlen támogatás

A Siemens Zrt.-nél a szakképzési hozzájárulás és a kutatás-fejlesztési, innovációs támogatások mellett külön, közvetlen formák is léteznek a mérnökhallgatók gyakorlati képzésének segítésére, illetve a cég szakember-utánpótlásának ösztönzésére. Világszerte ismert például a Werner v. Siemens Excellence Award Díj, amelyre a vállalat profiljába is illő diplomamunkát és PhD-disszertációt készítők pályázhatnak. Egy ideje már kifejezetten Siemens-témákat is kiírnak, s konzultánsként a cég szakemberei nyújtanak segítséget.

Hasonlóan támogatja a társaság az egyetemi tudományos diákköri munkát, finanszíroz németországi tanulmányutakat és nyelvi kurzusokat, mindenekelőtt a Karlsruhei Egyetemen. A hallgatók mindezek nyomán nemcsak kötelességszerű feladataiknak tudnak eleget tenni, hanem megismerkedhetnek a legkorszerűbb módszerekkel, műszaki eljárásokkal is. Helyismeretre, személyes kapcsolatokra is szert tesznek, ami pályakezdésük során előnyös lehet, s nemcsak a Siemens vállalatainál, hanem a többi, Magyarországon működő német cégnél is. Mindenesetre a Siemens Zrt.-nél, de a csoport többi vállalatánál dolgozók jelentős része egykor volt műegyetemi hallgató.

A kapcsolatok kiterjednek az egyetemi kulturális és sportélet támogatására is. Az együttműködés sokrétűségére jellemző, hogy a társaság vállalkozott arra: fedezi a Műegyetem központi épülete előtt a 2007-es jubileumi év alkalmából visszaállítandó, a háború alatt megsérült, a mérnöki tudományokat szimbolizáló szoborcsoport egyik alakjának rekonstrukciós költségeit is.

S mindezt miért? A támogatások a cégnek a vállalati-társadalmi felelősségről vallott felfogásából következnek. E filozófiának is köszönhető, hogy világszerte jó csengése van a Siemens nevének. A társaság vezetői mindemellett nem tagadják a szakma legkiválóbbjaival – az oktatókkal, a kutatókkal és a hallgatókkal – kialakult kapcsolatok közvetlen hasznát, ami a műszaki eredményekben, a gazdálkodásban, a szakember-utánpótlásban jelenik meg. Ezt pénzben kifejezni aligha lehet, de a társaságnál arra sem vállalkoznak, hogy "forintosítsák", mibe kerül nekik a felsőoktatási intézmények, például a BMGE támogatása. Ez nehezen számszerűsíthető, azonban minősíthető.

Hallgatók klubja

A Magyar Fejlesztési Bank – érthető szakmai okok miatt - elsősorban a közgazdászképzés legnagyobb intézményével, a Budapesti Corvinus Egyetemmel működik együtt, de kiterjedt kapcsolatokat ápol a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Budapesti Gazdasági Főiskolával, a Dunaújvárosi Főiskolával és az International Business Schoollal is. A "Közgázzal" való együttműködés azt követően teljesedett ki, hogy egy jogszabály-módosítás nyomán lehetővé vált a gazdálkodó szervezetek számára az egyetemek gyakorlati képzésének támogatása a szakképzési alap terhére.

A banknál az eddig szerzett tapasztalatok azt erősítették meg, hogy a támogatásukkal létrehozott szakmai programok eredményesen szolgálják az oktatást. Ezért további, főként a hallgatókhoz közvetlenül eljutó támogatásokra születtek javaslatok. Ezek keretében vált lehetővé például, hogy a leendő közgazdászok az MFB-nél teljesítsék a kötelező szakmai gyakorlatot. Kezdetben a bank csupán néhány fiatalt fogadott rövidebb-hosszabb időre, majd erről formálisan is megállapodott az egyetemmel.

Mára ez rendszeressé vált, igazodik az egyetemi képzéshez, s kiegészíti az elméleti tanulmányokat. A gyakorlati idő általában két félévet fog át, ennél rövidebb nem, hosszabb viszont lehet. Az MFB szakemberei szerint ugyanis – akik maguk is gyakran tartanak előadásokat az egyetemen – legalább ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a fiatalok képet kapjanak egy hitelintézet tevékenységéről. A gyakorlati képzés messzemenően illeszkedik a banki szervezet igényeihez is. A különböző részlegek csak indokolt esetben és pillanatnyi lehetőségeikhez mérten kérnek, fogadnak hallgatókat, a cél ugyanis az, hogy szakmailag kölcsönösen profitáljanak az együttműködésből. Ehhez jó keretet ad a hallgatók klubja is. Itt a diákok rendszeresen találkozhatnak egymással és a bank munkatársaival, akik gyakran tartanak informális előadást, szerveznek szakmai vitaestet az ifjak számára.

Ösztöndíjas gyakorlat

A hallgatói program néhány év alatt sokat fejlődött. Vannak olyan időszakok, amikor egyidejűleg kéttucatnál is többen – és nem csak "közgázosok" – ismerkednek közvetlen közelről a bankárszakma rejtelmeivel. Nekik az MFB tisztes ösztöndíjat is ad – a teljesítményüknek megfelelően. A javadalmazás a havonkénti, személyre szóló teljesítményértékelés alapján történik.

A programnak mindemellett számos más, "gyakorlati" haszna is van. Ismerősökre, barátokra tesznek szert a hallgatók, s előfordul, hogy később, friss diplomásként itt kezdik el szakmai karrierjüket.

Az MFB-nél ismertek az együttműködés más formái is. Nem ritkák a felsőoktatási intézményekkel közösen szervezett tudományos konferenciák, vezető szakemberek egyetemi előadásai, a közös kutatások, publikációk, doktori ösztöndíjak. A kapcsolatoknak, a támogatásoknak a banknál – fejtette ki Penzné Lajta Katalin humánpolitikai igazgató – nagy jelentőséget tulajdonítanak. A fő szakmai képzési területeket, irányokat vezérigazgatói, illetve rektori közreműködéssel határozzák meg, az anyagi kereteket és formákat pedig ötévenként szerződésekben rögzítik. Ugyancsak fontosnak tartják az aktuális, napi ügyeket is, ezeket az érintettek részvételével működő kuratórium intézi.

Az együttműködést a felsőoktatás műhelyeivel az MFB kölcsönösen előnyösnek ítéli. Az évente több tízmillió forintos támogatás az egyetemeket, főiskolákat hozzásegíti ahhoz, hogy a magas szintű elméleti tudás mellett gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakembereket bocsássanak ki, növelve ezzel a diplomák szakmai értékét, javítva a diplomások munkaerő-piaci lehetőségeit. Mindezeken túl forintban nehezen mérhető az a szellemi érték, amit a hallgatók a vendégoktatók, a bankvilág nemzetközileg elismert szakembereinek közreműködése révén nyernek.

Ami az MFB hozamát illeti, a humánpolitikai igazgató az első helyen az utánpótlás-nevelést említi. Az MFB – mint állami tulajdonú társaság – cégfilozófiája kitüntetett elemének tekinti a hazai közgazdász- és pénzügyi szakember-utánpótlás segítését.