Adókedvezmények érvényesítése
Az adókedvezmények többségének érvényesítése során az egyes kedvezményekre jellemző saját korláton kívül egyrészt közös, 100 ezer forintos értékbeli korlátot, másrészt különböző mértékű jövedelemkorlátokat kell figyelembe venni.
Jövedelemkorlát
A jövedelemkorlát azt jelenti, hogy ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes bevallás alá eső jövedelme meghaladja ezt a bizonyos korlátot, akkor – megfelelő kivezetés figyelembevételével – nem érvényesíthető az adott adókedvezmény.
Közös értékbeli korlát
A közös értékbeli korlát pedig úgy érvényesül, hogy az idetartozó levonható adókedvezmények összege együttvéve sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ha az ilyen kedvezményhez még jövedelemkorlát is kapcsolódik, akkor a vonatkozó jövedelemkorláton felüli rész 20 százalékával még ezt a közös kedvezménykorlátot is csökkenteni kell. Természetesen az összes adókedvezmény az összevont adóalap adóját továbbra sem haladhatja meg.
Adókedvezmény csak igazolás mellett
A korlátok mellett még azt is fontos tudni, hogy adókedvezmény csak megfelelő igazolás birtokában érvényesíthető. Ezen igazolásokat a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő január 31-éig ki kell adni a magánszemély számára. Az igazolásból ki kell tűnnie, hogy kinek, milyen adókedvezmény igénybevételéhez adták ki, továbbá fel kell tüntetni a kedvezmény alapjául szolgáló összeget is. Ez alól kivétel a személyi és családi kedvezmény annyiban, hogy a kedvezmény összegét a mindenkor hatályos személyijövedelemadó-törvény határozza meg.
Adókedvezmények korlátai 2007-ben
2007-ben a legtöbb adókedvezmény a 100 ezer forintos korlátba beletartozik, és 3,4 millió forintos jövedelemkorlát kapcsolódik hozzájuk. Ha az éves összes jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor a meghaladó rész 20 százalékával csökkenteni kell az igénybe vehető kedvezmények összegét, így 3,9 millió forinton felüli éves jövedelem esetén a korlátozás alá vont adókedvezmények nem érvényesíthetők.
Kedvezmények 3,4 millió forint éves jövedelem mellett
100 ezer forintos keretbe tartozó, 3,4 millió forint jövedelemkorlát mellett érvényesíthető kedvezmények:
– az egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezménye,
– a tandíj kedvezménye,
– a közcélú adományok kedvezménye,
– az élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye.
Kedvezmények 6 millió forint éves jövedelem mellett
100 ezer forintos keretbe tartozó, 6 millió forint jövedelemkorlát mellett érvényesíthető kedvezmény:
– őstermelői kedvezmény.
Egyéb kedvezmény
Egyéb jövedelemkorlát alá tartozó kedvezmény:
– családi kedvezmény.
Kedvezmények korlát nélkül
Korlát nélkül érvényesíthető kedvezmények:
– fogyatékkal élők személyi kedvezménye,
– alkalmi foglalkoztatás kedvezménye.
Az adókedvezmények érvényesítése
Az adókedvezményeket a magánszemély, így az egyéni vállalkozó is többségében csak az adóév végén, az adóbevallásban érvényesítheti, illetve igényelheti vissza. Néhány kivétel azonban van, idetartozik:
– fogyatékkal élők személyi kedvezménye,
– családi kedvezmény.
– a magánnyugdíjpénztárba magánszemély által a saját tagdíj kiegészítése címén történt igazolt díjbefizetés utáni kedvezmény.
2007-ben nem változó adókedvezmények
Családi adókedvezmény három vagy több gyermek után
A családi kedvezmény már 2006-tól az egy és két gyermeket nevelő családok esetében teljes egészében családi pótlékká alakult át, adókedvezményként történő érvényesítésére csak a három, vagy több eltartottról gondoskodó magánszemélyeknek van lehetősége. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett eltartottak létszáma után gyermekenként és jogosultsági hónaponként 4 ezer forint/fő, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri.
A családi kedvezmény a 100 ezer forintos kedvezménymértéken felül jár, viszont jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe. A három eltartottat nevelő magánszemély a kedvezményezett eltartottanként figyelembe vehető havi 4 ezer forintos kedvezményt évi 6 millió forint jövedelemig érvényesítheti teljes összegben. Minden további eltartottra tekintettel a jövedelemkorlát eltartottanként 500 ezer forinttal nő 8 millió forint összeghatárig.
Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves jövedelme az eltartottak létszáma alapján rá vonatkozó jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a családi kedvezménynek azt a részét veheti igénybe, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.
Ha a magánszemély a jövedelemkorlát miatt a családi kedvezményt nem érvényesítheti, az általa nem érvényesített összeget házastársa, élettársa továbbra is érvényesítheti.
Fogyatékkal élők kedvezménye
A fogyatékossággal élők havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkenthetik az összevont adóalapjuk után fizetendő adójukat. A személyi kedvezmény továbbra is mindenféle korlátozás nélkül érvényesíthető.
Súlyosan fogyatékos személynek egyrészt a súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőt, másrészt a rokkantsági járadékban részesülőt kell tekinteni. A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról a többször módosított 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet intézkedik.
A fogyatékosság igazolása
Abban az esetben, ha igénybe kívánja venni ezt a kedvezményt a magánszemély, akkor a háziorvosát kell felkeresnie, aki ellátja a súlyos fogyatékosságról szóló igazolással, illetve ha az igazolás kiadására nem jogosult, tájékoztatja arról, ki adja ki részére azt. Fontos tudnivaló, hogy ez a kedvezmény nem az igazolás kiállításától, hanem a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától megilleti a magánszemélyt. A végleges fogyatékosságot csak egyszer kell igazolni.
Alkalmi foglalkoztatás
Ha a magánszemély a munkavállalót alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja, akkor az ehhez szükséges közteherjegy értékének 75 százalékával csökkentheti az összevont adóalap adóját. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a közteherjegy vásárlásáról a magánszemély a nevére szóló számviteli bizonylattal rendelkezzen. A kedvezmény érvényesítését ugyanakkor kizárja az, ha a foglalkoztatás a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevétel megszerzése érdekében történik, ugyanis ilyenkor a közteherjegy értéke költségként érvényesíthető.
Őstermelői kedvezmény
Valamennyi mezőgazdasági őstermelőt – az őstermelői tevékenységéből származó jövedelme utáni adójának mértékéig – az összevont adóalap adóját csökkentő 100 ezer forintos kedvezmény illeti meg.
Nem vehető igénybe azonban ez az adókedvezmény, ha a mezőgazdasági kistermelő a tételes költségelszámolás vagy a 10 százalékos költséghányad helyett az átalányadózást választotta.
A tételes költségelszámolást választó őstermelő az őstermelői jövedelmének adója mellett - a 100 ezer forintos értékhatáron belül – a könyvelőjének fizetett, számlával igazolt díjat is figyelembe veheti, de csak olyan arányban, amilyen arányt az őstermelői jövedelem az adóalapon belül képvisel.
Az őstermelői adókedvezményt az összevont adóalapnak az őstermelői jövedelem nélküli és azzal növelt összege utáni adó különbözetéből kell meghatározni, így a kedvezmény mindig a legmagasabb adókulcsú jövedelemsáv adójából vehető igénybe. Kedvező a könyvelői díjkedvezmény mindazoknál a termelőknél, ahol a mezőgazdasági őstermelés jövedelme az összevont adóalapon belül jelentős hányadot képvisel.
A kedvezmény továbbra is beletartozik a 100 ezer forintos kedvezménykorlátba, jövedelemkorlátként a 6 millió forint vonatkozik rá.
|
Adókedvezmények 2007. – összefoglaló táblázat |
||||
|
Kedvezménykorlát nélküli adókedvezmények |
100 ezer forint korlátos adókedvezmények |
Megszűnő adókedvezmények |
||
|
Jövedelemkorlát nélküli |
6-8 M Ft-os jövedelemkorlát |
3,4 M Ft-os jövedelemkorlát |
6 M Ft-os jövedelemkorlát |
|
|
Fogyatékkal élők kedvezménye |
Családi adókedvezmény |
Társadalombiztosítási magán-nyugdíjpénztári befizetések |
Őstermelői kedvezmény |
Szellemi tevékenység kedvezménye |
|
Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye |
|
Tandíj kedvezménye |
|
Lakáshitel-törlesztés |
|
|
|
Közcélú adomány |
|
Sulinet-kedvezmény |
|
|
|
Biztosítás kedvezménye |
|
Felnőttképzés kedvezménye |
2007-ben módosuló adókedvezmények
Társadalombiztosítási, magán-nyugdíjpénztári befizetések
Adókedvezményként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára megfizetett összegnek a 25 százaléka vehető igénybe. Szolgálati időt megállapodás alapján a felsőfokú oktatásban nappali tagozaton (ideértve a doktoranduszképzést is) eltöltött időre és az öregségi nyugellátáshoz előírt hiányzó időre – de legfeljebb öt naptári évre – lehet vásárolni. A szolgálati idők megvásárlását támogatási megállapodás alapján más is vállalhatja a magánszemély helyett, ilyenkor az átvállalt összeg nem számít a magánszemély bevételének, az adókedvezményt pedig az átvállaló veheti igénye.
Ha az átvállaló nem magánszemély, hanem pl. társas vállalkozás, vagy egyéni vállalkozóként átvállaló magánszemély, akkor az átvállalt összeg költségként érvényesíthető.
Szolgálati időt vásárolhat az is, aki a gyermekét otthon gondozza, ha nem jogosult gyesre, de a gyessel egyező ideig fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Ekkor erre az időre szóló megállapodást kell kötni, a fizetési kötelezettséget más nem vállalhatja át.
25 százalék az adókedvezmény az után az összeg után is, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizet meg.
Emellett az összevont adó alapját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő adóévi befizetésnek a 30 százaléka is.
A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a tagdíj-kiegészítést a magánszemély helyett a munkáltatója vállalja át. Ez azzal a kötelezettséggel jár, hogy a kiegészítés különbségtétel nélkül, minden magánnyugdíjpénztár-tag munkavállalójára azonos mértékben és feltételekkel vonatkozzon a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint. A munkáltató ezt a kiegészítést költségként elszámolhatja, a magánszemélynél pedig nem számít bevételnek ez az összeg. Természetesen ezen a címen adócsökkentés ilyenkor nem érvényesíthető.
2007-től a társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei is beletartoznak mind a 3,4 millió forintos jövedelem-, mind a 100 ezer forintos kedvezményi korlátba.
Tandíj kedvezménye
A tandíj adókedvezménye 2007-től több ponton változik. E szerint az összevont adóalap adója csökkenthető a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján a magánszemély által az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) igazolt összegének 30 százalékával, de legfeljebb évi 60 ezer forinttal. Feltétel, hogy a befizetésről a hallgató és a befizető magánszemély nevére kiállított igazolás álljon rendelkezésre. Az új szabályozás már nem az első alapképzéshez, hanem a hallgatói jogviszony meglétéhez köti a kedvezmény érvényesítését, amelynek nyilvánvaló oka a felsőoktatási képzés megváltozása.
Hallgatói jogviszony létesítése
Az új felsőoktatási törvény szerint az létesít hallgatói jogviszonyt, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, a beiratkozott hallgatóról a felsőoktatási intézmény törzslapot állít ki.
A kedvezmény igénybevételének korlátja
A korábbi szabályokhoz képest kikerült a szövegből a havi 6 ezer forintos tanulmányi hónapra való hivatkozás, így a kedvezmény évi 60 ezer forintig vehető figyelembe, függetlenül a tanulmányi hónapok számától.
A kedvezmény jogosultja
Az adócsökkentési lehetőség ugyanazon adóévben, ugyanazon hallgató esetében egy igazolás alapján a hallgatót vagy a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa, testvére egyikét illeti meg, mégpedig azt, akit a hallgató kérésére az igazoláson befizetőként feltüntettek.
A jövedelemkorlát 3,4 millió forint
Fontos változás, hogy a korábbi 6 millió forintos jövedelemkorlát helyett 2007-től 3,4 millió forintot kell figyelembe venni.
Biztosítások kedvezménye
Biztosítási adókedvezmény jogcímen az összevont adóalap adója csökkenthető a belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százalékával.
További kedvezmény vehető igénybe a díjnövekmény után, azaz az adóévben megfizetett díjból az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész után további 10 százalékkal csökkenthető az összevont adóalap. A magánszemély által igénybe vehető biztosítási adókedvezményre jogosító befizetést a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján érvényesítheti.
A 2007-től hatályos szabályok alapvetően megegyeznek a korábbi szabályozással, annyiban térnek el, hogy a 6 millió forintos jövedelemhatár ebben az esetben is 3,4 milliósra csökken.
Közcélú adomány kedvezménye
Az összevont adóalap adóját 2007-ben is csökkenti a közcélú adomány kedvezménye. Közcélú adomány a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységeket folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet, közhasznú tevékenységének céljára, a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását is közérdekű kötelezettségvállalásnak kell tekinteni, valamint ennek kezelendő a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás is.
A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban kiemelkedően közhasznú szervezetek esetében összesen 100 ezer forint; a közhasznú szervezetek, az egyházak, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalások esetében pedig összesen 50 ezer forint.
A 100 ezer forintos korlát erre a kedvezményre is vonatkozik, ugyanakkor 6 millió forint összes jövedelem helyett 3,4 millió forint jövedelemkorlátot kell figyelembe venni.
Nem közcélú adományok
Nem minősül közcélú adománynak, és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos. Az sem minősül közcélú adománynak, ha a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül.
Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minősül.
Ugyanakkor az adományozót nem zárja ki a törvény a kedvezményből, ha például gyermeke olyan alapítványi iskolában tanul, amely a tőle származó adományról igazolást adott ki számára.
Megszűnő adókedvezmények 2007-től
Számítógép-beszerzés és a felnőttképzés
2007-től megszűnik a számítógép-beszerzés és a felnőttképzés díjára vonatkozó adókedvezmény. Átmeneti szabály szerint, ha a magánszemély a felnőttképzés kedvezményének halaszott igénybevételére jogosult, akkor a halasztott kedvezményt az akkori szabályok szerint még igénybe veheti.
Lakáshitel-törlesztés
Szintén átmeneti szabállyal szűnik meg a lakáshitel-törlesztésre vonatkozó kedvezmény. Amennyiben a lakáshitel-törlesztést a magánszemély 2007. január 1-je előtt megkezdte, akkor a kedvezmény a 2006-ban hatályos feltételekkel – közte a kedvezmény érvényesíthetőségének időbeli korlátjaival – még igénybe vehető.
Szellemi tevékenység adókedvezménye
A szellemi tevékenység adókedvezménye viszont teljesen megszűnik, tehát utoljára a 2006. évi jövedelemadó-bevallásban érvényesíthető.
További megszűnő kedvezmények
A – közszférában kötelező – bankszámlanyitási kötelezettség miatt felmerülő többletköltség megtérítése a jövő évtől nem marad adómentes. Az évi legfeljebb 2 ezer forintig terjedő költségtérítés bérjövedelemnek számít, és – miután adókötelessé válik – nem tartozik bele a béren felüli juttatások körébe.
Egyéb jövedelemként adókötelessé válik a praxisjog átruházásáért kapott jövedelem, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és/vagy önsegélyező pénztár törvényben meghatározott kiegészítő szolgáltatásain felüli szolgáltatások révén megszerzett jövedelem. (Ez utóbbi juttatás 2007. július 1-jétől válik adókötelessé.)
Adóköteles természetbeni juttatásnak számít a jövőben a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor nyújtott, lakóhely változása miatti költözködéshez adott szolgáltatás és pénzbeli juttatás, valamint a légiforgalmi irányítókat, valamint a repülőgépeken szolgálatot teljesítő hajózó személyzetet megillető kötelező rekreáció.
2007-től megszűnik a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló, értékpapírból származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség adómentessége, az adókötelezettséget a bevétel megszerzésének jogcíme szerint kell megállapítani.
Megszűnik a nyugdíj és a nyugdíjast megillető baleseti járadék adómentessége is, az ilyen jövedelem a továbbiakban adóterhet nem viselő járandóságnak számít. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegét az éves összevont adóalap megállapításánál figyelembe kell venni, így a jövedelem magasabb adósávba csúszhat, ugyanakkor a nyugdíjra eső adóval csökkenteni kell a számított adót.
Adómentes juttatások 2007-ben
Új adómentességek
A kamatjövedelmek adókötelessé válásával függ össze, hogy néhány, eddig 0 százalékkal adózó kamatjövedelem az adómentes jövedelmek körébe kerül. Az új adómentességi szabály azonban érdemi változást nem jelent.
A törvény 2007-től adómentes juttatásnak minősíti a jogszabály alapján hitelintézetnél nyitott gyámhatósági betét kamatát, valamint a lakás-takarékbetétre fizetett kamatot.
Adómentes az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás, feltéve hogy az igénybe vevő tag jogviszonya a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkent.
Adómentes a pénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg mellett az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár olyan nyugdíjszolgáltatása, amelyre a magánszemély rokkanttá nyilvánítása miatt vált jogosulttá.
Nem visel adót a nyugdíj-előtakarékossági számláról teljesített, külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés, átutalás, illetve átvezetés, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, vagy a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékot.
Adómentes természetbeni juttatás a donordíjon kívül a donorok részére természetben és utalvány formájában biztosított étkeztetés, valamint a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott támogatása.
Megváltozó adómentességek
2007-től mind a csekély értékű ajándék, mind pedig az üdülési csekk juttatásának adómentességi feltételei megváltoznak. A továbbiakban csak a munkáltató, illetve a szakszervezet által adott csekély értékű ajándék lesz adómentes akkor, ha abban meghatározott kör részesül. Szakszervezet esetében a kedvezményezett személyi körbe tartozik a tag, a nyugdíjas tag, a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, valamint az elhunyt tag, nyugdíjas tag közeli hozzátartozója.
Munkáltató esetében megajándékozott lehet a munkavállaló, a munkavállalóval közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, és a nyugdíjban részesülő magánszemély, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, amennyiben a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató.
Az üdülési csekk adómentességének is az a feltétele, hogy a juttatásban az előbb említett magánszemélyek részesüljenek, valamint az, hogy a juttató a munkáltató, illetve a szakszervezet legyen. Adómentesen rajtuk kívül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adhat üdülési csekket a szociálisan rászoruló magánszemély részére. Egyebekben a csekély értékű ajándék és a belföldi üdülési csekk adómentességi feltétele, mértéke nem változik.
