A Munka Törvénykönyve egyértelműen fogalmaz: a szabadság tartamára esetleges helyettesről a munkáltatónak kell gondoskodni. Ezzel ellentétes igény munkaszerződésben történő kikötése semmis.
A dolgozó helyettesítése
A távol lévő dolgozó munkakörét többnyire egy másik munkatársra szokta átruházni a munkáltató, azaz az átirányítás intézményét alkalmazza.
Átirányítás
Átirányításról beszélünk, ha a munkavállaló a munkáltató működésével összefüggő okból ideiglenesen – a munkáltató utasítása alapján – eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el.
Az átirányítás feltételei
Az átirányításhoz munkaszerződést módosítani nem szükséges, ami nem azt jelenti, hogy korlátlanul lehet élni ezzel a lehetőséggel.
Aránytalan érdeksérelem
Mindenekelőtt szem előtt kell tartani, hogy az átirányítás a munkavállalóra nézve – különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.
Az átirányítás korlátozott időtartama
Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítás, illetve kirendelés, kiküldetés időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.
Díjazás az átirányítás idején
Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.
Amennyiben a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót a díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.
Helyettesítési díj
Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.
Helyettesítés nyugdíjas vagy diák alkalmazásával
Persze szükség esetén a munkaerő ideiglenes pótlása megoldható új munkavállaló (nyugdíjas, diák) határozott idejű munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban történő alkalmazásával is, illetve diákszövetkezet bevonásával.
A szabadság kiadása
A szabadság kiadásának időpontja
A szabadság kiadásának az időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg.
A munkavállaló csak az alapszabadság egynegyedével rendelkezik. A munkaviszony első hónapjában még ezzel sem, ami lényegében azt jelenti, hogy az "új belépők" három hónapig lényegében nem vehetnek igénybe szabadságot.
Az alapszabadság negyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A dolgozónak az erre vonatkozó igényét legkésőbb a szabadság kívánt megkezdése előtt 15 nappal be kell jelentenie.
A szabadság kiadásának körülményei
A szabadság háromnegyedével a munkáltató rendelkezik, természetesen nem korlátlanul, hiszen ezzel kapcsolatban a következő előírásokat kell betartania:
– a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, kivételesen fontos gazdasági érdek esetén pedig a tárgyévet követő év június 30-áig (kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezése esetén pedig a tárgyévet követő év december 31-éig (A munkavállaló betegsége vagy más elháríthatatlan ok esetén az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül ki kell adni a szabadságot, ha az esedékesség éve már eltelt.),
– a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni,
– a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb annak kezdete előtt egy hónappal közölni kell. A közölt időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak az ezzel összefüggésben felmerült kárát köteles megtéríteni.
Szabadságolási ütemterv
Sok foglalkoztatónál – a későbbi viták elkerülése, illetve a könnyebb tervezés érdekében – szabadságolási ütemterv készül. Ez nem kötelező, viszont ha alkalmazzák, akkor az üzemi tanáccsal véleményeztetni kell.
A szabadság megszakítása
Kevesen vannak vele tisztában, hogy a munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.
A kivételesen fontos érdek
A "kivételesen fontos érdek", illetve a "rendkívül indokolt eset" fogalmát egyébként a Munka Törvénykönyve nem definiálja, de egy esetleges jogvita esetén ennek fennállását a munkáltatónak kell bizonyítania.
A szabadság megváltása
A szabadságot pénzben megváltani tilos, illetve erre csak a munkaviszony megszűnésekor van mód.
Bérfizetés a szabadság megkezdése előtt
A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. E szabályok – tekintve a pénzintézeti számlára történő utalás általánosságára – némileg idejétmúltnak tűnnek, de a munkavállaló valóban kérheti szabadságát megelőzően járandóságát.
Szabadság utáni megbetegedés
Amennyiben a munkavállaló nem jól gazdálkodott a szabadságával, előfordulhat, hogy keresőképtelenség révén "toldja meg" azok számát. A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál.
Betegség a szabadság alatt
Érdekesebb és gyakrabban előforduló eset, hogy a fizetett szabadság alatt ténylegesen beteg lesz a dolgozó. Amennyiben a dolgozó keresőképtelenségét már a szabadság megkezdése alatt állapítja meg az orvos – az erre vonatkozó konkrét szabályozás hiánya ellenére is –, jogosult a szabadság megszakítására ("sztornírozására"), illetve táppénzre. Ennek tényét viszont mielőbb igazolnia kell a foglalkoztatójánál.
Fizetés nélküli szabadság
Végül szót kell ejtenünk arról az esetről, amikor a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra "szorul". Ennek engedélyezését – néhány esetet nem számítva (pl. magánerős lakásépítés, hozzátartozó ápolása) – azonban a munkáltató megtagadhatja.
A munkáltató kötelezettségei fizetés nélküli szabadság esetén
A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a foglalkoztatónak közteher-fizetési kötelezettsége nincs, viszont a munkavállaló biztosítása szünetel, amely azt jelenti, nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, táppénzre és nem szerez szolgálati időt.
A dolgozó nyaralását segítő munkáltatói lehetőségek
A dolgozó nyaraltatásában a foglalkoztató "aktívan" kétféle módon vehet részt:
– a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott engedmény,
– üdülési szolgáltatás formájában.
Az üdülési csekk munkáltatói terhei
A személyijövedelemadó-törvény szerint (1. sz. melléklet) az üdülési csekk értékéből adott engedmény, de – több kifizető esetén is – legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének megfelelő rész adómentes természetbeni juttatás. Az e feletti rész adóköteles, amely után a 44 százalék szja-n kívül biztosított esetén (az adóköteles rész 144 százalékát alapul véve) 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, míg biztosítás hiányában (az adóalapként meghatározott érték után számolva) 11 százalék eho-t kell fizetni.
Az adómentesség érvényesítésének feltétele
A törvény említett 1. számú melléklete az adómentességhez további feltételeket határoz meg. Eszerint az említett adómentességet az a kifizető érvényesítheti, aki (amely) a juttatásban részesülő magánszemélytől nyilatkozattal rendelkezik, és annak alapján megállapítható, hogy a magánszemély számára adómentes engedmény adható.
A magánszemély – vagy törvényes képviselője - nyilatkozatának a következőket kell tartalmaznia:
– név, adóazonosító jel,
– az általa az adott adóévben a nyilatkozatot megelőzően ellenérték nélkül átvett, illetőleg engedménnyel vásárolt üdülési csekk(ek) értéke, megfizetett ellenértéke,
– saját vagy törvényes képviselőjének aláírása.
Ha a magánszemély az adóévben korábban
– több kifizetőtől is átvett ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülési csekk(ek)et, akkor részletezve kell feltüntetnie az egyes kifizetőktől (azok nevének feltüntetése nélkül, de az akkor adott nyilatkozat dátumának feltüntetésével) átvett tételeket,
– nem részesült ellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülésicsekk-juttatásban, erről kell nyilatkozatot adnia.
A nyilatkozat átvételét annak másolatán a kifizetőnek cégszerű aláírással kell igazolnia, amit a magánszemélynek az elévülési idő lejártáig meg kell őriznie.
Kifizetők adatszolgáltatási kötelezettsége
A kifizetőnek az ellenérték nélkül vagy engedménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekkek értékéről, az engedmény mértékéről és a megfizetett adóról magánszemélyenként, az adóazonosító jel feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára, az adóévet követő január 31-éig.
Üdülési csekkel kapcsolatos visszaélés következménye
A kifizető büntetése
Ha az adóhatóság az üdülési csekkel összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki (amely) nem rendelkezik az előzőekben említett nyilatkozattal, vagy egyébként nem fizette meg az adót.
A magánszemély büntetése
Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását a másolattal nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie.
Munkáltatói vagy szakszervezeti üdülő biztosítása a munkavállalónak
A munkáltató által a tulajdonában álló, vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben vagy szakszervezet által belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből évente legfeljebb magánszemélyenként az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész szintén adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Ennek azonban korlátja, hogy a munkáltató, illetve a szakszervezet üdülési csekk formájában az adóévben nem nyújthat ugyanazon magánszemélynek adómentes természetbeni juttatást.
A rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá – ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja részére e juttatást – a nyugdíjban részesülő magánszemély és annak közeli hozzátartozója is.
Adómentes üdülési szolgáltatás
A munkáltatónak, illetve a szakszervezetnek az üdülési szolgáltatás adómentes és adóköteles részéről magánszemélyenkénti bontásban (a magánszemély nevének és adóazonosító jelének, ennek hiányában természetes azonosító adatainak feltüntetésével) nyilvántartást kell vezetnie.
Iskolakezdési támogatás
Ha véget ér a nyaralás, kezdődhet az iskola, melynek gondjai enyhítésében szintén segítséget nyújthat a foglalkoztató iskolakezdési támogatás formájában.
A juttatásban (amely 19 ezer forintig adómentes) a szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján lehet részesíteni azt a tanulót, akire tekintettel az érintett családi pótlékra jogosult.
A támogatás a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában valósítható meg.
Az adómentes iskolakezdési támogatás összegéről magánszemélyenként - az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével – nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz.
Iskolakezdési támogatás – vagy jövedelem
Az iskolakezdési támogatásnak az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint a munkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon, vagy pénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.
A fent említett kedvezményekkel kapcsolatban nem feledkezhetünk meg az Szja-tv. 71. §-áról sem, hiszen az iskoláztatási támogatás, valamint az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke beleszámít az adóköteles munkabéren kívüli juttatás alapjául szolgáló juttatások körébe.
Márpedig az adómentes üdülési szolgáltatás, illetve üdülési csekk – egy nagyobb család üdültetése esetén – elég sokat "lódíthat" a 400 ezer forintos határ elérése felé, hiszen a munkáltatónak az adóköteles béren kívüli juttatás meghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell vennie, amelyet a munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek az adóévben adott.
