Foglalkoztatásbővítő pályázatok

Különösen azokat a fejlesztéseket kell támogatni, amelyek új munkahelyeket hoznak létre – adta meg az alaphangot még az év elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy foglalkoztatáspolitikai értekezleten. A kormányfő szerint ez már csak azért is kötelező, mivel nálunk a foglalkoztatási szint messze elmarad az európai uniós átlagtól. Alegfrissebb adatok szerint tavaly a 25 tagúra bővült EU-ban az aktív korú népesség 63 százalékát foglalkoztatták, miközben Magyarországon csupán 57 százalékot. Még rosszabb ez az arány, ha a régi tagországok mutatóival hasonlítjuk össze, ahol sok helyen hetven százalék felett van a foglalkoztatási szint. A munkaadók azonban egyelőre csak a hangzatos szólamokat hallják, a konkrét eredmények még váratnak magukra.

Hiába ígérte meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), hogy az idén több pénzt fordít foglalkoztatásbővítő támogatásokra, a hagyományos központi munkahelyteremtő programra az idén 1,5 milliárd forint jutott.

Szűkös hazai források

Tavaly erre a célra még kétmilliárdot fordítottak, 2003-ban pedig 5,6 milliárdot. Ráadásul nem sok időt hagytak a vállalkozásoknak a felkészülésre, hiszen a pályázatot március 2-án hirdették meg, és április 29-éig lehetett rá jelentkezni. E rövid idő alatt is 225 vállalkozás adott be pályázatot, összesen több mint 3,3 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A másfél milliárdos keret 68 igénylő támogatására volt elég, amelynek eredménye várhatóan 1704 új munkahely lesz.

A klasszikus munkahelyteremtő program büdzséje ugyan kevesebb, mint korábban, de 2005-ben több, új típusú támogatás is bővíti majd összességében a támogatások keretét – mondta Fazekas József, az FMM főosztályvezető-helyettese. A Magyarországon sorra induló nemzetközi üzleti központokat (például regionális pénzügyi szolgáltató, valamint ügyfélszolgálati központok) az idén külön is támogatja a kormányzat. Mivel ezek nem kifejezetten eszközigényes beruházások, viszont nagy létszámú képzett munkaerőt igényelnek, az állam a bérköltségekhez járul hozzá. Erre a célra az idén kétszázmillió forintos keretösszegű kísérleti program indult április elsejétől, amelyre augusztus végéig lehet pályázni.

Szintén újdonság, hogy 2005-2006-ban bizonyos bankihitel-konstrukciók keretében is jár majd munkahelyteremtő támogatás. A főosztályvezető-helyettes szerint ennek az lesz a lényege, hogy a hitel révén keletkezett új álláshelyek bérköltségének egy részét is átvállalja az állam. Tavasszal azt mondták az FMM-ben, hogy még dolgoznak a kétéves program részletein, de az már biztos, hogy e célra összesen nyolcszázmillió forint áll majd rendelkezésre. A programot azonban egyelőre még nem hirdették meg.

Uniós pályáztatás

Az európai uniós pályázatokat gyakran érte az a vád, hogy túlságosan bonyolultak, az elbírálás és a szerződéskötések döcögősen haladnak. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal (HFH) tájékoztatása szerint az idén májusban jelentősen felgyorsult az uniós pályázatok feldolgozása és elbírálása, amiért az EU is megdicsérte Magyarországot.

Májusban áprilishoz képest 8 százalékkal több pályázatról döntöttek, és 15 százalékkal több szerződést kötöttek meg, mint áprilisban. Az öt uniós program mérlege így a következőképpen alakul: a május végéig benyújtott pályázatok 72 százalékáról, összesen 15 680 projekt esetében már döntés született a támogatásról vagy az elutasításról. Az egyes operatív programok irányító hatóságai május végéig a hároméves keret 59 százalékáról határoztak, amellyel összesen csaknem 400 miliárd forintra vállaltak kötelezettséget a 675 milliárdos keretből.

Szerződést azonban még csak a nyertesek hatvan százalékával kötöttek, a támogatást pedig csupán 5 százalékuknak fizették ki. A kifizetések mindössze a hároméves keret 2 százalékát tették ki. Ez ugyan nem túl jó arány, ám ebben már nemcsak az adminisztráció lassúsága, hanem a nyertes projektek magvalósításának elhúzódása is szerepet játszik, márpedig az uniós támogatások utófinanszírozás keretében történnek. Ha viszont a támogatások várható eredményét nézzük, imponáló számokkal szolgálhat az NFH: 1400 településen valósul meg beruházás és fejlesztés, több mint húszezer új munkahely jön létre és 76 ezer álláshely megőrzése válik lehetségessé.

Orvosolták a hibákat

A pályáztatás feltételei az idén jelentősen javultak, s mind a kiírók, mind a pályázók tanultak a tavalyi hibákból – tapasztalja Baráth Zita, a pályázati tanácsadással foglalkozó Tenerum Kft. ügyvezetője. Tavaly még zökkenőket okozott, hogy az irányító hatóságoknak és a pályáztatásban közreműködő más szervezeteknek sem volt kellő rutinjuk. Előfordult például, hogy egy-egy pályázat kapcsán rosszul mérték fel a várható igényeket, s a tömeges jelentkezés miatt jóval hamarabb kimerül a keret. Más projekteknél, például az informatikai fejlesztéseket ösztönző kiírásnál pedig a hazai igényekhez képest túl magasra tették a támogatási összeget. Baráth Zita szerint mára már nagyrészt kiküszöbölték e hibákat, és sokkal gyorsabb az elbírálás is.

Törökné Rózsa Judit, a HEFOP Irányító Hatóságának főigazgatója szerint a pályázók is felkészültebbek lettek. A minimális, vagyis a formailag elfogadható pályamunkák beadásához szükséges követelményeket már zömmel teljesítik a jelentkezők. A szakmai szempontból is megfelelt nyertesekkel való szerződéskötéskor sok esetben kiderül, hogy még fontos elemek hiányoznak, amelyeket azonban pótolni lehet.

A főigazgató szerint viszont később, a végrehajtás fázisában a komolyabb problémák elkerülésére kell összpontosítaniuk a projektek megvalósítóinak. "Az ellenőrzéskor nagyon oda fogunk figyelni, hogy a támogatást a pályázók valóban arra költsék el, amire igényelték. Ha például valaki romák foglalkoztatására igényelt forrást, de nem roma munkavállalót vett fel, annak vissza kell majd fizetnie a támogatást." Baráth Zita szerint a vállalkozások hozzáállása is megváltozott: tavaly még úgy viszonyultak az uniós támogatásokhoz, hogy mindegy, mire, csak pályázni kell, ma már viszont konkrét beruházási ötleteket akarnak megvalósítani, s ezekhez keresnek forrásokat.

A Humán-erőforrás Operatív Program (HefOP) pályázatainak zöme elsősorban nem a vállalkozásoknak szól, hanem önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és költségvetési intézményeknek. A cégek a HefOP keretében vállalati képzésekre igényelhetnek forrásokat, de ennek kerete az egyik legnagyobb az operatív program kiírásai között: az idén április végén újra meghirdetett pályázaton 7 milliárd forintot lehet szétosztani, amelyből egy pályázó maximum 50 millió forintot igényelhet. Ráadásul nagyon rugalmasak a feltételek, s a vállalkozások a tényleges igényeikhez szabhatják az elnyerhető támogatást – mondja Törökné Rózsa Judit.

Célzott kommuniáció

Ennek ellenére a pályázat tavalyi kiírása nem keltette fel túlságosan a cégek érdeklődését, s összesen 700 millió forintos igényük messze nem merítette ki a keretet. Törökné Rózsa Judit szerint idén a megszokott információs napokon túl célzott kommunikációval igyekeznek felkelteni a cégek figyelmét. A munkavállalók képzését támogató pályázatnak az idén egy másik változatát is kiírják, amelyre nem egyes cégek, hanem a vállalkozói szféra érdekképviseletei, például a kamarák jelentkezhetnek. E mögött az az elgondolás áll, hogy e szervezetek komplexen fel tudják mérni a vállalkozások igényeit.

A Hefop három szakterületen – oktatás, egészségügy, foglalkoztatáspolitika – finanszírozza a fejlesztéseket. Az operatív program felhasználása egyébként nagyon jó ütemben halad, hiszen a 191 milliárd forintos hároméves keret 70 százalékát már lekötötték – mondja Törökné Rózsa Judit. A teljes operatív programot tekintve az idén már csak a fennmaradó 35 milliárdra lehet pályázni, ami összesen 17 kiírást jelent. A több mint hatszáz nyertes pályázóból közel háromszázzal kötötték meg a támogatási szerződést, összesen 90 milliárd forint értékben, és 63-an kapták kézhez a pénzt.

Az idei kiírások témája többek között a nők és az állástalanok visszavezetése a munkaerőpiacra, a hátrányos helyzetű tanulók és munkavállalók képzése, illetve foglalkoztatása, kompetencia-alapú oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése és integrált oktatása, valamint az oktatási és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. Emellett a felnőttképzés és a közoktatás fejlesztésére is irányulnak pályázatok.

GVOP: a cégeket célozza meg

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) a pályázati lehetőségek egész tárházát jelenti a cégek számára, s ez közvetetten a foglalkoztatást is bővíti. Az idei év második felében tizenegy futó pályázati kiírás közül választhatnak a vállalkozások az év végéig. Ezek közül a legnépszerűbb a technológiai korszerűsítést támogató kiírás, amely több mint 16 milliárd forint elnyerését teszi lehetővé. A GVOP keretében május végéig a 13 ezer beérkezett pályázatból ötezret hagytak jóvá, amely összesen 84 milliárd forintos támogatást jelent a vállalkozások számára.

A GVOP irányító hatósága ráadásul nemrég jelentősen megkönnyítette a pályázók dolgát, amikor úgy döntött, hogy a folyamatos elbírálású, június 20-a után benyújtott pályázatok esetében kibővíti a formai hiánypótlási lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a pályázat eddig kizárást jelentő formai hibái – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem jelentik a pályázat automatikus elutasítását. Hiánypótlásra egyszeri alkalommal nyílik lehetőség, és amennyiben a pályázó nem tesz eleget határidőre, a pályázatot elutasítják. Ebben az esetben célszerű a pályázatot új beadványként – formailag megfelelően – benyújtani.