Ezek közül az egyik legfontosabb – a több adótörvényben is megjelenő – elektronikus bevallás támogatását célzó kedvezményrendszer, valamint a 2006. évi személyi jövedelemadót is érintő bevallási-adómegállapítási szabály.
Az áfatörvény rendelkezéseit érinti, hogy az Unió újabb tagállamokkal bővül, s ha már emiatt módosítani kellett az áfát, a lakásszövetkezeteket és a faktorálási szerződést kötőket kedvezően érintő módosításokat is becsempésztek a jogalkotók.
Tekintettel arra, hogy a salátatörvény új rendelkezéseit lapzártánkkor még nem fogadták el a honatyák, most csak néhány olyan szabály ismertetésére vállalkozunk, amelyben változás már nem várható. A lap következő száma természetesen tartalmazni fogja a munkaadókat leginkább érintő egyéb jogszabályi változásokat, azok pontos hatálybalépésével együtt.
Elektronikus bevallás támogatását célzó kedvezményrendszer
2007. január 1-jétől mindazoknak a vállalkozásoknak, amelyek járulékbevallást kötelesek beadni, tehát foglalkoztatónak minősülnek - ideértve a kiegészítő tevékenységet végzőnek nem minősülő egyéni vállalkozót is -, minden bevallásukat elektronikus úton kell teljesíteniük, függetlenül attól, hogy az milyen időszakra vonatkozik. Vitathatatlan, hogy az elektronikus bevallási kötelezettség kiterjesztése az adózók jelentős részének többletterheket okoz. Ezek a többletkiadások elsősorban abból adódnak, hogy a vállalkozásoknak vagy számítástechnikai eszközöket kell beszerezniük, vagy most fognak előfizetni az internetre, esetleg könyvelő, könyvelőiroda szolgáltatását kell igénybe venniük. Az elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások egyszeri ellentételezésére kedvezményrendszer jelenik meg a személyi jövedelemadóban, a társasági adóban, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóban is.
A kedvezmény jogosultjai
A kedvezményre jogosult adóalanyok alapvetően két csoportba sorolhatók: vagy maguk regisztrációra és elektronikus bevallásra kötelezettek, vagy regisztrációra kötelezett más adózók állandó képviselőinek tekintendők.
Regisztrációra kötelezettek
Regisztrációra az a személy kötelezett, aki a hatályos adózás rendjéről szóló törvény alapján bevallásait, adatszolgáltatásait az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR-rendszer) igénybevételével elektronikusan teljesíti. A regisztrációra kötelezett adózónál a kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a vállalkozó bevétele/árbevétele ne haladja meg – nem teljes évi tevékenység esetén időarányosan – a 4 millió forintot.
Állandó képviselő
Állandó képviselőnek az számít, aki a hatályos adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózók képviseletére jogosult, és a regisztrációra kötelezett személyektől elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással/megbízással rendelkezik. Az állandó képviselő akkor élhet a kedvezménnyel, ha éves bevétele/árbevétele - szükség esetén időarányosan – nem több 25 millió forintnál.
A regisztrációra kötelezett adózó dönthet: vagy azért vesz igénybe kedvezményt, mert állandó képviselőjének szolgáltatási díjat fizet, vagy azért, mert az elektronikus bevallást maga teljesíti. Akit állandó képviseleti mivolta jogosít a kedvezmény érvényesítésére, az elektronikus bevallás teljesítéséhez szükséges eszközök és az internetszolgáltatás költségei alapján érvényesíthet kedvezményt.
A kedvezmény mértéke
A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében regisztrációra kötelezettként vagy a számviteli és könyvviteli szolgáltatás költségeként elszámolt díj 15 százaléka, vagy a 2006-2007-ben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések 2007-ben elszámolt értékcsökkenése és az igénybe vett internetszolgáltatás 2007-ben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka az adókedvezmény mértéke.
Ha az egyéni vállalkozó állandó meghatalmazottként teljesíti elektronikusan a bevallásokat, adatszolgáltatásokat, akkor adókedvezményként a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai gép, berendezés 2007-ben elszámolt értékcsökkenése és az igénybe vett internetszolgáltatás 2007-ben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka érvényesíthető.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében az eltérő adóalap és adómérték miatt mások a kedvezményi mértékek. Így a számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében fizetett díj 15 százaléka, vagy a számítástechnikai gép, berendezés értékének 2 százaléka és az internetszolgáltatás 2007. évi díjának 10 százaléka az adókedvezmény mértéke.
Az adókedvezmény érvényesítésekor minden egyéni vállalkozó esetében szabály, hogy a kedvezmény - a külföldi telephelyre eső adó figyelembevételével együtt – legfeljebb az adó 70 százalékáig érvényesíthető, és a kedvezmény de minimis támogatásnak számít.
A társaságiadó-törvény a személyi jövedelemadóban szereplő szabályokkal azonos módon teszi lehetővé a már említett árbevétellel rendelkező, az adóév végén mikrovállalkozásnak minősülő adóalanyok számára az adókedvezmény érvényesítését.
Bevételi kedvezmény evásoknak
Nem adókedvezmény, hanem bevételi kedvezmény jár az eva alanyainak. Ha a vállalkozás az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt adózik, akkor az eva alapja csökkenthető vagy a 2007-ben számviteli, könyvviteli szolgáltatásért fizetett díj 60 százalékával, vagy ha az adóbevallási kötelezettség teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását, akkor a 2006-ban és 2007-ben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések bekerülési értékének 20 százalékával, valamint az általa 2007-ben igénybe vett internetszolgáltatás számla szerinti díjának 40 százalékával.
A számviteli elszámolási szabályok érvényesítése miatt a számítástechnikai berendezések bekerülési értékét a bevételi nyilvántartást alkalmazók áfával, míg a kettős könyvvitelt alkalmazó adózók áfa nélkül vehetik figyelembe. A nyilvántartás vezetésétől függetlenül áfával együtt kell számítani az internetszolgáltatás számla szerinti díját. Természetesen a kedvezmény érvényesítésének feltétele még, hogy az adózó az elévülési időn belül megőrizze a vonatkozó bizonylatokat.
Az állandó meghatalmazott evaalany a 2006-ban és 2007-ben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések bekerülési értékének 20 százalékát – bevételi nyilvántartás vezetése esetén áfával –, valamint a 2007-ben igénybe vett internetszolgáltatás számla szerinti áfás díjának 40 százalékát vonhatja le az eva alapjából, feltéve hogy az adómegállapításhoz való jog elévüléséig a bizonylatokat megőrzi.
Uniós rendelkezések betartása miatt a törvény kimondja, hogy az igénybe vett kedvezmény 25 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
A járulékbevallási kötelezettség "lazulása"
Járulékbevallás elkészítésére az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizető és munkáltató mellett a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó is kötelezett.
Bevallási határidő
Főszabály, hogy a foglalkoztató és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton köteles a bevallást benyújtani. Az adminisztráció csökkentése érdekében a törvénymódosítás meghatározza azokat az eseteket, amikor járulékbevallást nullásan nem kell beadni azokra a hónapokra, amikor egyébként nincs adó- vagy járulékkötelezettség. Ennek megfelelően saját maga vonatkozásában az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg 36 órát meghaladó munkaviszonyban is áll, nem kötelezett bevallást beadni arra a hónapra, hónapokra, amelyekben vállalkozói kivétet nem számol el, illetőleg az átalányadózást választó, vagy az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó bevételt nem szerez.
Ha a társas vállalkozás kizárólag társas vállalkozóként biztosított személyt foglalkoztat, és e társas vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, a társas vállalkozás a havi bevallás benyújtására csak a tag személyes közreműködésére tekintettel kifizetett járulék-, szja-előleg-, százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-alapot képező jövedelemmel érintett hónapok vonatkozásában kötelezett.
Az a társas vállalkozás, amely kizárólag olyan tagként biztosítottat foglalkoztat, aki egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, és a tag ezt a vállalkozást az előírt legkisebb összegű járulék szempontjából nem választotta, akkor ez a társas vállalkozás havi bevallásra csak a tag részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelemmel érintett hónapokra kötelezett.
Mindebből értelemszerűen következik, hogy be kell adnia a társaságnak a járulékbevallást például abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyben társas vállalkozás tagja is, mert az egészségügyi hozzájárulást a társaságnak meg kell fizetnie. Ugyanez a helyzet a nappali tagozatos felsőfokú oktatásban részt vevő egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó esetében.
Járulékfizetés új szabályai
A járulékfizetés esetében is főszabálynak tekinthető, hogy azt a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetni.
A törvénymódosítás hatására ettől eltérően a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni, és a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani a járulékot annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg 36 órát meghaladó munkaviszonyban is áll, illetve annak, aki közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulóként számít úgynevezett többes jogviszonyosnak.
A kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot évente, az adóévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie, és az evabevallásban kell bevallania. A nem evás nyugdíjas egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka az éves szja-bevallásban fog szerepelni, megfizetni pedig az adóévet követő január 12-éig kell.
Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallása, megfizetése
Már a nyári törvénymódosítás előírta, hogy 2007-től a magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat, tagdíj-kiegészítéseket, valamint – a módosítás eredményeképpen – az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési és késedelmi pótlékot is az állami adóhatósághoz kell bevallani és befizetni. Ennek megfelelően az APEH magánnyugdíjpénztáranként – jelenleg 20 ilyen van - külön-külön a tagdíj, az önellenőrzési pótlék és a késedelmi pótlék beszedésére számlát nyitott a Magyar Államkincstárnál (ez összesen 60 db számlát jelent).
Elektronikus bevallás
A 2007. évre vonatkozóan esedékes tagdíjakat a járulékbevallás részeként elektronikusan kell bevallani az adóhatósághoz. Az APEH által megnyitott magán-nyugdíjpénztári számlákon lévő túlfizetést – a tagíj elszámolásának specialitásai miatt – más adótartozásra nem lehet elszámolni, azt az adóhatóság a folyószámláról nem is törölheti. Az általános szabályoktól eltérően az ezeken a számlákon található túlfizetés visszautalásakor a visszatartási jog nem gyakorolható, és a számlák az ún. nettó késedelmi pótlék számításában sem vesznek részt. Természetesen az adózónak lehetősége van arra, hogy más adószámláról átvezetéssel teljesítse a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-, pótlékbefizetési kötelezettségét.
Fontos, hogy még a korábbi – 2006. december 31-én hatályos – rendelkezéseket kell alkalmazni az eddig terjedő időszakra vonatkozó tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, helyesbítésére, még akkor is, ha azt az adózó 2007-ben teljesíti.
Átmeneti szabály az is, hogy a 2007. évet megelőző időszak ellenőrzése és végrehajtása továbbra is a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján történhet. A változás – a magán-nyugdíjpénztári tagdíj hivatalbóli ellenőrzése, automatikus végrehajtása - tehát csak a 2007. évi kötelezettségekre vonatkozik. A megállapodás alapján fizetett tagdíjakat és tagdíj-kiegészítést továbbra sem az APEH-nak, hanem közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.
Áfaváltozások
Az Európai Unióban megszületett döntés értelmében a Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jétől uniós tagállammá válik. Ez a bővítés természetesen magával hozta az áfatörvény módosítását is, ezért újradefiniálták a Közösség területét, ennek megfelelően módosították a törvény mellékletét is.
Átmeneti rendelkezések mondják ki, hogy a két országba irányuló export csak akkor tekinthető annak, ha a vámhatósági kiléptetés december 31-éig megtörténik. Ellenkező esetben sincs természetesen adófizetési kötelezettség, hiszen közösségi értékesítésnek számít az ügylet, ha a kiviteli vámeljárás alá vonás még 2006 utolsó negyedévében megkezdődött, és az adózó igazolással rendelkezik arról, hogy a termék utóbb a rendeltetési helyre megérkezett.
Faktorálási szabályok
A faktorálás fogalmát ugyan törvény nem határozza meg, de nemzetközi szabályozás szerint engedményezéssel együtt járó tartozásátvállalást és még más pénzügyi szolgáltatást (például számlavezetést) foglal magában. Az áfatörvény eddigi szabályai szerint az engedményezés, valamint a tartozásátvállalás tárgyi adómentes tevékenység, amelynek az ellenértékét csak abban az esetben nem kell az arányosításnál figyelembe venni, ha azt az adóalany eseti jelleggel végzi. Likviditási gondok miatt azonban egyre gyakrabban előfordul, hogy az adózó egy pénzintézettel faktorszerződést köt, így az ennek során végzett engedményezése már nem tekinthető eseti jellegűnek. Mindez pedig azzal a következménnyel jár, hogy az egyébként tisztán adóköteles tevékenységet végző adózónak is arányosítani kell – elsősorban az el nem különíthető működési költség – levonható áfáját. A megosztási kötelezettség kiküszöbölése érdekében a módosítás az áfa tárgyi hatályán kívülinek minősíti a faktorálással egybekötött engedményezést. Indokolt ez a szabályozás annál is inkább, mivel az engedményező a faktorálás során az általa teljesített eredeti ügylet ellenértékét kapja meg, tényleges szolgáltatásnyújtást csak a követelés vásárlója, a faktorcég nyújt.
Lakásszövetkezetek lakóingatlan-kezelése
Korábban módosultak a lakásszövetkezeti tulajdonviszonyokra vonatkozó rendelkezések, ennek következtében a közös használatú ingatlanrészek már a lakásszövetkezetek tulajdonában állnak. Ha a szövetkezeti tulajdon használatát a lakásszövetkezet a lakók számára biztosítja, akkor ez az áfa szempontjából adóköteles lakóingatlan-kezelésnek minősül. Mivel ez a használat biztosítása tartalmát tekintve inkább a bérbeadással azonos jellemzőket mutat, indokolt áfa szempontjából is a bérbeadással azonosan elbírálni.
Ezért módosul az áfatörvény 2. számú melléklete, és így ez is tárgyi mentes szolgáltatásként adózik, ha az adóalany nem választja az adófizetési kötelezettséget. A szabályhoz speciális hatályba léptető rendelkezések párosulnak azért, mert a lakásszövetkezetek szolgáltatásának teljesítése speciális, az adóévet követően legkésőbb május 31-éig megtartandó közgyűlés határozata alapján állapítható meg. Ebből következően főszabály, hogy a bérbeadásként történő minősítés 2007. július 1-jén lép hatályba, és ha az adóalany az adófizetési kötelezettséget kívánja választani, akkor azt 2007. július 31-éig teheti meg. Ebben az esetben a lakásszövetkezet a 2006-ban végzett szövetkezeti tulajdon használatának biztosítását lakóingatlan-kezelésként, 2007. május 31-éig adóköteles tevékenységként kezeli, és a 2006-ban ezzel összefüggésben felmerülő áfára levonási jogot is érvényesíthet.
Lehetőség van arra is, hogy az új szabályt – a tárgyi mentességet – a lakásszövetkezet 2007. január 1-jétől alkalmazza, ha ezt 2007. január 31-éig az adóhatósághoz bejelenti. Ebben az esetben azonban a 2006-ban biztosított és 2007-ben tárgyi mentesként elszámolt tulajdonhasználat miatt visszamenőleg alkalmazni kell a tárgyi mentes adóköteles tevékenység miatti arányosítást 2006-ra vonatkozóan, illetve ha már korábban adólevonás is történt, akkor azt 2007. február 28-áig pótlékmentesen lehet önellenőrizni.
Egyszerűsödő számla-adattartalom
A számla kötelező adattartalmát az áfatörvény értelmező rendelkezései tartalmazzák. Ha ezt összehasonlítjuk az uniós áfadirektíva szabályaival, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy Magyarországon több adatnak kell szerepelnie a számlán, mint az Unió más tagállamában. Az áfaharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében módosul a szabály, és a teljesítés időpontját csak abban az esetben kell a számlán szerepeltetni, ha az eltér a számlakiállítás időpontjától. Mivel a közösségi jog sem írja elő, az áfatörvényből is hatályát veszíti az az előírás, hogy a számla tartalmazza a teljesítés módját. Természetesen nem tiltott, hogy több adattartalom – így a fizetés módja is – megjelenjen a számlán.
Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás
Apróbb módosításon, és a járulékszabályok változása miatt pontosításokon esett keresztül a meghatározott írói, művészeti tevékenységet végzők számára alkalmazható kedvezőbb kötelezettségfizetést előíró törvény.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás fizetését munkaviszonyban választó magánszemély után is legalább havonta, a minimálbérnek megfelelő összeg után, az általános szabályok szerint meg kell fizetni az adót és a járulékokat, és a kedvező közteherviselés csak az e fölötti jövedelemre alkalmazható. A járulékmértékek módosulása miatt a kifizetőt terhelő 20 százalékból 9 százalék az egészségbiztosítási járulék, 11 százalék a nyugdíj-biztosítási járulék (eddig ez fordítva volt). Mivel megszűnik az elkülönült magán-nyugdíjpénztári befizetés és bevallás, ezért a befizetések ilyen irányú törvényi megbontása is okafogyottá vált.
A különadó változásai
A törvényi preambulum szerint szolidaritási adóként működő különadótörvény külső tényezők kényszerítő hatására módosult. A "lex Audi" néven elhíresült szabály szerint a különadó alapját 2007. január 1-jétől csökkenteni lehet a kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségével. A csökkentés nem vonatkozik a más belföldi illetőségű társas vállalkozástól és a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatásra, tovább a kutatási és kísérleti fejlesztéshez igényelt és kapott támogatásra.
Tekintettel arra, hogy közös uniós előírás vonatkozik a kedvezményezett átalakulásokra, a kedvezményezett eszközátruházásokra és részesedéscserékre, ezért a vonatkozó tanácsi irányelvnek megfelelő – párba állított –, adóalapot növelő és csökkentő tételek jelennek meg a különadó megállapításakor is.
Különadó bevallási határideje
Az adóadminisztráció egyszerűsítését eredményezi, hogy a törvénymódosítás a különadó bevallási határidejét a társasági adóval azonosan május 31-ében állapítja meg. Kimondja az új szabály, hogy a különadó feltöltési kötelezettségének teljesítésekor a december 15-éig ténylegesen meg nem kapott uniós vagy költségvetési támogatást nem kell figyelembe venni. A feltöltést egyébként az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig, tehát főszabályként december 20-áig kell teljesíteni.
