Idénymunka határozott idejű munkaszerződéssel
Az idénymunka tipikusan nyáron fordul elő, azonban az év más szakaszaiban is sor kerülhet rá bizonyos ágazatokban. Gyakran csak határozott időre alkalmazzák a szükséges többletmunkaerőt. A kifizetődő foglalkoztatás feltétele, hogy a munkavállalók a kampányidőszak alatt folyamatosan dolgozzanak. Ilyen esetben felmerül, hogy a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó munkajogi szabályokat hogyan kell alkalmazni, s a határozott idejű foglalkoztatás befolyásolja-e e rendelkezések érvényesülését?
Az Mt. nem zárja ki, hogy határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak idénymunkát végezzenek. Azonban a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása e munkavállalók esetében is kötelező.
Az Mt. módosított 124. §-a (6) bekezdésének d) pontja alapján az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnapok legfeljebb hathavonta – részben vagy egészben – összevontan is kiadhatók. A joghely következő, (7) bekezdésében foglaltak alapján az alól a szabály alól, hogy hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező – többek között –, az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet. E rendelkezések alapján tehát nincs akadálya a kampányidőszak alatti folyamatos munkavégzésnek.
A munkaviszony határozott időre szóló volta azonban értelemszerűen indokolhat a határozatlan időre foglalkoztatottakra vonatkozó munkarendtől eltérő, speciális munkarendet. Így különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a pihenőnapokat (pihenőidőt) a munkaviszony megszűnése – vagyis a határozott idő lejárta – előtt ki kell adni a dolgozók részére. Másképp megfogalmazva: e munkavállalók esetében a munkaidőkeret hossza nem haladhatja meg a munkaszerződés tartamát, az Mt. 124. §-ának (7) bekezdése alapján a pihenőnap öszszevonásának időtartama pedig az alkalmazott munkaidőkeret tartamát nem haladhatja meg.
Az Mt. módosított 149/A §-a 2002-ben bevezette a vasárnapi munkáért járó bérpótlékot. A rendelkezés szövegéből egyértelműen kiderül, hogy az idénymunkára foglalkoztatott dolgozókat e pótlék nem illeti meg a fenti munkarend-meghatározás alapján történő vasárnapi munkavégzés esetében.
A munkaviszony próbaidő alatti megszüntetése és a felmondási tilalmak
Ha a próbaidőre alkalmazott munkavállaló keresőképtelen lesz, betegszabadságot vagy táppénzt vesz igénybe, a munkáltatónak figyelembe kell-e vennie a felmondási tilalmakat a munkaviszony megszüntetésénél?
Az Mt. 90. §-ában szabályozott felmondási tilalmak – mint az nevükből is kitűnik – a munkaviszonynak a munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetéséhez kötődnek. E körbe tartozik nem csupán a keresőképtelenség, de – felsorolásszerűen – a gyermek, a beteg gyermek, a közeli hozzátartozó ápolása, illetőleg otthoni gondozása, a terhesség, a szülési szabadság, valamint a katonai vagy polgári szolgálat időtartama is.
Az Mt. 81. §-a értelmében a próbaidő lényege éppen az, hogy a felek "kipróbálhatják egymást", s ha valamilyen okból nem kívánják a munkaviszony további fenntartását, azonnali hatállyal megszüntethetik a szerződést. A jogviszony ilyen megszüntetése mindenfajta nehezítést nélkülöz, nem kell azt indokolni, nem kell felmondási időt letölteni, és nem vonatkoznak rá a felmondási tilalmak sem. Ennek oka pedig abban áll, hogy a munkaviszonynak ez a fajta megszüntetése nem felmondás. Az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése is külön megszüntetési jogcímként kezeli a rendes felmondást [b) pont] és a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetést [d) pont].
Alkalmi foglalkoztatás
(Az augusztus 1-jétől hatályba lépő változások a 13. odalon olvashatók.)
Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta
– legfeljebb öt egymást követő naptári napig és
– egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig és
– egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít, és
– a munkavállalónak kifizetett, a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege nem kevesebb az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. LXXIV. törvény mellékletében megjelölt munkadíj első jövedelemsáv alsó határánál és nem több az utolsó jövedelemsáv felső határánál.
Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető.
Az alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseknek munkáltató által történő megszegése esetén az általános munkajogi, társadalombiztosítási, valamint adóigazgatási rendelkezések az irányadók.
Időbeli korlát
A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.
Foglalkoztatási tilalmak
Nem létesíthető alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony olyan személlyel, aki előnyugdíjban részesül.
Közigazgatási szerv az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra nem foglalkoztathat alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót.
Ki lehet alkalmi munkavállaló?
Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.
Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható az a természetes személy, aki a Munka Törvénykönyve alapján munkavállaló lehet. Az Mt. szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.
A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.
A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében az említett korlátozó feltételektől eltérően is foglalkoztatható.
Alkalmi munkát vállalhat a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi is.
AM könyv
Az AM könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat. Az AM könyvbe a munkavállaló aláírásán kívül csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet bejegyzést.
Az AM könyv kiállítása
Az AM könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére, mégpedig a tárgyévet megelőző december 15-étől. A munkanélküli-járadékban részesülő személy csak annál a munkaügyiközpont-kirendeltségen kérheti az AM könyv kiállítását, ahol munkanélküliként nyilvántartásba vették.
A megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége és a települési önkormányzat jegyzője megállapodást köthet az AM könyv kiállítására. Ebben az esetben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége rendelkezésre bocsátja az AM-könyv-nyomtatványokat. Amegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jegyző
– a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely szerinti illetékesség alapján kérelmet benyújtó munkavállalóknak kiállítja az AM könyvet,
– a negyedévet követő tizenöt napon belül megküldi azon személyeknek a névsorát az azonosításukhoz szükséges személyi adatokkal együtt, akik AM könyvet váltottak ki.
Nyilvántartás
A kiállító a kiadott AM könyvekről sorszámozott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (taj-szám) és adóazonosító jelét. A kiállító köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az AM könyv kiállításáról nyilvántartást vezet és hogy a taj-számát és az adóazonosító jelét kezeli.
Igazolás
A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adni. Ezzel egyidejűleg nyilatkozni kell arról, hogy magánnyugdíjpénztárral létesített-e tagsági viszonyt. Tagsági viszony fennállása esetén be kell mutatnia a magánnyugdíjpénztár által záradékolt belépési nyilatkozatot.
A kiállító január 31-éig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza
–a munkavállaló nevét, lakcímét, taj-számát és adóazonosító jelét,
–az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőleget,
– a munkaviszony időtartamát, valamint
–a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik.
Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) és megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállaló nevére, születési helyére és idejére, anyja leánykori nevére, lakcímére, a taj-számra, a munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat.
Adatszolgáltatás
A munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követő február 15-éig adatot szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, taj-számát, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet. A magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét.
A települési önkormányzat jegyzője az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) e szerv feladata. A nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti ezeket az adatokat, és ennek megtörténtéről, valamint a magánnyugdíjpénztár javára történő átutalás mértékéről a munkavállalót évente március 31-éig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak és kérelmére új könyvet állít ki.
A nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság minden év március 31-éig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magánnyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alapnak a Tbj. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt mértékkel számított összegét, ha az meghaladja a száz forintot.
A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat a tárgyévet követő március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) azokról munkavállalókról, akik kiváltották az AM könyvet. Az adatszolgáltatás tartalmazza a munkavállaló
– nevét,
– adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevélszámot), ezek hiányában
– születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét, valamint
– azok esetében, akiknek az igazolást kiadta, az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét.
Az AM könyv kitöltése
Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, nap), taj-számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi igazolvány (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevél), illetve taj-számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki.
A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor – naponként – az AM könyvben a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie.
A munkavállalónak naponként – a legfeljebb öt napra szóló foglalkoztatás esetében a munkaszerződés megkötésekor – az AM könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolni a munkavállalás tényét. Az ilyen, több naptári napra létesített munkaviszony esetén a munka megkezdéséhez, illetőleg a munka befejezéséhez kapcsolódó kötelezettségeket az adott napokra vonatkozóan egyidejűleg kell teljesíteni.
Az említett rovatok munkáltató általi kitöltése, a közteherjegy beragasztása, illetve a munkavállaló aláírása munkaszerződésnek minősül.
A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után a mellékletben meghatározott értékű közteherjegyeket kell beragasztania az AM könyv megfelelő rovatába.
Az AM könyv őrzése
A munkavállalónak az AM könyvét a munkavégzés helyén kell tartania. Amunkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy az AM könyvét a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi.
Közterhek
A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a már említett törvényi melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosításijárulék-,
– a Tbj. 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-,
– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 1. §-ában megjelölt egészségügyihozzájárulás-, továbbá
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 40. §-ában foglalt munkaadóijárulék- és a 41. §-ában foglalt munkavállalóijárulék-befizetési, illetve -levonási, valamint
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseitől eltérően az 1997. LXXIV. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a kifizetőre (munkáltatóra) vonatkozó személyijövedelem-adózási
kötelezettségét.
A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli. Amunkáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint a munkavállaló aláírását. A közteherjegyet és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét – külön jogszabályban foglaltak szerint – átutalja a Magyar Államkincstárnak. A kincstár ebből az összegből 47%-ot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak, 47%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6%-ot a Munkaerő-piaci Alapnak utal át.
Csökkentett mértékű közteherjegy
Ha a munkáltató AM könyvvel munkanélkülit foglalkoztat, a mellékletben meghatározott csökkentett mértékű közteherjegyet kell lerónia. A közteherjegy általános mértéke és a munkáltató által a munkanélküli foglalkoztatására tekintettel lerótt közteherjegy értéke közötti különbözetnek megfelelő összeget a Munkaerő-piaci Alapból átutalják a kincstárnak.
Elszámolás
A személyi jövedelemadó és az adózás rendje szempontjából a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, befizetett adóelőlegként pedig ennek 0%-át kell figyelembe venni. A számviteli elszámolás szempontjából a kifizetett munkadíj és a közteherjegy értékének együttes összegét személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
A munkavállalónak a jövedelemre és adóelőlegre a személyi jövedelemadóról, valamint az adózás rendjéről szóló törvények megfelelő rendelkezéseit kell alkalmaznia azzal, hogy ha a munkavállalónak – kérésére – a munkáltatója ezt a jövedelmet a kiállító igazolása alapján beszámítja, akkor az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és azzal egyenértékű elszámolás szabályai – ha egyéb feltételei fennállnak – alkalmazhatók.
A bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb mint évi 433 333 forint, és nyugdíjon vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmén kívül más, szja-bevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.
Társadalombiztosítási ellátások
Az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – kivéve a baleseti táppénzt – nem illetik meg. Mentesül a munkavállaló a Tbj. 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség alól.
Az alkalmi munkavállaló az ellátásokra való jogosultságát az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolhatja.
Munkanélküliek foglalkoztatása
A munkanélküli-járadékban részesülő személy alkalmi munkavégzésére nem vonatkozik az Flt.-nek az a szabálya, hogy a munkanélküli-ellátásban részesülő személy az általa folytatott kereső tevékenységet, valamint az őt foglalkoztató munkaadó nevét, címét és adószámát, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jelét legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.
Ha a munkanélküli-járadékban részesülő személy AM könyvvel rendelkezik, akkor a munkanélküli-járadék számfejtése előtt azt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.
Szüneteltetni kell a munkanélküli-járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli-járadékban részesülő személy az AM könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben a munkanélküli-járadékot – erről szóló külön határozat nélkül – a munkavégzés napjaira járó munkanélküli-járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.
Napi kereset, ellátási alap
Az Mt., a Tbj., a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az Flt. alkalmazása szempontjából napi kereseten az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a már hivatkozott törvényi melléklet 3. oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.
A Munka Törvénykönyvének alkalmazása
Alkalmi foglalkoztatás esetén az Mt. szabályai közül nem kell alkalmazni a Harmadik rész VI. fejezetéből a 123-125. §, 130-137. §, 138. § (1)–(4) bekezdése, 139. §, 140. §, a VII. fejezet 142. §, 145. §, 148. § rendelkezéseit. A hivatkozott rendelkezések
– a pihenőidőre,
– a szombati és vasárnapi, illetve a munkaszüneti napon végzett munkára,
– a rendes szabadságra,
– a szabadság kiadására,
– a betegszabadságra, valamint az
– egyéb munkaidő-kedvezményekre, illetve
- a munkabérre vonatkoznak.
|
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai, ha a munkáltató a munkaügyi központ által munkanélküliként nyilvántartott személyt foglalkoztat, a következők:
*Az augusztus 1-jétől érvényes tételeket lásd a 13. oldalon |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
