Beruházási adókedvezmények
Beruházás elmaradott térségben
A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló kormányrendeletben [64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet (64/2004. Korm. rendelet)] meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó beruházási adókedvezményként veheti igénybe az adó teljes összegét
– az 1996. december 31-ét követően a térségben megkezdett, és
– az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett, és
– legalább 3 milliárd forint értékű, termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 adóévben.
Az igénybevétel korlátjai
Az előzőek szerinti adókedvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
A szóban forgó adókedvezmény igénybevétele továbbá akkor lehetséges, ha a beruházást olyan térségben helyezi üzembe és ott üzemelteti az adózó, amely a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek minősül.
A kedvezmény összege
Az adókedvezmény az adónak a termék-előállító tevékenységből származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.
Munkanélküliségi rátához kapcsolódó kedvezmény elmaradott térségben
Az adózó – a Tao-törvény hatályos előírásai szerint – a fentiekben ismertetett rendelkezések megfelelő alkalmazásával vehet igénybe adókedvezményt akkor, ha olyan megyében rendelkezik székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel – és ott kezd el és helyez üzembe beruházást –, amely megyében a beruházás megkezdését megelőző két év valamelyikében a Foglalkoztatási Hivatal által az év decemberében mért munkanélküliségi mutató a mérés napján meghaladta a 15 százalékot.
Az igénybevétel korlátjai
Az előzőek szerinti (munkanélküliségi rátához kötődő, beruházási) adókedvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
A beruházási adókedvezmények utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehetők igénybe, azzal, hogy az adózó nem veheti igénybe az adókedvezményt a 2002. december 31. után megkezdett beruházás alapján.
A kedvezmény mértéke
Az adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 adóévben.
Közös szabályok
Korlátok átalakulás esetén
Az egyesüléssel, szétválással vagy részleges átalakulással érintett adózó az előzőekben ismertetett adókedvezményekkel utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben élhet.
A beruházások értékének megállapítása
A beruházás értékét a beruházás megkezdésének napjától az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig – a Tao-törvényben meghatározott egyéb feltételeket figyelembe véve – elszámolt beszerzési, előállítási érték alapján kell megállapítani.
Térségi és egyéb adókedvezmények
Filmalkotás támogatásának kedvezményezése
Az adózó a Tao-törvény 4. §-ának 36. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban [ez a filmiroda által kiadott támogatási igazolás, amely olyan okirat, melyet a Nemzeti Filmiroda a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Mktv.) 2. §-ának 23. pontja szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy az Mktv. 2. §-ának 24. pontja szerinti nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét] szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából kedvezményt vehet igénybe.
A kedvezmény érvényesíthetőségének kizárása
Nincs lehetőség az adókedvezmény érvényesítésére, ha a filmalkotást az Mktv. 21. §-a szerinti V. kategóriába kell sorolni. (Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: csak felnőttek számára ajánlott.)
Szövetkezeti kedvezmények
Ültetvények, egyéb létesítmények utáni kedvezmény
A szövetkezet vagy jogutódja(i) az 1998. adóév(ek) társasági adójából, illetve – ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet – a következő adóévek társasági adójából, de legkésőbb a 2006. adóévi társasági adóból a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény rendelkezései alapján az árverésre termőfölddel együtt kijelölt ültetvények, továbbá öntözési és meliorációs létesítmények után az ültetvények, illetve a létesítmények könyv szerinti értékének a telepítéshez, létesítéshez igénybe vett állami támogatás [ideértve az 1993. évi CXI. törvény 47. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint mentesített visszterhes juttatást is], valamint az ültetvény, a létesítmény földterületéért, valamint a létesítményért megillető térítés együttes összegét meghaladó részének (különbözetének) adóévenként legfeljebb a 17 százalékát adókedvezményként veheti igénybe.
Az említett jogcímen – és a fentiekben megjelölt időtartamon belül – igénybe vett adókedvezmény teljes összege nem haladhatja meg a különbözet összegét.
Útépítéshez kapcsolódó kedvezmény
A szövetkezet vagy jogutódja(i) az 1998. adóév(ek) társasági adójából, illetve – ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet – a következő adóévek társasági adójából, de legkésőbb a 2006. adóévi társasági adóból a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16. §-a szerint önkormányzati tulajdonba átadott utak könyv szerinti értékének az út építéséhez igénybe vett állami támogatást meghaladó részének (különbözetének) adóévenként legfeljebb a 17 százalékát adókedvezményként veheti igénybe.
A fenti jogcímen – és a megjelölt időtartamon belül – igénybe vett adókedvezmény teljes összege nem haladhatja meg a különbözet összegét.
Lényeges, hogy az ismertetett előírások alkalmazásakor több jogutód esetén a különbözetet olyan arányban kell megbontani, amely arányban a vagyonmérleg alapján a jogutódok a létesítmény földterületéből részesedtek, illetve részesednek.
Kutatáshoz kapcsolódó adókedvezmény
Az adózó az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe.
A kedvezmény érvényesítése
A kedvezmény érvényesítésére az adóévben és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben van lehetősége, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben – adó hiányában – nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül még igénybe vehető.
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, valamint előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag erre a célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más egyéb hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.
A kedvezmény mértéke
Az adókedvezmény a fentiekben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka.
Igénybevételi határidő
Az adózó abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe az adókedvezményt, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.
Az igénybevétel korlátja
Az ismertetett rendelkezések alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Fejlesztési adókedvezmény
Kedvezményezett beruházások
Az adózó a beruházás megkezdése előtt benyújtott kérelmére a Pénzügyminisztérium határozata alapján adókedvezményt vehet igénybe a fejlesztési program keretében megvalósított,
– jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
– a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
– jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
– jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
– jelenértéken legalább 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,
– az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
– jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
– munkahelyteremtést szolgáló beruházás
üzembe helyezése és azt követő ötéves – az érvényes, jogerős engedélyben foglaltak szerinti – üzemeltetése esetén, feltéve hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi. E rendelkezések alkalmazásában a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a kérelem benyújtását megelőző két évben történő átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének.
Az engedélyezés, igénybevétel egyéb, Tao-törvény szerinti feltételei
Értékarányhoz kötött feltételek
Az adókedvezmény engedélyezésének és igénybevételének további feltétele, hogy a beruházás értékéből folyó áron legalább 30 százalékot képviseljen a korábban még használatba nem vett beruházás értéke.
Legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti.
A Tao-törvény alkalmazásában itt a fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet értendő, amely szerint kedvezményezett települési önkormányzat az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban, vagy a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió celldömölki, letenyei, őriszentpéteri, téti, vasvári és zalaszentgróti kistérségében lévő települési önkormányzat a közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházásnál.
Jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházásnál, az utalt kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy
– az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 50 fővel – meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
– az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával – meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.
A munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát legalább 300 fővel, a beruházás megkezdését megelőző adóév utolsó napján középvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 150 fővel, kisvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 30 fővel – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 150 fővel, a beruházás megkezdését megelőző adóév utolsó napján középvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 75 fővel, kisvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 15 fővel – haladja meg.
A településnek az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában kell a felsorolt tervezési-statisztikai régióba, kistérségbe tartoznia.
Környezetvédelemmel kapcsolatos feltételek
Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított hatályos határértéket a tényleges kibocsátási mutató a beruházás üzembe helyezését követő öt évben ne haladja meg.
Az igénybevétel korlátjai
Időkorlát
Az adózó a fejlesztési program keretében megvalósított beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó kérelmére a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe az adókedvezményt.
Értékhatárok
Az időkorlát mellett az adókedvezmény összege a Tao-törvény szerinti értékeket sem haladhatja meg. Eszerint az adózó által a fejlesztési programhoz a határozat alapján igénybe vett adókedvezmény, valamint a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett vagy egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás összege jelenértéken nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan a határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült
– beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket az előzőekben felsorolt első hét kedvezményezett beruházás, illetőleg
– az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordítására vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket az említett felsorolás 8. pontja szerinti, munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén.
Korlátok állományi létszám, bérköltség, kötelezettségek bekerülési értéke alapján
A kedvezményezett beruházásokat tartalmazó felsorolás 1. és 2. pontja szerinti beruházások [jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, illetve a 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott – írásunk korábbi részében ismertetett – kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás] esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben
– az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 50 fővel – meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
– az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával – meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét, vagy
– az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kötelezettség alapjául szolgáló szerződés megkötésekor, de legkorábban a határozatban az adókedvezmény igénybevételére megállapított első adóévben a kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettségek bekerülési értéke meghaladja a 30 százalékot.
Korlát mező- és erdőgazdasági beruházás esetén
Mezőgazdasági és erdészeti tevékenységet, továbbá mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, korábban már említett, kedvezményezett beruházásokat tartalmazó felsorolás 1-3., valamint 8. pontja [jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás, a 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott – korábban részletezett – kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás, valamint a munkahelyteremtést szolgáló beruházások] szerinti beruházás esetén az adókedvezmény engedélyezésének és igénybevételének további feltétele, hogy a beruházás feleljen meg a Tanács 1257/1999/EK rendeletében foglalt feltételeknek is.
Feltétel önálló környezetvédelmi beruházás esetén
A jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény engedélyezésének további feltétele az is, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.
Adókedvezmény igénybevétele film- és videogyártást szolgáló beruházásoknál
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B §-a alapján az V. kategóriába kellene sorolni. (A hivatkozott törvényhely szerint azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell besorolni.)
Az igénybevétel korlátja munkahelyteremtő beruházások esetén
A kedvezményezett beruházásokat tartalmazó felsorolás 8. pontja szerinti, munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben
– a fejlesztési program keretében újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20 százalékát pályakezdőként felvett munkavállalók adják azzal, hogy pályakezdőnek minősül az a természetes személy, aki a középfokú nevelési-oktatási, vagy a felsőoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszűnését követő egy naptári éven belül első alkalommal létesít munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, valamint
– a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát legalább 300 fővel, a beruházás megkezdését megelőző adóév utolsó napján középvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 150 fővel, kisvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 30 fővel – ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti legalább 150 fővel, a beruházás megkezdését megelőző adóév utolsó napján középvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 75 fővel, kisvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 15 fővel – haladja meg.
A térségek besorolásaTerületfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek (statisztikai körzetek): – a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek: amelyeknél a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozat 3. számú mellékletében meghatározott mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt; – az ipari szerkezetátalakítás térségei: amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999 között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta; vidékfejlesztési térségek: amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50 százaléka él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyijövedelemadó-alap, továbbá a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta. A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségnek minősülnek a 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben meghatározott, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések is. Leghátrányosabb helyzetű kistérségek: A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyeknek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60 százalékát, területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek minősülnek. Hátrányosabb helyzetű kistérségek: A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyek nem tartoznak a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé, hátrányosabb helyzetű kistérségnek minősülnek. |
A jelenérték kiszámításaA Tao-törvény szerinti jelenértéket a pénzügyminiszter által közzétett módszer és referenciaráta alapján kell kiszámítani. A jelenérték-számítás módszerét a beruházási adókedvezmények 2004-től történő igénybevételéhez kapcsolódó jelenérték-számításról szóló 8007/2004. (PK 7.) PM tájékoztató tartalmazza. A jelenértéket 2003. évi bázisra kell számítani. A jelenérték számításához használt faktorokat az említett tájékoztató 1. táblázata tartalmazza. |
Kisvállalkozások adókedvezmény-visszatérítési kötelezettségeAz adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha – a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve akkor is, ha – a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti. |
Adókedvezmények igénybevételeA társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a Tao-törvény 21. §-ának (7), (10)–(11) bekezdése, 22. §-ának (6)–(7) bekezdése és 29. § (5) bekezdésének d) pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre (beruházási adókedvezmények, kedvezményezett területen székhellyel rendelkező adózó stb.). Az előző bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 80 százalékáig – érvényesíthető a Tao-törvény 22/B §-a alapján a korábban már ismertetett fejlesztési adókedvezmény. A fenti bekezdések szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból -legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény. Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe. A külföldi vállalkozó a Tao-törvényben meghatározott adókedvezményekkel a belföldi telephelyén megvalósított beruházás, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a belföldi telephelye útján elért árbevétel alapján élhet. Ha törvény az adókedvezmény igénybevételének utolsó évét meghatározza, akkor azt utoljára abban az adóévben lehet érvényesíteni, amelynek utolsó napja a törvényben megjelölt évben van. |
