A kkv-k fejlesztésének támogatását először egy 1999. évi törvény rögzítette, majd ezt cserélte le 2004-ben a kis- és középvállalkozásokról szóló XXXIV-es jogszabály. A kkv-k növekvő gazdasági súlyát és javuló érdekérvényesítő képességét jelzi, hogy a kormány 2002-ben elfogadott egy középtávú kisvállalkozás-fejlesztési programot, amely alapot adott arra, hogy a magyar vállalkozások hazai költségvetési forrásokból támogatáshoz juthassanak. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében évről évre több pályázatot hirdetnek meg a kis- és középvállalkozások számára.
Támogatási elvek
A hazai támogatási rendszernek már alkalmaznia kell az EU támogatási politikájával kapcsolatos ajánlásait. A kkv-k erősítése érdekében az Unió csak meghatározott eszközöket fogad el. Ilyenek a kedvezményes beruházási és forgóeszközhitelek, a beruházási kedvezmények, a hitelgarancia, az alaptőke emelésének támogatása, továbbá a területfejlesztési és regionális, a foglalkoztatási, a kutatási, a fejlesztési, az innovációs és a piacra jutási támogatás. A sor folytatható a kedvezményes exporthitellel, valamint a külföldi kiállításon való megjelenés, a piackutatás és a piaci információt segítő hálózatok támogatásával, valamint a környezetkímélő technika bevezetésének segítésével.
A kkv-k finanszírozását négypillérű hitelrendszer segíti, ebbe tartozik a Mikrohitel Program, a Széchenyi-kártya, a Midihitel Program, valamint az Európai Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram. Ugyancsak a kkv-szektort szolgálja 2003 óta a Lánchíd Faktoring Program, továbbá a kockázati tőkét kínáló Beszállítói Befektetési Rt., a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. Az MFB pedig állami tőkefinanszírozó projekteket kínál a kicsiknek.
Működik továbbá a Budapesti Vállalkozási Közalapítvány által szervezett Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram, amelyhez hozzájárul a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is.
Támogatott hitelek
Kialakult a támogatott hitelezési rendszer, amely igazodni próbál az igénylő gazdálkodó szervezetek közötti különbségekhez: erre szolgál az Econova, a Partner hitel, valamint a Mikrohitel Plusz. A kölcsönformák használhatóságát jelzi, hogy egyre népszerűbbek, aminek köszönhetően az utóbbi években dinamikusan átalakult a kkv-k óvatos banki finanszírozása. Ennek következtében 1999 és 2004 között a kkv-szektor részesedése a teljes vállalkozói hitelállományból 19,3 százalékról 48,2 százalékra nőtt.
A kkv-szférának a támogatásokhoz való hozzáférését alapvetően befolyásolta Magyarország uniós csatlakozása, mivel ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a 2004-2006 közötti időszakban a strukturális alapokból forrásokat vegyen igénybe. Ennek alapján két részből álló támogatási rendszer jöhetett létre a kis- és középvállalkozások számára. Az egyik az EU és a magyar állam által közösen finanszírozott pályázati rendszer a Közösségi Támogatási Keret alapján, a másik pedig a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és a hozzá kapcsolódó operatív programok.
Az NFT-ben meghatározott célok szerint 2004-ben indulhatott el a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), valamint a Regionális Operatív Program (ROP). AGVOP második prioritása keretében 5, a kkv-szektort megcélzó pályázat indult el, amelyek a versenyképesség javítását segítő modernizációs beruházásokra, a vállalkozások együttműködésére, valamint a tanácsadás igénybevételére ösztönöztek.
Célelőirányzatok forrásai
A GKM fejezetéhez tartozik jelenleg a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat, valamint a Beruházásösztönzési Célelőirányzat. Korábban idetartozott a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat is, azonban ez 2005-ben megszűnt, mivel feladatát egy önálló kereskedelemfejlesztési háttérintézmény, az ITD Hungary látja el. A Turisztikai Célelőirányzat viszont a területfejlesztés része lett, s kikerült a GKM hatásköréből.
A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat kifejezetten a kkv-k fejlesztését szolgálja, 2003-ban 20 milliárd forint, 2004-ben 10,5 milliárd, 2005-ben pedig 3,6 milliárd forint állt a rendelkezésére. Forrását a központi költségvetés adja. Ebből lehet támogatni mások mellett a vállalkozások elindítását, az üzleti információk terjesztését, technológiafejlesztés által a versenyképesség javítását, a beszállítói kapcsolatok erősítését, a piaci lehetőségek feltárását, piacra jutást, hálózatfejlesztést, piacon való közös fellépést, vállalkozók közötti együttműködést, illetve a kutatási eredmények átvételét. Ugyancsak segítendő az adminisztratív terhek csökkentése, az Európai Közösség programjaiban való részvétel, a rendezvények megszervezése, a tanácsadás, a környezetvédelmi hatású fejlesztések, illetve a szellemi tulajdon védelme. Mindaz tehát, amin a kis- és középvállalkozások megpróbálnak spórolni, illetve tőke hiányában kénytelenek lemondani róla.
A célelőirányzat forrásait csak meghatározott formákban lehet nyújtani, például vissza nem térítendő, illetve kamat- és lízingdíj-támogatás, bank- és viszontgarancia, garanciadíj-kedvezmény formájában, de lehetőség van tulajdoni részesedés megszerzésére kockázatitőke-társaságokban és vállalkozásokban, valamint tőkejegy jegyzésére kockázatitőke-alapokban. Az érvényes szabályok nem tiltják, hogy a vállalkozás egyidejűleg más forrásokból is részesüljön, közöttük egyéb állami pénzalapokból.
Források a bővüléshez
A teljes vállalkozói szektort célozza meg a Beruházásösztönzési Célelőirányzat, amely már kifejezetten a vállalkozás fejlesztését tekinti céljának. Erre 2003-ban 15,6 milliárd forint, 2004-ben 10,6 milliárd, 2005-ben pedig 9,5 milliárd forint állt rendelkezésre. Fő célkitűzése a működő tőke befektetéseinek serkentése, továbbá a beszállítói ipar fejlesztése, a minőség- és környezetirányítási, valamint információvédelmi rendszerek bevezetésének előmozdítása. Továbbá az innovációs képesség erősítése, a környezetvédelmi szempontú technológiaváltás, az infrastrukturális feltételek javítása s a vállalkozói készségek fejlesztése felnőttoktatással. Idetartozik a termékláncklaszter kialakítása érdekében kedvezményezett vállalkozások támogatása.
A Turisztikai Célelőirányzat szakmai alapon elkülönített terület, a turizmus felzárkóztatását tekinti feladatának, mivel ezt az ágazatot a gazdaságfejlesztési koncepciók kitörési pontnak tekintik. A célelőirányzat forrásául a központi költségvetés 2003-ban 19 milliárd forintot, 2004-ben 10,9, 2005-ben 9,7 milliárd forintot rendelt.
A célelőirányzat általános célja az idegenforgalmi ágazat felzárkóztatása három fő elemre, a szakképzett munkaerőre, az innovációra és a tőkebevonásra támaszkodva. Itt is kiemelt szerephez jutnak a kis- és középvállalkozások. Esélyegyenlőségük megteremtése, versenyképességük javítása a főbb célok közé tartozik, mivel "mellékterméke" a falusi munkahelyek bővülése.
A támogatás elnyerhető az idegenforgalmi régiók fejlesztéséhez, ehhez kapcsolódva pedig a turisztikai marketingtevékenységhez. Kiemelt figyelem fordítódik a hátrányos helyzetű régiókra, például Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Nógrád megyékre. A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program pedig pályázataival turisztikai beruházásokat - például szálláskapacitás-, infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés -, szakemberképzést, valamint programkínálatokat támogat.
A Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat a kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenését segítette: 2003-ban 1,55 milliárd forinttal, majd 2004-ben 1,5 milliárddal. Tavaly ilyen címen már nem különítettek el forrást.
Korszerű vállalatirányítás
A kis- és középvállalkozások fejlesztése 2002 után került a gazdasági kormányzat tevékenységének homlokterébe, ekkor intenzívebbé váltak a kkv-szektort érintő programok.
A gazdasági tárca 2003 elején hirdette meg a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 23 pályázatát, amelyből 9 kifejezetten a kkv-t célozza. A nagyobb cégek a SMART program lehetőségeivel élhettek, azonban szakmai alapú pályázat is indult: a Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében kilenc, valamint a Helyi Közúthálózat-fejlesztési Projekt részeként egy kiírással.
A kkv-k számára meghirdetett kilenc pályázat mások mellett a modernizációt és a technológiafejlesztést, a korszerű vállalatirányítási rendszerek alkalmazását, üzleti tanácsadás igénybevételét, uniós felkészítést, a beszállítói tevékenység erősítését, hálózatépítést, a minőségirányítási rendszerek bevezetését, illetve az interneten való megjelenést támogatta. Ugyanakkor a versenyképesség javítását szolgáló beruházási hitelhez kamattámogatást nyújtott. Az év végén e célok kiegészültek három új pályázattal. Ezeket a belföldi fuvarozást végzők gépkocsicseréjének támogatására, a kiskereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiségek korszerűsítésére hirdették meg, valamint külön kiírás jelent meg a hazai roma kis- és középvállalkozások piaci esélyeinek javítására.
A programok első évében 4851 pályázó nyert el több mint 12 milliárd forintot, mely forrás révén mintegy 34 690 milliárd forint értékű beruházás valósult meg.
A következő évben, 2004-ben a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatok köre jelentősen átalakult – csökkent -, mivel Magyarország uniós csatlakozásával a közösen finanszírozott pályázatok kerültek előtérbe. A magyar költségvetés által finanszírozott pályázati lehetőségeken belül ebben az évben meghirdették a mikro- és kisvállalkozások interneten való megjelenésének segítését, a háziorvosi működtetési jog megvásárlását, illetve az egészségügyi közszolgáltatás kamattámogatását, a hazai roma kis- és középvállalkozások piaci esélyeit javító beruházások ösztönzését, valamint a magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatását. A pályázatokon 865 vállalkozás nyert el csaknem 540 millió forintot.
Előtérben a versenyképesség
A GKM 2005-ben a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében jelentősen módosította pályázatait. Előtérbe kerültek a hitelprogramok. Akkv-k kölcsönhöz jutásának négylépcsős kedvezményes rendszere 2003-ra alakult ki. Ennek segítségével az idén az év elejéig mintegy 39 ezer vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez, s a konstrukcióknak köszönhetően mintegy 187 milliárd forinttal bővültek a vállalatok finanszírozási forrásai.
A négylépcsős hitelprogram első fokozata a Mikrohitel, amely a rendszer legrégebbi eleme; 1992 óta létezik. Jelentősége nem vitatható a kkv-szektor számára, azonban 2003-ban már jelentkeztek a szigorú hitelkihelyezési feltételek eredményei, mivel a rendelkezésre álló pénzeszközök nagy részét nem tudták kihelyezni a bankok. Emiatt szükségessé vált a feltételek módosítása, ami 2005 februárjában bekövetkezett. A futamidő 3-ról 5 évre változott a 3 millió forint feletti összegek esetében; a vállalkozások a korábbi 3 millió forint helyett 5 millió hitelt vehetnek fel, továbbá mód van előfinanszírozásra és forgóeszköz-beszerzésre is, az utóbbi a hitelösszeg 50 százalékáig lehetséges.
A megújult program előnye, hogy induló vállalkozások is hozzájuthatnak a hitelhez, ugyanakkor a kölcsön kamata változó, követi a mindenkori jegybanki alapkamatot, s a kedvező futamidőt még egy kezdő vállalkozó is bevállalhatja. További előnye, hogy egymás után háromszor is felvehető, s a bank által elvárt fedezet jellemzően alatta marad a piaci fedezetigénynek. A hiteligénylést a helyi vállalkozói központok végzik, továbbá részt vesz benne a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és az Erste Bank.
Széchenyi-kártya
A hitelrendszer második eleme a Széchenyi-kártya, amely 2002 óta létezik, jóllehet, szintén változásokon ment át. A program révén a vállalkozások kezdetben egymillió forint, majd öt- és tízmillió, s a tervek szerint hamarosan már 25 millió forintos összegben, egyszerűsített eljárással jutnak szabad felhasználású, likviditási problémákat kezelő kölcsönhöz. A kkv-k számára kialakított hitelkonstrukció nagy vonzereje, hogy nem kell saját erőt felmutatni. Erénye az is, hogy a Hitelgarancia Rt. a hitelkeret és a kamat összegének 73 százalékáig készfizető kezességet vállal.
A konstrukció igénylése a KA-VOSZ-on keresztül történik, a hitelezésben több bank is részt vesz. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tagjai valamely kereskedelmi és iparkamarának vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, nem kell regisztrációs díjat fizetniük.
Széchenyi-kártyát az egyéni és társas vállalkozások egyaránt kaphatnak. A rulírozó hitelkeret nagysága a bank minősítése alapján 500 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet majd. A kölcsön a hitelszerződés megkötésétől számított 365. napon jár le, s egy részét minden naptári negyedévben törleszteni kell.
A kkv-k négylépcsős hitelprogramjának harmadik eleme, a Midihitel 2003-ban indult el. A hitel felső határa a kezdeti 10 millió forintról már 25 millió forintra nőtt. A program a már több éve tevékenykedő, illetve megalapozott tervekkel rendelkező induló mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseit támogatja. Ilyen cél lehet a gépek vásárlása, üzlethelyiség, telephely modernizációja. A kölcsön maximális kamata a mindenkori jegybanki alapkamat plusz 4 százalék, vagy a háromhavi BUBOR plusz 4 százalék. A kölcsön futamidejét a bankok szabadon határozzák meg, ugyanakkor a GKM a hitelhez 4 százalék kamat-, valamint 50 százalék garanciatámogatást nyúlt három éven át. E konstrukcióban 13 bank és mintegy 150 takarékszövetkezet vesz részt.
Likviditási gondok
A Magyar Fejlesztési Bank égisze alatt 2005 szeptemberéig állt a vállalkozók rendelkezésére az Európai Unió által notifikált Európa Hitel, amelynek célja az volt, hogy segítse a magyar gazdálkodók felzárkózását az EU piaci viszonyaihoz, növelje versenyképességüket, elősegítse a technológiafejlesztést és a modernizációt.
A vállalkozások 10-500 millió forintot igényelhettek 3 havi EURIBOR plusz 4 százalékos kamattal, 25 százalék önrész mellett. A hitel hosszú lejárata – 4-15 év, két év türelmi idővel – nagyban hozzájárult a konstrukció sikeréhez. A programban a kis- és középvállalkozások által igényelt összeg 2005 közepéig elérte a 100 milliárd forintot.
Az Európa Hitel keretében működött az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram. Az Európa Program lezárása óta a Sikeres Magyarországért hitelprogram keretében lehet forrást igényelni technológiai fejlesztési beruházásokra. A vállalkozásfejlesztési kölcsön összege ugyanakkor 1 milliárd forintra emelkedett.
A kis- és középvállalkozások rövid távú likviditási gondjain segít a Lánchíd Faktoring támogatási program, amelyet 2003-ban indított el a GKM. A konstrukció szerint évente 5 százalékpontos támogatást kap a vállalkozó faktoringszolgáltatás igénybevételekor. A támogatás összege maximum 3 millió forint évente, s feltétele, hogy a vállalkozás dolgozói létszáma ne érje el az ötvenet, árbevétele kevesebb legyen évi 70 millió forintnál. Követelmény az is, hogy az igénylőnek ne legyen köztartozása. A kamattámogatás maximum 90 napos lejáratú számlához nyújtható.
A magyar vállalatok által kevéssé ismert és alkalmazott faktorálással rövid lejáratú hitelhez jut a társaság, miután a faktorcég a bruttó számlaérték legalább 70 százalékát azonnal kiegyenlíti. Előnye az is, hogy nem igényel banki típusú biztosítékot, s alacsony az adminisztrációja. A program megkötése, hogy a faktorcégeknek minősíteniük kell adósaikat. Az "A" kategóriába sorolt ügyfeleknél a kamat maximum BUBOR plusz 4 százalék lehet, a "B" kategóriában BUBOR plusz 5 százalék, míg a "C" kategóriában nincs felső határa a kamatnak.
Színre lép az EU
Ahhoz, hogy Magyarország részesülhessen az Európai Unió forrásaiból – az Előcsatlakozási Alap, a strukturális alapok, valamint a Kohéziós Alap pénzeiből -, fel kellett mutatnia a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Ez a dokumentum tartalmazza a célokat és a prioritásokat, amelyeknek végrehajtása öt operatív programban ölt testet.
A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program a gazdaság általános versenyképességének javítását, a termelőszektor modernizációját szolgálja beruházások támogatásával. A foglalkoztatás növelését, a társadalmi kohézió javítását a kis- és középvállalatok fejlesztése, technikai modernizációjuk, innovációjuk támogatása által képzeli el. A program kerete a 2004-2006 közötti időszakra több mint 154 milliárd forint.
A GKM 2005 januárjában hirdette meg a kis- és közepes vállalkozásokat segítő pályázatait, amelyekkel megindult az EU strukturális alapjainak magyarországi felhasználása. A beruházásösztönzés keretében a kkv-szektort közvetlenül érintő programok voltak - mások mellett – a technológiai korszerűsítés támogatása, a regionális vállalati központok létesítése, a beszállítói integrátorok számának növelése, az ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése, valamint a logisztikai központok fejlesztése. A második prioritás, a kkv-k műszaki-technológiai hátterének korszerűsítése jegyében támogatást lehetett kérni korszerű technikák, menedzsmentrendszerek bevezetésére, szakmaspecifikus tanácsadásra, vállalatok közötti együttműködésre, illetve együttműködő cégek közös fejlesztéseinek támogatására.
A fejlesztés és innováció prioritása további hat pályázatot tett szükségessé, ezek – mások mellett – az alkalmazott kutatás-fejlesztéshez, a felsőoktatás és a vállalatok közötti kooperációhoz, a tudásintenzív vállalkozások támogatásához, a vállalati innovációhoz nyújtottak forrásokat. Az információs társadalom és gazdaság fejlesztését a vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek, az üzleti kapcsolatok közötti e-kapcsolatok fejlesztése, valamint az üzleti tartalomfejlesztés támogatása pályázat szolgálta.
A Magyar Fejlesztési Bank és a Corvinus Rt. fogja össze a fejlesztési és kockázatitőke-programokat, amelyeket a kormány kamattámogatással és hitelgaranciával segít.
Tavaly, év közepén indult el a "Sikeres Magyarországért" hitelprogram, amellyel gyakorlatilag korlátlan forrás áll a kkv-k rendelkezésére. A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását 310 milliárd forint keretösszeggel, kedvezményes kamat mellett hirdették meg. A fejlesztések finanszírozására felhasználható hitel összege 5-1000 millió forintig terjed. A kamat mértéke legfeljebb 3 havi EURIBOR plusz 4 százalék, ez tartalmazza a kezelési költséget is. A türelmi idő a szerződéskötéstől számított két év, a futamidő legfeljebb 15 év. A hitelt az első fél évben már több mint 600 vállalkozó vette igénybe, és 27 milliárd forint kölcsönt kapott.
Üzleti alapon
A forrásokra nagy a kereslet, de az MFB ezt természetesen üzleti alapon, a biztonságos pénzkihelyezés feltételei szerint teszi. Az MFB az országot lefedő mintegy 40 refinanszírozó bankkal és takarékpénztárral működik együtt, tavaly mintegy 193 milliárd forintkérelmet hagyott jóvá fejlesztési hitelre. A Sikeres Magyarországért hitelprogramon belül a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében több mint 4 milliárd forintot, az Agrárfejlesztési Hitel három hitelcéljára együttesen 512 millió forint kölcsönt adtak.
Az MFB konstrukciói közé tartozik a Mikrohitel Plusz program is, amely a megváltozott feltételrendszerű Mikrohitel mellett nyújt lehetőséget kis összegű kölcsönök felvételére. A hitelösszeg 1-10 millió forint, a kamat a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat, a futamidő maximum 10 év.
A kkv-k tőkeellátottságának javítását hivatott szolgálni a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt., amely 10 és 100 millió forint közötti összegeket helyezhet ki vállalkozásokhoz oly módon, hogy részesedése legfeljebb 49 százalék lehet. A befektetés időtartama 3-5 év. Tavaly a cég 16 vállalkozásba helyezett ki összesen több mint 1 milliárd forint tőkét.
A Corvinus Rt. a határon túli terjeszkedéshez nyújt segítséget a magyarországi vállalkozásoknak; beruházáshoz, vállalatalapításhoz, vállalatfelvásárláshoz biztosít tőkét. Partnerei azonban csak olyan cégek lehetnek, amelyek fejlődőképesek, konkrét befektetési céllal bírnak, és társbefektetőre van szükségük. A Corvinus 20 millió forinttól milliárdos nagyságrendig is részt vehet a befektetésben, de kizárólag kisebbségi részesedéssel. A befektetés időtartama szintén három év. Tavaly 7,2 milliárd forint értékben vett részt ilyen invesztíciókban.
A Beszállítói Befektető Rt. legalább 3 éves múlttal rendelkező, fejlődési pályán lévő kkv-k részére juttat fejlesztési tőkét, illetve induló innovatív kkv-ket támogat, amelyek beszállítókká válhatnak. Főleg a feldolgozóipar, a környezetvédelem és a logisztika a preferált szektor, amelyekbe 20-250 millió forintig száll be, 3-5 évre. Tavaly 465 millió forintot fordított erre.
Az állami alapítású Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Rt. és az általa kezelt tőkealap célja a hazai informatikai és távközlési szektorban működő kkv-k tőkeellátottságának javítása. Egy-egy vállalkozásba 50-450 millió forintot fektet, s azokat a befektetéseket preferálja, amelyek bővítik a foglalkoztatást és a fejlettebb technológiát szolgálják.
Az MFB Fejlesztés Tőkebefektetési Programjának konstrukciója szintén a kkv-k versenyképességének megalapozását, strukturális és regionális felzárkózását célozza, valamint azt, hogy a kis cégek az EU piacán is helytálljanak. A bank közvetlenül és vállalkozásonként 50-500 millió forintot fordít invesztícióra, legfeljebb 5 év időtartamra. Tavaly 4 ilyen befektetést hajtott végre, 450 millió forint értékben.
A vállalkozók jól működő, átlátható és egyszerű pályázati rendszert igényelnek – ebben egyetértenek a munkavállalói érdekképviseletek. A támogató konstrukciókat már elég változatosnak és rugalmasnak találják, azonban úgy vélik: a pályázatokkal kapcsolatos adminisztráció egy darabig még fejfájást fog okozni a magyar vállalkozóknak.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára nem új konstrukciókat vagy hiteleket hiányol a rendszerből, hanem a munkahelyteremtés támogatásának általános szemléletét. Hiteltermék annyi van a piacon, hogy a vállalkozók nem is tudják mindet megismerni, azonban újabb lendületet adhatna, ha a konstrukciók megfontolt, mérsékelt elvonáspolitikával, illetve egy új piacokat feltáró gazdaságpolitikával párosulnának.
A vállalkozók feltőkésítése régóta akut probléma – emelte ki Dávid Ferenc. A vállalkozók számára a legalkalmasabbak a tematikus speciális programok, ezekből minél többre lenne szükség.
Pályázatírási gondok
A kis- és középvállalkozások számára a legfőbb segítség az lenne, ha egyszerű és közérthető lenne a pályázatokhoz való hozzáférés. Rendkívül hátrányos a magyar kkv-knak, hogy nehéz a pályázatokat jól megírni. A másik probléma Dávid Ferenc szerint, hogy hiánypótlásra nincs mód. Ha a beadványt nem sikerült jól elkészíteni, el is veszett a lehetőség. Ez nem azt jelenti, hogy olyan rendszer legyen, amelyet könnyű kijátszani, hiszen egyidejűleg lehetne egyszerű és szigorú. Arra van szükség, hogy a kizárási mechanizmusok és a preferenciák egyértelműek és automatikusak legyenek, ami alapján a vállalkozó előre tudhatja, hogy képes-e a támogatást, illetve hitelcsomagot igénybe venni.
Dávid Ferenc emlékeztetett arra: a VOSZ és a kamara által közösen működtetett Széchenyi-kártya sikeres a kkv-k körében, hamarosan már az ötvenezredik kártyatulajdonost üdvözölhetik. Kialakult eljárással szűrik ki azokat a vállalkozókat, akik nem méltók arra, hogy ilyen hitellehetőséghez jussanak. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy megvalósul a kormány közelmúltbeli ígérete, nevezetesen az MFB önálló szekciója, a vállalkozók bankja is, amely viszonylag kedvező hitelkondícióval áll rendelkezésükre, és rövid adminisztratív eljárással nyújt hitelt.
Testreszabott kiírások
Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) főtitkára tartalmukat tekintve jónak tartja a GVOP-pályázatokat. Emlékeztetett arra, hogy többször egyeztettek a szakminisztériummal, miszerint olyan speciális kiírások is szerepeljenek, amelyek a kiskereskedők számára hasznosak. Ilyenek voltak például a kereskedelmi egységek, boltok felújítására, illetve a számítástechnikai rendszerek kiépítésére, logisztikai rendszerek létrehozására kiírt pályázatok. A magyar tőkével működő közepes méretű vállalkozások, amilyenek az ÁFEOSZ tagságában is jelen vannak, csak ilyen támogatások segítségével kelhetnek versenyre a külföldiekkel.
A főtitkár szükségesnek tartaná, hogy több vissza nem térítendő támogatási lehetőség is rendelkezésre álljon. Emellett elfogadhatónak tartana akár szigorúbb pályázati feltételeket is. Ez arra is jó lenne, hogy kiszűrje az olyan pályázókat, akik célja kizárólag a pénz megszerzése, s aztán soha többé nem lehet tudni, mi van velük.
Zs. Szőke Zoltán úgy vélekedik, a GKM rugalmasan próbálja igazítani az új programokat az új igényekhez és a piac változásához. Az ÁFEOSZ tagjai közül sokan pályáznak, és sokan nyernek is; van, amikor egy évben akár félmilliárdnyi pályázati forrást is el tudnak nyerni.
A kiskereskedők számára nagy segítség, ha támogatást kapnak például ahhoz, hogy egységes országos számítástechnikai rendszert építsenek ki, amely nélkül ma már nem tudnák működésüket fenntartani, nemhogy versenyképesek maradni.
A pályázati támogatások mellé járuló hitelprogramok megsokszorozhatják a forrásokat, ami a fejlesztési kényszer alatt álló vállalkozó számára létkérdés – emelte ki Zs. Szőke Zoltán. Hozzátette: fontos, hogy megfelelő állami garanciarendszer legyen a hitelek mögött. Emellett azonban szükséges megszervezni a vállalkozók által létrehozott garanciaszervezeteket, mint amilyet négy országos szövetség – a KISOSZ, az ÁFEOSZ, az IPOSZ és az OKISZ – létrehozott. Ez az országos szervezet, amely a GKM támogatásával jön létre, garanciájával oda tud állni a hitelek mögé, hogy a kkv-k hitelfelvételét megkönnyítse.
A pályázati adminisztrációt Zs. Szőke Zoltán rugalmatlannak ítéli, szerinte ebbe mérhetetlen tudást, energiát és papírt kell belefektetni. Méltatlannak tartja, hogy azért küldjenek vissza egy komplett pályázatot, mert hiányzik egy adat, amit telefonon is pótolni lehetne. Szerinte ezen egészen biztosan lehetne egyszerűsíteni.
