Az egyszerűsített vállalkozói adó változásai 2006-ban
Az evatörvény 2006-os változásait elsősorban az uniós vélemények, valamint más jogszabályi változások kényszerítették ki. Ismeretes, hogy az Unió sokáig vizsgálta az evát azért, hogy valóban megfelel-e a közösségi adóharmonizációs és versenysemlegességi előírásoknak. A vizsgálat végül is két kritikai megjegyzés mellett lezárult, az eva kiállta az uniós előírások próbáját.
Az eva célja
Az elsőként megfogalmazott közösségi elvárás miatt módosult a törvény bevezetője, amely külön rendelkezik az egyszerűsített adóztatás céljáról. E szerint az egyszerűbb adómegállapítási és -beszedési szabályok alkalmazása érdekében azok a kisvállalkozások alkalmazhatják az evát, amelyek számára az általános szabályok szerinti adóztatás tevékenységük jellege miatt nehézségekbe ütközne. A módosítás érdemi változást nem jelent.
Közösségi adószám
Az Unió érdemben kifogásolta, hogy az eva – a közösségi adószám meglétének kizáró feltétele miatt – hátrányos helyzetbe hozza azokat a vállalkozásokat, amelyek nem csak Magyarországon végeznek tevékenységet. A korábbi szabályozás szerint, ha az evaalany közösségi adószámot váltott ki, akkor a közösségi adószám érvényességét megelőző nappal kiesett az evából, azt a továbbiakban nem alkalmazhatta. 2006-tól már a közösségi adószámmal rendelkező adózó is választhatja az evát, illetve nem esik ki az adó hatálya alól az, aki közösségi adószámot kér. Nem kellett és továbbra sem kell közösségi adószám akkor, ha az evás vállalkozás a közösség más tagállamaiban szolgáltatást nyújt, vagy onnan szolgáltatást vesz igénybe.
Közösségi termékértékesítés, -beszerzés
Közösségi adószámot akkor kell kiváltani, ha a vállalkozás a közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít. Ebben az esetben a számlát áfa nélkül kell kiállítani, és a "Mentes az adó alól" kifejezést kell feltüntetni. Közösségi adószám kell akkor is, ha az Unióból történő termékbeszerzéseknek az értéke meghaladja a 10 ezer eurót. Ilyenkor, illetve 10 ezer euró alatti beszerzés esetén akkor, ha az adózó egyébként már más beszerzése (például személygépkocsi) miatt rendelkezik uniós azonosítóval, a beszerző evás adóalanynak "áfaként" kell megfizetni az áfát, mégpedig az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hónap 20-áig. Természetesen a megfizetett adó - miután az evás vállalkozó nem alanya az áfának – nem vonható le.
Mind a közösségi termékértékesítés, mind a termékbeszerzés esetén el kell készíteni az ún. összesítő nyilatkozatot, amelyet az értékesítést, termékbeszerzést magában foglaló, negyedévet követő 20-áig kell benyújtani. Nem kell bevallást, illetve összesítő nyilatkozatot tenni arról a hónapról, negyedévről, amelyben az adózó az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól nem szerzett be terméket, illetve oda nem értékesített.
Átmeneti szabályok
A korábbi szabályok szerint a közösségi adószám kiváltása az evaalanyiság elvesztésével járt, ha pedig valaki kiesett az evából, azt a következő 4 adóévre újból nem választhatta. Ez alól ad felmentést az átmeneti rendelkezés. Ezek alapján tehát azok, akik korábban a közösségi adószám miatt estek ki az egyszerűsített adózásból – az eltelt időtől függetlenül –, újra választhatják az evát.
(Azért az átmeneti szabályozás nem sikerült túl jól. Ha ugyanis egy már evaalany 2005. december 22-én kért volna közösségi adószámot, akkor – a nem visszamenőleges rendelkezés miatt – 2005-ben még kiesett volna az eva hatálya alól. Ugyan 2006-ra választhatta volna újra az evát, de mivel ennek december 20-án – jogvesztő módon – lejárt a határideje, mégsem tehette volna meg.)
Evaalanyi kör
Időközben módosult a közjegyzőkről szóló törvény, valamint új lakásszövetkezeti törvény született. Ezek figyelembevételével módosult az evaalanyi kör meghatározása: egyrészt kibővült a közjegyzői irodával, valamint a – szövetkezetek mellett – a lakásszövetkezet is nevesítetten szerepel. Mind a közjegyzői iroda, mind a lakásszövetkezet a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel vezetésére kötelezett.
A korábbi szabályok szerint nem választhatta az evát az az adózó, amelyik az áfatörvény szerint a különbözet szerinti adózásra volt kötelezett. Ők a hulladékkereskedelemmel foglalkozó adózók. Mivel az áfatörvény esetükben – a különbözet szerinti adózás megszüntetésével egyidejűleg – az úgynevezett fordított adózást írja elő, ezért az evatörvény is ezt az adózási módot alkalmazó adózót zárja ki.
Bejelentési szabályok
Már a 2005. decemberi bejelentéskor alkalmazni lehetett, hogy ha az evaalany a következő évre vonatkozóan ki akart lépni (vagy ki kellett lépnie) az eva hatálya alól, de ezt a döntését meggondolta (vagy a megfelelési feltételeknek időközben eleget tett), akkor a kilépésről szóló bejelentését december 20-áig vissza is vonhatta. Ezzel teljes lett a kör, hiszen nemcsak az eva választása vonható vissza és tehető meg újra, hanem a kilépésről szóló döntést is meg lehet változtatni, elkerülve ezzel a 4 éves újraválasztási tilalmat (ezt kellene betartani akkor, ha a meg nem felelést az APEH veszi észre). A ki-be jelentkezésre továbbra is december 1-je és december 20-a között van lehetőség.
Korábbi kedvezmények elvesztése
Az egyéni és társas vállalkozások az eva előtti időszakban – a kisvállalkozói kedvezmény mellett – létszámnöveléshez kapcsolódóan, valamint a fejlesztési tartalék lekötéséhez kapcsolódóan is igénybe vehettek kedvezményt. Ha az egyéni vállalkozónál az szja-törvény feltételei szerint a létszám csökken, vagy a fejlesztési tartalékot nem cél szerint oldja fel, akkor vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetnie, amelyet a személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallania. Ha ezeknek a kedvezményeknek a feltételeit a társas vállalkozás szegi meg az evás időszak alatt, akkor a társaságiadó-törvény szerinti visszafizetési kötelezettséget az ezt követő első evabevallásában kell teljesítenie.
Evabevallás
Amennyiben a bevételi nyilvántartást választó adózó szünteti meg evaalanyiságát, akkor a záró bevallást nem a megszűnést követő 45. napig, hanem 30 napon belül kell elkészíteni. A számviteli törvény szerint könyvelő vállalkozásoknak továbbra is 150 nap áll rendelkezésre.
Más bevallási szabályok – a korábban tervezettektől eltérően - nem változtak, tehát az evát 2006-ra is egy évben egyszer kell bevallani, valamint a szakképzési hozzájárulással kapcsolatban is úgy kell eljárni, ahogy az evások azt eddig tették.
Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás
Egy új, egyszerűsített közteher-viselési módszer lépett hatályba 2006. január 1-jétől, amely nem önálló jogviszonyt, hanem meghatározott adó- és járulékátalányt jelent. A törvény bevezetője szerint a könnyített adó- és járulékfizetés célja annak előmozdítása, hogy szabadabbá váljék a közügyek megvitatása, erősödjék a művészeti élet szabadsága, javuljon a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutás.
Ekho-alanyok
A közteherátalányt – a törvény céljával összhangban – egyes művészeti, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytató magánszemélyek választhatják. Az ekho alkalmazására jogosító foglalkozásokat a törvény tételesen felsorolva, statisztikai besorolási (FEOR) számra hivatkozva tartalmazza. A felsoroltak szerinti tevékenységet a magánszemély végezheti munkaviszonyban, vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján is, a rendelkezések szerint az ekho ezek közül bármely jogviszonyban végzett művészeti, szabad szellemi tevékenységre választható.
A választás feltételei
Az ekho-t a magánszemély a vele szerződéses viszonyban álló kifizetőnek írásban megtett nyilatkozatával választhatja. Ebből következik, hogy a közteherátalány csak kifizetőtől származó jövedelemre vonatkozhat. Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a törvényben felsorolt foglalkozásúnak minősül, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt. Ez a bevétel csak a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében fizethető ki, tehát devizában, valutában, értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékkel nem.
A magánszemélynek – azon túl, hogy a tevékenysége alapján meghatározott foglalkozásúnak kell lennie - rendelkeznie kell olyan, az adóévi minimálbér összegét elérő jövedelemmel is, amelyik az általános szabályok szerint adózik. Ez a jövedelem bármely tevékenységből – tehát nem csak a meghatározott művészeti, szabad szellemi tevékenységből – származhat, és a forrás lehet munkaviszony, egyéni vállalkozás személyi kivétje, társas vállalkozás személyes közreműködése, illetve megbízási szerződés alapján végzett önálló tevékenység.
A feltételként meghatározott általános szabályok szerinti adózás azt jelenti, hogy a jövedelemre nem alkalmaznak könnyített közteherfizetést (például az evát). A nyugdíjasok esetében ilyen feltétel nincs, azaz nem kell az általános szabályok szerint adózó bármely jövedelemmel rendelkezni. Nyugdíjasnak csak az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas vagy az özvegyi nyugdíjas minősül, aki az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.
Bevételi korlát
Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható. Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő, az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor a bevétel maximális összege 25 millió forint lehet. Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem nem éri el az éves minimálbért, akkor az évi 25 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható az ekho, amely arányt az általánosan adózó jövedelem összege az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel. Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár – minden egyéb feltétel nélkül – 25 millió forint. A magánszemély a továbbiakban nem tehet az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a kifizetőnek akkor, amikor a bevétele elérte a 25 millió forintot.
Az ekho alapja, mértéke
Az ekho alapja a magánszemély meghatározott foglalkozásból származó bevétele, csökkentve – ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. Az ekho kételemű fizetési kötelezettség, részben a magánszemélyt, részben a kifizetőt terheli. Ha a magánszemély az ekho alkalmazását választja, akkor a kifizetésre a juttatónak is ezt kötelező alkalmazni.
A magánszemély ekho-ja
A fizetendő általános mérték 15 százalék, amelyből 11 százalék személyi jövedelemadónak, 4 százalék pedig nyugdíjjáruléknak számít. Magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a nyugdíjjáruléknak az ekho-alap 0,1 százaléka minősül, ilyenkor az ekho-alap 3,9 százalékát kell magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak tekinteni. Ha az adott kifizetéssel a magánszemély átlépi a járulékfizetés felső határát, vagy nyugdíjas, akkor elegendő 11 százalék ekho-t fizetni.
A járulékplafonba az ekho-s jövedelem 50 százaléka számít bele. A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra jogosult. Miután egészségügyi járulékot nem kell fizetnie, ezért a magánszemélyt az egészségbiztosítási ellátások közül – a baleseti járadékon kívül – pénzbeli ellátás nem illeti meg. A magánszemélyt terhelő ekho-t a kifizetőnek kell levonnia, még akkor is, ha a kifizetésre számla alapján kerül sor. A kifizetésről és a levont ekho-ról a magánszemélynek a kifizetéssel együtt igazolást is át kell adni. Az igazolás alapján az ekho-s jövedelmet a magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában fogja szerepeltetni.
A kifizető terhe
A kifizető által fizetendő ekho mértéke 20 százalék, ebből 11 százalék egészségbiztosítási járulék, 9 százalék pedig nyugdíj-biztosítási járuléknak számít. Ezt, valamint a magánszemélytől levont ekho-t a kifizetői adóbevallásban kell szerepeltetni, és a tárgyhót követő hó 12-éig kell megfizetni. A törvény speciális szabályt tartalmaz arra az esetre, ha a magánszemély magán-nyugdíjpénztári tag. Ilyenkor a magánszemélytől levont 15 százalékos ekho 26 százalékát – ha az több 100 forintnál – a magánnyugdíjpénztárhoz kell átutalni és bevallani. Az APEH felé benyújtandó bevallásban levont kötelezettségként 11,1 százalékot kell szerepeltetni.
Az ekho jogosulatlan választása
Ha a magánszemély nem volt jogosult az ekho választására, akkor – az "elkövetett vétség" súlyossága szerint differenciáltan – különadót kell fizetnie. Abban az esetben, amikor a magánszemély olyan jövedelmére kérte az ekho alkalmazását, amely nem a törvényben felsorolt tevékenységgel összefüggésben származott, vagy annak ellenére nyilatkozott, hogy már elérte vagy meghaladta a 25 millió forintos határt, akkor a különadó mértéke 18 százalék. Ennek a felét, tehát 9 százalékot kell fizetni akkor, ha a jogszerűtlen nyilatkozathoz bármely más ok vezetett. Ilyen lehet például, ha a magánszemély általános szabályok szerint adózó jövedelme mégsem éri el az éves minimálbér összegét, mert például hosszabb ideig táppénzen volt.
A különadót a személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallani, és legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határnapig kell megfizetni.
Az eva és az ekho
Az eredeti szándékoktól eltérően végül is az ekho-t az evás vállalkozók is alkalmazhatják. Annak érdekében azonban, hogy ugyanaz a magánszemély több kedvezőbb adózási mód együttes alkalmazásával ne juthasson indokolatlan előnyhöz, a törvény a 25 millió forintos bevételi határt mind az evás egyéni vállalkozó, mind az evás társaság tagja esetében csökkenteni rendeli.
Az evás egyéni vállalkozónak az evatörvény szerinti bevételt kell levonnia, függetlenül attól, hogy ez a bevétel milyen tevékenységből származik. Az evás társas vállalkozás tagjánál először meg kell állapítani, hogy a társaság evás bevételéből mennyi a társasági szerződésben az adózott eredményből való részesedésre előírt mérték, ennek hiányában a jegyzett tőkéből való részesedés arányában jutó mérték. Levonnia a tagnak az így meghatározott, rá jutó bevételt kell, függetlenül attól, hogy azt a tag ténylegesen felvette-e, vagy hogy a társas vállalkozás a bevételt milyen tevékenységből érte el.
A társaságiadó-törvény változásai
A törvényi indoklás szerint a társasági adó módosítására a versenyképesség javítása, az uniós jogharmonizáció, valamint a jogalkalmazás elősegítése érdekében került sor. A módosítások között vannak olyanok is, amelyek visszamenőlegesen 2005. január 1-jén léptek hatályba.
A társasági adó alanya
A lakásszövetkezetekről szóló új törvényi szabályozás szükségessé tette a társaságiadó-törvény módosítását is, azonban ez lényegi változást nem jelent. A lakásszövetkezetek korábban is és a jövőben is alanyai a társasági adónak. 2006. augusztus 18-ától adóalanyok lesznek az európai szövetkezetek is, amelyek jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló tevékenységet is végeznek. A belföldi illetőség meghatározását érinti az a változás, amely szerint feltétel nélkül belföldi illetőségű a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld, és a külföldi állammal nincs kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szerződésünk.
Módosuló fogalmak
Az uniós szabályokkal összhangban a kedvezményezett részesedéscsere fogalmába bele kell érteni azt az esetet is, amikor a megszerző társaság már a jogügylet előtt is rendelkezett a szavazati jogok többségével, és a mostani jogügylet révén ezt a részesedést csak tovább növeli.
A munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet fogalmát is meghatározza a törvény. E szerint ilyennek számít az a társadalmi szervezetként nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói, illetve a munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak.
Értékcsökkenési szabályok
Tekintettel a közúti személyszállításhoz használt autóbuszok öt évnél hosszabb használati idejére, a törvény már 2005-től lehetővé tette a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenéssel azonos leírás alkalmazását. Ez a szabály egészül ki – visszamenőleges hatállyal – a közúti személyszállításhoz használt minden járművel.
Egyösszegű leírással, azaz 100 százalékos értékcsökkentéssel élhetnek a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók a korábban még használatba nem vett műszaki gépek, berendezések és – a személygépkocsin kívül – járművek után, amennyiben a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében történik az üzembe helyezés. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetén 3 százaléka az állami támogatások szempontjából csekély összegűnek minősül.
Ettől az évtől a tenyészállatok esetében is választható – a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés kizárólagos alkalmazása helyett – a norma szerinti elszámolás, amelynek mértéke 14,5 százalék.
Növekszik az az értékhatár, amelyet el nem érő tárgyi eszközt a társaságiadó-alanyok egy összegben költségként érvényesíthetnek. A korábbi 50 ezer forint helyett 100 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszközre vonatkozik a szabály.
Tőzsdei nyereség
A tőzsdei nyereségre vonatkozó kedvezmény eddig az "elismert piacon", azaz bármely államban lévő piacon végbemenő ügyletek alapján volt érvényesíthető, a módosítás hatására azonban ez a jövőben csak a "szabályozott" piacra, azaz az Unió tagállamaiban lévő piacra vonatkozik.
Szakképző iskolai hallgatók foglalkoztatása
Továbbra is csökkenthető az adóalap a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló címén, ennek mértéke – a korábbi 20 százalék helyett – a minimálbér 24 százaléka. A szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés esetén változatlanul a minimálbér 12 százaléka vonható le az adóalapból.
Helyi iparűzési adó
Kedvező változás, hogy a helyi iparűzési adó teljes összegével csökkenthető az adózás előtti eredmény, eddig 50 százalék volt levonható. A csökkentés feltétele, hogy a vállalkozónak az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál ne legyen nyilvántartott adótartozása.
Adóalap-csökkentő képzőművészeti alkotások
A képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban két adóalap-csökkentés közül választhat az adózó: vagy a beszerzési értékkel, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1 százalékával csökkenti az adóalapot, vagy a kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékét öt egyenlő részben írja le. Képzőművészeti alkotásnak a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett zsűri által szakvéleményben művészinek elismert alkotás számít, kortárs művészeti alkotásnak pedig az, amelynek az alkotója a naptári év első napján életben van.
Kapott támogatás, juttatás elszámolása
Az eddigi szabályok szerint nem lehetett az adózás előtti eredményt csökkenteni az olyan visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatással, véglegesen átvett pénzeszközzel, amelynek a juttatója alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet vagy önkéntes biztosítópénztár volt. A szövetkezetek megszűnésére vonatkozó speciális szabályok miatt ez a tiltás nem vonatkozik arra az esetre, amikor a szövetkezet társadalmi szervezettől (a szövetkezeti szövetségen keresztül) kap más szövetkezettől fel nem osztható vagyont.
Műemlékfelújítás hitele
A műemlék ingatlannal rendelkező adózók csökkenthetik az adózás előtti eredményüket annak a kamatnak az összegével, amelyet az ingatlan helyreállításának, felújításának finanszírozását célzó – állami garanciával felvett – hitel után számolnak el. Ezt a kedvezményt a pozitív adózás előtti eredmény összegéig lehet érvényesíteni. A csökkentéssel attól függetlenül lehet élni, hogy a kamat a beruházási érték részeként, vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként került elszámolásra.
Szabadalom, mintaoltalom kedvezménye
A szabadalomra, mintaoltalomra vonatkozó kedvezmény kibővült a növényfajta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költségeivel. Ezt az indokolja, hogy a növényfajta-oltalom típusa szerint megegyezik a szabadalommal és a mintaoltalommal.
Az ekho és más jogszabályok kapcsolata
Amennyiben az ekho szerinti adózást választó magánszemély áfa fizetésére kötelezett adóalany, akkor az ekho-s bevételt nettó módon kell számolnia, egyébként az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségeit ez a körülmény nem befolyásolja, tehát azt az általános szabályok szerint kell teljesítenie.
A jogszerű választás alapján adózott ekho-s bevételt a személyi jövedelemadó szempontjából nem kell jövedelemként figyelembe venni, illetőleg az nem minősül vállalkozói bevételnek. Ettől függetlenül azonban a jövedelemkorlátba – amelyet egyébként az adójóváírásnál, a legtöbb adókedvezmény érvényesíthetőségénél figyelni kell – ez a jövedelem is beleszámít.
Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói szerződés alapján ekho-s jövedelmet is szerez, az adóévben felmerült vállalkozó költségeit - ideértve az értékcsökkenést is – olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében a vállalkozói bevétel képvisel.
Egyébként az ekho-t választó magánszemélynek és kifizetőjének a különböző nyilvántartásait az anyagi jogi (szja, tb stb.) előírások szerint kell vezetni, az adókötelezettséget pedig az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell teljesíteni.
Adóellenőrzés, önellenőrzés
Az eddigi szabályozás csak a bevétel-, illetve a költségnövekedés adóalapra gyakorolt hatását kezelte, a bevétel-, illetve költségcsökkenés hatását nem. 2006-tól szintén az adóalap növelését eredményezi az adóévi nettó árbevétel, bevétel és aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg, illetve az adóellenőrzés, önellenőrzés során az adóévi költség, ráfordítás csökkentéseként elszámolt összeg. A társaságiadó-törvény kétszeres adózás elkerülésére irányuló alapelve alapján nem kifogásolható, ha az adózó a nem jelentős hiba számviteli elszámolásánál már korábban is alkalmazta ezeket a szabályokat, bár erre nem volt írott rendelkezés.
Közérdekű önkéntes tevékenység elismerése költségként
A vállalkozás érdekében felmerülő költségnek számít, így nem kell az adózás előtti eredményt növelni a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján az önkéntes foglalkoztatott részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt ellenértéknek nem minősülő összeggel, valamint az ilyen személy javára kötött biztosítás díjával. Tehát elismert költség lehet például az utazás, étkeztetés, védőoltás vagy a jutalom meghatározott összegben.
Alultőkésítés mint adóalap-növelő korrekció
A likviditási problémák kezelése érdekében egyre gyakoribb a cash-pooling, azaz a csoportos számlavezetés. A tagoknak lehetőségük van arra, hogy – kötelezettségeik teljesítésére – az általuk befizetett saját pénzösszegen felüli pénzösszeget használjanak fel. Ebben az esetben – mint más tagoktól kölcsönt igénybe vevők - kamatot fizetnek. 2006-tól az ilyen jellegű kamatfizetésre is alkalmazni kell az alultőkésítésre vonatkozó adóalap-növelő korrekciót.
Társadalmi szervezet adóalapja
Új szabály, hogy a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteknél csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt az adóévben elért, vállalkozási tevékenységből származó nyereség azon részével, amely olyan költségek fedezetére szolgál az adóévben, vagy az azt követő adóévben, amelyet a cél szerinti tevékenységből származó bevétele nem fedez. Ha az adózó élt a csökkentés lehetőségével, ám utóbb kiderül, hogy kevesebb a költség, ráfordítás, vagy a cél szerinti tevékenységből több bevétel keletkezett, akkor a nem megfelelő csökkentést "önellenőrizni" kell.
Lakásszövetkezetek tevékenysége
Az új lakásszövetkezeti törvény miatt – visszamenőleges hatállyal – újrafogalmazódott a lakásszövetkezetek vállalkozási tevékenysége. Ennek megfelelően nem minősül esetükben vállalkozási tevékenységnek a lakásszövetkezeti tevékenység (nem nyereségszerzés céljából saját maga, tagjai és nem tag tulajdonosai részére végzett tevékenység), valamint a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba helyezése esetén kapott kamatnak vagy hozamnak az a része, amelyet a lakásszövetkezeti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel. Abevételt kamat és hozam nélkül kell meghatározni.
A társasági adó mértéke
A vállalkozásokat érintő legfontosabb szabály, hogy 2006-tól – meghatározott feltételek esetén – sávos, kétkulcsos adótábla alkalmazható a társasági adó megállapítására. A lehetőséggel abban az esetben lehet élni, ha az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább egy fő. A feltételek közé tartozik az is, hogy a vállalkozó más társaságiadó-kedvezményt ne vegyen igénybe, valamint az, hogy a költségként elszámolt és bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege elérje az adóévi átlagos állományi létszám és az éves minimálbér szorzatának másfélszerese után fizetendő tb-járulék összegét.
Csak az átlagos állományi létszám és az éves minimálbér szorzatának összege után kell megfizetni a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot akkor, ha a vállalkozás székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet mellékletében felsorolt térségben, illetőleg településen van. A feltételeket teljesítő adózó a társaságiadó-alap első 5 millió forintja után 10 százalék adót fizethet, és csak az ezt meghaladó adóalap után kell az általános 16 százalék adót megfizetni.
Az átlagos állományi létszámot két tizedes pontossággal úgy kell meghatározni, hogy a munkavállalók munkaviszonyának kezdete és megszűnése között eltelt összesített napokat el kell osztani az adóév napjainak számával. A létszám meghatározásakor nem lehet figyelembe venni azokat az alkalmazottakat, akik a foglalkoztatásuk előtt kapcsolt vállalkozásnál álltak munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, vagy személyesen működtek közre. Fontos azonban, hogy az utánuk megfizetett tb-járulék összege része az alacsonyabb adókulcs alkalmazási feltételeként megszabott megfizetett, bevallott járuléknak. Az átlagos állományi létszámból kiesnek azok a napok, amikor a munkavállaló szülési szabadságon, gyesen, 30 napon túl táppénzen volt, vagy büntetés-végrehajtás miatt volt távol. A10 százalékos mértékkel számított társaságiadó-alap 6 százaléka – maximum 300 ezer forint – úgynevezett de minimis (csekély összegű) támogatásnak minősül.
Megszűnő szabályok
Már a 2005. január 1-jével kezdődő adóév társaságiadó-kötelezettségének megállapításakor sem kell alkalmazni a külföldi szervezetnek az adófizetési kötelezettséget, a magyar kifizetőnek az adólevonási kötelezettséget a jogdíj, a kamat, a művészeti, előadói és a sporttevékenységért, illetve bemutatókért járó díjak után.
Ez évtől pedig megszűnik a külföldön tevékenységet végző jogállás, tehát ettől kezdve megszűnik a 4 százalékos adómérték alkalmazásának lehetősége.
Osztalékadó
2006. január 1-jével megszűnik a társaságoknak fizetett osztalék adókötelezettsége. Az ezt követően kifizetett osztalék mentessé válik az adó levonása és megfizetése alól. Az osztalékadó-kötelezettséggel kapcsolatban két esetben átmeneti szabály alapján még meg kell fizetni az adót. Az egyik eset, ha a 2004. május 1-je és 2005. december 31-e között tagállami társaságnak kifizetett osztalék után – bár nem állt fenn a 20/25 százalékos részesedése két éve a magyar társaságban – azért nem fizették meg az osztalékadót, mert arra kezességet vállaltak, és most a részesedés két éven belül lecsökken vagy megszűnik. A másik eset, ha az uniós csatlakozást megelőző szabály alapján azért nem fizettek osztalékadót, mert a külföldi azt "visszaforgatta", és a részesedését utóbb kivonja.
