Szakzsargon és üzleti nyelv

A globalizáció rányomja bélyegét a nyelvhasználatra is, s ebből nem maradhat ki a szaknyelv sem. Sőt, talán leginkább ebben érhető tetten a világ egységesülése, vagy legalábbis az erre való törekvés. Néha már olyannyira dívik a szakzsargon, hogy a kívülálló szinte nem is érti, miről van szó.

A hozzáértés látszata

E tendencia semmiképpen sem jó – mondja a Magyar Marketing Szövetség alelnöke. Tonk Emil úgy véli, rengeteg olyan kifejezés uralja a nyelvhasználatot, ami nem helyénvaló.

A definíció szerint akkor számít szakzsargonnak egy kifejezés, ha azt csak néhány kiválasztott érti - akik beavatottá válnak –, míg mások kívülállóként nem értik az adott kifejezést. Ezzel ugyanis diszkriminálnak valakit a társalgásból, számára korlátozzák az érthetőséget. Lehet ez szándékos, de előfordulhat véletlenül is. A szakzsargon legjellegzetesebb példái a külföldi nyelvekből átvett, s aztán kritikátlanul a magyarba illesztett szavak. Az esetek jó részében ezeket aztán úgy kezeli a beszélő, mintha magyar szavak lennének, s annak megfelelően toldalékokkal látja el. Könnyedén elképzelhető, mire gondol az alkalmazott, amikor "timingolásról" beszél, vagy mi fog következni akkor, ha "meetingelni" indul.

Jellemző, hogy a munkaköröket is angol néven illetik, így dolgozhat valaki supervisorként, ami a legtöbb ember számára érthetetlen. Ezért, amikor az illető bemutatkozik, nemritkán rögtön magyarázattal kell kiegészítenie beosztásának megjelölését. Ez esetben meg kell – és meg is lehet – találni a helyes magyar kifejezést; egy "supervisor" nyugodtan megnevezheti magát felügyelőként vagy ellenőrként - fejtette ki Tonk Emil. Ha valaki azt írja a névjegyére, hogy front office asszisztens, az egyes vélekedések szerint jobban hangzik, mintha titkárnőnek nevezné magát. A hozzáértés látszatát keltő kifejezések azonban gyakran elfedik a lényeget.

Munkahelyi beszéd

Minden jel arra utal, hogy manapság divat idegen nyelven beszélni a munkahelyeken – foglalta össze a kommunikációs szakember, elismerve, hogy olykor szükség van erre. A multinacionális cégeknél bizonyos körülmények között elfogadható; akadnak olyan nagyvállalatok, ahol elvárják, hogy mindenki közös nyelvet használjon. Ez érthető, az viszont már nem, hogy mindez átgyűrűzik a hazai üzleti kapcsolatokba is.

E tendencia – egyelőre - megállíthatatlan, holott ha az idegen szavak helyett a magyar megfelelőt alkalmaznák az emberek, a szakzsargon sem burjánzana. A szaknyelv ugyanis – ha szélesebb körben értik az emberek – nem számít annak.

Aki például üzleti ajánlatot tesz a partnerének, gondoskodnia kell arról, hogy az érthető legyen a másik fél számára is. Természetesen léteznek szakszavak – és szükség van rájuk -, ha viszont egy üzleti ajánlat hemzseg az idegen szavaktól, könnyen pórul járhat annak összeállítója. Nem várható el ugyanis senkitől, hogy ismerje a különféle nyelvekből átvett idegen kifejezéseket. Aki pedig emiatt nem érti az ajánlatot, nem fogja elfogadni.

Tonk Emil már vett részt olyan prezentáción, ahol – a köszönésen kívül – egyetlen tisztán magyar kifejezés sem hangzott el. Nyilvánvaló, hogy sokan a könnyebb ellenállás felé hajlanak, hiszen egyszerűbb integrálni a már létező kifejezéseket, mint megkeresni a magyar megfelelőjét. Ám tévhit, hogy ezzel korszerűbbé válunk - tette hozzá.

E-kommunikáció

Tagadhatatlan, hogy a nemzetközi elektronikus kommunikáció fontossá tette az idegen nyelvekben való jártasságot. Ha azonban nem szabunk gátat a nemzetköziesedésnek, akkor már csak egy lépés, hogy bizonyos magyar kifejezések feledésbe merüljenek.

A szakember szerint jó lenne, ha olyan szakmai értelmező szótár születne, amely a munkaköri elnevezéseket és az üzleti élet más szavait oda-vissza lefordítaná. Ugyanis az ismerethiány az egyik fő oka annak, hogy sokan a könnyebb utat választva átveszik az idegen kifejezéseket. Ezzel pedig óhatatlanul kiszorítjuk a tökéletesen érthető, mindenki számára világos jelentéstartalmú magyar szavakat.

Bizonyos körülmények között persze célszerű az idegen nyelv használata. Vannak olyan konferenciák, amelyeknek munkanyelve az angol, a német vagy a francia, de bármilyen más nyelvben is megállapodhatnak a résztvevők. Hasonlóképpen járható út, hogy egy nemzetközi cég értekezletén a vezetők egyikének vagy éppen mindegyikének anyanyelvéül szolgáló nyelvet választják a jelenlévők, de az érthetőség kedvéért választhatnak olyan nyelvet is, amelyik ugyan egyiküknek sem anyanyelve, de mindegyikük kiválóan érti. A nagyvállalatok kommunikációjában teljesen elfogadott, hogy idegen nyelvet használnak. Ezzel nincs baj a kommunikációs szakember szerint sem. A probléma ott kezdődik, ha az alkalmazottak elkezdik keverni a kifejezéseket, s a magyarba is becsempészik az angolt.

Félreérthető közlemények

Website, e-mail – ki ne ismerné e kifejezéseket. Holott azt is lehetne mondani, hogy honlap vagy elektronikus levelezés. Ehelyett a számítógépes nyelvezetben legjobb esetben is a portál szót használják. Az e-mail pedig annyira részévé vált nyelvünknek, hogy egyesek emilezésként emlegetik az ezzel kapcsolatos cselekvést.

Az üzleti életben korábban is dívott a szakzsargon, és nagy valószínűséggel így lesz jövőben is - jelentette ki Zempléni Dóra, a DTZ Hungary marketingvezetője, hozzátéve: nem kivétel ez alól az ingatlanszakma sem. A marketingvezető szerint általánosságban ez nem kifogásolható, kivéve ha olyan esetekben használják ezeket a – szakma számára igen, de kívülálló számára nehezen vagy egyáltalán nem érthető – kifejezéseket, amikor a hallgatóság kizárólag laikusokból áll.

Sajtóközleményekben például gyakorta elkövetik azt a hibát, hogy szakzsargont alkalmaznak, amit akár félre is értelmezhet a másik fél. Ilyenkor a közleményt író személynek kell figyelnie arra, hogy kivétel nélkül olyan szavakat használjon, amelyek mindenki számára érthetők.

A marketingvezető azonban nem tartja feleslegesnek a szakzsargont, mert szerinte ennek segítségével röviden leírhatók olyan dolgok, amelyek elmagyarázása ennek híján hosszadalmas lenne. Ügyelni kell azonban arra, hogy mikor és miképpen használunk magyar szövegkörnyezetben angol szakzsargont fordítás nélkül - szögezte le Zempléni Dóra, példaként említve a vacancy rate, azaz a kihasználatlansági ráta, illetve a stock, azaz az állomány szót.

Új eszköz, új elnevezés

A mai magyar nyelvben az idegen nyelvi hatásokat leginkább a szaknyelvekben véljük felfedezni – szögezte le Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár. Megfigyelhető, hogy vannak kitüntetett területek, például a kereskedelem, a banki és a pénzügyi szféra általában. Az informatika biztosan az éllovasok között van az idegen nyelvi befolyásoltságot tekintve, de említésre méltó a szórakoztatóipar és a sport is. Külön érdekesség, hogy kiemelten sok befolyás éri a tudomány nyelvét.

Nem meglepő, hogy a megszokottnál is nagyobb a hatás a multinacionális cégek esetében, amelyeknek gyakorta külföldi állampolgár a vezetője, s ha az igazgatók és a menedzsment tagjai nem magyarul beszélnek, az óhatatlanul kihat a cég egészének kommunikációjára. Ez egyébként nem kizárólag Magyarországon figyelhető meg, világjelenségről van szó: ahol nem az ország nyelvén beszél a cégvezetés, ott ez jellemző.

Sajátos terület az informatika, ennek köszönhetően megnőtt az országok közötti kommunikáció, s a korábbinál sokkal gyorsabban és gördülékenyebben felvehetik a cég egyik vagy másik állomáshelyén dolgozók a kapcsolatot egymással. Ennek kétségtelenül számos előnye van, akad viszont hátránya is, amelyek közül a legfontosabb éppen ez a nyelvi hatás.

Sok esetben abból adódik az idegen szavak használatának elterjedése, hogy új eszközök jelentek meg, azonos kulturális javak jöttek létre. Az újdonságoknak pedig nevet kell találni, ami – ha egyszerre kezdik el az adott tárgyat használni szerte a világon – magától értetődően hasonló lesz egymáshoz. Azaz ki sem alakul az új eszközre a magyar elnevezés, hanem automatikusan átvesszük az erre használt angol kifejezést.

Sokasodó mozaikszavak

Hasonlóan egységes elnevezésük egyébként a régebben "munkába állt" eszközöknek is van. A televíziót például a világ szinte minden nyelvén ekképpen hívják – ilyenkor a kivétel érdekes: az izraelieknél sugárzó kő névre hallgat a ma már minden háztartásban megtalálható tárgy. A telefont éppígy csaknem valamennyi országban egységesen emlegetik, ez esetben a finnek vonták ki magukat az általános "szabály" alól: ők bár ismerik e szót, ám saját kifejezést alkottak erre, s ez lett a győztes. Mi magyarok is próbálkoztunk ezzel, a távbeszélő elterjesztése azonban meghiúsult – legalábbis a nyelvben.

A laikusok azt hiszik, hogy csupán a szavak szintjén mutatkozik meg az idegen nyelvi hatás, s egyszerűen átveszünk ezt-azt egy másik nyelvből. A legtöbben azt gondolják, nincs szó másról, mint hogy kicserélődik a terminológia, s a régi helyett új jelenik meg. A dolog azonban sokkal színesebb és összetettebb – magyarázza az egyetemi tanár. Más nyelvek hatása érhető tetten például bizonyos szóalkotási módokban is. Ma bármelyik újságot veszi kézbe valaki, abban mozaikszavak sokaságát találja. Az effajta rövidítések tömkelege, az egyszerűsítések távol állnak a magyar nyelvtől, ilyen mértékben pedig különösen. Ez egyértelműen angol hatás, ami tovagyűrűzik más nyelvekbe is.

Nem csupán a magyar az egyetlen, amelyik akarva-akaratlanul átveszi e szóalkotási módokat úgy, ahogy a szavakat is. Az angol voltaképpen rejtett világnyelvvé válik - fogalmazott a nyelvész.

Mesterkélt kifejezések

Hasonlóképpen idegen nyelvi hatás a többszörösen összetett szavak térhódítása. A magyar nyelv nem él ezzel a szóalkotási technikával, s miközben a németet jól beszélők tudják, hogy annak a nyelvnek a logikája megengedi, sőt, megkívánja az összevont fogalmak összevont kifejezésmódját, addig ez a magyarban nehézkesnek, mesterkéltnek tűnik. Vicces példa erre a helikoptersegédvezető-tanfolyam. Ezt meg lehet érteni, de leírni már sokan nem tudják – utalt ezzel is Balázs Géza arra, hogy a feleslegesen bonyolult szavak kreálásának nincs értelme.

Mindennek hátterében az áll, hogy tudományoskodni akarunk, vagy még egyszerűbben szólva fontoskodunk. Ám el kell fogadni, hogy a nyelv nem alkalmas mindennek a leképezésére, és nem kell megerőszakolni azt.

Hiába gondoljuk, hogy a bonyolult beszéddel, az idegen szavakkal pontosabban fejezzük ki magunkat, ez nem így van. Olyannyira nem, hogy rendszerint célt is tévesztenek, akik ezt az utat járják. Ha az ember álláshirdetéseket olvas, gyakorta nem is érti, milyen munkatársat keresnek, akik akvizitőr vagy sales manager jelentkezését várják.

A cégvezetők gyakorta azt hiszik, ha menedzsernek nevezik az igazgatót, akkor korszerűbbek, holott ez nincs így. Nem fogadható el az az érvelés sem, hogy a magyar kifejezés nem pontosan azt a tartalmat fejezi ki, mint az angol, ezért kell azt használni. Ez esetben ugyanis meg kell állapodni arról, hogy mostantól kezdve mit értünk egyik vagy másik magyar szó fogalmán. Nem kell feltétlenül abból kiindulni, hogy aminek a jelentését egyszer körvonalazták, az kőbe van vésve - szögezte le a nyelvész, hozzátéve: a szavak fejlődnek, s ahogy a világ átalakul, úgy követik a változásokat a kifejezések – így történt például az iskola esetében is.

Igény a változtatásra

Valószínűleg kevesen tudnák pontosan meghatározni, mit jelent az akvizitőr szó – a szótár szerint az akvizíció üzletszerzésként, megbízásként fordítható, így az ezzel foglalkozó személy üzletszerzőnek vagy előfizetés-gyűjtőnek lenne nevezhető.

E kifejezések azonban többnyire elfedik a lényeget, s ahelyett, hogy pontosan fogalmaznának, elbizonytalanítják az olvasót vagy a beszélgetőpartnert. Szándékosan vagy szándék nélkül, de egyúttal szűkítik a kört, hiszen sales managernek kizárólag az fog jelentkezni, aki legalább valamilyen szinten beszél angolul.

Mára oly mértékben eluralták a szaknyelveket az idegen kifejezések, hogy azt az egyes szakmákban dolgozók sem pártolják. Az orvosok, a mérnökök és a szabványokkal foglalatoskodók is kezdeményezték, hogy tudatos magyarításra kerüljön sor a szakmai nyelvhasználatban.

Megdöbbentő, de a magyar orvosi nyelvet ma már nem a latin uralja, hanem az angol. A magyar szakemberek érzik, hogy nincs ez rendjén így, ezért is jelezték igényüket a változtatásra. Persze a nemzetközi nyomás nagy, amit jól jelez, hogy egy angol nyelvű publikációt ma többre értékelnek Magyarországon, mint egy magyarul megjelent tanulmányt.