A munkahelyi kiégés veszélye

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 87. számában (2005. május 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Szakemberek szerint a vezetők egynegyedét fenyegeti a munkahelyi kiégés veszélye. A tünetekre nem árt odafigyelni, hiszen nemcsak az egyéni teljesítmény romolhat, hanem szervi betegségek is kialakulhatnak. A munkatársak körében szintén számos körülmény - szervezetlenség, túlterheltség - idézheti elő a stressz erősödését, ám a legfőbb ok az állás elvesztésétől való félelem.

A stressz mindenkit felemészt

Zaklatott világunkban gyakran kerülhetünk stresszhelyzetbe, s nem kivétel ez alól a munkahely sem. Akkor azonban már baj van, ha a lelki nyomást állandónak érezzük, nem tudjuk kezelni, s nap mint nap rosszkedvűen, fáradtan, ingerlékenyen indulunk munkába. A folyamatos munkahelyi stressz egy idő után kiégéshez (burn out) vezethet - erősítette meg Kiss István szakpszichológus, az ELTE tanára.

Romló teljesítmény

A kiégésnek tipikus tünetei vannak. Ha valaki belefárad a sok munkába, ha úgy érzi, túl sokat vállal, és nem tapasztalja, hogy hatással lehet a cégen belüli folyamatokra, akkor romlik a teljesítménye. Akiégett emberek gyakori panasza, hogy elvesztették a korábban örömmel végzett tevékenységük iránti motivációjukat. A kiégéshez kapcsolódó tünet lehet a családtagokkal, a barátokkal feszültebbé váló viszony is. E panaszokat korábban a túlhajszolt menedzserek betegségének nevezték, de a tapasztalatok azt jelzik, hogy a munkahelyi kiégés ma már szinte mindenkit utolérhet.

Természetesen vannak olyan munkakörök, ahol nagyobb a stressz. A "veszélyeztetettek" közé tartoznak azok, akik naponta ügyfelekkel tartják a kapcsolatot - például üzletkötők, ügyfélszolgálati alkalmazottak, értékesítők -, illetve a vezetők. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy minden negyedik vezetőt utolérheti a burn out.

Nincsenek könnyű helyzetben a nők sem. A gyengébbik nem képviselőinek ma még a férfiaknál többet kell teljesíteniük ahhoz, hogy vezető pozícióba kerülhessenek - s e poszton bizonyítsanak -, ugyanakkor a családon belül is pluszterhek hárulnak rájuk. Szintén napi megpróbáltatásoknak - és ezzel együtt stressznek - vannak kitéve a saját vállalkozást alapítók is, akik közül sokan nem tudnak megbirkózni azzal a kihívással, hogy miként alapozzák meg cégük növekedését. A nagyobb vállalatoknál elsősorban a középvezetők kerülhetnek nehéz helyzetbe, akikre alulról és felülről is nyomás nehezedik.

Visszafogni a "tempót"

A rendszerváltást követően megváltoztak a társadalmi-gazdasági viszonyok, smunkavállalók százezreinek kellett szembenézni azzal a fenyegetéssel, hogy elveszíthetik állásukat. Kiss István szerint aki attól retteg, hogy megszűnik a munkahelye, folyamatos stressznek van kitéve. Megfigyelhető, hogy az elbocsátott dolgozók ugyanolyan depresszív állapotba kerülhetnek, mint amikor valaki családtagjának halálát gyászolja.

A pszichológus kiemelte, hogy a munkahelyi stressz, illetve a kiégés testi bajok kialakulásához is vezethet. Aszív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbaj, a hirtelen fogyás vagy a hízás hátterében sokszor ez húzódik meg. Ezért is fontos a megelőzés, illetve a már kialakult tünetek kezelése.

Sokszor elég annyi, hogy az illető igyekezzék némiképp lazítani a munkatempón - bár kétségtelen, hogy ez nem minden munkakörben lehetséges -, több időt fordítani kikapcsolódásra, aktív pihenésre. Sokat segíthet a jóga, a relaxációs gyakorlatok elsajátítása. Ugyanakkor előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a probléma kezelésében már csak szakorvos segíthet. Kiss István tapasztalatai szerint vannak olyan cégek, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a dolgozók jó közérzetére. A munka humánus megszervezésen túl ingyenes vagy kedvezményes sportolási lehetőségekkel igyekeznek elejét venni a dolgozók kiégésének. Ez a munkaadóknak is érdekük, hiszen csak a kiegyensúlyozott beosztottaktól várható jó teljesítmény.

Lazító tréningek

Hogy a munkahelyi stressz, a kiégés mekkora problémát jelent a munka világában, azt bizonyítja az is, hogy kitüntetett érdeklődés tapasztalható az úgynevezett stresszmentesítő tréningek iránt.

A tréningcégek egyike, az Emtrek Kft. ügyvezető igazgatója, Árpádi László érdeklődésünkre elmondta: évente kétszer, januárban és augusztusban tartanak stresszcsökkentő tréninget. Elsősorban a külföldön jól bevált anyagokat veszik át s ültetik át a hazai gyakorlatba. Atíznapos tanfolyamra mindenki jelentkezhet, aki segítségre szorul a stressz kezelésében s a testi-lelki egyensúly megőrzésében. A tanfolyamok résztvevőinek derékhadát a közép- és felsővezetők alkotják, de a hallgatók között volt már államtitkár, ügyvéd és üzletkötő is. Szabály, hogy egy tanfolyamon egy cégtől több munkatárs nem vehet részt. Előfordul viszont, hogy a kurzusokon részt vevők a későbbiekben is tartják egymással a kapcsolatot.

A szellemi dolgozók kilencven százaléka vélekedik úgy, hogy stresszes légkörben dolgozik. Ez azonban nem magyar sajátosság, külföldön is hasonló a helyzet. Árpádi László szerint az emberek munkahelyi közérzetét több tényező is befolyásolja. Mindenekelőtt, hogy az illető mennyire ért a saját munkájához és mennyire uralja a cégen belüli folyamatokat, azaz rendelkezik-e olyan gyakorlati és elméleti tapasztalatokkal, amelyek szükségesek a feladatai ellátásához. Astresszt növelő tényező a szervezetlenség és a túlterheltség. Miként meghatározó a munkahelyi légkör, illetve a kollégák egymáshoz, valamint a külső partnerekhez fűződő viszonya is. Ám ha ez utóbbiak tekintetében gondok akadnak, azokat orvosolni lehet.

Manapság azonban sokan szoronganak amiatt, hogy elveszíthetik állásukat. Ezt a konfliktust is tudatosan kell kezelni, annál inkább, mert ha valaki állandóan a felmondástól fél, akkor az idegeskedés negatívan hathat a munkájára, s ha leépítés lesz a cégnél, az illető valóban "belekerülhet a szórásba". A pozitív hozzáállás kifizetődőbb lehet; arra kell gondolni, hogy "az általam elvégzett munka értékes, s a cégnek szüksége van rám" - figyelmeztetett az ügyvezető. Ugyanakkor elismerte, a munka világában előfordulhat, hogy a dolgozó nem sokat tehet. Ilyen például az, ha a külföldi tulajdonos úgy dönt, hogy felszámolja itteni érdekeltségét s kivonul Magyarországról.

Árpádi László szerint nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a kis cégeknél, avagy a nagyobb vállalatoknál jobb-e a munkahelyi légkör. Mindkét vállalattípus esetében ugyanis akadnak jó és rossz példák egyaránt. Vannak olyan multinacionális társaságok, ahol a külföldi tulajdonos nagy súlyt helyez a munkatársak közérzetére. E cégeknél jelentős erőket fordítanak a dolgozók képzésére, s elégedettségi mérésekkel igyekeznek kontrollálni, hogy intézkedéseik helyesek-e. Akadnak olyan kis- és középvállalkozások, ahol családias a légkör, de van olyan tízfős kiscég is, ahol a munkatársak rettegnek, ha megjelenik a tulajdonos. Ezzel kapcsolatban az ügyvezető megjegyezte: egy vezető akkor igyekszik "hangerővel" érvényt szerezni igazának, ha nem elég képzett s nincs technikája arra, hogy miként kezelje a problémás helyzeteket.

Családbarát munkahelyek

Vannak foglalkozások, amelyek azért járnak az átlagosnál is nagyobb stresszel, mert az adott területen úgymond "nem lehet selejt", egy-egy hiba akár végzetes következményekkel is járhat. E kategóriába tartoznak a Volán-vállalatoknál dolgozó autóbusz-vezetők is, akiknek a járművezetés mellett az utasokkal is kapcsolatot kell tartaniuk.

Papp László, a Vasi Volán Rt. humánpolitikai igazgatója szerint a sofőrök a cég frontemberei, hiszen az utasok az ő munkájukon keresztül alkotnak véleményt a vállalatról. A sofőrök azonban mégsem az utasokkal való kapcsolat miatt "stresszesek", hanem azért, mert a közlekedési körülmények megnehezedtek. Az utakon több a gépkocsi, ugyanakkor a közlekedési morál romlott. Az autóbusz-vezetőkre nehezedő nyomást mindenesetre enyhítheti, hogy május elsejétől a magyarországi buszvezetőkre is kötelező az uniós szabályozás, amely maximálja a vezetési órák számát, s előírja a betartandó pihenőidőt is.

Bliccelésre nincs lehetőség, hiszen a tachográf megmutatja, ki mennyit vezetett s pihent. Komoly ellenőrzések vannak, s akik vétenek a szabályok ellen, súlyos büntetésre számíthatnak.

Az új helyzethez a cégnek is alkalmazkodni kellett. Jóllehet, az anyagi lehetőségek nem engedik meg, hogy a munkatársak úgynevezett stresszmentesítő tréningen vegyenek részt, az évi kétnapos kötelező munkahelyi oktatáson azonban munkalélektani kérdések is terítékre kerülnek. Ha úgy ítélik meg, hogy egy sofőr nem tudja ellátni munkáját, akkor sem küldik el a cégtől, hanem igyekeznek számára valamilyen más beosztást ajánlani házon belül.

Papp László elmondta, a vállalaton belül fontos törekvés a jó munkahelyi légkör kialakítása s a családbarát munkahelyek megvalósítása. Mindezt nagyban segíthetik a kollektív összejövetelek, a sportnapok. Az igazgató kiemelte: cégüknél nem olyan feszített a munkatempó, mint egy multinacionális vállalatnál, igaz, a bérek is alacsonyabbak.

Kiégettségre utaló jelek:

- Nem találok örömet a munkámban;

- Nem kapok elismerést a jól végzett munkáért;

- Tevékenységem nagyon megterhelő számomra;

- Nem tudok megfelelni a munkahelyi követelményeknek;

- Nehezen tudok a feladatomra összpontosítani;

- Csalódott vagyok, nem ezt vártam a munkámtól;

- Nincs elég időm, hogy befejezzem minden feladatomat;

- Rossz a közérzetem;

- Ingerlékeny vagyok;

- Kevesebb időt töltök a családommal, a barátaimmal;

- Több alkoholt s kávét fogyasztok az utóbbi időben;

- Szeretnék új állást keresni, de nincs erőm a változtatáshoz.

 

Könyvsiker Franciaországban

Franciaországban nagy sikert aratott Corinne Maier - pszichoanalitikával és politikatudománnyal is foglalkozó közgazdász - "Jó reggelt, lustaság" című műve, amely a nagyvállalatok embertelen közegét, öncélú bürokráciáját leplezi le. A szerzőnő szerint a modern nagyvállalat nem az önmegvalósítás, hanem a bérrabszolgaság helyszíne, s a havi fix keresetért dolgozó középkáderek a legokosabban teszik, ha igyekeznek tevékenységüket a minimumra csökkenteni.

A Financial Times szerint a kötet a nagyvállalatoknál részfeladatokra kárhoztatott, sokdiplomás, túlképzett dolgozók körében egyre terjedő rossz közérzetet tükrözi. A nagyvállalatoknál honos kellemetlen dolgozói közérzetről már sok szociológus írt tanulmányt. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a Nokia új munkakört vezetett be, jelesül "közérzeti menedzsert" alkalmaz, aki az ott dolgozók komfortérzetét hivatott javítani.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. május 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.